Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)
2002-08-05 / 180. szám, hétfő
El K Ül FŐID ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 5. Orosz iskolabusz súlyos balesete Moszkva. Egy gyermek életét vesztette, huszonnégyen pedig megsebesültek abban a buszbalesetben, amely szombaton történt a Baskír Köztársaságában, Beloreck várostól 10 kilométerre. Az autóbuszt vezető sofőr hibázott, ugyanis túl gyorsan haladt a hegyek között vezető úton, elvesztette uralmát a jármű felett, így az autóbusz kisodródott és felborult. A buszon huszonnégy 14- 16 év közötti fiatal és két felnőtt kísérőjük utazott. A balesetben egy tizennégy éves fiú vesztette életét. (MTI) Al Gore kritizálja George Busht New York. A korábbi alelnök azzal vádolja Bush elnököt, hogy az amerikai nép helyett a nagyhatalmúak érdekeit szolgálja. Al Gore szerint Bush a betegekkel szemben a biztosítók, a környezetvédőkkel szemben a nagy energetikai cégek érdekeit képviseli. Szerinte a közelmúlt vállalati- könyvelési botrányai „nem kevesebbet yeszélyeztetnek, mint a demokratikus kapitalizmus jövőjét”. „Szokatlanul nagy hatalom szokatlanul nagy kapzsisággal keveredett, komoly félrevezetéseket és veszteségeket okozva ezzel” - áll az írásában. Gore szerint másképp kell irányítani az országot. (o-o) Idősebb Bush bőrbetegsége Kennebunkport. George Bush először beszélt nyilvánosság előtt bőrbetegségéről. A volt amerikai elnök szombaton fiával, George W. Bushsal Maine állam egyik közkedvelt golfklubjában múlatta az időt, itt árult el részleteket az arcát elcsúfító keratózisról, melyet a bőrgyógyászok rákmegelőző állapotnak tartanak. Bush arcán kérges, vöröses elváltozások vannak a napsugárzás által ért bőrfelületen, amelyek ledörzsölhetők, de visszanőnek. Bush elmondta, nem bőrrákról van szó, és szakemberek kezelik. (TASR, ú) Bushnak nincs bőrrákja (TASR/AP) Légionárius betegség London. A légionárius betegségben szenvedők száma elérte a 39-et Anglia északnyugati részén, Barrow-in-Fumessben. A súlyos, sokszor halállal végződő légúti fertőzést további 130 ember kaphatta meg. Egy ember már meghalt a kór miatt, kettő állapota kritikus. A hatóságok bezárták azt az állami épületet, amelyről feltételezik, hogy klímaberendezésén keresztül terjedt el a betegség. A betegség fejfájással, lázzal, hidegrázással és izomfájdalmakkal kezdődik. Ezután légzési problémákjelentkeznek, majd tüdőgyulladás lép fel. Az esetek mintegy tíz százaléka halálos. A légúti fertőzést a klímaberendezésekben, vagya rosszul fertőtlenített zuhanyozókban tenyésző legionella baktériumtörzs okozza, (o-o) A Hamász katonai szárnyának újabb merényletében tíz ember vesztette életét, ötvenen pedig megsebesültek Bosszúból robbantották fel az autóbuszt Nehéz lesz túllépni a történteken. Izraeli rendőrök a felrobbantott busznál (Reuters-felvétel) Szadef/Jeruzsálem. Tíz ember meghalt, ötvenen megsérültek abban a robbanásban, mely tegnap reggel az északizraeli Szafed város közelében, egy autóbuszon történt. Az izraeli rendőrség információi szerint öngyilkos merénylet történt. Kelet-Jeru- zsálemben hárman haltak meg egy lövöldözésben. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A robbanás a csúcsforgalomban történt egy forgalmas útkereszteződésben, a felső-galileai Szadef város közelében, az izraeli munkahét első napján. A robbanás sebesültjeinek száma eléri az ötvenet, húszán súlyosan megsérültek. A detonáció a busz középső részén történt, ereje lerepítette a jármű tetejét. A Haifa és Szafed között közlekedő távolsági járaton több katona is utazott, aki a hétvégi kimenő után támaszpontjára tartott. A kórházban ápoltak közül többen égési sérüléseket szenvedtek. Szemtanúk elmondása szerint a robbanás után tűzlabda söpört végig a zsúfolt buszon, amelynek egyik oldalát és tetejét szétvetette a detonáció. A mentőhelikopterek megérkezésekor a jármű még lángokban állt. A merénylet elkövetését a Hamász katonai szárnya vállalta magára. A szervezet közleménye szerint - amelyet a Hezbollah bejrúti televíziójában olvastak be - a támadással Szaleh el-Sahad halálát bosz- szulták meg. Az izraeli hadsereg július végén ölte meg a katonai vezetőt - a bombatámadásban azonban tizennégy civil is életét vesztette, köztük 9 gyermek. El-Sahad meggyilkolása után a palesztin szervezet bosszúból „száz izraeli” megölésével fenyegetőzött. Reuven Rivlin, izraeli kommunikációs miniszter Jasszer Arafatot tette felelőssé a folytatódó erőszak- hullámért. „Amíg Arafat a palesztinok vezetője, addig nincs megoldás, nem lesz megbékélés” - mondta. Avi Pazner izraeli kormányszóvivő közölte, hogy Izrael kíméledenül folytatni fogja harcát a „palesztin terrorszervezetek” ellen. Az izraeli kormány lemondta vezető palesztin tisztségviselőkkel tervezett megbeszéléseit. „Az izraeli busz elleni támadás újabb érzékletes példája annak, hogyan táplálja a Palesztin Hatóság a terrort” - mondta David Baker, az izraeli miniszterelnöki hivatal egyik munkatársa, és hozzátette: „a palesztin terrorizmust gyökerestől ki kell irtani”. A busz elleni merénylet előtt néhány órával az izraeli hadsereg felrobbantotta nyolc öngyilkos merénylő családjának házait a Jordán nyugati partján, tucatnyi embert téve földönfutóvá, hogy elrettentse a leendő támadókat. A házak lerombolásáról azután döntöttek, hogy Jasszer Arafat palesztin elnök nemzetközi beavatkozást követelt a büntetőintézkedés - amit emberiség elleni bűntettnek nevezett - leállítására. A házrombolások előtt az izraeli hadsereg tegnap hajnalban a Gázai övezeti tengerpart északi részén végzett egy fegyveres palesztinnal. A hadsereg szűkszavú közleménye szerint egy izraeli megfigyelőposzton őrségben levő katonák lettek figyelmesek a búvárruhába öltözött palesztinra, amint Dugit zsidó telepesfalu biztonsági körzete felé közeledett. A megölt férfinál egy Kalasnyikov gépkarabélyt és gránátokat találtak. A legfrissebb hírek szerint három ember - köztük a merénylő - életét követelte az a merénylet, amelyet tegnap hajtott végre egy palesztin fegyveres Kelet-Jeruzsálemben, a damaszkuszi kapu közelében található izraeli őrállásnál. Az izraeli rádió úgy tudja, hogy a merénylőn kívül egy izraeli és egy palesztin személy vesztette életét a lövöldözésben. Egy szemtanú szerint az ismeretien fegyveres motorbiciklin érkezett a helyszínre, és tüzet nyitott a Jeruzsálem óvárosába vezető kapunál őrt álló katonákra. Az őrség azonnal viszonozta a tüzet és megölte a támadót. A lövöldözésben 14 ember sebesült meg, közülük kettőt súlyos állapotban szállítottak kórházba. Izraeli katonák szombat este a ciszjordániai Hebronban lelőttek egy palesztin kamionsofőrt, mert a férfi a kijárási tilalom életbe lépése után közlekedett járművével a városban. A 40 éves palesztint abban a negyedben sebesítették meg több lövéssel, amelyet az izraeli hadsereg az elmúlt hetekben újra megszállt. A sebesült a hebroni kórházban hunyt el. A hatóságok a kijárási tilalmat - amely egyébként nem vonatkozik a helyi zsidó telepesekre - napközben néhány órára feloldották, hogy a palesztinok be tudjanak vásárolni. (o-o, i-x, k-r) A tokiói vezetést is meglepte, hogy nem semmisítették meg az áruló dokumentumot Japán is akart atombombát A volt magyar külügyminiszter 1979-ben nemet mondott Martonyi Jánost is be akarták szervezni INFOSTART Tokió. Egy mindeddig titkos irat szerint Japán a II. világháború alatt kis erejű atombomba kifejlesztésén dolgozott. Az erről szóló dokumentumot egy tokiói atomkutató intézet nemrég szerezte vissza az Egyesült Államokból. Az Aszahi Simbun japán napilap tegnapi száma szerint a világ elől gondosan titkolt 23 oldalas irat létezése magát a tokiói veMTI-HÍR Róma. Legalább húsz ember sérült meg tegnap Olaszországban, miután jégeső hullott és orkánerejű szélvihar söpört végig az északi országrészen, a Veronától, Padová- tól, Velencétől és Trevisótól északra fekvő térségben. A heves széllökések több száz fát csavartak ki töMTI-HÍR Iszlámábád. Pakisztáni küldöttség indult az Egyesült Államok guantá- namói haditengerészeti támaszpontjára, hogy találkozzon azzal a 45 pakisztáni fogollyal, aki az amerikai hatóságok gyanúja szerint az al-Kaida terrorszervezet oldalán harcolt Afganisztánban. Az iszlámábádi külügy- és belügyminisztérium magas rangú illetékeseiből álló küldöttség 12 napot tölt majd a kubai amerikai bázison - jezetést is meglepte, amely úgy tudta, hogy a dokumentumot a szigetország kapitulálásakor elégették. A valóságban azonban nem ez történt: 1945. augusztus 14- én, egy nappal Japán kapitulációja előtt, a tokiói atomkutató intézet egyik tudósa ahelyett, hogy megsemmisítette volna az iratot, átadta azt az intézet külsős munkatársának, Kuroda Kazuónak. Kuroda 1949-ben az Egyesült Államokba emigrált, és magával vitvestől, Treviso térségére pedig két- centis átmérőjű jégdarabok hullottak. Verona tartományban több embert fejsérüléssel a pescarai kórházba szállítottak. A rossz időjárás éppen akkor köszöntött be, amikor a hét végén több millió ember indult útnak az Olaszországban az év legfontosabb szabadságának számító augusztusi vakációra. lentette tegnap a The News című pakisztáni napilap. A küldöttség feladata, hogy pontosabb képet alkosson az amerikai fogságban levő pakisztániakról - erősítette meg a hírt a pakisztáni külügyminisztérium szóvivője. A guantánamói támaszponton az amerikaiak jelenleg 39 ország 534 állampolgárát tartják fogva, akiknek a zöme az al-Kaida terrorháló- zat tagjaként tűzharcban esett fogságba, kisebb részük pedig az afganisztáni tálibok közé tartozott. te a titkos papírokat is, amelyeket tavaly bekövetkezett haláláig magánál tartott. A férfi haláláról értesülve a világ- háborús atomtervek elkészítésével egykor megbízott intézet felkereste az özvegyet és visszakérte a dokumentumokat. Az Aszahi Simbun a japán atombombáról szóló dokumentumokat néhány nappal a hirosimai amerikai atomtámadás emléknapja előtt hozta nyilvánosságra. Elítélték a volt ETA-vezért is 743 év börtönt kaptak Madrid. Fejenként 743 év börtönbüntetésre ítélték Spanyolországban Francisco Mugica Gar- mendiát, a Baszk Haza és Szabadság (ETA) szakadár szervezet volt vezetőjét és Jósé María Arre- gui bombaszakértőt. A spanyol közszolgálati rádió tegnapi tájékoztatása szerint a két férfire egy 1987-ben elkövetett, 2 halálos áldozatot és 28 sebesültet követelő merénylet miatt mondta ki a súlyos ítéletet a spanyol legfelsőbb bíróság. A vádirat szerint a francia Bidart városában 1992-ben őrizetbe vett Garmandia, akit 2000-ben adtak át a spanyol hatóságoknak, Franciaországból irá nyitotta az ETA kommandóit. A bíróság bűnösnek mondta ki az ETA köreiben „Pakito” néven emlegetett férfit a Zaragozában, a katonai akadémia tisztjeit szállító autóbusz ellen 1987-ben elkövetett merényletre adott parancsáért. A „Fitinek” becézett Arre- guit azért ítélték el, mert megmutatta a merényletet végrehajtó kommandónak, hogyan kell a kiszemelt jármű megsemmisítéséhez elhelyezni és felrobbantani az 50 kilogramm dinamitot tartalmazó pokolgépet. (MTI) INDEX-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A személyével kapcsolatos találgatásokra reagálva Martonyi János volt külügyminiszter a Népszabadságnak nyilatkozva elmondta, hogy 1979-ben brüsszeli diplomáciai kiküldetése előtt megpróbálták őt beszervezni a titkos- szolgálatok. Martonyi ezzel kapcsolatban leszögezte: „hálózati tevékenység vállalására vonatkozó nyiMTI-JELENTÉS Kumgang. A két Korea szombaton megállapodott abban, hogy Szöulban ebben a hónapban miniszteri szintű találkozót rendeznek kapcsolataik rendezésének keretében. Szöul képviselői az észak-koreai Kum- gangban másfél hónapos szünet után felújított kétoldalú szakértői tárgyalásokon tették meg javaslatukat. Phenjan elfogadta az indítványt, ennek megfelelően augusztus 12-e latkozatot” nem írt alá, jelentéseket nem adott, és semmifajta prémiumot, kedvezményt, bármi egyebet soha nem kapott. Martonyi, aki 1979-1984 között Brüsszelben teljesített külszolgálatot, az ottani nagy- követség kereskedelmi osztályán kereskedelmi titkárként, a beszervezési kísérletkor elmondta, hogy ilyen feladatot nem vállal, s ha ez a külszolgálat feltétele, akkor inkább itthon marad. és 14-e között a dél-koreai fővárosban ülnek tárgyalóasztalhoz a két ország képviselői. A szöuli tanácskozás lesz a hetedik miniszteri szintű tárgyalás 2000 óta. Legutóbb tavaly novemberben Észak-Koreában volt üyen jellegű megbeszélés. A megállapodás azt követen született meg, hogy Észak-Korea július végén „sajnálkozását” fejezte ki a Sárga-tengeren június 29-én történt incidensért, melyben öt dél-koreai haditengerész vesztette életét. Legalább húsz ember megsérült az ország északi részén Olaszországban ítéletidő tombolt, jégeső esett Pontosabb képet szeretnének a foglyok helyzetéről Pakisztáni küldöttség indult Guantánamóra George Bush: nem változik az USA Irak-politikája Változás kell Bagdadban MTI-JELENTÉS Washington. George Bush amerikai elnök szombaton kijelentette: semmi sem változott meg az Egyesült Államok Irakkal kapcsolatos politikájában azt követően, hogy Bagdad tárgyalásokat ajánlott az ENSZ fegyverzet-ellenőreinek. Washington már korábban elutasította az iraki javaslatot. Bush a Maine szövetségi államban lévő Kennebunkportban újságírók kérdésére válaszolva azt is hangoztatta, hogy türelmes ember, de minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál a veszély kezelésére, utalva ezzel azokra az amerikai vádakra, amelyeket Washington fogalmazott meg az iraki tömeg- pusztító fegyverek fejlesztése kapcsán. Leszögezte: továbbra is eltökélt szándéka, hogy megváltozzék az iraki rezsim. Az elnök nem sokkal korábban egy politikai gyűlésen azt hangoztatta: az Egyesült Államok felelősséget érez a jövő nemzedékeivel szemben, és nem engedi, hogy a világ leggonoszabb vezetői arzenáljukat fejlesszék és terjesszék, így zsarolva a szabadságszerető nemzeteket. Augusztusban Szöulban találkoznak a miniszterek Közeledik a két Korea
