Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)
2002-08-05 / 180. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 5. Közélet - hirdetés 5 Egy éven belül nyilvánosságra kerülhet valamennyi, 1939 és 1989 között dolgozott ügynök hivatalos listája Nagyon mély a múltnak kútj a Ján Langos: „Minden 18 éven felüli állampolgár megtudhatja, hogy ké- szült-e róla akta, ha igen, akkor belenézhet saját aktájába." (Dömötör Ede felvétele) Rudolf Schuster államfő nem írta alá a parlament által július 10-én elfogadott három antikommunista törvényt. A jogszabályokat a képviselők a jelenlegi választási időszak utolsó ülésén újratárgyalják. Ján Langos demokrata párti képviselővel, a törvények előkészítőjével azok tartalmáról és gyakorlati hatásáról beszélgettünk. LAJOS. P. JÁNOS Az első törvény valójában a Büntető-törvénykönyv módosítása, mely lehetővé teszi az 1989 előtti korszak bűntetteit tagadók, az úgynevezett jáchymovi hazugság elkövetőinek felelősségre vonását. Jelentheti ez azt, hogy a mai kommunista pártot törvényen kívülre helyezik? Ez a párt tevékenységétől függ; ha osztálygyűlöletet hirdet, akkor igen. Ezen alapult ugyanis a szovjet kommunista párt ideológiája, és a korábbi rendszer állampolitikája is erre épült. Az akkori kommunista retorika leggyakrabban használt kifejezései a „harc”, az „ellenség”, az „ellenfél”, a „megsemmisítés” voltak, amelyek tulajdonképpen hadiállapotra utalnak. Ezeket a régi rendszer saját állampolgáraival szemben használta. Ehhez kapcsolódott a deportáció, lakosságcsere; 1945-től a világban béke volt, de a szovjet blokkban háborús állapot uralkodott; ezek az államok saját állampolgáraikkal álltak háborúban. A törvénnyel a szocializmus a fasizmussal egy szintre került. Elfogadható ez olyan emberek számára, akik évtizedeken keresztül abban a hitben éltek, hogy a nácizmushoz képest egy ártatlan ideológiát valló társadalom tagjai? Akkor teljes volt az elszigeteltség, az emberek a propaganda hatása alatt éltek. A vasfüggöny légmentesen elzárta őket minden más hatástól. A szocialista rendszer volt az abszolút jó, a jövő társadalma, a kapitalista az abszolút rossz. Erre naponta figyelmeztették az embereket. Az eltelt idő ön szerint elegendő arra, hogy az emberek elfogadják ezt a törvényt? Az utóbbi években többször megpróbálkoztunk vele. A németeknek 1990-ben, a lengyeleknek és a bolgároknak 1997-ben, a cseheknek tavaly sikerült. Nem véletlen, hogy Szlovákiában a törvény mellett szavazott minden politikai párt képviNS 1945-től a világban béke volt, de a szovjet blokkban háborús állapot uralkodott. > selője. Habár számunkra, idősebbek számára nehéz szembenézni a múlttal, a fiataloknak szükségük van erre, és mi tartozunk ennyivel gyermekeinknek. A másik elfogadott és visszaadott törvény a titkosszolgálatok mai és jövőbeni munkatársait érinti. A jelenlegi munkatársakat csak annyiból, hogy egy újabb, immár utolsó ellenőrzésen kell átesniük; a Nemzetbiztonsági Hivatal megvizsgálja azokat az alkalmazottakat, akik a múltban az StB alkalmazottai voltak, és ellenőrzi, alkalmasak-e a szolgálatra. Ez néhány tucat embert érint. Ha megfelelnek a hivatal kritériumainak, teljesítik a biztonsági feltételeket, akkor tovább dolgozhatnak a titkosszolgálat kötelékében. A törvény hatályba lépésétől számítva azonban nem léphetnek a titkosszolgálatok kötelékébe azok, akik tagjai voltak az StB-nek. Ön szerint ez a titkosszolgálatnak is érdekében áll? Megakadályozza ugyanis, hogy kettősügynökök dolgozzanak a szlovák titkosszolgálatoknál. Szlovákiában még mindig jelen vannak a volt szovjet titkosszolgálat, a KGB ügynökei, akik közül sokan már a maffia szolgálatában állnak. Ez a fő oka annak, hogy a parlament elfogadta a törvénynek ezt a kitételét, mely jelentősen növeli majd a szlovák titkosszolgálat szavahihetőségét. A harmadik törvény a legterjedelmesebb, rendelkezik az 1939 és 1989 között keletkezett titkos- szolgálati anyagok összegyűjtéséről, létrehoz egy hivatalt, melynek a feladata lesz ezen iratok kezelése. Mit kell még tudni erről a törvényről? Kimondja, hogy ez az időszak, az 1939-1989 közötti, az elnyomatás időszaka volt. Emellett létrehozza a Nemzet Emlékezetének Hivatalát, amelynek köteles minden állami és nem állami intézmény, magánszemély átadni a nála lévő azon iratokat, melyeket a Csehszlovákia területén működő mindenkori állambiztonsági szolgálatok készítettek. Pontosan meghatározza, milyen szervekről és milyen iratokról van szó. Emellett begyűjti a KGB és a Harmadik Birodalom titkosszolgálatainak a mai Szlovákia állampolgárairól készített aktáit, és egyben felhatalmazza a kormányt, hogy ezen iratokat kéije az utódállamok kormányaitól. A törvény védi az érintettek, a titkos- szolgálatok ügynökeinek és a megfigyelt személyeknek a magánéletét, megtiltja az ilyen tartalmú iratok nyilvánosságra hozatalát. A többi irat nyilvánossá válik. Minden 18 éven felüli állampolgár megtudhatja, hogy készült-e róla akta, ha igen, akkor belenézhet az aktájába. Ezenkívül mindenki megismerkedhet az állambiztonsági szervek és ügynökeik munkájával. Nyüvánossá teszik az ügynökök listáját? A törvény kötelezi a hivatalt, hogy a megalakulásától számított egy éven belül tegye közzé - elektronikus és nyomtatott formában - az ügynökök listáját. Az úgynevezett belső ellenség elleni osztályon dolgozók és a besúgók listája mellett nyilvánossá válik valamennyi osztály dolgozóinak névjegyzéke. A jelenleg aktív, volt StB-s ügynököket is felfedik? Aki alkalmasnak bizonyul a további titkosszolgálati munkára, annak az aktája titkos marad. A szolgálatokkal együttműködő külföldiek neve sem kerül nyilvánosságra. Előfordulhatnak olyan ügyek is, mint amilyen nemrég robbant ki Magyarországon, ahol kiderült, maga a miniszterelnök is titkos- szolgálati tiszt volt? Ez a törvény mindenki számára lehetővé teszi, hogy múltja ismeretében döntsön, alkalmasnak érzi-e magát az adott posztra. A választó- polgárokon múlik, megválaszlják-e. Meciarról is nyilvánosságra hozták, hogy Doktor álnéven szerepelt az ügynöklistán. Két nézet áll szemben egymással. Az egyik azt mondja, hogy fel kell fedni a múltat, mert ezzel megakadályozható a zsarolás, a gyalázko- dás, a visszaélések a különböző listákkal, és lehetővé teszi a szabad életet. A másik nézet szerint tragédiát okoz az ügynöklisták nyilvánosságra hozatala, családok esnek szét, ellenségeskedést szül. Erre rácáfol azonban a lusztrációs törvény életbelépése, akkor semmi ilyen nem történt. Ellenkezőleg, saját tapasztalatom alapján mondom, az utóbbi tíz évben több tucat, lehet, hogy több száz ember keresett meg és köszönte meg, hogy ők maguk tisztára moshatták magukat. A többi posztkommunista államban is hasonlóak a tapasztalatok. A másik kifogás a nyilvánosságra hozatallal szemben, hogy a mai akták már hiányosak. Ön 1990 és 1992 között Csehszlovákia belügyminisztere volt. Tűntek el iratok 1989 után? Természetesen tűnhettek el, de minden, ami eltűnt, rekonstruálható. Valamennyi iratot legalább három helyen vezettek. Minden megvolt helyi, kerületi szinten és a központi nyilvántartóban is. Ha legalább egy megmaradt, akkor minden rekonstruálható, és ha a nyilvántartók el is vesztek, még mindig marad nyoma az illető tevékenységének más dokumentumokban. Az iratok 1994 és 1998 között sem tűnhettek el? Hiszen akkor is és még ma is a SIS kezeli az StB iratainak többségét. Valamennyi kópiát, utalást nem lehet eltüntetni. A nyilvántartások több helyen tartalmaznak mindent. Azt is meg lehet tudni, ha eltűnt valami, azt is, hogy ki és mikor tüntette el az aktákat. SS Szlovákiában jelen r vannak a KGB ügynökei, akik közül sokan a maffia szolgálatá- . . ban állnak. ss Ez azonban óriási anyag, mikorra a lehet mindezt feldolgozni? A hasonló német intézet, a Gauck- hivatal tíz éve dolgozik hasonló munkán, és még nem fejezte be. A történészek számára tíz év nem nagy idő. A leendő hivatal gyűjtené a nemzetiségi kisebbségek ellen a háború után elkövetett bűntettekről, kitelepítésekről, mészárlásokról szóló iratokat is? Az adott időszakból mindent gyűjt és mindent feldolgoz. Azt is, hogy ezek a tervek hogyan születtek, ki volt a kigondolójuk, hogyan valósultak meg, hogyan dolgoztak együtt az állami és pártszervek a tömeges deportációk során. A hivatal csak akkor kezdheti meg a munkáját, ha a parlament újra elfogadja ezeket a törvényeket. Ön szerint miért adta vissza őket újratárgyalásra az államfő? Meg vagyok győződve, hogy elvi szempontból nem ért egyet a törvények tartalmával. A kommunista múltja miatt? Ezt nem tudom, viszont a hozzáfűzött indoklása szakmai szempontból minősíthetetlen. Várható, hogy meg lesz a szükséges 76 szavazat az elfogadásukhoz? A júliusi elfogadáskor 82-en igennel szavaztak, kilencen tartózkodtak és csak egy képviselő volt ellene. Szerintem a parlament augusztusban véglegesen elfogadja a törvényeket. Peter Tatár, a Polgári Konzervatív Párt (OKS) elnöke a Langos-törvények elnöki elutasításáról beszélt Rudolf Schuster tisztán politikai döntést hozott ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. „Az állambiztonsági szervek dokumentumai - egyelőre az államfő miatt - már csak nálunk, az Orosz Föderációban és Ukrajnában hozzáférhetetlenek” - állapította meg tegnap a Joj televízió Jóóój?! című vitaműsorában Peter Tatár képviselő. A Polgári Konzervatív Párt (OKS) elnöke ezt annak kapcsán nyilatkozta, hogy Rudolf Schuster köztársasági elnök nem írta alá a pártállami állambiztonsági szerv, az StB dokumentumaihoz hozzáférést biztosító, illetve a kommunizmus népszerűsítését bűnténnyé nyilvánító, úgynevezett Langos-féle törvényeket. „Az elnöki hivatal érvei a törvények ellen egyszerűen értelmetlenek, s az államfő tisztán politikai döntést hozott” - vélekedett Tatár. Az SDE-alelnök Eubomír Andrassy leszögezte, pártja számára a jelenlegi társadalmi problémák fontosak, s „ha 1989 előtt bűncselekményeket követtek el, akkor az azokért felelős személyeket kell megbüntetni”. A kommunizmus népszerűsítését bűnténnyé minősítő jogszabály Andrassy szerint végrehajthatatlan „gumiparagrafus”, mert nem tisztázza, mi a kommunizmus. Tatár azonban hangsúlyozta, a szabadság nélküli korszakról szóló hatályos törvényből világos, mi volt a kommunizmus, s egyébként is mindenki ismeri a volt járási pártmaffiákat, amelyek „valamikor együtt vadásztak, most pedig közösen privatizálnak”. (korp) RÖVIDEN Gyógyszerészek: e héten nincs sztrájk Pozsony. A Szlovák Gyógyszerészeti Kamara e héten nem tervez sztrájkot, ám a jövőben az élesebb tiltakozás lehetőségét sem zárja ki - közölte tegnap a sajtóirodával Tóth Ernesztína szóvivő. Kétli ugyanis, hogy az állam nagyobb összeget törlesztene abból a hat- milliárd koronából, amivel a patikáknak tartozik. A kamara az utóbbi hat hétben négy megmozdulást szervezett. Legutóbb a múlt héten csütörtökön zárt be tiltakozásul négy órára a gyógyszertárak több mint fele. (TASR) Sergej Kozlík a hazai autógyártásról Pozsony. A hazai ipari teljesítmény 17 és az export 25 százalékát adó autógyártás fejlesztésére létre kell hozni a kockázatitőkealapot, de ahhoz előbb pénzt kell szerezni - ebben az értelemben nyilatkozott tegnap a Szlovák Rádió Szombati párbeszéd című műsorában Sergej Kozlík, a HZDS alelnöke. Úgy véli, 1998 óta a külföld egyre kisebb volumenű technológiai beruházást hajtott végre az országban. Elismerte, hogy a jogi személyek adóterhei csökkentek, ám „az autópálya-rendszer fejlesztését fékezték, az energetika pedig abból élt, ami 1998-ig kiépült”, (kor) Fico: a Smernek semmi köze a HZD-hez Eperejes. A Smemek semmi köze az Ivan Gasparovic vezette HZD létrejöttéhez - hangsúlyozta tegnap Robert Fico pártelnök. A HZDS szerinte azért szakadt két részre, mert sok tagja ráébredt, hogy Vladimír Meäar egyre nagyobb bel- és külföldi elszigeteltségre kárhoztatja a saját pártját. A feltételezést, hogy a HZD születésénél a Smer is bábáskodott, Fico először Ján Cuper HZDS-es képviselőtől hallotta, ám amikor azt Rudolf Ziak, a Meciar-párt alelnöke is megismételte, már arra gondolt, hogy egyes emberek kezdik elvesztem a józan eszüket. (SITA) Terroristák támadtak a Markíza riporterére Pozsony. Terroristák támadták meg törökországi szabadságán Noro Mészárost, a Markíza magántelevízió riporterét. Az újságíró egy barátjával túl szennyezettnek találta a tenger fürdőzésre kijelölt partszakaszát, ezért bérelt autóval másikat keresett. Leálltak egy helyen és kiszálltak, miközben terroristák rohanták meg a kocsijukat. Mészá- roséknak sikerült megmenekülniük, sőt, visszafordultak és felvételeket készítettek a terroristákról. A török rendőrség nem indított nyomozást, erre csak a helyi NATO-katonák voltak hajlandók. Mészáros szerint a szlovák nagykövetség képviselője sem volt készséges, csak annyit mondott: „Mit tegyek? Tudja, hány ilyen eset van?” (TASR) Hrusovsky a KDH esetleges koalíciós partnereiről Az MKP is szóba jöhet SITA-HÍR Pozsony. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) a választásokig egyetlen párttal sem tárgyal a szorosabb együttműködésről - jelentette ki tegnap a Markíza televízió Testre szabva című vitaműsorában Pavol Hrusovsky pártelnök. Ezzel az SDKÚ-elnök Mikulás Dzurinda kormányfő kezdeményezésére válaszolt, hogy a jobboldali pártok már a választások'előtt állapodjanak meg a szeptember 21-e utáni együttműködésükről. A KDH a választások után mindenkivel kész tárgyalóasztalhoz ülni, aki elfogadja a párt javaslatait. Hrusovsky szerint az MKP és az SDKÚ jön számításba, és az ANO is, ha Pavol Ruskóékkal sikerül korrekt megállapodást kötni. A HZDS-szel és az SNS-szel a kereszténydemokraták már most kizárják a közös kormányzás lehetőségét. Hrusovsky szerint pártja választási száma, a bibliai 12-es jelképes, mert a KDH 12 éve működik, s már csak az kell, hogy a szavazatok 12 százalékát szerezzék meg. Ivan Miklós a Szlovák Villamos Művek privatizációjáról Mindent bírál a HZDS SITA-HÍR Pozsony. A Szlovák Villamos Műveket (SE) privatizálni kell, de a jelenlegi kormány hibázott, hogy az áramszolgáltató hálózatokat már korábban magánosította - nyilatkozta tegnap a Szlovák Televízió Öt perc múlva tizenkettő című vitaműsorában Milan Murgas. A Smer alelnöke szerint nem marad más hátra, mint „ügyelni a villamos művek privatizációjára”. Tibor Mikus, a HZDS árnyékkormányának gazdasági minisztere felrótta a kabinetnek, hogy versenypályázatot írt ki az SE privatizációjára, s ezt a lépést nem hagyta meg a következő kormánynak. Ivan Miklós gazdasági miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy bár a pályázatot meghirdették, a magánosításról már csak az új kormány dönt. Murgas bírálta Miklóst, amiért a Szlovák Gázművek(SPP) privatizációján az ország kilenc milliárdot vesztett. Mikus közölte, ha a HZDS a kormány tagjává válik, nyilvánosságra hozza, miként magá- nosított a Dzurinda-kabinet. A/yárí felüdülés Öonefc és lakásának az Eam napilappal
