Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)
2002-08-05 / 180. szám, hétfő
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 5 KOMMENTÁR Múltat - megnyitni SZILVÁSSY JÓZSEF Rudolf Schuster ismét negatív közszereplővé vált az elmúlt héten. Most azzal borzolta fel sokak kedélyállapotát, hogy újratárgyalásra visszaadta a parlamentnek azt a három törvénytervezetet, amely a kommunista múlt felderítését, hosszabb távon pedig talán a lezárását szolgálná. Az államfő ebben a választási ciklusban egy tucatnál is több jogi normát nem írt alá. Olykor a legtöbb szakértő véleménye szerint is indokoltan, gondoljunk csak a multinacionális kereskedelmi láncok szlovákiai tevékenységét szabályozó elképzelésekre. Most azonban merőben más a helyzet, mert főleg az úgynevezett ügynök- törvény megvétózására aligha lehet elfogadható érvet találni. Schuster sem erőltette magát ilyen indok keresésével, hiszen a szóvivője útján mindössze azt közölte, ennek a tervezetnek néhány rendelkezését jogi szempontból nem eléggé egyértelműnek, sőt, alkotmányellenesnek véli. Lehetséges, hogy az államfő mindössze annyit tesz, hogy mossa a kezeit: ő nem írta alá a dokumentumot, a többi pedig a törvényhozás dolga. Az sem elképzelhetetlen, hogy késleltetni igyekszik a történelmi igazságtételt, hiszen a cseh példán láthatja, hogy nemcsak a letűnt rezsim titkosrendőrségének irattárát nyitják meg, hanem a néhai állampárt, a népi milíciák és más elnyomó szervezet levéltárait is, s ha ez a gyakorlat Szlovákiában szintén folytatódna, akkor esetleg ő is sok mindenben érintett lehet. Ám számos történelmi tény, legújabban pedig a csehországi és a magyarországi gyakorlat igazolja, hogy a múltat nem végképp eltörölni, elhallgatni, hanem a dokumentumokat hozzáférhetővé kell tenni - éspedig megfelelő törvényekkel - minden állampolgár és kutató számára. Csak így kerülhető el, hogy félinformációk révén egyesek gyanúsítgatások és zsarolások zavarosában halászgassanak. Például a Cibulka-féle névsorral, amelyről maga a szerző is azt állítja, hogy a lista nem teljes és az érintett személyekről annyit árul el, hogy - az ún. bizalmiak és besúgó-jelöltek egy részét kivéve - tudatosan együttműködtek a belső elhárítással. Ugyanerről beszélt a minap Mécs Imre, a magyar kormánytagok múltját vizsgáló bizottság elnöke is, aki szerint csupán az említett levéltárak anyagai adhatnak választ arra, hogy a gyanúsított ügynök volt-e, vagyis aláírta-e a beszervezési papírt, adott-e jelentéseket, s kapott-e pénzt ezért. Csak ezek után lehet egy-egy személy tényleges tevékenységéről egyértelmű morális, esetleg jogi ítéletet mondani. A tisztánlátás érdekében Szlovákiában is meg kell hát nyitni az eddig lakat alatt tartott levéltárakat. Remélhetően néhány nap múlva lesz megfelelő számú személy és kellő politikai akarat az ebben a felállásban talán utoljára összeülő törvényhozásban, hogy újra megszavazza azt az ügynöktörvényt, amely nélkül nem lehet lezárni a múltat. Alsóházi közérzet TÓTH MIHÁLY Tudatalattimban olyan pártként „raktározódott el” a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, mint amilyennek még hosszú ideig nem kell tartania a hirtelen irányváltástól. Tévedésemre Roman Hofbauer esete ébresztett rá. Elképzelni se tudtam, hogy adódhat fordulat, amelynek hatására lépést vált a Meciar vezényelte menetelésben. És most tessék: R. H. kilépett a pártból, képviselőként pedig átül a függetlenek közé. Elhatározásának oka: neve nemhogy a HZDS jelöltlistájának „alsóházába” került, hanem még ott se szerepel. Ha megsértődése elszigetelt eset lenne, szót se érdemelne. Csak annyit jelezne, hogy a HZDS-ben még csak 12 éve nyírják a pártszékház körüli pázsitot. De az eset nem elszigetelt; a jelöltlisták kidolgozásának heteiben nem volt az országban jelentős párt, amelyben ne sértődtek volna meg az alsóháziak, vagy akik még oda se jutottak be. Nem jelentős azoknak a miniszter- vagy képviselőviselt közéletieknek a hányada, akik különösebb megrázkódtatás nélkül élik meg, ha nevük nem kerül rá a biztos befutók listájára. Kevesen vannak, akik - vagy mert a szellemi arisztokráciához tartoznak, vagy mert akkora vagyonra tettek szert, hogy közömbösek lehetnek a honatyaságból eredő előnyök iránt - nem érzik megalázónak, ha kihagyják őket a buliból. Mellőzése esetén a képviselőséget már megéltek jelentős része vagy azért kerül infarktusközeli állapotba, mert korábban közömbös volt az anyagi javak megszerzése iránt, vagy mert korántsem volt közömbös. Hofbauerről a politikai kultúra balkáni stílusú művelése kapcsán sok minden elmondható, de az hírlik róla, hogy a vagyonszerzési lehetőségek kiaknázásában pártjában a puritánok közé tartozott. Tételezzük fel, hogy R. H. vagyonszerzési puritánsága készpénznek vehető, és tegyük fel a kérdést: jövőjét illetően van-e oka idegeskedésre. Egyértelmű választ kapunk, ha szemügyre vesszük a nyugdíj maximális összegét, amennyiből a jövőben élnie kellene. Az átmenet időszakában zömében kipróbálatlan politikai elit került az ország élére. Egy-egy parlamenti ciklusban a be nem vált politikusokat minden pártban újakkal kellene felváltani. Ehhez képest az a helyzet, hogy több mint egy évtizede minden pártban ugyanazok a főszereplők. A leváltott tehetségtelent ma már nem lehet elküldeni nagykövetnek vagy szakszervezeti vezetőnek. Az a legrosszabb, hogy a bukottak közül senki egy könnycseppet se érdemel.- Már megegyeztünk, hogy fogják hívni, most azon vitatkozunk, milyen párt listáján induljon a 2022-es parlamenti választásokon. (Peter Gossányi rajza) TALLÓZÓ BILD AM SONNTAG Washingtoni katonai szakértők nem zárják ki a korlátozott atomcsapás lehetőségét, ha Szaddám Húszéin iraki diktátor biológiai vagy vegyi fegyvert vetne be egy háború esetén. Erről Rolf Topho- ven német terrorszakértő beszélt a Bild am Sonntag hamburgi hetilapnak. A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy az iraki elnök biológiai és vegyi fegyvereket is bevetne. A Német Kelet Intézet igazgatója, Udo Steinbach úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia hamarosan katonai csapást mér Irakra. „A szakértők nagy amerikai és brit csapatfelvonulásra számítanak. 250 ezer katonával kell bevonulniuk Irakba” - mondta a Bild am Sonntagnak. Steinbach becslése szerint az Egyesült Államoknak utcai harcokkal tarkított, hosszú bevetésre kell felkészülnie. „Több ezer áldozat lesz mindkét oldalon. Az amerikaiak maguk között 40 ezer elesett katonával számolnak” - tette hozzá Steinbach. A legnyugtalanítóbb, ugyanakkor legkegyetlenebb tény, hogy ma már Iraknak is vannak tömegpusztító fegyverei Szaddám Húszéin szerint a világ Ahogy egyre intenzívebben folynak az Irak elleni háború előkészületei, eljött az ideje, hogy megálljunk egy pillanatra és a kialakult helyzetet megpróbáljuk Bagdad szemszögéből nézni. Az ilyen megfigyelés végkövetkeztetései nem éppen szívderítőek, azonban komoly felelőtlenség lenne anélkül támadni, hogy komolyan el ne gondolkodnánk, mit tehet ellenünk Szaddám Húszéin. GRAHAM ALLISON A közelmúltban a Pentagon terveiről kiszivárgott információk növekvő realizmusról tanúskodnak: már 250 ezer amerikai katonát igénylő támadás lehetőségéről is beszélnek. Mára már mindkét kongresszusi párt képviselői azt követelik az Egyesült Államok vezetésétől, magyarázza el az amerikaiaknak, hogyan akarja felszámolni Szaddám rezsimjét, mekkora amerikai emberáldozat, anyagi ráfordítás és milyen kockázat árán. Az egyik legnehezebb feladat az lesz, hogy Szaddám „bőrébe bújjunk”, és számba vegyük lehetséges ellenlépéseit. A Bush-kormányzat - saját stratégiája miatt - végképp elvesztette azt az előnyt, amely a stratégiai vagy akár taktikai meglepetésből származhatott volna. Világos, hogy tudja: jövünk. Nyilvánvaló, hogy már fontolgatja, mit tehet annak érdekében, hogy késleltessen, elriasszon minket, vagy egyenesen győzedelmeskedjen fölöttünk a közelgő hadjárat során. Eszköztárában szerepel a diplomácia, a megzavarás, az elrettentés és végül a kegyetlen megtorlás is. Már Szaddám első diplomáciai húzásai is ügyesek voltak: elsimította területigénylési nézeteltéréseit Kuvaittal, megnyerte az Arab Liga támogatását annak az indítványnak, hogy egy Irak elleni of- fenzíva valamennyi arab állam ellen irányuló támadásnak minősüljön, előnyös szerződéseket kínált Oroszországnak és Franciaországnak, végül pedig úgy ráijesztett Szaúd-Arábiára, hogy az amerikai stratégák már olyan háborús terven dolgoznak, amelyik nem is számol szaúdi bázisok használatával. Miközben az Egyesült Államok igyekszik megszerezni a létfontosságú támogatást a régióban, egyre magasabban tornyosulnak az akadályok, egyre nyugtalanítóbbá válik a helyzet: szeptember Xl-e óta tucatnyi terrorista akciót kíséreltek meg, a második palesztin intifáda idején ugrásszerűen megnőtt az öngyilkos merényletek száma, a terrorista támadáA CIA szerint Iraknak 2650 gallonnyi antrax áll a rendelkezésére. sok az atomháború szélére sodorták Indiát és Pakisztánt, végezetül pedig összeomlott a török miniszterelnök, Bulent Ecevit kormánya. Szaddám modus operandiját figyelembe véve - amely eljárásmódba belefért 1993-ban az első George Bush elnök elleni merénylet kísérlete és a palesztin öngyilkos merénylők családjának adott 25 ezer dolláros juttatás is -joggal feltételezhetjük, hogy továbbra is önti majd az olajat arra a tűzre, amely az Egyesült Államok és egy Irak elleni háború között lángol. A diplomácián és a figyelemelterelés taktikáján túl ott az elrettentés sötét birodalma, a megtorlás reális veszélyével együtt. A legnyugtalanítóbb, legkevésbé ismert, ugyanakkor legkegyetlenebb tény, hogy ma már Szad- dámnak is vannak tömegpusztító fegyverei. ENSZ-megfigyelők már 1999-ben készült összefoglaló jelentésükben rámutatnak, Irak jelentős készleteket halmozott fel biológiai és vegyi fegyverekből. Az amerikai titkosszolgálat, a CIA legújabb elemzése szerint pedig Iraknak 2650 gallonnyi antrax áll a rendelkezésére. Az első Öbölháborúban Szaddám vegyi és biológiai robbanófejeket szereltetett a Scud- és más rakétákra, amelyek hatótávolsága elegendő lett volna a Szaúd-Arábiá- ban és Izraelben lévő amerikai támaszpontok eléréséhez. Ebben a háborúban azonban az Egyesült Államok szerencsére képes volt elrettenteni Szaddámot tömeg- pusztító fegyverei használatától, ugyanis megfenyegette: egy esetleges támadás után nem válogatna az eszközökben, hogy megsemmisítse rezsimjét. Igen ám, de most? A küszöbön álló hadjárat nem titkolt célja fölszámolni Szaddámot és rendszerét. Ám ha valaki bejelenti, hogy el akarja pusztítani az ellenséget és mindazt, ami számára kedves, hogyan riaszthatja el ellenlábasát a sámsoni erőfitogtatástól? Ahogy Bush elnök helyesen megjegyezte: „Az igazi katasztrófaforgatókönyv az lenne, ha egy, az al-Kaidához hasonló terrorszervezet összefogna egy olyan barbár rezsimmel, mint amilyen az iraki, amelyiktől tömegpusztító fegyverekhez juthatna. Ezt mindenképpen meg kell akadályoznunk.” A Bush által választott intézkedések iránya azonban tulajdonképpen éppen Szaddám késztetését növeli, hogy ekképp cselekedjen. Szaddámnak vannak olyan vadászgépei és rakétái, amelyek képesek vegyi és biológiai fegyvereket juttatni az Egyesült Államok katonai egységei, támaszpontjai és szövetségesei közelébe. Ráadásul azt is megfigyelte, hogyan másolja le Oszama bin Laden Tom Clancy thrillerjének egyik fejezetét, hogy utasszállító repülőgépeket használjon irányított rakéták gyanánt az Amerika elleni támadáskor. Clancy Végrehajtási utasítások című könyvéA diplomácián és a figyelemelterelésen túl ott az elrettentés sötét birodalma. ben egy Amerika-ellenes arab ország biológiai fegyverrel teli tartályokat juttat az Egyesült Államokba, ahol ügynökei zsúfolt kongresszusi központokban engedik szabadon a halált hozó bogarakat. Képzeljék el, hogy - isten őrizz - az Egyesült Államok megszálló erőket vezényel a Perzsa-öbölbe, Szaddám pedig titkos levélben tájékoztatja Bush elnököt, hogy biológiai fegyvereket telepített New Yorkba, Washingtonba és több más amerikai nagyvárosba. Egy ilyen helyzetből mivé fajulhatna az összecsapás? Mielőtt a háborút választaná, a kormánynak minden kétséget kizáróan be kell bizonyítania: a Szaddám megbuktatását célzó katonai támadás valóban a legutolsó választási lehetősége. A szerző a Clinton-kormány védelmi miniszterhelyettese volt (c) The Washington Post Élősködők elszaporodása, egyes állatfajták kipusztulása, trópusi járványok terjedése - akár ilyen következményekkel is járhat a Föld mind érezhetőbb globális felmelegedése Az egzotikus betegségek a hidegebb térségek felé húzódhatnak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Élősködők elszaporodása, egyes állatfajták kipusztulása, járványok - amerikai tudósok egy csoportja szerint akár üyen következményekkel is járhat a Föld globális felmelegedése. A jóslásokat egyes szakemberek riasztónak, mások puszta spekulációnak tartják. „Nem szeretnénk aggályoskodni, de aggódunk” - mondta Richard Ostfeld, a New York-i Ökoszisztéma-kutató Intézet munkatársa, aki szerint a Föld átlaghőmérsékletének emelkedésével gyakoribbakká válhatnak a fertőző betegségek, egész állatfajok tűnhetnek el, és az ember sem érezheti magát biztonságban. Bármilyen területet vizsgáltak, szárazföldet vagy tengert, trópusi vagy mérsékelt égövet, mindenütt találtak olyan növényeket vagy állatokat, amelyeket a korábbinál gyakrabban támadtak meg különböző betegségek. A rangos Science magazinban publikált cikkében 12 amerikai és egy holland biológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a vadon élő állatok körében észlelt, korábban nem tapasztalt betegségeket nem feltétlenül újfajta kórokozók váltják ki, hanem már ismertek támadnak meg olyan élőlényeket, amelyeket korábban nem fenyegettek. Az Antarktisz térségében például több fókát is találtak olyan vírusfertőzéssel, amely korábban csak a térségben tartott szánhúzó kutyákra volt veszélyes. Hasonló eseteket jegyeztek fel a Baj- kál-tónál is. „A klíma változása kezdi érdekes és talán drámai módon befolyásolni a fertőző betegségek terjedését” - vélekedik Andrew Dobson, a Princeton Egyetem professzora. A kutató és kollégái arra figyelmeztetnek, hogy egyes kórokozók mind nagyobb területet hódíthatnak meg, az eddig a meleg vidékeken ismert betegségek a hidegebb régiók felé húzódhatnak. Hawaiin például a mézmadarat fenyegeti a kipusztulás a szárnyasokra végzetes maláriát terjesztő szúnyog életterének kitágulása miatt. A nagyobb, szárazföldi emlős állatok is veszélybe kerülhetnek. Tavaly például járvány pusztított Tanzánia oroszlánjai között. A kutatók szerint a bajt az okozta, hogy a kórokozót terjesztő legyek az éghajlat változása miatt ellepték Kelet-Affika egy részét is. Nincs biztonságban az ember sem. Ahogyan a klíma mind melegebb és párásabb lesz, úgy válnak az üyen járványok egyre gyakoribbakká. Kutatók szerint a globális felmelegedéssel a trópusi betegségek - a malária, a Dengue-láz, a sárgaláz vagy akár az elefántkor - olyan vidékeken is megjelenhetnek, ahol addig csak hírből ismerték őket. A hosszú, meleg nyár és az enyhe tél növekvő veszélyt jelent a mérsékelt égövben is, mert mind kevésbé érvényesül a hideg „fertőtlenítő” szerepe, (h, ű) Afrikai vírus pusztít az USA-ban A hétvégi híradások szerint legutóbb az USA déli államában, Luisia- nában ütötte fel a fejét a nyugat-nüusi vírus, amelyet a nyugati féltekén először 1999-ben, konkrétan New Yorkban észleltek. Az agyhártyagyulladást okozó trópusi betegséget a szúnyogok terjesztik, s Lui- siana előtt eddig 28 szövetségi államban észlelték; ebben az évben a vírus felütötte fejét Texasban, Észak-Dakotában és Nebraskában, továbbá,a kanadai Manitobában. Az 1937-ben, először Ugandában észlelt kór eddig 18 ember halálát okozta az USA-ban. (MfD, új
