Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)
2002-08-07 / 182. szám, szerda
Cl Külföld ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 7. Brüsszel kíváncsi a részletekre Brüsszel. Az EU üdvözli a török reformokat, de a részletekre és a Végrehajtás módjára is kíváncsi ezért felvilágosítást kért a parlament által múlt szombaton elfogadott reformcsomagról. Brüsszel számos, a csomagban is szereplő reformtól tette függővé a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ankarával. Az EU megelégedéssel fogadta a halálbüntetés eltörlésére, illetve a kurd kisebbség kulturális jogainak biztosítására vonatkozó részeket, de azért részletesen is szeretné áttekinteni a reformcsomag tartalmát. (MTI) Incidensek megelőzése Panmindzson. Észak-Korea és a Dél-Koreában állomásozó amerikai vezetésű ENSZ- parancsnokság (UNC) tegnap arról tárgyalt, hogyan lehetne megakadályozni a júniusihoz hasonló tengeri incidensek kirobbanását. Szó volt a megelőző intézkedésekről, a kapcsolattartás megújításáról és a jövőbeli rendszeres találkozókról is. (MTI) Kim Dzsong II Putyinhoz készül Szöul. Várhatóan augusztus közepén Oroszországba látogat Kim Dzsong II észak-koreai vezető, aki a tervek szerint Vlagyivosztokban tárgyal majd Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - jelentették szöuli diplomáciai források. Kimnek ez lesz a harmadik találkozója Putyinnal az elmúlt három évben. Az észak-koreai kommunista vezető tavaly nyáron maratoni, 24 napra nyúló - botrányokkal is tarkított - oroszországi látogatást tett, különvonattal keresve fel Moszkvát. (MTI) Annan ellenzi a támadást New York. Kofi Annan ENSZ-főtitkár ellenzi az Irak elleni esetleges amerikai támadást. Hangsúlyozta: a közel-keleti eseményekre való tekintettel a jelenlegi körülmények között nem lenne bölcs dolog csapást mérni Irakra. (MTI) Annan szerint fontolóra kell venni a tárgyalások felújítására vonatkozó Iraki ajánlatot (Reuters) Vízágyúkkal J akartában Jakarta. A rendőrség vízágyúk segítségével oszlatta fel tegnap az indonéziai parlament előtt tüntető több ezres tömeget, amely alapvető alkotányos reformokat követelt. A három napja tartó tüntetés résztvevői azt követelték, hogy fogadjanak el néhány alkotmánykiegészítést, főleg a közvetlen elnökválasztásról és a biztonsági erők képviselőinek fenntartott 38 parlamenti mandátum eltörléséről. (MTI) Japán továbbra is megőrzi az atomfegyvert elutasító alkotmányát - a város polgármestere szerint megnőtt a nukleáris háború veszélye Hirosima emlékezett MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Hirosima. Reggel nyolc óra 15 perckor, vagyis abban az időpontban, amikor az amerikaiak ledobták az atombombát, Hirosimában megkondultak az emlékharangok, fehér galambok emelkedtek a magasba és a japán város egyperces némasággal emlékezett meg az 57 évvel ezelőtti áldozatokról. A tavalyi évforduló óta az atomtámadás okozta radioaktivitás és más következményei miatt elhunytak száma 4977-teí emelkedett, így 1945. augusztus 6. óta az atomtámadás áldozatainak száma csaknem elérte a 227 ezret. A japán kormányfő tegnap ismételten amellett foglalt állást, hogy a tokiói kormány nem egyezik bele atomfegyverek telepítésébe a szigetország területén. Koidzumi Dzsunicsiro közölte: a japán nép az egyetlen az emberiség történelmében, amely elszenvedett egy atomtámadást, s „ezért mi nem akarjuk megismételni Hirosima és Nagasza- ki borzalmait. Minden körülmények között tiszteletben tartjuk békepárti alkotmányunkat.” Tokió minden erejével azon fáradozik, hogy a nemzetközi közösség ratifikálja a nukleáris robbantások átfogó tilalmáról kötött nemzetközi egyezményt (CTBT). A hirosimai polgármester azzal vádolta az USA-t, hogy az erősekjogát és az amerikai békét akarja a világra erőltetni. „Az amerikai kormánynak nincs joga Pax Americanát erőltetni a világ többi részére, sem eldönteni a földgolyó sorsát” - mondta Akiba Tadatosi, aki szerint a szeptember 11-i terrortámadások után a vüágon eluralkodott a bosszú filozófiája, ennek következtében pedig lényegesen megnőtt az atomfegyver alkalmazásának, sőt az átfogó atomháborúnak a veszélye. (TASR/AP-felvétel) Idős házaspár imádkozik az áldozatok emlékművénél Előterjesztették az új cseh kormány programját - mára várható a bizalmi szavazás v Spidla: jóléti államot Prága. Vladimír Spidla cseh miniszterelnök tegnap a képviselőház elé terjesztette kormányának programját és az új kormány tagjainak névsorát, kérve a honatyák támogatását. Várhatóan ma délután lesz a bizalmi szavazás. KOKES JÁNOS A programnyüatkozat belpolitikai és szociális téren a jóléti állam kiépítését, a széles körű családtámogatást és a korrupcióellenes küzdelem fokozását helyezi előtérbe. Az alapvető cél az olyan szociális állam, amelynek színvonala összehasonlítható az EU-országokéval. A kormány támogatni fogja a családokat, különösen a fiatal házasokat, s támogatást kíván nyújtani nekik a lakás, illetve az első munkahely megszerzéséhez. Ez a célja annak az elképzelésnek is, hogy a házastársak a jövőben közösen adózhassanak, ami számukra gyakorlatilag az adóterhek csökkenését jelentené. Támogatást kapnak az iskolások, s a kormány kötelezi magát, hogy az oktatás a következő négy évben is széles körben hozzáférhető és térítésmentes lesz. A kabinet jelentős béremeléseket helyez kilátásba az államapparátusban, az oktatásügyben dolgozók számára, s fokozatosan megreformálná a nyugdíjrendszert is. Külpolitikai téren elsőrendű fontosságú az EU- tagság elérése, ugyanakkor a kormány nagy figyelmet kíván szentelni a regionális együttműködésnek is. Kiemelt jelentőséget kap Szlovákia és Lengyelország, amelyekkel „fenn kell tartani a nemzetközi normákat meghaladó szintet“. A kormány fontosnak tartja a hatékony visegrádi együttműködést - olvasható a nyilatkozatban. Magyarországgal kapcsolatban leszögezi, Csehország „aktívan együtt kíván működni vele, mégpedig a regionális közép-európai kérdésekben is”. A Benes-dekrétumokkal kapcsolatban a dokumentum leszögezi: a kormány ezen a téren a cseh parlament áprilisi nyilatkozatának irányvonalát követi. Ez azt jelenti, hogy a kabinet nem kíván változtatni elődje álláspontján. A kormány támogatja a nemzeti kisebbségek kultáráját, s azt hogy a kisebbségek részt vehessenek az őket érintő ügyek intézésében, beleértve az anyanyelvhasználatot, illetve azt, hogy bejuthassanak a közszolgálati médiumokba. A kormány tevékenysége arra fog irányulni, hogy megteremtse az európai kisebbségi nyelveket védő charta csehországi ratifikációjának lehetőségét. A Magyar Amerikai Koalíció Szlovákia és Románia NATO-tagságának feltételeiről Ne híguljanak föl a tagsági elvárások ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Pozsony. Július 25- én a Magyar Amerikai Koalíció (HAC) levelet küldött az amerikai Szenátus tagjainak, melyben arra kéri a törvényhozókat, szorgalmazzák, hogy a Bush-kormányzat „feltételként szabja meg az emberi és kisebbségi jogi kívánalmak teljes betartását, mielőtt Szlovákiát és Romániát NATO-tagságra javasolja”. A levél megfogalmazása szerint „az amerikai Szenátusnak nyomást kell gyakorolnia a NATO-jelölt nemzetekre, hogy azok hűen igazodjanak ugyanazokhoz a tagsági feltételekhez, melyekhez az 1999-es, első körös bővítésben felvett országoknak igazodniuk kellett”. A levél aláírói egyben aggodalmukat fejezik ki, amiért „ezen országok nem fordítanak kellő figyelmet a fontosabb kisebbségi jogi kérdésekre”, illetve amiatt, hogy az említett országok „diszkriminációt alkalmaznak a nemzetiségben élő magyarokkal szemben”. A levélben továbbá az áll, ha a NATO-bővítés indokoladan sietséggel folytatódik , akkor „a folyamat alááshatja azokat a demokratikus értékeket, melyeken a Szövetség nyugszik”. A nemrégiben közzétett levélre tegnap nyilatkozatban reagált a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), elutasítva a NATO-tagjelölt országokra, konkrétan Szlovákiára és Romániára nehezedő nyomást a területükön élő kisebbségi, valamint a külföldi magyar politikai erők részéről. Az SNS az arrogancia csúcsának tekinti az AHC levelét, mert szerinte Szlovákiában a magyarok „standard fölötti” jogokat élveznek, (ú) Irreális az orosz állampolgárok vízummentessége Nemet mond az EU mti-hír Moszkva. Az Európai Unió elképzelhetetlennek tartja a kalinyin- grádi probléma olyan megoldását, hogy az orosz állampolgárok vízummentességet kapjanak Brüsz- szeltől. Ezt Lars Vissing, az EU soros elnöki tisztét betöltő Dánia moszkvai nagykövete mondta a Rosszijszkaja Gazeta orosz kormánypárti napilapnak. Moszkva és Brüsszel kapcsolatainak fejlődésére Putyin orosz elnök szerint is döntő jelentőséggel bír a Kalinyingrádi terület - az egykori Kelet-Poroszor- szág - jövőbeni helyzete. Moszkva álláspontja: az Oroszország más régióival nem határos enklávé humán és gazdasági blokád alá kerülne, ha a schengeni szabályokat vezetnék be Litvánia és Lengyelország uniós csatlakozása után. Brüsszel elutasította azokat az orosz javaslatokat is, amelyek szerint speciális folyosókon továbbra is lehetséges lenne a vízummentes utazás az orosz állampolgárok számára. Ezt még a Putyinnal baráti viszonyt ápoló Aleksander Kwasniewski lengyel elnök is elutasította. Most a dán diplomata értésre adta: az EU ragaszkodik a vízumkényszer fenntartásához, még akkor is, ha Moszkva hidegháborús maradványnak tartja ezt a rendszert. Egy vájár meghalt, huszonnyolc pedig megsérült Bányaomlás Karvinán MTI-HÍR Prága. Bányaomlásban meghalt egy vájár tegnap Csehországban, további 28 megsebesült, egyikük súlyosan. Az eset Karvina közelében történt. A bányász holttestét délelőtt felszínre hozták. Egyik társa után három órán át kutattak a mentőosztagok a beomlott mennyezetű bányaalagútban, mire megtalálták. Ót helikopteren kórházba szállították. Összesen 18 sebesültet kellett kórházba szállítani. VALUTAÁRFOLYAMOK Érvénybe Valuta i 2002. augusztus 7-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,290 Lengyel zloty 10,298 Angol font 70,614 Magvar forint (100) 18,142 Cseh korona 1,456 Svéd korona 4,712 Dán korona 5,964 Szlovén tollár (100) 19,504 Japán ien (100) 37,861 Sváici frank 30,458 Kanadai dollár 28,608 USA-dollár 45,785 Izrael kész több lépésben kivonni csapatait négy palesztin városból, ha a Palesztin Hatóság képes szavatolni a biztonságot Megvonnák a terroristáktól az izraeli állampolgárságot ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/New York/. Az izraeli belügyminiszter azt tervezi, hogy megfosztja állampolgárságuktól azokat az izraeli arabokat, akik terrorakciókban vettek részt. Eli Jisai az izraeli katonai rádiónak adott nyilatkozatában teljesen törvényesnek nevezte a tervezett lépést. „Izrael háborút folytat a terrorizmus ellen, és ha az állampolgárság megvonásával akár csak egy zsidó életét is megmenthetjük, már megérte.” Jisai nemrég levélben egy hónapot adott tettük megmagyarázására három izraeli arabnak, akit a hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy együttműködtek a palesztin Ha- mász és a libanoni Hezbollah szélsőséges szervezet aktivistáival. Ha a gyanúsítottak nem tudnak kielégítő választ adni Jisai kérdésére, megfosztják őket izraeli állampolgárságuktól. Simon Peresz izraeli külügyminiszter a maga részéről kevés esélyt lát arra, hogy a legfelsőbb bíróság jóváhagyja minisztertársa javaslatát. Az ENSZ közgyűlésének hétfő esti határozata az izraeli csapatok kivonására szólít fel a palesztin területekről. Az EU és a palesztin küldöttek által közösen beterjesztett határozattervezetet 114 szavazattal négy ellenében, 11 tartózkodás mellett fogadta el a közgyűlés. A határozat ellen szavazó országok között volt az USA és Izrael. Az ENSZ- közgyűlés megvitatta Kofi Annan ENSZ-főtitkár jelentését az izraeli hadsereg által a ciszjordániai Dzsenin menekülttáborban áprilisban végrehajtott akcióiról. A jelentés elmarasztalja ugyan Izraelt, amiért polgári lakókörzetekben is bevetett nehézfegyvereket és nem engedett be mentőautókat, orvosokat az ostromlott táborba, ám azt is kiemeli, hogy 200 palesztin fegyveres tudatosan, mintegy támaszpontként használta a sűrűn lakott várost. Izrael kész több lépésben kivonni csapatait négy palesztin városból, ha a palesztin hatóság képes szavatolni a biztonságot a szóban forgó körzetekben. Mint az izraeli köz- szolgálati rádió tegnap reggel jelentette, Benjamin Ben Eliezer védelmi miniszter elképzelése szerint az izraeli hadsereg először Gáza, valamint a ciszjordániai Hebron, Betlehem és Jerikó megszállását és elszigetelését szüntetné meg: Ha a palesztinok ezeken a helyeken hatékonyan legyűrik a terrorizmust, akkor az izraeliek kivonulhatnak más palesztin városokból is. A véres merényletek sorozata után Ben Eliezer hétfő este tárgyalt Abdelrazak al- Jahja palesztin belügyminiszterrel és két másik palesztin biztonsági tisztségviselővel. A jeruzsálemi találkozó előtt a palesztinok az izraeli hadsereg teljes kivonulását követelték önkormányzat alatt álló városaikból. Izrael június közepén (egy újabb merénylethullám után) gyakorlatilag újra megszállta Ciszjor- dániát, és 700 ezer palesztint lényegében otthonmaradásra kénysze- rített. A hadsereg vasárnap teljes blokád alá helyezte a városokat. A palesztinok kapásból elutasították Ben Eliezer „először Gáza” elképzelését. Arafat egyik tanácsadója „piárfogásnak” nevezte az izraeli miniszter elgondolását, rámutatva, hogy a hétfő esti tárgyaláson nem értek el áttörést. Ahmed Abder- Rahmán szerint a javaslat „csak Izrael komolytalanságát, az átfogó agresszió és az átfogó ostrom beszüntetésétől való vonakodását tükrözi”. A radikális Hamász és Iszlám Dzsihad tisztségviselői elcsépeltnek és képmutatónak minősítették a javaslatot az AFP-nak adott nyilatkozataikban. Iszmail Abu Sanab Hamász-vezető úgy vélekedett, hogy a javaslat célja a palesztinok megosztása. Rámutatott, hogy a megbeszéléssel egy időben izraeli helikopterek rakétákkal támadtak egy vasöntödét Gáza városában, két embert megsebesítve. Egyébként az izraeli hadsereg egyébként tegnap első ízben mozgósította a 41 évesnél idősebb tartalékosokat is, és közölte: a ciszjordániai palesztin városok és falvak teljes blokádja folytatódik. Az izraeli legfelsőbb bíróság kedden elutasította a terrormerényletekkel gyanúsított palesztinok hozzátartozóinak kérelmét, hogy az iz raeli hadsereg két nappal előbb értesítse őket házaik lerombolásáról. A bírák úgy találták, hogy az előzetes értesítés veszélyeztetné a ház romboló katonák életét. Egyben elutasították a családoknak azt az igényét is, hogy bíróság előtt előadhassák ellenérveiket, mielőtt a ka tonák akcióba lépnek, (m, t, ú)
