Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2002-08-30 / 201. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 30. VÁLASZTÁSOK 2002 EGY RÉGI PÁRT MKP: Nagyobb esélyt a kisebbségeknek ISMERTETÉS — 1994-es parla­7% __ menti választáso­/ 1 r^r kon koalíciót al- / \ kotó három szlo­mmmmmmmm vákiai magyar párt, a Bugár Bé­la vezette Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom (MKDM), a Duray Miklós alapította Együttélés Politikai Mozgalom és az A. Nagy László nevével fémjelzett Magyar Polgári Párt (MPP) 1998. június 21-én egy pártba tömörült, létre­hozva a politikai paletta jobb olda­lán elhelyezkedő néppártot, a Ma­gyar Koalíció Pártját (MKP). Az 1998-as parlamenti választások után - az érvényes szavazatok 9,12 százalékát és 15 képviselői man­dátumot megszerezve - az MKP a Szlovák Demokratikus Koalícióval (SDK), a Demokratikus Baloldal Pártjával (SDL) és a Polgári Egyet­értés Pártjával (SOP) koalícióban alakított kormányt, melynek égjük alelnöke Csáky Pál lett, aki a kabi­netben a kisebbségekkel, az embe­ri jogokkal és a regionális fejlesz­téssel foglalkozik. Az MKDM korábbi elnöke, Bugár Béla elméletileg többre vitte, hi­szen a - jogrendje szerint parla­mentáris demokrácia államformá­jú - Szlovák Köztársaság parla­mentjének egyik alelnöki székébe ülhetett négy évre. Az MKP-t alkotó harmadik párt, az MPP első embere, A. Nagy László a törvényhozás emberjogi és nemze­tiségi bizottságának élére került. Az 1998-as választások után az MKP a már említett miniszterel­nök-helyettesi pozíción túl még két tárca vezetését kapta meg. Harna István az építésügyi és regionális fejlesztési minisztérium első em­bere lett, Miklós László pedig a környezetvédelmi tárcát vezeti. Bauer Edit a szociális és munka­ügyi minisztérium államtitkára, Szigeti László az oktatásügyi mi­nisztérium második embere, Könözsi László földművelésügyi államtitkár, Podstránsky Vladimil pedig a pénzügyminisztérium ál­lamtitkára lett. Az MKP tagja a legnagyobb és leg­rangosabb európai pártcsoportok­nak, az Európai Néppártnak (ÉPP) és a Európai Demokratikus Unió­nak (EDU). Most olvassunk bele a Magyar Ko­alíció Pártja május végén elfoga­dott választási programjába. A tel­jes szöveg a www.mkp.sk címen található. GAZDASÁGPOLITIKA A gazdaságpolitikával foglalkozó fejezetben a választási program ki­mondja, a gazdasági növekedés eddig alkalmazott ágazati stratégi­ájáról át kell térni a régiófejlesztési stratégiára. Ennek lényege - a program szerint - abban rejlik, hogy a gazdaságpolitika nem egyes, úgynevezett húzóágazatok fejlesztésére összpontosítana, ha­nem az elmaradott, illetve struktu­rális gondokkal küzdő régiók fel­zárkózását és dinamikus, hosszú távon fenntartható fejlődését ösz­tönzi és támogatja. „Rendkívül fontos az állami támogatáspolitika megváltoztatása. Ennek a terme­lés igényeinek támogatásából és az adott terület jellegéből, valamint a hatékony termelés igényeinek tá­mogatásából kell kiindulnia. (...) Merítve az európai tapasztalatok­ból, megkülönböztetett figyelmet szentelünk a családi farmgazdasá­gok működésének. (...) Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az ismeretlen tulajdonosú földterületek községi tulajdonba kerüljenek a földtulajdon kérdésé­nek törvényes rendezésére biztosí­tott határidő lejárta után (2006- ig). (...) Szükségesnek tartjuk fel­gyorsítani a törvény által szabályo­zott földtulajdon rendezési folya­matát és végérvényesen rendezni az úgynevezett pótföldek kérdé­sét, hogy ezeken is teljes értékű mezőgazdasági termelést lehessen folytatni. (...) Lehetőséget kell biz­tosítani a múltban államosított föl­dek tulajdonjogának a vissza­igénylésére abban az esetben, ha a jogos tulajdonos vagy jogutódja önhibáján kívül lekéste a törvény által megszabott határidőket és ezért visszaigénylését az érintett állami szervek elutasították” - áll a párt választási programjában. ÖNKORAAÁNYZAT ÉS KÖZIGAZGATÁS Az MKP - az önkormányzati rend­szer továbbfejlesztéseként - létre­hozná a megyei jogú városok rend­szerét. „Az ország területi egységé­nek stabilitása érdekében a leendő megyék területeit a demokratikus alapelveknek megfelelően a létező földrajzi, kulturális, nemzetiségi, nyelvjárási régiók népközösségei­nek akarata alapján a városkör­nyéki önkormányzati közösségek és a települések városkörzeten kí­vüli községtársulási adminisztra­tív-politikai körzethatárainak fi­gyelembevételével kell kialakítani. (...) A közigazgatási felosztás rendszerének megváltoztatásakor biztosítani kell a megyék területé­nek oly módon történő kialakítá­sát, hogy az megakadályozza a magyar nemzeti közösség tagjai­nak indokolatlan szétszóródását” - mondja ki a választási program. Az MKP továbbra is a természetes régiók kialakítását támogatja, „ezért Szlovákia déli területein ja­vasoljuk Kis-Alföld (Duna menti) megye, Gömör-Nógrád megye ki­alakítását. Észak-Szlovákiában pe­dig javasoljuk a szerves egységet alkotó Szepes megye kialakítását.” SZOCIÁLPOLITIKA Ebben a fejezetben egyebek mel­lett arról is olvashatunk, hogy az idősek életminőségének javítását az MKP a saját környezetükben történő szolgáltatások nyújtásával tartja megvalósíthatónak. „Meg­valósítandó célok közé tartozik a szolgáltatások decentralizálása és a szolgáltatások minőségének javí­tása, hozzáigazítva a közösség igé­nyeihez, a községek és a másodfo­kú önkormányzatok szociális kér­déseket érintő hatásköreinek haté­kony gyakorlása, valamint a több pilléren nyugvó finanszírozás ki­építése.” Mindenki számára elérhetőnek és páciens-központúnak kell lennie az egészségügyi ellátásnak - mondja ki a Magyar Koalíció Párt­ja választási programja. AZ EMBERI JOGOK, VALLÁSÜGY ÉS A SZLOVÁKIAI MAGYARSÁG JOGÁLLÁSA „Egyenlő esélyeket kell biztosítani a többség és az etnikai kisebbség számára is a munkában, a tovább­tanulásban és az érvényesülés minden területén. (...) A Magyar Koalíció Pártja bátran fog küzdeni a nyílt és rejtett diszkrimináció minden formája ellen. Ennek megfelelően az adatvédelmi tör­vénnyel összhangban szorgalmaz­ni fogja a nemzetiségi hovatarto­zás feltüntetésének megszünteté­sét a közhivatalok nyomtatványai­ban és az élet más területein. Ezen túl pedig törvénybe kívánja iktatni a faji, etnikai, vallási és egyéb diszkrimináció tilalmát. (...) A Magyar Koalíció Pártja támogatja a romák egyenjogúsítását az élet minden területén. Olyan progra­mok kidolgozását szorgalmazzuk, amelyek a romák tevékeny részvé­telére építve munkahelyeket te­remt, csökkenti a leszakadásukat a művelődés, az egészségügy, a la­káskérdés vonatkozásában. Fon­tosnak tartjuk, hogy a romák is megtalálják boldogulásukat az or­szágban. Ennek elérését segíti a roma asszisztensek képzése, amely a romák felzárkóztatását szolgálná számukra is elfogadha­tó módon. (...) További erőfeszíté­seket kell tenni a szlovákiai ma­gyarok műveltségi szintjének emeléséért és egy magyar tan­nyelvű felsőoktatási intézmény létrehozásáért. (...) A Magyar Ko­alíció Pártja tiszteletben tartva az egyházak függetlenségéért, to­vábbra is küzdeni fog hazai és nemzetközi fórumokon a szlováki­ai magyar katolikus hívők indo­kolt óhajának teljesüléséért, a ma­gyar főpásztor kinevezéséért, a magyar püspökségért. Az MKP sa­ját feladatának tekinti a magyar nyelvű katolikus teológusképzés megoldását Szlovákiában. (...) Az MKP szorgalmazni fogja a Calvin János Teológiai Akadémia elis­mertetését, a református diakóniai szolgálat törvényekkel biztosítandó támogatását vala­mint a református egyház elkob­zott vagyonának visszaszolgálta­tását.” OKTATÁSPOLITIKA „Fokozottabb figyelmet kell szen­telni a nevelésnek, (...) végre kell hajtani a tananyag tartalmi átala­kítását és korszerűsítését, (...) ki kell dolgozni az országos szten- derdeket, alaptanterveket és vizs­garendszert, (...) különös hang­súlyt kell fektetni az oktatás és ne­velés minőségének biztosítására, az eredményesség mérésére és az egészséges verseny kialakítására, (...) új alapokra kell helyezni a pe­dagógusképzést, és intézményesí­teni szükséges a pedagógus-to­vábbképzést” - áll egyebek mellett a programban. Az MKP a szlováki­ai magyar nemzeti közösség meg­maradása, gyarapodása és fejlődé­se érdekében „teljes mértékben tá­mogatja az anyanyelvű oktatás és nevelés megőrzését, fejlesztését és hozzáférhetőségét az óvodai neve­léstől a felsőfokú képzésig, annak valamennyi sajátosságával együtt.” KÖZMŰVELŐDÉS „Céljaink megvalósításához elen­gedhetetlenül szükséges, hogy a nemzeti és etnikai közösségek, ki­sebbségek méltányosan részesülje­nek a közpénzek elosztásában, részt vegyenek a folyamat megva­lósításában. Elengedhetetlen a közművelődési támogatások rend­szerének reformja, mely négy pá­lyázható pénzforrásra épülne: a központi állami, a kerületi, a helyi és a közalapítványi támogatásra. Szükséges az országos hatáskörű kulturális szervezetek, így a szlo­vákiai magyar és kisebbségi önkor­mányzati színházak (...) költség- vetésének törvényes garanciájú ál­lami kiegészítése.” IFJÚSÁGPOLITIKA Az MKP a szlovákiai magyar fiata­lok helyzetének javítását is fontos feladatnak tartja. „Az oktatási kér­désekben elsőszámú feladat az egyetemi szintű, magyar tanítási nyelvű oktatás biztosítása. Az MKP küzdeni fog annak érdekében, hogy végre megoldódjon a magyar nyelvű felsőoktatási képzés. To­vábbra is küzdeni fog a Magyar Egyetemi Kar létrehozásáért, ugyanakkor továbbra is támogatni fogja a külföldi egyetemek kihe­lyezett tagozatainak létrehozását, hogy európai viszonylatban is ver­senyképessé váljék a szlovákiai magyar ifjúság. (...) Az MKP szor­galmazni fogja (...) az ifjúság munkanélküliségének enyhítését, (...) a fiatalok lakáshoz jutásának elősegítését.” (jéel) EGY ÚJ PÁRT OKS: A jövedelemadót végképp eltörölni ISMERTETÉS A Polgári Konzervatív Párt (OKS) a legfiatalabb szlovákiai pártok közé tartozik, néhány hónapja, 2001. de­cember 8-án tartotta alakuló ülé­sét. Rövid létezése ellenére a polito­lógusok nem sorolják az utóbbi vá­lasztási ciklusban alakult, irányult­ságukat tekintve behatárolhatatlan pártok közé, mert az ANO-val és a Smerrel ellentétben olyan politiku­sok alakították, akiknek politikai tevékenysége mindenki számára is­mert. A vezető személyiségei még 1989-ben kezdtek politizálni, Peter Tatár, Frantisek Sebej, Peter Osusky és Peter Zajac jelen voltak a Nyilvá­nosság az Erőszak Ellen (VPN) megalakításánál, majd a Demokra­ta Pártban (DS) folytatták a politi­kai munkájukat. Ludovít Kaník el­nökké választása után döntöttek úgy, hogy különválnak, és önálló pártot alapítanak. Rövid létezésük ellenére azonban a párt parlamenti képviselőinek köszönhetően - Peter Tatár, Frantisek Sebej, Peter Osusky; Peter Zajac a DS-ből való kilépése után visszaadta mandátu­mát a pártnak - az OKS-t jól beha­tárolható, jobboldali konzervatív pártként lehet meghatározni. A vá­lasztások kihirdetése előtt hosszú ideig megvolt az esélye annak, hogy a párt képviselői az MKP listá­ján indulnának bejutó helyeken, amivel növelhették volna az MKP népszerűségét a szlovák választók körében. A pártnak júniusban ké­szült el a programja, melynek né­hány - a szlovákiai magyarokat és a dél-szlovákiai régiókat közvetle­nebbül érintő fejezetét ismertetjük. GAZDASÁGPOLITIKA Az OKS csökkentem akarja a javak újraelosztásának mértékét és foly­tami kívánja az állami vállalatok el­adását, csökkentve ezzel az állam közvetlen befolyását a gazdaságra. MEZŐGAZDASÁG A párt szerint az ágazat legnagyobb problémája az, hogy a mezőgazda- sági vállalatok jelentős részének menedzserei nem a gazdaságos ter­melés megteremtését célozzák, ha­nem az állami dotációk megszerzé­séből tartják fenn magukat. A párt megszűntémé a termelőszövetkeze­tek, azok vezetésének kiváltságos helyzetét, azonos feltételeket akar teremteni a magánvállalkozók és a kisgazdák számára is. Fokozatosan - évi 10-20 százalékkal - csökkente­né az állami támogatás mértékét, mivel ez szerinte a korrupció meleg­ágya. Támogatja a mezőgazdasági termények és az élelmiszeripari áruk árának fokozatos liberalizáció­ját, mind Szlovákiában mind az EU tagállamaiban. ADÓPOLITIKA Az OKS hosszútávon a jövedelem- adó teljes eltörlését támogatja. Már a következő választási ciklusban adómentességet élveznének azok, akiknek éves jövedelme nem halad­ja meg a 120 ezer koronát, ezen az értéken felül minden természetes személy számára egységes, 16 szá­zalékos adókulcsot javasol. A jogi személyek - szintén egységesen - jövedelmük 16 százalékát vezetnék el az államkasszába. SZOCIÁLIS RENDSZER ÉS NYUGDÍJREFORM A párt hangsúlyozza az egyén fele­lősségét saját anyagi, társadalmi helyzetéért, ezért a szociális jutta­tásoknak mindenképpen egyénre szabottnak kell lenniük. Javasolja a létminimum átértékelését. Há­rom szintet szabnának meg: a leg­magasabb szinten azok az alkal­mazásban állók kapnának szociá­lis juttatást, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el ezt az értéket. A második szint a közmunkát vállaló, illetve átkép­zésen résztvevő munkanélküliekre vonatkozna, a létminimum legala­csonyabb értéke pedig az előző ka­tegóriákból kimaradt munkanél­külieket érintené. CSALÁDTÁMOGATÁS A mindenkinek járó családi pótlék helyett gyermekek után járó adó- kedvezményt vezetne be, a gyer­mekgondozási segély összegét a mindenkori minimálbérrel tenné egyenlővé, mely a gyermekek 6 éves koráig járna az őket nevelő szülőnek. A gyermekek után járó szociális juttatások kifizetését a tankötelezettség teljesítésétől ten­né függővé. KISEBBSÉGPOLITIKA A párt támogatja a kisebbségi jo­gok biztosítását, mivel szerinte ez­zel érhető el, hogy a kisebbségek hazájuknak tekintsék Szlovákiát. Ennek érdekében támogatja az al­kotmány preambulumának módo­sítását, az állam nemzeti elv alap­ján történő meghatározását pol­gári elvvel helyettesítené. Támo­gatja a nemzetiségek jogállását meghatározó alkotmánytörvény elfogadását és szélesíteni akarja a nemzetiségek nyelvének haszná­latát szabályozó törvényben meg­fogalmazott jogköröket. Ugyan­csak támogatja a pedagógusok, papok, kulturális dolgozók anya­nyelvi képzése feltételeinek meg­teremtését. OKTATÁSÜGY Növelni szeretnék a felsőoktatás­ban résztvevők számát, ideálisnak tartanák, ha a fiataloknak leg­alább 30 százaléka egyetemi vég­zettséggel rendelkezne. Ennek ér­dekében fokozatosan eltörölnék a felvételi vizsgát, bevezetnék a tan­díjat, melynek hatását a szociáli­san hátrányos helyzetűek esetében ösztöndíjjal és tanulmányi köl­csönnel enyhítenék. KÖZIGAZGATÁS Tovább csökkentenék a központi államigazgatás szerepét. Hibás­nak tartják az elfogadott közigaz­gatási felosztást, 15, történelmi régiókon alapuló megye létreho­zását javasolják. Az adórendszer átalakításával szeretnék elérni, hogy a helyi és megyei önkor­mányzatok közvetlen - nem álla­mi forrásból származó - bevételei­nek összessége megegyezzen az állami költségvetés nagyságával, azaz a közpénzek felével az önkor­mányzatok gazdálkodjanak. Megelégednének 10 minisztéri­ummal, megszüntetnék a járási és kerületi hivatalokat, melyek bizo­nyos funkcióit - adóbehajtás, vám­szedés, tűzoltóság stb. - szűkebb, kisebb létszámú, speciális állam- igazgatási szerv venné át. dpj) VÁLASZTÁSOK 2002 Szerkesztette: Juhász László. Fotók: Somogyi Tibor és képarchívum. Levélcím: Új Szó szerkesztősége, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. Tel.: 02/59 233 442 ........ — 19 98-as emlék. Idén is lesz ok az ünneplésre?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents