Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-09 / 209. szám, hétfő
n Külföld ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 9. Akció a Gázai övezetben Gáza. Az Iszlám Dzsihád palesztin szervezet egyik vezetőjét vették őrizetbe az izraeli katonák a Gázai övezetben fekvő Deir al-Balahba, amelyet jelentős páncélos erőkkel foglaltak el. Palesztin biztonsági források szerint az izraeliek a helyi katonai vezetőt, Maher Basirt és két testvérét házaikból vitték el. (MTI) Bomba a polgármesternek Zágráb. Horvátországban ismeretlen tettes házilag gyártott pokolgépet hajított a vukovári polgármester házának udvarába. A robbanás idején senki sem tartózkodott az épületben, amelyben tetemes károk keletkeztek. (MTI) Horvát-szlovén egyezség Zágráb. Horvát és szlovén halászok megállapodtak abban, hogy szeptember 15-ig meghosszabbítják a korábban bevezetett halászati moratóriumot a két ország határa mentén fekvő, adriai-tengeri Pirani-öböl vitatott hovatartozásé részén. Az öbölben az elmúlt hetekben több tengeri incidens történt. Az öbölt érintő horvát-szlovén határviszály nem oldódott meg a két ország függetlenné válása óta eltelt több mint tíz évben. (MTI) Hazarendelik Katona Tamást Budapest. A magyar Külügyminisztérium szeptember 30-i határidővel hazarendeli Katona Tamás varsói nagykövetet. Tóth Tamás külügyi szóvivő elmondta: Katona Budapest I. kerületében polgármester-jelöltként indul az önkormányzati választáson, ez pedig nem összeegyeztethető nagyköveti posztjával. Hasonló okok miatt mentették fel júniusban Schmitt Pál berni nagykövetet, aki főpolgármester-jelöltként méretteti meg magát. (MTI) Omar Abdullah, a Kasmíri Nemzeti Párt a elnöke ismerteti programját szeptember 13-i választások előtt (Reuters) Támadás egy konvoj ellen Groznij. Csecsenföldön támadás érte a grozniji polgármester konvoját. A szakadár fegyveresek a csecsen-ingus határ közelében intéztek orvtámadást, a géppisztolysorozat azonban csak egy sofőrt sebe- sített meg. (MTI) Tüntetések Brazíliában Rio de Janeiro. Százezrek tüntettek Brazíliában a szegénység és a globalizáció ellen. A tiltakozások fő célpontja a 2005-re tervezett pánamerikai szabadkereskedelmi övezet, az AFTA. A megmozdulásokon nagy számban voltak jelen baloldali politikusok és egyházi vezetők. (MTI) Washingtoni források szerint Szaddám Húszéin megsokszorozta a nukleáris fegyver kifejlesztésére irányuló erőfeszítéseit Bush ultimátumot készül intézni Irakhoz Az iraki gyerekek is készek megvédeni Szaddám Huszeint, akiről már az iskolában is sokat tanulnak (Reuters-felvétel) Washington/Bagdad. Ultimátumot készül intézni Irakhoz George Bush amerikai elnök csütörtöki ENSZ- beszédében, határidőhöz kötve, hogy Bagdad végre visszaengedje a nemzetközi ellenőröket. Közben Tony Blair London támogatásáról biztosította az Irakkal kapcsolatos amerikai stratégiát, más politikusok viszont kételyüket hangoztatták az amerikai fellépés kapcsán. . ÖSSZEFOGLALÓ Fehér házi tanácsadók szerint az ENSZ-közgyűlésben szeptember 12-én elhangzó beszédében Bush megüzeni Szaddám Húszéin iraki elnöknek: vagy feltételek nélkül visszaengedi a fegyverzetellenőröket, vagy szembe kell néznie a következményekkel. Az amerikai kormányzat emellett szeretne elérni egy határozat - ráadásul lehetőleg egyhangúlag való - elfogadását is a Biztonsági Tanácsban, ugyanis Bush szándékai szerint beszédében felhatalmazást akar kérni a világszervezet vezető testületétől az Irak elleni katonai fellépéshez, ha Szaddám Húszéin továbbra sem engedi be az ENSZ-el- lenőröket, nem hajtja végre az ENSZ-határozatokat. Tony Blair brit miniszterelnök a George Bush amerikai elnökkel folytatott Camp David-i találkozója után kijelentette: Washington és London a lehető legnagyobb nemzetközi támogatást igyekszik megszerezni azzal a fenyegetéssel szemben, amelyet az iraki tömeg- pusztító fegyverek jelentenek. Kijelentette: országa osztja az Egyesült Államok „eltökéltségét” és stratégiáját. Név nélkül nyilatkozó hivatalos washingtoni források szerint Bagdad megsokszorozta nukleáris fegyver kifejlesztésére irányuló erőfeszítéseit: 14 hónapja próbál beszerezni több ezer különleges alumíniumtartályt, amelyeket urándúsításhoz használt centrifugákban használhatnának fel. Utaltak arra is, hogy Szaddám Húszéin iraki elnök az utóbbi időszakban többször találkozott az iraki atomtudósokkal. Colin Powell amerikai külügyminiszter szerint Irak jelenleg sokkal gyengébb katonailag, mint a 11 évvel ezelőtti öbölháború idején volt, ennek ellenére Húszéin elnök eltökélt nukleáris fegyver megszerzésére. A külügyminiszter a BBC-nek nyilatkozva leszögezte, az amerikai elnök még nem döntött egy katonai akció megindításáról. Tanácsadói körében számos vélemény megfogalmazódik, és az elnök vizsgál valamennyi változatot. George Bush amerikai elnök a Welt am Sonntag című német lapban megjelent írásában egyebek között azt fejtegette, a terror elleni háborút nem lehet csupán jó védelemmel megnyerni. - Csatába kell indulnunk ellenségeinkkel szemben, át kell húznunk terveiket, útját kell állnunk a veszélyeknek, még mielőtt azok létrejönnek - hangoztatta. Gerhard Schröder német kancellár és Jacques Chirac francia elnök hannoveri találkozójukon leszögezte: semmilyen „unilaterális fellépést” nem támogatnak Irak ellen. Ugyanakkor Franciaország, Németországgal ellentétben, nem teljesen utasítja el a katonai akciót. Javier Solana, az EU külpolitikai képviselője szerint az iraki válság megoldásában az ENSZ útján kell eljárni. Az El País című spanyol lapban megjelent interjújában kijelentette, Kofi Annannak megvan a lehetősége a tárgyalásra, és ezt ki is kell használni. Hangsúlyozta: nem szabad megfeledkezni arról, hogy Irak nem tartja be az ENSZ határozatait, és arról sem, hogy a tömegpusztító fegyverek terroristák kezébe kerülhetnek. Egy kurd internetes honlap szerint Dzsalal Talabani, a Kurdisztáni Hazafias Szövetség (PÚK) vezetője hazatért Észak-Irakba és Erbil város közelében megbeszélést folytatott a rivális Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) vezetőjével, Maszud Barzanival a két szervezet együttműködésének koordinálásáról. A Bagdad-ellenes két kurd gerillaszervezet együttműködése létfontosságú lenne az Egyesült Államok számára egy katonai akcióban. Kamal Harazi iráni külügyminiszter úgy vélekedett, egy Irak elleni amerikai támadás veszélyeztetné a térség és a világ biztonságát, és ebben az esetben Irán „nem maradna közömbös”. Az iráni külügyek irányítója reményét fejezte tó, hogy az amerikaiak figyelembe veszik a nemzetközi közösség véleményét, az iraki fél pedig nem szolgáltat ürügyet a konfliktusra. Az Irak elleni amerikai háború megelőzése céljából Bagdadba érkezett tegnap Scott Ritter volt ENSZ-fegyverzet- ellenőr, aki vitatja azt az amerikai állítást, hogy Irak tömegpusztító fegyvereket halmozna fel. Áz amerikai szakértő saját kezdeményezésére, „a háború megakadályozása céljából” utazott Irakba. Taha Jaszin Ramadan iraki alelnök azt bizonygatta, hogy az amerikai fenyegetések nem keltenek félelmet az iraki népben, sőt erősítik összetartozását és eltökéltségét a védekezésre. Amr Musza, az Arab Liga főtitkára egy fórumon tartott beszédében „nagyon lehetségesnek” mondta a fegyverzetellenőrök visszatérését Irakba. (MTI) Az amerikai kongresszus két háza koszorút helyezett el a „ground zérónál" Leszek Miller a lengyel EU-csatlakozási refrendumról Karzai is New Yorkba megy MTI-HÍREK Iszlámábád/Kabul/Washington. Az amerikai kongresszus két háza New Yorkba kihelyezett rendkívüli ülésen emlékezett meg a szeptember 11-i terrortámadások halálos áldozatairól és hőseiről, s adózott elismeréssel a város töretlen szellemének és bátorságának. New Yorkban tavaly szeptember 11-én több mint 2800 ember lelte halálát a Világkereskedelmi Központ összeomló ikertornya alatt. A képviselők és szenátorok vonaton érkeztek Washingtonból. Az emlékülést a „ground zéróhoz”, a terrortámadásban ösz- szedőlt épület helyén tátongó gödörhöz közeli Federal Hall épületében tartották meg rendkívüli biztonsági intézkedések közepette. A Federal Hall helyén állt egykor az az épület, ahol az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa először ülésezett, 1789-90-ben, és ahol George Washingtont 1789. április 30-án beiktatták elnöki hivatalába. Azóta Washingtonban ülésezik a két kamara. Az egyórás emlékülés befejeztével a törvényhozók koszorút helyeztek el a „ground zérónál”. Hamid Karzai afgán elnök bejelentette: részt vesz New Yorkban az egy évvel ezelőtti terrortámadás évfordulója alkalmából rendezendő megemlékezésen. Karzai ma indul az Egyesült Államokba. Ez lesz az afgán államfő első külföldi útja azóta, hogy csütörtökön merényletet kíséreltek meg ellene. Afgán külügyi források szerint Karzai beszédet mond az ENSZ Közgyűlés ülésszakán is. A tálib rendszer bukása óta ő az első afgán államfő, aki a világszervezet e fórumán felszólal. Filmvetítés közben pokolgép robFénytornyok az áldozatoknak Budapest. A Gellért-hegyről világító fényoszlop-párral emlékezik Budapest a New York-ot tavaly szeptember lián ért terrortámadás áldozataira. A Világkereskedelmi Központ ikertornyait idéző 4 ezer méteres „fénytornyok” szerdán este 9 órától világítanak majd. (MTI) bant a délkelet-afganisztáni Hoszt város piacán, egy videotékában. A videót néző férfiak közül tucatnyian megsebesültek, négyen súlyosan. A tartományi kormányzó szóvivője szerint tálibok-vagy al-Kaida terroristák követhették el a támadást. A bukott tálib rezsim maradványai már több merényletet is elkövettek a pakisztáni határhoz közeli afgán városban. Katar hat évvel ezelőtt, az FBI kifejezett kérése dacára elmulasztotta letartóztatni Khalid Sejk Mohammed terroristát, akit egy ideje a tavaly szeptemberi amerikai öngyilkos merényletek agytrösztjének tekintenek - állítja a Le Journal du Dimanche (JDD). A francia hetilap abban az összefüggésben találja figyelemre méltónak a birtokába jutott információt, hogy az Egyesült Államok fokozatosan áttelepíti Katarba az Öböl térségében állomásozó 50 ezer fős hadseregének eddig Szaúd-Arábiá- ban működő főhadiszállását. Washingtonban megingott a bizalom a rijádi udvar iránt, miután az amerikai. kamikáze támadásokban részt vett 19 terrorista közül 15 szaúdi útlevéllel érkezett az USA-ba. Egy török származású férfit és egy amerikai nőt vettek őrizetbe Németországban Merényletre készültek Heidelbergben ÖSSZEFOGLALÓ Stuttgart. A németországi Baden- Württemberg tartomány rendőrsége egy férfit és egy nőt vett őrizetbe - közölte Thomas Schäuble tartományi belügyminiszter. A török származású 25 éves férfit és 23 éves jegyesét, egy amerikai nőt, a Heidel- berghez közeli Walldorfban állították elő. A jegyespár birtokában robbanóanyag és 130 kiló olyan vegyszer volt, amelyből szintén robbanóanyagot lehet előállítani. Öt csőbombát is találtak náluk, valamint a terroristavezér, Oszama bin Laden képét, iszlám irodalmat és bombagyártásról szóló kézikönyveket. A jegyespár valószínűleg szeptember 11-én akart pokolgépes merényletet elkövetni Heidelbergben, ottani amerikai katonai létesítmények ellen, vagy pedig a turisták által nagy számban látogatott város óvárosában. A gyanúsított férfi egy szigorú muzulmán, aki gyűlöli az amerikaiakat és a zsidókat. A jegyespár nőtagja egy amerikai érdekeltségű létesítmény szupermarketjében dolgozik, s ő is gyűlölte a zsidókat. Heidelbergben található az Egyesült Államok európai fegyveres erőinek főhadiszállása. Heidelberg, ahol 16 ezer amerikai katona, családtag és polgári alkalmazott él, a terroristák kedvenc célpontjának tűnik, mert a múltban már legalább kétszer követtek el ott merényletet. 1972-ben három amerikai katonát ölt meg gépkocsiba rejtett pokolgépekkel a Vörös Hadsereg Frakció nevű terror- csoport. 1981-ben az amerikai fegyveres erők európai főparancsnoka és felesége ellen kíséreltek meg merényletet terroristák. (MTI) Varsó májusra tervezi az uniós népszavazást MTI-TUDÓSÍTÁS Varsó. A Lengyelország EU-csatlakozása ügyében rendezendő népszavazást 2003 májusában kellene megtartani - javasolta Leszek Miller lengyel miniszterelnök. Miller szerint ennek a tavaszi hónapnak jelképes jelentősége van Lengyelországban, közel áll minden lengyel szívéhez. Május 3-án van az egyik legnagyobb lengyel nemzeti ünnep, az alkotmány napja, amelyen az első korszerű, demokratikus európai alaptörvény, a lengyel alkotmány 1791. május 3-án történt elfogadására emlékeznek. Ezenfelül májusban ünnepük a második világháború befejeződését, a fasizmus felett aratott győzelmet is. Az elmúlt héten a dél-lengyelországi Krynicában rendezett 12. Gazdasági Fórumon részt vevő visegrádi miniszterelnökök egyebek közt abban is megállapodtak, hogy az EU-csatlakozási népszavazást 2003 tavaszán, az április-júniusi időszakban volna célszerű megrendezni. Solana próbált közvetíteni Belgrád.és Podgorica között Marad a patthelyzet MTI-HIR Belgrád. Belgrádi és podgoricai kijelentésekből ítélve Javier Solana belgrádi közvetítése után is maradt a patthelyzet a szerb- montenegrói államjogi kapcsolatok átalakításának folyamatában. Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Belgrádban tárgyalt a jugoszláv, a szerbiai és a montenegrói politikai vezetéssel. Solana sokadszor tett kísérletet arra, hogy előmozdítsa a jugoszláv szövetségi állam átalakulásának folyamatát. A nyolc órás megbeszélés után Zoran Djindjics szerb kormányfő és Milo Djukanovics montenegrói elnök egybehangzóan úgy nyilatkozott, minden vitás kérdésben sikerült egyetértésre jutni, csak egy dologban nem: közvetlenül válasszák meg a majdani közös állam parlamenti képviselőit, vagy a köztársaságok delegálják őket, amihez Dju- kanovicsék ragaszkodnak. VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. szeptember 9-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,240 Lengyel zloty 10,481 Angol font 68,389 Magyar forint (100) 17,667 Cseh korona 1,432 Svéd korona 4,678 Dán korona 5,823 Szlovén tollár (100) 18,975 Japán ien (100) 36,822 Sváici frank 29,655 Kanadai dollár 27,708 USA-dollár 43,606
