Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)
2002-08-28 / 200. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 28. Közélet FI Interjú Riba Etelkával az októberi magyarországi kisebbségi választásokról Strasbourgba küldené Krasznait Riba Etelka, a budapesti Országos Szlovák Önkormányzat alelnöke szerint a magyarországi szlovákok meg- gyalázása, hogy Krasznai József - a Strasbourgba kivándorló zámolyi romák szóvivője - szlovák kisebbségi önkormányzat létrehozását kezdeményezte Székesfehérvárott. Magyarországon október 20- án lesznek az önkormányzati és kisebbségi választások. FÁBIÁN ÉVA Már ismert azon települések listája, amelyeken kezdeményezték a szlovák kisebbségi önkormányzat alakítását. Ha minden kezdeményezés sikeres lesz, ötvennel több szlovák önkormányzat alakul Magyarországon. Miben látja e nagyfokú érdeklődés okát? Az Országos Szlovák Önkormányzat is igyekezett, hogy növekedjen a szlovák önkormányzatok száma, hiszen nem hivatalos adatok szerint Magyarország 101 településén élnek szlovákok. Természetesen megtörténhetett, hogy hagyományos szlovák településekről elköltöztek az emberek, és most másutt is élni akarnak a lehetőséggel, hogy képviseletük legyen. Van erre lehetőség, mert a törvények engedélyezik a kisebbségeknek az önkormányzatok megalakítását. Ez a rendszer támogatások igénylését, különféle programok megvalósítását is lehetővé teszi. Úgy gondolom, hogy az emberek vállalni akarják gyökereiket. Ám a szám, amit említett, nekem kicsit magasnak tűnik. Vannak olyan szlovák települések, ahol nem kezdeményezték a kisebbségi önkormányzat megalakulását, de olyanok is, amelyekről nem tudtunk, amelyek nem kapcsolódtak be a szlovák kulturális életbe. » Megrökönyödtem, r hogy a magyar törvények lehetővé teszik, hogy bárki képviselhesse azt a kisebbséget, amelyik neki szimpatikus, s nem kell az adott kisebbséghez tar- > > toznia. Krasznai József, a zámolyi cigány családok képviselője, a Roma Parlament alelnöke - ahogy az a sajtóból kiderült - szlovák kisebbségi önkormányzat megalakítását kezdeményezte Székesfehérvárott. így akaija a törvényi szabályozás hiányosságaira és el- Körülbelül hét olyan magyarországi településen akarnak szlovák kisebbségi önkormányzatot alakítani, ahol senki sem vallotta magát szlováknak. (A szerző felvétele) lentmondásaira felhívni a figyelmet. Mi a véleménye erről a megmozdulásról? Amikor először olvastam, megrökönyödtem, hogy ezt a magyar törvények lehetővé teszik. Megengedik, hogy bárki képviselhesse azt a kisebbséget, amelyik neki szimpatikus. Azt azonban nem kötik ki, hogy az adott kisebbséghez kell tartoznia. De hogy egy kisebbség minket, magyarországi szlovákokat használjon arra, hogy rámutasson a törvények hiányosságaira, ez engem személy szerint sért. Erre vannak más lehetőségek is. Ilyen dolgokkal kellene Strasbourgba mennie tiltakozni, de nem megy. Ez nemzetiségünk meggyalázása. Vannak erre más lehetőségek: beszélhetne a parlamenti képviselőkkel erről a problémáról. Ez a viselkedés méltatlan, mert csak a választások előtt beszél a gondokról, eddig nem érdekelték. Mely törvények foglalkoznak a kisebbségek képviseletével? Három törvény rendelkezik a kisebbségekről és a képviseletről. Már az előző parlamenti ciklusban is volt szó a kisebbségi és a választási törvény, valamint az alkotmány módosításáról. Ezek azonban kétharmados törvények, és ahogy a jelenlegi politikai paletta fest, illetve az elmúlt ciklusban is festett, nincs esély a módosításukra. Hány ilyen kezdeményezésről tudnak? Krasznai azt mondta, több ilyen van. Az 6 elmondása szerint öt megyében 17 településen jártak el a romák hasonlóan. Nem mondta azonban, hogy csak szlovák önkormányzatok megalakítását kezdeményezték. Valószínű, hogy más kisebbségekről is szó van, nem csak a szlovákokról. Az én számításaim szerint - ez nem pontos adat - a szlovák kezdeményezések között hét „problémás” van. Szeptember elején tanácskozik az elnökségünk, addig a regionális tanácsnokok a hozzájuk tartozó településeken felmérik a helyzetet. Persze a választási bizottságok nem kötelesek tájékoztatni senkit. Mit tehet az Országos Szlovák Önkormányzat az ilyen kezdeményezések ellen? Csak a nyilvánossághoz fordulhatunk. Azokon a helyeken, ahol kezdeményezték az önkormányzatok megalakítását, megszólíthatnánk a szlovákokat, hogy jelöltessék magukat kisebbségi képviselőknek. Ez azonban rendkívül időigényes, és nem is biztos, hogy járható út. A „problémás” települések zömében ugyanis senki sem vallotta magát szlováknak a népszámláláskor. Bízunk abban, hogy ezeken a helyeken nem lesznek sikeresek a választások. Az előző választási ciklusban a magyarországi románoknak és örményeknek volt hasonló problémájuk, a szlovákoknak azonban nem. Volt egy település Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, ahol tudomásunk szerint nem élnek szlovákok, de megalakult a kisebbségi önkormányzat. Ók sem jelentkeztek, de mi se kerestük őket. Szeptember elejéig jelentkezhetnek azok a civil szervezetek, amelyek önkormányzati jelölteket támogatnak. Eddig egyetlen szlovák szervezet sincs regisztrálva. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felkért minket, hogy a kisebbségek képviselőit társadalmi szervezetek jelöljék - így meg lehetne akadályozni a „nem kívánt” önkormányzatok megalakulását. De a közhasznú társadalmi szervezetek nem vehetnek részt a politikában. A magyarországi szlovák társadalmi szervezetek zöme pedig közhasznúként működik. . Említette a népszámlálást. Nemrégiben jelentek meg a hivátalos adatok, amelyek szerint - valljuk be - a szlovák kisebbség száma még mindig nem éri el a becsült 100 ezer főt. Ahol a szlovák kisebbségi önkormányzat vagy a társadalmi szervezetjói működik, ott nőtt a nemzetiségüket vállalók száma. Szerintem ez attól függ, hogy milyen számláló- biztos kérdezte az embereket. Mivel a nemzetiséget és a vallást érintő kérdésekre a válaszadás nem volt kötelező, meglehet, hogy a számlálóbiztosok kihagyták ezeket. Vagy az emberek nem akartak válaszolni rájuk, vagy félnek a kitelepítéstől. Az Alföldön egyszer * látogatást tettek szlovák politikusok, s egyikük felvetette, hogy ha itt nem tetszik nekik, mehetnek Szlovákiába. Az emberek csendben kiszivá- rogtak a teremből. >> Tíz évvel a rendszerváltás után? Igen. Például az Alföldön egyszer látogatást tettek szlovák politikusok, s egyikük felvetette, hogy ha itt nem tetszik nekik, akkor mehetnek Szlovákiába. Nem volt több kérdés, és az emberek csendben kiszivárogtak a teremből. Itt vannak eltemetve a nagyszüleik, nem akarnak innen elmenni. De akarnak szlovák kisebbségi önkormányzatot alakítani. Lehet, hogy az a maroknyi ember ebben látja a megváltást, hogy a magyarországi szlovákság ne tűnjön el. De ez attól is függ, hogy a faluban van-e legalább egy olyan ember, aki tudatosítja ezt a küldetést. Például egy Budapest melletti település - nem akarom megnevezni - lakodalmas hagyományairól híres. Azt azonban senki sem tudja, hogy ott valaha szlovákok éltek. Most jelentkezett egy fiatalember, akinek talán csak a nagyanyja beszélt szlovákul, ő mégis megpróbálja egy kis csapattal újraélesztem a hagyományokat. Harc a családon belüli erőszak ellen: nem kell pótszállást biztosítani a brutális partnernek Kitiltható a lakásból az erőszakoskodó ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Jövő év január 1-jétől lehet korlátozni, sőt bizonyos esetekben megszüntetni a partnerükkel szemben erőszakoskodó férfiak lakáshasználati jogát. Azaz, ha valaki feljelentést tesz félje, élettársa ellen, amiért őt vagy a vele egy háztartásban élő további személyeket bántalmazta, a polgári törvénykönyv jóváhagyott módosítása szerint a bíróság kitilthatja a lakásból az erősza- koskodót anélkül, hogy a lakásban maradónak pótszállást kellene biztosítania a kitiltott személy számára. A képviselők ezt az utolsó parlamenti ülésen, augusztus 19-én fogadták el, amikor újratárgyalták az államfő által visszaadott jogszabályt. Rudolf Schuster szerint ugyanis a lakásban maradókat pótszállás biztosítására kellett volna kötelezni. A voksoló honatyák közül senki sem támogatta az elnök javaslatát, azaz a törvényt eredeti változatában hagyták jóvá, amit a családi erőszak ellen harcoló polgári szervezetek pozitívan értékelnek. Ludmila Babiaková bírónő elismerte: a jelenlegi törvények megkötik a bíróság kezét. „A módosításnak köszönhetően januártól igazságosabb döntéseket hozhatok, ugyanis sokszor az igazság szempontjából tisztán láttam a megoldást, amit azonban a törvények nem tettek lehetővé” - hangsúlyozta a Twist rádióban Babiaková. Szerinte nemcsak erkölcsi, hanem jogi szempontból sem lett volna indokolt pótszállást biztosítani. Jana Síposová, a Segítség az Áldozatoknak polgári társulás igazgatója a módosítást óriási előrelépésnek tartja, bár szerinte időbe fog telni, amíg ezen a téren valódi javulás lesz tapasztalható. „Azok a nők - de nemcsak nőket, hanem férfiakat is érint a dolog akik nem tudták, hogyan szabaduljanak meg az erő- szakoskodóktól, most fellélegezhetnek. Számtalan olyan esetet ismerek, amikor a kábítószerfüggő férjek, gyerekek elhordják a lakásból az értékes tárgyakat, veszélyeztetik lakótársaik életét, és törvényes módon nem lehet őket távol tartani. Léteznek bizonyos törvényes lehetőségek, de az áldozatoknak gyakran nincs testi-lelki erejük felkeresni az illetékeseket, kivárni a hosszadalmas bírósági eljárás végét, ráadásul szállást kell biztosítaniuk a kitiltott személynek” - magyarázta lapunknak Síposová. Az áldozatoknak ráadásul általában pénzük sincs arra, hogy az őket bántalmazó személynek szállást biztosítsanak. Amikor pedig elvisel- hetedenné válik a helyzetük, sokszor inkább ók csomagolnak össze. Gyakran tragédiával végződik a dolog, idén nyáron is több ilyen eset történt annak ellenére, hogy a szomszédok és az illetékes hivatalok pontosan tudták, mi játszódik le az adott családban. „Ezért nem elég, hogy elfogadtak egy törvényt, elsősorban az emberek fejében kell változásnak történnie” - tette hozzá Síposová. Az általa igazgatott polgári szervezet felvilágosító kampányt folytat, próbálja erősíteni a polgárok, főleg az áldozatok jogtudatát, hogy tisztában legyenek jogaikkal és lehetőségeikkel, (sza) Ján Carnogursky vizitje Luníki cukorkaosztás Kassa. „A Lunik városrész a romakérdés megoldásának jó példája. A kormány nem véletíenül mutogatta a lakótelepet uniós képviselőknek. Ma rend van itt és tisztaság” - jelentette ki újságírók előtt Ján Camogur- sky igazságügy-miniszter, aki kassai kampánylátogatása során időt szakított egy gyors vizitre a roma lakótelepen. Mint utóbb kiderült, tisztaságról beszélni elhamarkodott volt, mivel a városrész legeldugottabb részén most is ugyanakkora a szemétdomb, mint két éve, Carnogursky lomtalanítása idején. A minisztert kísérő kassai vezetők megjegyezték, a romakérdés megoldása is odébb van, mivel a Luníkon lakók 90%-a lakbérhátralékos, sok a munkanélküli és a kis lakásban szorongó nagy- családos. Carnogursky sétája során cukorkát osztogatott a gyerekeknek és egy görögdinnyét eszegető csoporttól kóstolót kért. A miniszter dinnyemajszolás közben új munkahelyek létesítését és esélyegyenlőséget ígért a romáknak, (juk) RÖVIDEN Van der Linden a HZD-vel tárgyalt Pozsony. A HZD EU- és NATO-csatlakozással kapcsolatos álláspontjáról és politikai programjáról tárgyalt tegnap Ivan Gasparovic pártelnökkel Erik van der Linden, az Európai Bizottság szlovákiai küldöttségének vezetője. A találkozót van der Linden kezdeményezte. (TASR) Lexa „bizonyítana" Pozsony. Ivan Lexa ügyvédei az illetékes pozsonyi járásbíróságnak hamarosan három bizonyítékot nyújtanak be, hogy az ügyész védencüket jogtalanul akarja újra vizsgálati fogságba juttatni. Erről Juraj Trokan, az ügyvédek egyike számolt be, részleteket azonban nem árult el. Lexa fontolgatja, hogy a közeli napokban hatásköri visszaélés vádjával feljelenti Michal Serbin pozsonyi kerületi ügyészt. (TASR) Kicsi az érdeklődés a felkelés iránt Pozsony. Csak a lakosság 11 százaléka érdeklődik aktívan a szlovák nemzeti felkelés iránt - derül ki a statisztikai hivatal közvélemény-kutató intézetének legfrissebb felméréséből. Teljesen érdektelenségről tanúskodik a megkérdezettek 30 százaléka, s a többi 59 százalék figyelmét is csak minimálisan köti le a kérdés. A18 és 24 évesek fele teljesen közömbös, de ugyanez mondható el a magyar nemzetiségűek 60, a munkanélküliek 57 és a kétkezi munkások 40 százalékáról. (SITA) Az SDL kasszájába is bekukkanthatnak Pozsony. A Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) is beleegyezett, hogy a Fair play polgári kezdeményezés ellenőrizze, mennyit költ a kampányra, illetve, hogy honnan származik a pénz. Elsőként a Magyar Koalíció Pártja írt alá hasonló szerződést a polgári szervezettel. A Fair play az összes olyan pártot megszólította, melyek támogatottsága hosszabb ideje öt százalék fölött mozog, (sza) A Markíza halmozza a büntetéseket Pozsony. A frekvenciatanács a jövő héten valószínűleg ismét megbünteti a Markízát, amiért - a testület határozatával dacolva - nem tette közzé, hogy híradásával az ANO-nak kedvez. Az elutasítás miatt a televízióra már egymillió koronás büntetést is kiszabtak. A tanács elmarasztalta a magántelevíziót azért is, mert néhány napja bejelentette, hogy a Szlovák Televízió mikor közvetíti az ANO választási hirdetését. Rejtett dohányreklámért újabb félmilliós büntetést is kapott a társaság, s ugyancsak eljárnak ellene, mert reklámmal szakította meg egy gyermekműsor közvetítését, pedig ezt tiltja a törvény. (SITA) Ma dönt az Európa Bizottság a segély nagyságáról Eurómilliók árvízkárra TASR-HÍR Pozsony. Szlovákia az árvízkárok felszámolására 2,5-9,5 millió eurót kaphat az Európai Uniótól - jelentette be tegnap Mária Kadlecíková. A megrongálódott közutak, hidak és gátak javítására fordítható ösz- szegről ma határoz az Európai Bizottság. Annak bővítési főbiztosa, Günther Verheugen közölte, Szlovákia e célra csak az ISPA-programból szerezhet anyagiakat, Kadlecíková viszont szeretné, ha a Phare 1999-es keretéből is pénzt meríthetne az ország. Frantisek Hajnovic pénzügy- miniszter szerint az uniós pénzsegély összegétől függ, hogy a kormány mekkora összeget hagy jóvá az árvízkárok felszámolására. Miklós László vasárnap utazik Johannesburgba Szlovákia az EU oldalán ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Azok oldalán fogunk állni, akik határidőhöz kötött konkrét feladatok elfogadását javasolják - jelentette ki a johannesburgi ENSZ környezetvédelmi világkonferenciával kapcsolatban a hazai küldöttséget vezető Miklós László környezet- védelmi miniszter. Ó a többi politikushoz hasonlóan vasárnap csatlakozik a már ott tárgyaló szakértőkhöz. A szlovák pozíció lényegében az EU-országokéval azonos, szemben az USA partnerségnek nevezett, az európai országok szerint nehezen megfogható magatartásával. Miklós László szeretné elérni, hogy egyszerűsödjön a környezetvédelmi projektumok adminisztrációja. Az elmúlt években szerinte ez külön üzletággá nőtte ki magát, miközben lassan már alig figyelnek az eredeti célra, a környezet javítására. Tegnap bemutatták azt az elemzést, amelyben az OECD első alkalommal értékelte hazánk környezeti potenciálját. A szervezet nevében Christian Áverous kiemelte az elmúlt években tapasztalt előrehaladást, de megjegyezte, hogy legalább ekkora kihívás az elfogadott jogszabályok betartatása. A szervezet egyébként 44 ajánlásban foglalta össze a további teendőket. Ez a vüág 30 legfejlettebb országát tömörítő OECD minden tagállama esetében hasonlóan történik és az ajánlások betartását rendszeresen ellenőrzik, (tuba) A Greenpeace a neratovicei Spolanát vádolja Vállalati bűnlajstrom ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony/Johannesburg. Tegnap Johannesburgban a vegyipari vállalatok felelőtlen viselkedése ellen tiltakozott a Greenpeace, tájékoztatta lapunkat Anton Ádamcík, a környezetvédő szervezet pozsonyi munkatársa. A „zöld aktivisták” a dél-afrikai városban nyilvánosságra hozták A vállalati bűncselekmények című tanulmányukat, melyben hangsúlyozzák: több vegyipari céget annak ellenére, hogy nemcsak a környezetet szennyezik, hanem közvetlenül az emberek életét is veszélyeztetik, felelősségteljes vállalatnak nyüvání- tottak. „Ezek közé tartozik a csehországi neratovicei Spolana is, mely az elmúlt két hétben - a különböző toxikus anyagok kiszivárgása miatt - fokozottan veszélyeztette a lakosság életét. Ráadásul a Spolana az utóbbi tíz évben valótlan információkat hozott nyilvánosságra, és nem volt hajlandó kárpótolni a vállalat közelében élő mezőgazdászokat, akiknek a termésében a kiszivárgott klór jelentős károkat okozott” - állítja a Greenpeace, (sza)
