Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2002-08-31 / 202. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 31. Családi Kör Nagyon megerőltető a gyermek számára, ha még a szabadidejét is beosztják, s nem játszhat, lazíthat kedvére Mennyit bír el a gyerek? TANÉVKEZDÉS Az iskolakezdés a gyermek szá­mára gyakran együtt jár valami­lyen egyéb „tanulnivaló” prog­ramba iktatásával. Hasznosak, vagy épp ellenkezőleg, hátráltat­ják a tanulást az iskola melletti különórák? Ebben a kérdésben is szinte ugyanannyi a támogatók, mint az ellenzők száma. Van azonban néhány szempont, amit érdemes megfontolni. Az iskolakezdés a gyermek szá­mára több okból is emberpróbáló feladat. Először is, be kell illesz­kednie egy új közösségbe, baráto­kat kell találnia, meg kell ismer­nie egy csomó ismeretlen gyere­ket. Szerencsés eset, ha az óvodai csoportból néhányan ugyanabba az osztályba kerülnek, mert így nagyobb biztonságban érzik magukat. Másodszor, meg kell barát­koznia azzal, hogy az iskolában feladatokat kell megoldania, a megoldásokat értékelik is, ami egy újfajta élmény az életében. Szembesülhet azzal, hogy né­hány dolog nehezebben megy a számára - nem kap olyan jó értékelést ezeket a feladato­kat otthon is gyakorolnia kell. Az iskolában folyamatosan ha­ladnak az anyaggal, vagyis nem lehet olyan könnyen hiányozni, mint az óvodából, mert lemarad, és a pótlás nehezebb. Az iskola egészében sokkal kötöttebb, szi­gorúbb fegyelmet kíván. A 45 per­ces órák alatt egy helyben kell ül­ni, az idő nagyobb részében fi­gyelni kell, be kell fogadni az in­formációt. Egyszóval nagyon éles a különbség az óvoda és az iskola között még akkor is, ha a gyermek iskolaéretten kezdi meg tanulmá­nyait. Az iskolán kívüli tevékenységek­nél főleg az első évben célszerű a szabad játékra helyezni a hang­súlyt. Nagyon megerőltető a gyer­mek számára, elsősorban lelki­leg, ha még a szabadidejét is beosztják, s nem játszhat, foglalkoz­hat kedvére az­zal, amit szeret. A z vagyok olyan jó, olyan okos stb. - a gyermekben. Ezek a rossz érzé­sek többnyire nem fogalmazód­nak meg, következtetni azon­ban lehet rájuk a gyermek játékából, hangulatvál­tozásából, elszólá­saiból. A külön programok amel­hogy játsz- szanak, hogy kikap­csolódjanak. „Tudnunk kell, hogy a kisgyermek­nek mindenképpen az volna a jó, ha délben haza­mehetne, és netán már ott­hon is ebédelne, aztán pi­henne, majd futkározna odakint, játszana, bi­ciklizne stb. Igen, na­gyon fontos volna egy biztos családi háttér még kisis­kolás korban is, ahová a nap első, fárasztó része után haza lehet menni. De ha ez nem lehetséges, akkor olyan napközire volna szükség, ahon­nan a gyerekek kimennek ebéd után a közeli kiserdőre, játsza­nak, kunyhót építenek, és csak úgy fél négy körül mennek vissza, amikor aztán félóra alatt megcsi­nálják a leckét” - írja a neves gyermekpszichológus, Vekerdy Tamás Gyerekek, óvodák, iskolák című könyvében, melyből az elkö­vetkezendőkben rendszeresen szemelvényeket közlünk, tám­pontokat, fogódzót kínálva a kis­gyermekes szülőknek. Keressék minden szombaton a Családi Kört! (-r-) iskolai rend és tempó felvétele, vagyis az új életforma teljes átvé­tele a második és harmadik osz­tályra tehető, gyermektől függő­en. Ekkor célszerű fokozatosan tovább terhelni a gyermeket az is­kolán kívüli elfoglaltságokkal, a különórákkal. Más szempontok érvényesülnek azoknál a gyerekeknél, akik még egy évre az óvodában maradnak. Náluk hasznos lehet, ha a szülők a gyermek számára is élvezetes el­foglaltságot találva valamiben - sport, zene, nyelv - „megfuttat­ják”. Ezzel csökkenteni lehet az iskolából való kimaradás okozta esetleges rossz érzéseket - nem lett, hogy hasznosak, hiszen a gyermek sokat tanul, segítik ab­ban is, hogy fokozatosan meg­szokja a rendszeres terhelést, a következetesen ismétlődő elfog­laltság rutinját, ami megkönnyíti majd az iskolai életbe történő be­kapcsolódást is. Kedves Szülök Nem igaz a mondás, hogy teher alatt nő a pálma, legalábbis kisis­kolás gyermekeink szempontjá­ból nem. Az amúgy is túlságosan megterhelő tanulás mellett nekik arra van a legnagyobb szükségük, Hajunk állapota, minősége nem csak az ápolás függvénye: szervezetünket, egészségi állapotunkat is tükrözi Hogy egy hajszálunk se görbülhessen PÉTERÉI SZONYA Melyik hölgynek, nőnek, asszony­nak, tini fruskának ne lenne fontos a haja, a fej, egész lényünk koroná­ja? Ki ne ismerné, mennyire jó ér­zés, ha hajunk fényesen ragyog, ha jó a frizuránk? Az ember lányának egészen megváltozik a közérzete. Ezért egyre inkább odafigyelünk a hajápolásra. Tehetjük is, mert egy­re több és jobb minőségű szer áll rendelkezésünkre. Persze, hajunk állapota nem csak az ápolás függ­vénye: szervezetünket, egészségi állapotunkat is tükrözi. Ha bete­gek vagyunk, stressz gyötör vagy vitaminhiányban szenvedünk, fénytelenné válhat, korpásodhat vagy akár hullásnak is indulhat. Aki törődik külsejével, megpróbál úrrá lenni a helyzeten. A hajápoláshoz nemcsak a gyen­géd tisztítás és kondicionálás tar­tozik, hanem egyre inkább a külső hatásokkal szembeni védelem is. A külső sérülések (fésülés) vagy az oxidációs folyamatok (napfény, hajfestés, szárítás, csavarás) kö­vetkeztében a haj durvábbá, véko­Tudta, hogy: O Fejünkön kb. 100 ezer haj­szálat számolhatunk meg? O Egy szál teherbírása 10 dkg? O Három év alatt átlagosan 500-szor mosunk hajat és 30 órán át szárítjuk? © Ugyanennyi idő alatt leg­alább 10 ezerszer fésüljük, és mintegy ezer órán keresztül van kitéve a napsütésnek? nyabbá, porózusabbá, törékenyeb­bé válik, veszít selymességéből, rugalmasságából és egészséges erejéből. Éppen ezért az ilyen haj nagyobb figyelmet és ápolást igé­nyel. A Schwarzkopf termékcsalád legújabb Gliss Kur samponjának adaléka (Scan Repair Komplex) regenerálja a károsult hajat, a B3 provitamin viszont csillogóvá, egészségessé varázsolja. Kár tagadni, a haj korpásodása is egyre többek életét keseríti. A leg­újabb tanulmányok szerint a nők fele küzd ezzel a kellemetlenség­gel, 40 százalékuk állandó jelleg­gel. A korpásodást a fejbőr megbe­tegedése okozza, amikor is a megnövekedett faggyútermelés gátolja a bőr normális működését, a másodlagos fertőzés következté­ben pedig leválnak az elhalt hám­sejtek. A hajban, vagy a ruházaton megjelenő korpa azon kívül, hogy nem esztétikus, jelentősen meg­terheli a fejbőrt. Az új korpásodás elleni sampon (octopirox nevű ha­tóanyaggal) rendszeres használa­tával meggyógyul a beteg fejbőr, és a haj ismét egészségessé válik. Napjainkban egyre népszerűbb a hajfestés nemcsak azok között, akik szaporodó ősz hajszálaikat szeretnék eltüntetni, hanem azok között is, akik csupán különleges árnyalatra, fényesebb hajzuhatag- ra vágynak. A szépségnek viszont ára van: a tartós hajfesték meg- duzzasztja a haj szerkezetét, mert csak így válik lehetővé, hogy a szí­nezőanyag vagy a szőkítő egyes komponensei behatoljanak a szá­lakba, amivel viszont roncsoljuk őket. Különösen a szőkítés veszi igénybe a hajat, hiszen először le kell bontani a természetes színező­anyagot, a melatonint. Éppen ezért a festett hajat nemcsak hogy speciális samponnal kell mosni, hanem még balzsammal is szüksé­ges ápolni. A Gliss Kur regeneráló balzsam (nem kell leöblíteni) sely­mes csillogást biztosít a száraz, tö­redezett hajnak. A gyártó a rege­neráló samponnal, valamint a Gliss Kur regeneráló krémmel együtt ajánlja használni. VERSENY 3 kérdés, 3 válasz, és 3 szerencsés olvasónk Gliss Kur terméket nyer: 1. Hogy hívják a haj termé­szetes színezőanyagát?. 2. Mi a Schwarzkopf termék­család legújabb samponjának neve? 3. Hogy nevezik a sampon re­generáló adalékát? CSALÁDI KÖRBEN AZ ORVOSSAL Vizsgadrukk ellen légzéssel Vizsga jeligére: „Idén fejeztem be az egyetem első évét, és szinte min- ■ dig problémám volt a vizsgákkal. Rengeteget tanu­lok, otthon gond nélkül fel­mondom az anyagot, de ha a tanár elé kerülök, mindent elfe­lejtek. Az a helyzet, amikor vizsgáznom kell, úgy érzem, hogy kitörlődik a memóriám. Hogyan tudok ellene védekez­ni, és mit tehetnék?" ( A pszichológia a vizsga­helyzetekre vonatkozóan két szorongásos típust ír • le bővebben. Az egyik az Ön által is vázolt szorongás, melyet debilizáló szorongás­nak neveznek. A vizsgázó úgy éli meg, hogy abban a helyzet­ben semmi nem jut az eszébe, mindent elfelejtett, ezért gyak­ran túltanulja az anyagot, hogy valami maradjon meg ak­kor is, ha szorongani kezd. Ilyenkor jó, ha a tanár oldani próbálja ezt a feszültséggel teli helyzetet, akár valamilyen semleges témával. A vizsga­helyzetek gyakoriságával a szorongás csökkenhet, mivel kezelése megtanulható. Csök­kenthető ez a kellemetlen ér­zés 10-15 percig tartó légzőgyakorlattal, mikor a lé­nyeg a hasi, a mellkasi és a fel­ső légúti teljes légzésen van, mivel így több oxigén jut a szervezetbe, ami oldja a szo­rongást. A másik helyzet az, amikor a vizsgázóban facilitáló szorongás keletkezik (fácit = valaminek a lényege). Ilyenkor a diáknak a szorongás hatásá­ra olyan információk is eszébe jutnak, melyekről fogalma sem volt, hogy tudja őket. Kicsit ha­sonlít ehhez a szorongáshoz Evaliste Galois 19. századi ma­tematikus élménye, aki szokat­lan körülmények között írt cik­kében megalapozta a csoport- elmélet fogalmát a matemati­kában. Galois alig volt húsz­éves, amikor egyetlen éjszaka megírta (mintegy 60 oldalas) tanulmányát. Ez az éjszaka azt a hajnalt előzte meg, amelyen Galois-t megölték egy párbaj­ban, amelyre ostoba, sovinisz­ta okokból hívta ki két „haza­fi”. Átlőtték a hasát, és mivel sebész nem volt jelen, egysze­rűen hagyták, hogy meghal­jon. „Nincs időm, nincs időm”- írta többször is a kézirat margójára, miközben kétség- beesetten próbált annyit hagy­ni az utókorra, amennyit csak képes volt közölni. „Amit azok­ban a hajnal előtti, reményte­lenül hosszú órákban papírra vetett, több száz évre való munkát adnak a matematiku­sok generációinak” - írja Eric Bell az akkori végzetes éjsza­káról. Mi volt ez, aminek ekkora, lé­nyeget tömörítő hatása volt: szorongás, félelem, intuíció? Vajon tudta-e, hogy ennyi min­dent tud a matematikáról, vagy csak a helyzet hozta ki belőle? Ez is egyolyan területe a pszi­chológiának, amely több kuta­tást érdemelne. Válással nem lehet játszadozni Váljak? jeligére: „15 éve gyűrjük egymást a férjem­mel. Két gyerekünk van, ■ mindketten rajongunk ér­tük. Rengeteget veszekedünk, sőt verekedünk is a férjemmel. Már megcsaltuk egymást, amit be is vallottunk, sőt ki is kiabál­tuk mindenkinek, akinek lehe­tett... Én nem beszélek az ő szü­leivel, ő sem az enyéimmel. Nem tudom, hogy mit csináljak. Elváljak vagy sem? Anyám azt mondta, hogy rossz a rosszal, de nélküle még rosszabb is lehet. Kérem, adjon tanácsot." ( Levelét olvasva Kavafisz Barbárokra várva című ver­se jutott az eszembe. A • versben Róma várja a bar­bárok invázióját, és a császár, a szenátorok, a konzulok össze­gyűlnek a városkapuknál, hogy fogadják őket. A városban majd­nem megáll az élet, mert ha egyszer itt lesznek a barbárok, úgyis minden más lesz, és akkor történik valami: „De miért egyszerre ez a zűrza­var, ez a / felbolydulás? (Müyen sötét lett minden arc!) / Miért néptelenednek el az utcák és te­rek, / s miért siet ki-ki otthoná­ba komoran? / Mert éj lett, és a barbárok nem jöttek el. / S futá­rok érkeztek a limesek felől, / Jelentve, hogy barbárok többé nincsenek. / S most - vajon bar­bárok nélkül mi lesz velünk? / Ók mégiscsak megoldás voltak valahogy...” Asszonyom, számomra úgy tű­Dr. Bordás Sándor klinikai pszichológus nik, hogy bármennyire kelle­metlen is Önnek a válás megol­datlan dilemmája, 15 éve mégis jó megoldásként funkcionál. Ha nehezebben bírná az elkövetke­ző 15 évet férjével, akkor keres­sen fel egy pszichológust. A mellbőség nem értékmérő MELLékes jeligére: „16 éves, vékony testalkatú lány vagyok. Arra szeret- ■ nék választ kapni, hogy hány éves korig nőnek a mellek. Szerintem a koromhoz képest az enyémek nagyon kicsik, amit sok esetben szégyellek is. Van valami remény arra, hogy ez az állapot meg fog változni? Pl. sportolással, néhány kilogramm felszedésével elérhető-e a növe­kedés? A barátnőim már felnőt- tes melltartót viselnek, nekem pedig elég a legkisebb szám is. Nagyon félek attól, hogy to­vábbra is ilyen maradok." Valószínű, hogy mellei vál­toznak még, de nem hi­szem, hogy kétségbe kelle- • ne esnie, ha nem Pamela Anderson-méretei lesznek, me­lyeket ő is plasztikai beavatko­zásnak köszönhet. Egy lány ér­tékét személyisége, érzelemvi­lága, belső tulajdonságai hatá­rozzák meg elsődlegesen, a kül­ső tulajdonságok csak másodla­gosak. Azok a fiúk, akik mellbő­ség szerint választanak párt ma­guknak, megérdemlik sorsukat. Tomázással a mell nagyságát nem lehet befolyásolni, csak az alakját. Plasztikai műtétekkel lehet a mell nagyságán változ­tatni, de az Ön korában ez egy­általán nem ajánlott. Nagyon remélem, hamarosan rájön ar­ra, hogy a lány (nő) értéke nem a melltartó méretén múlik. Kedves Olvasóink! Neves szakorvosaink készséggel válaszolnak minden egészséggel kapcsolatos kérdésre. Jeligés leveleiket továbbra is a Családi Kör címére küldjék.

Next

/
Thumbnails
Contents