Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)
2002-08-26 / 198. szám, hétfő
6 Kultúra - Oktatás ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 26. TOLLVONÁS Uhrin Benedek, szupersztár JUHÁSZ KATALIN A lakodalmas rock mehet a búsba. Uhrin Benedeknek már a neve is mosolygásra késztet, rajongótábora napról napra nő, én például már akkor szerettem, amikor még egy hangot sem hallottam tőle, mivel számítógépemben sajnos nincs hangkártya. A történet igazi posztmodern sikersztrori: adva van egy siralmasan tehetségtelen, ám önérzettel rendkívüli módon felvértezett öregember, volt raktáros, hobbikertész, költő, dalszövegíró, énekes, regény- és drámaíró, remélem, semmit sem hagytam ki. Rendíthetetlenül írja dilettáns dallamaira dilettáns szövegeit, és összekuporgat annyit, hogy szerepelhessen az egyik budapesti kábeltévében. Egy csapat huszonéves srácnak több se kell, sztárolni kezdik a bácsit, létrehozzák az UBFC-t, (Uhrin Benedek Fan Club), és az addig eladhatatlan produkciók egyszerre eladhatóvá, sőt szétkapkodottá válnak, mihelyt felkerülnek az internetre. A gyengécske dalokat megspékelő rendkívüli ritmusérzéketlenségről tanúskodó előadásmód csak lendít a dolgon, a Mestert élőben látni pedig feledhetetlen élmény. Két éve a Szigeten állítólag fergeteges koncertet adott, őrjöngő tinédzsertömeg előtt. Tavaly még sikerült megállnom a személyes jelenlétet: a figura inkább tragikus, mint komikus volt számomra. Kiröhögnek egy szerencsétlen öregembert, gondoltam akkor, és juszt sem mentem el az eseményre, remélvén, hogy idővel alábbhagy a hisztéria, mert hiszen különbség van nevetés és kinevetés között. Ám tévedtem. Idén már ott kellett lenném, mert megbocsáthatatlan módon alábecsültem a magyar nemzet humorérzékét. Uhrin Benedek a helyi adóról gyorsan bekerült a legnézettebb kereskedelmi csatornák beszélgetős műsoraiba, komoly médiaszakemberek példálóznak vele, szociológiai és kulturális eszmefuttatások főszereplője lett, mellesleg ő az első magyar internetsztár. Minden megmozdulását hatalmas érdeklődés kíséri, hála a lelkes fanklubvezetőknek, akik árucikket csináltak belőle. Emiatt persze nem lehet haragudni rájuk, elég, ha megfigyeljük, hogy néznek pártfogoltjukra, hogy totojgatják, vezetgetik. Az idei Szigeten már mindenki tudta, mit várhat. A csörgedező kispa- takról, pajkos kutyusról és a szeretet erejéről szóló, sírni valóan bugyuta dalocskákat ezrek harsogták, és ezrek örültek önfeledten a kilenc új szerzeménynek is. A Mester legújabban, nyilván huszonéves tanácsadóira hallgatva, technoalapokra kornyikál, hihetetlen mozgással és konferálással kísérve a produkciót. Van neki egy Katóka című új dala is, legfőképp ezért határoztam el, hogy most már ideje komoly napilapunkban is szót ejteni róla. Az említett koncerten ugyanis remek hangulat uralkodott, mindenki jól érezte magát. A szerencséden, szemel lenzős öregember másfél órára sztár lehetett, a tomboló tömeg pedig rendkívüli módon hálás volt az élményért. Igaz ugyan, hogy ez utóbbi abszurd humorként kezelte a kapottakat, a Mester pedig komolyan elhitte, hogy nyolvcanéves korára imádott előadóvá érett. Mindent egybevéve teljességgel ártalmatlan dolog folyt a helyszínen, mindenki megelégedésére. Bárkiből lehet sztár. Ahogy Uhrin Benedek idiotisztikusan riszál, miközben földöntúli hangokat bocsát ki magából, azt nem lehet nem megtapsolni. A Mester korunk lenyomata. A posztmodern Lagzi Lajcsi. Hajtsunk főt előtte. A Mester (Képarchívum) MOZI POZSONY HVIEZDA: Katonák voltunk (amerikai) 16, 18.30, 21 HVIEZDA - KERTMOZI: Men in Black - Sötét zsaruk 2 (amerikai) 20.45 OB- ZOR: A nagyon nagy Ó (amerikai) 16 Penge 2 (amerikai) 18, 20.30 MLADOSÍ: A madarak világa (francia) 15.15,17,19,20.45 ISTRO- POLIS: 3000 Miiles to Graceland (amerikai) 18.15, 20.45 Scooby Doo - A nagy csapat (amerikai) 17, 18.45, 20.30 Malena (olasz-amerikai) 17.30, 20 KASSA TATRA: 3000 Milles to Graceland (amerikai) 18, 20.15 CAPITOL: Scooby Doo - A nagy csapat (amerikai) 18, 20 ÚSMEV: Édes kis semmiség (amerikai) 18, 20 IMPULZ: Traffic (amerikai-német) 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA PATHI FÜRDŐ - KERTMOZI: Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 20.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Sötét víz (amerikai) 19 AMFITEÁTRUM: Sötét víz (amerikai) 21.30 KOVÁK: Vénasszonyok nyara (cseh) 19.30 LÉVA - KERTMOZI: A madarak világa (francia) 21.30 GYŐR PLAZA: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) 14, 16, 18 Asterix és Obe- lix: A Kleopátra-küldetés (francia-német) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Édes kis semmiség (amerikai) 14.30,16.30,18.30, 20.30 Felpörgetve (ausztrál-kanadai-amerikai) 17.30, 20 A hűtlen (amerikai) 20 Jégkorszak (amerikai) 13, 14.45 A kaptár (amerikai-német-angol) 17.45, 20 Katonák voltunk (amerikai) 20 Manitu bocskora (német) 16,18 Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 14,16, 18, 20 Most már elég! (amerikai) 17.45, 20 Penge 2 (amerikai) 15 Pókember (amerikai) 13.30 A rettegés arénája (amerikai) 20 Scooby Doo - A nagy csapat (amerikai) 14.15, 16.15,18.15 Szilaj - A vad völgy paripája (amerikai) 13.45, 15.45 Wasabi - Mar, mint a mustár (francia-japán) 14.30,16.30,18.30, 20.30 Norman Davies arra vállalkozott, hogy - bő ezeroldalas könyvében - végigvezeti olvasóit a kontinens történetén Európa - földrajz vagy kultúra? Az egyik folyóirat a minap felmérést végzett olvasói között, az EU felé araszolás okán. A kérdések azt voltak hivatottak feltárni, mennyire vannak tisztában Szlovákia lakosai az Európával kapcsolatos tényekkel. Például, hogy hányán tudják, melyik a kontinens legmagasabb csúcsa. A várt helyes válasz: a Mount Blanc. Vajon nagyon meglepődnének a teszt összeállítói, ha azt mondanánk: az sem tévedett, aki a Kaukázusban található Elbruszt nevezte meg? ALMÁS! SÁRA Európa határainak a meghúzása mindig vitatott volt: ha keletről tekintünk nyugat felé, a tengerpartok biztos vonalnak bizonyulnak, viszont az ellenkező irányban korántsem ilyen egyértelmű a helyzet. Az ókorban és a küzépkorban egyezményesen a Hellészpontosz és a Don képezte Európa szárazföldi határát, s csak a 18. századtól datálódik az az egyébként még sokáig vitatott elképzelés - amely az orosz birodalom terjeszkedésének, a kontinens politikai, gazdasági színterén való megjelenésének köszönheti létét -, hogy Európa az Urálig terjed. Nem véletlen hát, hogy Európa története című munkájának bevezetőjében Norman Davies angol történész a mesterének vallott A. J. P. Taylort idézi: „Európai történelem az, amit a történész annak akar tudni. Politikai, vallási, katonai, komoly, romantikus, közeli, távoli, tragikus, komikus, jelentős, jelentéktelen, amit csak az ember akar, bármilyen események és eszmék összege. Égyetlen korlátozó tényező létezik. Abban a térségben kell lennie, vagy onnan kell származnia, amit Európának hívunk. Mivel azonban nem vagyok biztos benne, hogy ennek pontosan mely térséget kellene jelentenie, az összes többit illetően is zavarban vagyok.” „Vén kontinens” ide vagy oda, tisz- tázatían kérdésekből máig légiónyi maradt. Például, hogy Európa elsősorban földrajzi vagy kulturális fogalom-e, s ha ez utóbbira szavazunk, azaz hisszük, hogy létezett-lé- tezik valamiféle „európai civilizáció”, akkor az vajon egyenlő-e az úgynevezett „nyugati civüizációval” (nicsak, egy újabb nehezen megha- tározható-behatárolható fogalom), vagy több, vagy kevesebb ennél? Lehet-e egyáltalán kontinenstörténetet írni? Mennyiben kísért a veszély, hogy a dolgok pillanatnyi állásából kiindulva jól sikerült, ámde anakronisztikus múltat építünk fel? Mennyire van kiszolgáltatva az Eu- rópa-fogalom a nagypolitika alakulásának? Ezen kérdések aktualitása miatt - s azért is, mert Európa remélt közösséggé válásával nemcsak a gazdasági, politikai egységesülés jár együtt, hanem előbb-utóbb szükség lesz valamiféle összekötő Európa-tudatra is - megjósolhatóan divatba jönnek azok a művek, amelyek a kontinens múltja, jelene és remélt jövője, s ezzel párhuzamosan egyes régiói, államalakulatai, nemzetei között igyekeznek hidat verni. Nem véletlen, hogy Norman Davies könyve a közelmúltban csaknem egyszerre látott napvilágot magyar és cseh fordításban is. Davies arra vállalkozott, hogy bő ezer oldal terjedelemben végigvezeti olvasóit a földrész történetén, annak őstörténetétől kezdve gyakorlatilag napjainkig. A szerző összefoglalása szerint „a késő ókor az az időszak, amikortól az európai történelem többé már nem a félszigeten történt egymással kapcsolatban nem álló események halmaza, hanem kezdi felmutatni egy összefüggőbb civilizációs folyamat jellemzőit. E folyamatban középponti szerepe volt a klasszikus és a barbár világ összeolvadásának, s ennek eredményeként egy tudatosan keresztény közösség kialakításának - más szóval a kereszténység megteremtésének. Később aztán történt mindenféle szakadás, lázadás, hódítás, fejlődés, osztódással szaporodás, ami végül életre hívta azt a nagyon különböző és sokféle jelenséget, amely a mai Európa. Nincs az európai civilizáció fő alkotóelemeinek két olyan felsorolása, amelyik egybevágna. Mégis, sok címszót mindig megkülönböztettek: a keresztény világ görög, római és zsidó gyökereitől kezdve olyan modem jelenségekig, mint a felvüágosodás, a modernizáció, a romantika, a nacionalizmus, a liberalizmus, az imperializmus vagy a totalitarizmus”. Ennek megfelelően Davies szintézise tizenkét fejezetre oszlik: a PAE- NINSULA című, első fejezet a földrész földrajzi-természeti kérdéseivel foglalkozik, továbbá ezek hatásával a benépesülési folyamatokra. Külön fejezet tárgyalja az ókori Görögország és az ókori Róma történetét, majd Európa születését (a római birodalom hagyatékán létrejött új államalakulatok történetét, a népvándorlás hullámait, a kereszténység, valamint az iszlám sokszor alábecsült hatását Európa alakulására). A következő egységek - MEDIUM, PESTIS - a középkorral, a kereszténység válságával foglalkoznak; a RENATIO a reneszánsz és a reformáció kérdéskörét tárgyalja, a LUMEN a felvilágosodás és az abszolutizmus témáját, a REVOLUTIO pedig a nagy francia forradalom eseményeit és hatását. A DYNAMO című fejezet elsősorban a 19. század gazdasági, társadalmi, szellemi változásait veszi górcső alá, a TENEB- RAE Európának a 20. század első felében bekövetkezett súlyvesztését, míg a záró fejezet, a DIVISA ETIN- DIVISA a kontinens második világháború utáni megosztottságát, majd a megosztottság felszámolásának a folyamatát vizsgálja. A már említett terjedelem - a bő ezer oldal - elméletileg meglehetősen behatárolja a megcélozható olvasói rétegek nagyságát. Valószínűleg nem vonzza a rövidebb, ismeretterjesztő jellegű kiadványok iránt érdeklődőket, ahhoz pedig nem eléggé áttekinthető szerkezetű, hogy praktikusan használható kézikönyvvé váljon. Davies úgy kovácsol erényt a hátrányból, hogy az egyes fejezetek kronologikus, elsősorban - de nem kizárólag - a hagyományos eseménytörténetre épülő szövegét a témához tartozó kapszulákkal, pillanatfelvételekkel bővíti. A kapszulák amolyan keretbe zárt érdekes lexikonszócikkek módjára működnek, s érintik a művészetek, a műszaki, a természet-, a társadalom- és szellemtudományok területeit, példákat hoznak fel egyebek között a családtörténet, a pszicho- és szociotörténet, a humán földrajz, vagy éppen a történelmi pletyka eredményeiből. (Az egyik személyes kedvencem a világ első „biokló- nozási“ kísérlete, melyről a Leonar- do-kapszula számol be: Leonardo da Vinci halála után féltestvére, Bartolomeo kísérletet tett a zseni lemásolására. Kiválasztott magának egy lányt abból a faluból, amelyből Leonardo anyja származott, s csinált neki egy fiút, akit Firenze legjobb festőiskolájában képeztetett. Pieri- no da Vinci hatalmas tehetségnek ígérkezett: ifjúkori festményei olyan jók voltak, hogy tévesen Michelangelónak lehet tulajdonítani őket - azonban meghalt, mielőtt géniusza teljesen beérhetett volna.) A fejezeteket záró pillanatfelvételek egy-egy szűkebb régióról, szimbolikus jelentőségű pontról készültek a fejezetben tárgyalt időben, s a pillanatnyi képet, a hozzá tartozó történetet bontják ki. (Az első fejezetet záró kép például Knósszoszt rögzíti Kr. e. 1628-ban - éppen a civilizációját leromboló első nagy katasztrófa, a Théra kitörése előtt -, hogy színes összefoglalót adjon ennek a kultúrának a mindennapjairól.) A kötet végén a hagyományos jegyzetanyag és mutatók mellett helyet kapott a függelék is: a legkülönfélébb térképek, kronológiák mellett olyan érdekességeket is megtalálunk itt, mint például a Columbia Egyetemen 1921-ben összeállított Great Books Scheme, azoknak a kulcsfontosságú íróknak és műveknek a jegyzéke, amelyek összeállítói szerint lényegesek a nyugati civilizáció megértéséhez; ezt a jegyzéket néhányat lapozva összevethetjük a pápai indexen lévő szerzők és művek kivonatolt listájával. Davies könyve kalandos kirándulás a kontinens történetén keresztül. Egyik legfontosabb fegyverténye a nyitottsága: nemcsak Nyugat-Euró- pára figyel, hanem keletre is, ide értve Oroszországot, a régió kisebb államait (elsősorban Lengyelországot - ami nem meglepő, hiszen a szerző Kelet-Európa történetével foglalkozó oxfordi történészprofesszor, s a témán belül az orosz és a lengyel kérdések szaktekintélye), továbbá a kicsit távolabbi keletet, azaz az iszlám hatását. További erőssége a kiadványnak a stílusa, mely az angolszász történetírás legjobb hagyományait követi - még ha számunkra gyakran furcsának tűnik is egy-egy sarkított megfogalmazás (Jézus mint „nonkonformista zsidó vándorprédikátor“, Mohamed mint „zavaros tanokat hirdető arab misztikus“, továbbá a szerző ama szokása, hogy nem mulasztja el megjegyezni, ha szereplője zsidó volt, netán volt zsidó, esetleg homoszexuális), a kiadvány, ha nem is egy szuszra, de gondolatébresztő olvasmány lehet minden, a történelem iránt érdeklődő olvasó számára. (Norman Davies: Európa története. Osiris Kiadó, Budapest 2001.) Ősztől új választható tantárgyak az iskolákban Országos szezonnyitó táncházi mulatság Estétől hajnalig Modellezés jóga, sakk tasr-hIr Pozsony. Az alap- és középiskolák tanulói a következő tanévtől olyan nem hagyományos tantárgyakat is választhatnak, mint például a kisállattenyésztés, a modellezés, a népi kézművesmesterségek, a jóga, a sakk, a vadon élő állatok védelme. Az új választható tantárgyak bevezetése az egyes iskolákban az intézmény felszereltségétől és tanerőinek képzettségétől, továbbá az érintett igazgató döntésétől függ. A jógaoktatás feltétele, hogy a testnevelő tanár legalább alapfokú jógaoktatói oklevéllel rendelkezzen - ezt az oktatási minisztérium sportosztálya állítja ki. A tárca által májusban elfogadott tantervből az is ldderül, hogy a választható tantárgyat minimum tizenkét fős csoportok számára indíthatják el az iskolák. A heti egyszeri vagy kétszeri jógaórákon légző-, szem-, relaxációs és összpontosítást serkentő gyakorlatokat végeznek majfl a gyerekek. A tantárgy célja, hogy a tanulók képesek legyenek leküzdeni a negatív hatásokat, feldolgozni a stresszhelyzeteket, képesek legyenek megbirkózni a kimerültséggel és a koncentrációs problémákkal. A tantárgy érdemjeggyel nem osztályozandó. MTI-HÍR Budapest. A magyar és nemzetiségi táncházak immár 13. szezonnyitó mulatságát szeptember 14-én tartják a Fővárosi Művelődési Házban, ahol az első budapesti táncház 30. évfordulója alkalmából kiállítással, hagyományőrző népművészekkel és zenekarokkal várják az érdeklődőket. A rendezvény megnyitóján a Budapest Táncegyüttes Csipkerózsika című zenés-táncos mesejátékát mutatja be. A Táncház Archívum által rendezett jubileumi kiállításon Szalay Zoltán fotóit láthatják, az alkotásokat a művész az 1970-es évektől táncházakban készítette. A rendezvény vendége a Gyimesből érkező Zerkula János és Fikó Regina hagyományőrző népművész, s az erdélyi magyarpalatkai zenekar. Gyermekeknek ajánlják az „aprók tánca“ elnevezésű táncházat, valamint a kézműves-foglalkozásokat. A résztvevők estétől hajnalig két helyszínen tanulhatják és rophatják a magyar nyelvterület különböző tájegységeinek táncait. A nap végén az Ordasok Táncegyüttes kalotaszegi keservesekkel és igényesekkel lép a közönség elé, a Jászság Népi Együttes Folk Shop című műsorát adja elő, s fellép a Fonó zenekar.
