Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)
2002-08-23 / 196. szám, péntek
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 23. Magyarország jelenleg a világ 29. leggazdagabb országa A lakosság csaknem 70 százaléka a Szlovákiában gyártott élelmiszert részesíti előnyben a külföldivel szemben A Világbank ranglistája ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Fókuszban a fogyasztói szokások A legtöbben a hazai kenyérrel valamint a tej- és húsipari termékekkel elégedettek (Képarchívum Washington. A Világbank tegnap közzétett, 133 államra kiterjedő fejlettségi jelentéséből az derül ki, hogy Magyarország a világ 29. leggazdagabb országa. Csak a fejlett ipari országok, az olajállamok és két EU-tagjelölt előzi meg a listán. Az egy főre vetített GNI mutatót a Világbank a bruttó hazai termék (GDP) és a külföldi forrásokból kapott nettó jövedelem összegeként határozza meg, amelyet a nemzeti valuták alul-, illetve felülértékeltségét kiszűrő vásárlóerő-paritásra számol át dollárról. Ez a mutató az egyik legjobban elfogadott mércéje a tényleges életszínvonalnak. A 2001-re Houston. Megvan az első elítéltje az Egyesült Államokon végigsöprő vállalatcsőd-botránynak. Michael Kopper, aki Andrew Fastow, a 63,4 milliárd dollár adóssággal csődbe ment Enron Corp. áramkereskedő cég pénzügyi igazgatójának első számú beosztottja volt, a houstoni bíróság előtt vallotta magát bűnösnek pénzmosásban és a könyvvitel meghamisításában. Kopper irányítása alá tartoztak azok a partneri kapcsolatok, amelyek segítségével legalább 600 millió dollár veszteséget tüntettek el. A könyvvitelben nem szereplő tranzakciók révén Kopper jelentős összeget utalt Fas- tow-nak, magának és másoknak a cég tudta nélkül. A veszteségek és vonatkozó világbanki adatsorban Magyarország GNl-je vásárlóerőparitáson 12 570 dollár, amely ugyan elmarad a cseh, a szlovén, a görög vagy a portugál értéktől, de megelőzi Szlovákia, Lengyel- ország vagy Horvátország mutatóját. A lista annak a Világbanktanulmánynak a része, amely a jövő hétfőn kezdődő johannesburgi nagyszabású globális környezetvédelmi konferencia előkészítéseként jelent meg. A dokumentumban a nemzetközi pénzintézet arról számol be, hogy a világtermelés összértéke 2050-ben mai árakon 140 ezer milliárd dollár lesz, ez azonban „nem fenntartható a jelenlegi termelési és fogyasztási minták mellett”. (Ng) adósságok végül a cég összeomlását eredményezték. A 37 éves volt vezető vádalku keretében vállalta az együttműködést az értékpapír- és tőzsdefelügyelettel (SEC) és az igazságügyi minisztériummal, annak érdekében, hogy az ügyet teljes egészében felgöngyölítsék. Kopper kötelezte magát, hogy 12 millió dollár kártérítést fizet, amiből 4 millió az igazságügyi minisztériumot, 8 miihó pedig a SEC-et, illeti meg. Szabadulása érdekében további 5 millió dollár óvadékot kell letennie. Kopperra 5 évig terjedő börtön és 250 ezer dollár pénzbüntetés vár a csalásért, további 10 évig terjedő börtön és 100 ezer dollár pénzbüntetés a pénzmosásért, emellett a SEC polgári peres eljárást is indít ellene, (t, MTI) Nyitra. A napokban befejeződött mezőgazdasági és élelmiszeripari vásár, az Ag- rokomplex egyik kiemelt témája a hazai élelmiszeripar népszerűsítése volt. Hogy a hazai termékek vásárlásához hogyan viszonyul a szlovákiai fogyasztó, azt a Focus közvélemény-kutató intézet vizsgálta. MOLNÁR IVÁN A Focust a Mezőgazdasági Intervenciós Ügynökség (IPA) bízta meg a fogyasztói hangulat felmérésével. Ennek eredményei ugyanis megfelelő kiindulási alapot jelentenek számára most zajló kampánya során. Az „Élelmiszer a saját udvarból - friss, hagyományos, minőségi, hozzáférhető” kampány az Agrokomplex népszerűsítésével indult, és egészen az október 16-ai Élelmiszer Világnapjáig tart. Ennek során szeretnék felhívni a szlovákiai lakosság figyelmét a hazai élelmiszerek vásárlásának fontosságára. A Focus a július 17. és 23. között elvégzett felmérésében először is arra kereste a választ, milyen üzletekben vásárolunk a legszívesebben. Ez azért rendkívül fontos, mivel a szlovák mezőgazdasági és élelmiszer-ipari érdekvédelmi szervezetek a hazai termékek értékesítése szempontjából a legnagyobb ellenségnek a nagy nemzetközi áruházláncokat tartják. A közvéleménykutatás szerint ugyanakkor a legtöbben, csaknem a megkérdezettek 40%-a még mindig a kisebb vegyeskereskedésekben szerzi be az élelmiszert. Ebben a csoportban kiemelt helye van a nyugdíjasoknak, az alacsonyabb iskolai végzettséggel és alacsonyabb bérrel rendelkezőknek. Mint kiderült, ez a bevásárlási mód elsősorban a kisközségekre jellemző. A nagy üzletláncok ellenzőinek látványos pánikkeltése ellenére a szupermarketekben és hipermarketekben még mindig csak a lakosság egy része vásárol. Az előbbiekben alig 19, az utóbbiban 12%-uk. A szuper- és hipermarketek világa továbbra is nagyrészt a fiataloké, a magasabb iskolai végzettséggel és a magasabb bérrel rendelkezőké. Az említett csoportok főként a nagyvárosokban találhatók nagyobb számban. A nagy üzletközpontok fellegvára Pozsony, így nem csoda, ha a felmérés szerint a főváros lakói az országos átlagnál jóval nagyobb arányban választják a szupermarketeket az élelmiszer vásárlásához. Hogy miért is döntünk egy-egy üzlettípus mellett, annak több oka is lehet. A Focus szerint a válaszadók háromnegyedénél az egyik legfontosabb szempont az üzlet közelsége. Egyáltalán nem csoda, ha ez elsősorban az idősebb nemzedékeknél játszik kiemelt szerepet. A közelebbi üzletet választják azonban azok is, akik számára teljesen mindegy az élelmiszer eredete, vagyis, hogy belföldi vagy importárut vásárolnak-e. A második helyre szorult az élelmiszerek árának kérdése. Az akciós árak a lakosság felének jelentenek megfelelő vonzerőt az üzlet kiválasztásánál. Míg az üzlet közelségét előnybe helyezők elsősorban a kisebb helyi élelmiszerüzletekben vásárolnak, az A hipermarketekben még mindig csak a lakosság egy része vásárol. árat előtérbe helyezők a szupermarketekben szerzik be az élelmiszert. Az élelmiszerek többségénél tudatos vásárlásról beszélhetünk, vagyis a lakosság nagy része már az üzlet felkeresése előtt tudja, mit is szeretne vásárolni. Kivételt a Focus szerint csupán a zöldség- és gyümölcsfélék képeznek, amelyek megvételéről legtöbbször már csak az üzletben döntünk. Hogy ki mennyire tudatos vásárló, az nagyban függ a szociális helyzetétől is. A tudatos vásárlók között kiemelt helyet foglalnak el a nők, az idősebb korosztályok és a Nyitrai kerület lakói. Ellenkezőleg a spontán módon vásárlók között nagyobb súllyal bírnak a fiatalabb korosztályok és a Besztercebányai kerület lakói. Ahhoz, hogy a hazai élelmiszert részesítsük előnyben, először is fel kell ismernünk, hogy egyáltalán hazai élelmiszerről van-e szó. A Focus szerint a lakosság csaknem kétharmada regisztrálja, hogy az általa vásárolt élelmiszer hazai vagy külföldi. Majdnem ugyanennyi számára mérvadó a termék eredete. Ebben a csoportban kiemelt helye van a magasabb iskolai végzettségűeknek, a szupermarketekben vásárlóknak és a Pozsonyi kerület lakóinak. A felmérés szerint a termék eredetét főként a kenyér, a pékáru, a tejtermékek és a húsféleségek esetében tartjuk fontosnak. Korántsem ilyen fontos a zöldség, a gyümölcs és a bor esetében. Ha egy termék eredetét regisztráljuk, az még korántsem jelenti azt, hogy a hazait vásároljuk. Mint kiderült, a lakosság csaknem 70%-a a hazai élelmiszeri- pari terméket helyezi előnybe a külföldivel szemben. A szlovákiai élelmiszerek különösen keresettek a nők, a nyugdíjasok és azok körében, akik az otthoni bevásárlásokért felelősek. A megkérdezettek 15%-a válaszolt úgy, hogy bevásárlókosarában a hazai és külföldi termékek egyaránt helyet kapnak. Ebben a csoportban kiemelt helye van a fiataloknak. Csak a megkérdezettek fél százaléka válaszolta, hogy a külföldi terméket preferálja. Ehhez azonban nagy valószínűséggel hozzájárult az a kampány, amelyet a hazai élelmiszeripari szervezetek folytatnak a lakosság megnyerése érdekében. A megkérdezettek jelentős része így nagy valószínűséggel már szégyellte bevallani, hogy előnyben részesíti a külföldi termékeket. A lakosság mintegy 13%-a ugyanakkor egyáltalán nem figyeli, hol is gyártották az általa vásárolt terméket, köztük már hagyományosan magas a férfiak aránya. Akik a szlovák terméket választották a külföldi helyett, azok a döntésüket leggyakrabban a hazai termékekbe vetett nagyobb bizalommal magyarázták, csaknem ugyanilyen fontos volt számukra az is, hogy a szlovák termék olcsóbb volt, mint a külföldi. E két szempontot a megkérdezettek csaknem 60%-a nevezte fontosnak. Mintegy 40%-uk azért vásárol szlovák terméket, hogy segítsen a hazai gazdaságon. Ä legkevesebben, a megkérdezettek alig több, mint egyharmada vásárolja a szlovák termékeket azért, mert szerintük a minőségük meghaladja a külföldi termékekét. Épp ellenkezőleg, akik az import termékek mellett döntöttek, azok legtöbbször a minőséget tekintették a legfontosabb szempontnak. Ez utóbbival, vagyis a minőséggel függ össze a Focus következő kérdése is, amellyel arra keresték a választ, hogyan vagyunk megelégedve a hazai élelmiszer-ipari termékek minőségével. A legtöbben, a megkérdezettek több mint 90%-a, elsősorban az olyan termékek minőségével elégedett, mint a kenyér, a tej- és húsipari termékek, valamint az ásványvíz és alkoholmentes italok. E cső porton belül is kiemelt helye vai a sajtoknak és a tejnek, amelye esetében a megkérdezettek nag része a szlovák termékeket he lyezte előnybe a minőséget te kintve is. Már nem ilyen egyél telmű a kép, ha az árat tekintjül hiszen a többség szerint a hazt tejtermékek drágábbak, mint külföldiek. A minőség szemponi jából a lakosság több mint hé romnegyede gondolja, hogy a élelmiszerek eladhatóbbak, h minőségüket valamelyik állan élelmezés-egészségügyi intéz« garantálja. Csak a lakosság 6%- nem venne meg egy ilyen terme két. Közülük csaknem mindé ötödik ezt azzal magyarázz: hogy nem bízik az állami élelme zés-egészségügyi intézetek m nősítésében. A Focus végül arra kereste a v: laszt, hogy a lakosság hogyan él tékeli a hazai termékek néj szerűsítését. A lakosság csaknei 60%-a gondolja azt, hogy a ház; termékek népszerűsítésének je lenlegi formája korántsem ele gendő. Ebben a csoportban az á lagnál magasabb arányban vai nak képviselve a férfiak, a 46-6 év közötti korosztály és a mag; A hazai élelmiszerek a nők és a nyugdíjasok körében a legkeresettebbek. sabb iskolai végzettségűek. Azc között, akik szerint a hazai te mékek jelenlegi népszerűsíté: megfelel az elvárásoknak, töbl ségben voltak a nők és a fiatalat korosztály tagjai. Érdekes, ho; épp a nők azok, akik gyakrabbt választják a szlovák terméket külföldi helyett. A szlovák élelmiszer-ipari term keket főként a televízióban kell ne népszerűsíteni - legalábbis í$ gondolja a megkérdezettek csa nem háromnegyede. Ennél kev sebben, ám még mindig sok: gondolják úgy, hogy a hazai te mékeket közvetlenül az üzletbe kellene reklámozni. Az újságé és a rádió a megkérdezettek 1 13%-a számára jelent megfele médiumot. Az élelmiszeripari v sárok, így az Agrokomplex re dezői is, sokszor azzal érvelne hogy bemutatóik a hazai élein szeripar egyik leghatékonyal népszerűsítési módját jelenti Nézetüket azonban a Focus ált megkérdezetteknek alig 11% osztja. A Focus vizsgálata ugya akkor természetesen nem terje hetett ki a felsorolt médiumok < tál elért hatás mélységére. E szakmai vásár, ahol a látogat; elbeszélgethetnek a hazai te melőkkel és megismerkedhetn a termékskálájukkal minden 1 zonnyal sokkal mélyrehatóbb h tást vált ki, mint egy televízi hirdetés. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Lassúbb növekedés Ausztriában Bécs. Az osztrák gazdaság általában is rossz feltételei az árvíz miatt tovább romlanak, adóreformra nincs mód jövőre - írták az osztrák Wifo gazdaságkutató intézet elemzői. Új elemzésében a Wifo lefelé módosította a gazdasági növekedés kilátását mind idénre, mind jövőre. A GDP-nö- vekedés az idén föltehetőleg nem haladja meg az 1%-ot, jövőre pedig jó esetben 2%-ot, rossz esetben 1-1,5%-ot jósolt az intézet. Az árvízkárok felszámolásától csak nagyon szerény gazdaságösztönzést várnak, azt is inkább csak jövőre. (MTI) OMV: teljes gőzzel Csehországban Bécs. Az osztrák olajcég tájékoztatása szerint a társaság lett a nyertese a 36 töltőállomást magába foglaló Petra hálózat értékesítésére kiírt csehországi tendernek. Az OMV 11,6 millió eu- rót fizet a kúthálózatért. Az akvizíciót követően a társaság legnagyobb külföldi hálózatát Csehországban üzemelteti. A tranzakció lezárását követően a megvásárolt hálózat az OMV márkanév alatt üzemel tovább. (MTI) Csúcsra járatott csehországi hiány Prága. A cseh külkereskedelmi mérleg júliusi hiánya ajúniusinál 15-ször nagyobb lett, s elérte a 16,3 milliárd koronát (526 millió euró), így az első hét hónapban felhalmozott mínusz meghaladta a 37 milliárdot. A hetedik havi adat igen meglepte az elemzőket és a devizapiacot is: a koro- na/euró árfolyam 31 fölé került. Az import - koronában számolva - 7,2%-kal csökkent éves összevetésben, az export pedig 6,4%- kal esett vissza. A dolláradatokat nézve mind a kivitel, mind a behozatal nőtt, ami a cseh korona euróhoz viszonyított túlértékeltségére utal. (CTK) Danubius: kényes cégvásárlás Szováta. Még nincs vége a pös- tyéni fürdőt is privatizáló magyar Danubius megpróbáltatásainak Romániában, hiszen a társaság és a Corvinus Rt. közös tulajdonában lévő Salina Invest Rt., mely a szovátai fürdőkomplexum privatizációjának nyertese volt, újabb per elé nézhet. A román legfőbb ügyész ugyanis perújrafelvételt kért abban a perben, melyben a legfelsőbb bíróság már a Salina javára döntött. A legújabb per az egyik szálloda bérlője közbenjárásának hatására indul, a felperes célja pedig az, hogy könyv szerinti értéken megvehesse az általa bérelt szállodát 20 éves lízingszerződés keretében. Korábban kisebb botrányt kavart, hogy egyesek szerint a magyar cég értéken alul szerezte meg a komplexumot, mások a magyar titkosszolgálatot vélték felfedezni az ügylet mögött. (Ng) Oroszország ékszerekkel fizet Moszkva. Oroszország értékesíti legértékesebb ékszereit, gyémántjait. Az ország elkeseredetten kutat lehetséges források után, hogy jelentős adósságait vissza tudja fizetni. Az ékszereladások azonban csak egy részét fogják fedezni az ország anyagi szükségleteinek. Az értékes ékszerek mellett nemegy állami tulajdonban lévő vállalatot is eladnak. Összesen 450 állami tulajdonban levő vállalat és egyéb érdekeltség kerül a tervek szerint kalapács alá, amit a jövőben további 600 követhet. Ez lehet jelenleg az egyeden út a költségvetési deficit elkerülésére. Idén 14 milliárd dolláros, jövőre 17,2 milliárdos tartozás törlesztését tervezik -az ország teljes adóssága 128,3 milliárd dollár. (MTI) A hazai élelmiszeripari gyártmányokat jónak, ám kissé drágának tartjuk (Képarchívum) Az amerikai Enronnál 600 milliós veszteséget tüntetett el Megvan az első bűnös ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ
