Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2002-08-22 / 195. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 22. Közélet 5 A parlament elmúlt négy évéről beszélgettünk Bárdos Gyulával, a Magyar Koalíció Pártja frakcióvezetőjével MKP, a „legerősebb láncszem” Nem az alibizmus beszél belőlem, de nem voltak partnereink a parla­mentben (Somogyi Tibor felvétele) Kedden ünnepélyes keretek között fejezte be munkáját a parlament; a házelnök és a frakcióvezetők röviden érté­kelték a megbízatási idősza­kot. Az elmúlt négy évről, a parlament munkájáról Bár­dos Gyulát, a Magyar Koalí­ció Pártja frakcióvezetőjét kérdeztük. SZENTGÁLI ANIKÓ Hogyan értékeli a magyar frak­ció négyéves tevékenységét? Az MKP frakciója a négy év alatt az összes fontos törvénynél egysége­sen lépett fel és szavazott. A leg­fontosabb eredménynek azt tar­tom, hogy végig fegyelmezettek maradtunk, klubunkban nem tör­tént változás. Szívesebben ven­ném, ha több legiszlatív eredményt tudnánk felmutatni, hiszen példá­ul az alkotmánymódosításnál vagy a közigazgatási reformnál sem tud­tuk elfogadtatni elképzeléseinket. A szlovákiai magyarokat érintő sa­játos kérdésekből csak a kétnyelvű bizonyítványok problémáját sike­rült rendezni, és jogrendünkbe ik­tattuk a nyelvi chartát. Különbsé­get kell tenni a kormánykoalíció és az MKP által elkövetett hibák kö­zött. Lehetőségeinkhez mérten próbáltunk minél több problémát orvosolni, de a parlamenti mate­matika könyörtelen volt. A koalíció nélkülünk is többségben volt a par­lamentben, mi csak az alkotmány­nál és az alkotmánytörvényeknél voltunk „érdekesek”, egyébként bármikor ki lehetett minket játsza­ni. Erre kitűnő példa a kisebbségi nyelvtörvény. Ha 1998-ban két mandátummal többet szereztünk volna, több törvénynél tudtunk volna eredményesebben fellépni. Tehát csalódást okozott a négy­éves ciklus? Nem lehet fehéren-feketén értékel­» Csak az alkotmány- r nál és az alkot- mánytörvényeknél vol­tunk „érdekesek”, egyébként bármikor ki lehetett minket játszani. N\ ni, árnyaltabb megközelítésre van szükség. Az integráció szempontjá­ból pozitívan értékelem az elmúlt időszakot. Ugyanakkor a jövőben fel kell használni eddigi tapasztala­tainkat, meg kell keresni a sikerte­lenségek okát, és jobb taktikát kell választani. Egyébként amikor a kormánykoalíció tagjává váltunk, sokan kételkedtek bennünk, a leg­gyengébb láncszemnek tartottak. Ennek az ellenkezője bizonyoso­dott be, hiszen az MKP volt a kor­mány legstabilabb eleme. A parlament azonban rendkívül képlékeny volt: frakciók szűntek meg és jöttek létre, sok képviselő átpártolt, az utolsó ülésen mint­egy harminc független honatya vett részt. Normális ez? A parlament hű tükre a társada­lomnak, és valós képet mutat arról, hogy Szlovákiában a politikai élet nem kristályosodott ki. Ha egy párt támogatottsága néhány nap alatt 5 százalék fölé kerül, azt bizonyítja: az embereknek nem kellenek a konkrét tettek, elég populista ígé­reteket hangoztatni. Az pedig, hogy ennyi független képviselő volt, arról tanúskodik, hogy nem valamilyen ideológia, hanem sze­mélyi vagy csoportérdekek mentén történtek a változások. Elég meg­nézni, milyen csapat sorakozott fel a kormányfő mellett, és mennyire megcsappant a legerősebb frakció tábora! Legalább két választási cik­lusra van még szükség, hogy tisz­tuljon a politikai kép. A polgárok fejében is változásnak kell történ­nie, hogy ne dőljenek be a populis­ta ígéreteknek, a megvalósíthatat­lan programoknak. Elképesztő, hogy akad olyan politikus, aki a te­levízió képernyőjén rezzenéstelen arccal hirdeti, hogy a képviselők számát 150-ről egyszerű törvény­nyel akarja csökkenteni, mikor ez csak alkotmánytörvénnyel lehetsé­ges. Sokan alapvető dolgokkal nin­csenek tisztában, csípőből tüzel­nek, vagdalkoznak a számokkal, ígéretekkel, és sajnos erre még mindig akad vevő Szlovákiában. Ha már a számokat említette: a kormánykoalíciónak volt annyi képviselője, hogy biztosítsa a parlament határozatképességét, mégis gyakran azért kellett elha­lasztani a szavazást, mert nem volt elég honatya az ülésterem­ben. A kormánypártiak fegyel­mezetlenségét jogosan bírálja az ellenzék, nem gondolja? Ezt én is élesen bíráltam, és ilyen szempontból is le kell vonni a ta­nulságot. Elképzelhetetlen, hogy egy bizonyos képviselői gárda elfo­gad egy kormányprogramot, de abból már csak bizonyos szeleteket hajlandó teljesíteni. Amíg valaki nem tartja adott szavát, és ígéreteit a kormányban, illetve a parlament­ben nem támasztja alá konkrét sza­vazásokkal, addig a törvényhozás és a végrehajtás képlékeny lesz. A képviselőknek, politikusoknak fe­lelősségteljesen kellene viselkedni­ük, a polgárok érdekeit kellene szem előtt tartaniuk. Koalíciós partnereink mindent megígértek, ugyanakkor például azt sem en­gedték, hogy az alaptörvénybe be­kerüljön a polgári elv. De nem cso­da, hiszen a kormányfő mögött nem állt erős csapat. A legerősebb koalíciós csoportosulás darabokra hullott szét, az egyik támogatottsá­ga egy százalék alá süllyedt, a má­sik koalíciós partnertől távozó em­berek új pártot alapítottak. Nem az alibizmus beszél belőlem, de nem voltak partnereink. Kikkel lehetett ebben a parlamentben szövetkez­ni? A fél kezemen megszámolom, hány személlyel. A négy év alatt 35 éjjeli ülés volt. Nem sok ez egy kicsit? Dehogynem sok. Ugyanúgy sok törvényt indokolatlanul sürgősségi eljárással fogadtunk el. Viszont egyetlen parlament sem fogadott el annyi törvényt, mint ez a testü­let, és sikerült behoznunk négy­éves lemaradásunkat az integráció terén. Az ülésteremben sokszor alig lézengtek képviselők. Egy-egy törvény vitáját kevesen hallgat­ták végig, a honatyák csak a szavazáskor jelentek meg. Fel­merül a kérdés: mennyire lehet­tek tisztában azzal, miről sza­vaznak? Az éjszakai tárgyalások általában egy-egy képviselő mentelmi jogá­nak megvonásáról szóltak, illetve az ellenzék kezdeményezett rend­kívüli ülést, amikor valamely kor­mánytag menesztését javasolta. Egyébként ritkán volt éjszakai ülés... ...az utolsó is az volt. Az külön eset. Mondjam azt, hogy az ország államfője hozzájárult ahhoz, hogy négy fontos törvény­ből csak egyet sikerült elfogad­nunk, hármat pedig az elnök mi­att nem hagyott jóvá a parla­ment? Pedig fontosak voltak ah­hoz, hogy a múltat tisztán lássuk és lezárjuk. Nem kívánom ele­mezni és bírálni az egyes tisztsé­geket betöltő személyeket, de Szlovákiában sajnos úgy műkö­dik, hogy amikor a képviselők el­fogadnak egy jó törvényt, az el­lenzők legtöbbször megtalálják a módját, hogy az visszakerüljön a parlamentbe, ahol még egyszer nem sikerül a megfelelő számú szavazatot biztosítani. Ami pedig azt illeti, hogy az egyes törvények vitáján hány képviselőnk vett részt, minden parlamentben elő­fordul, hogy bizonyos kérdések megtárgyalásakor nem ül a te­remben a teljes képviselői klub. Amikor a mezőgazdaságról vitáz­» Egyetlen parlament sem fogadott el an­nyi törvényt, mint ez a testület, és sikerült be­hoznunk négyéves le­maradásunkat az > > integráció terén. * ^ nak, például az oktatásügyi vagy más szakember távol maradhat. Szlovákiában ez is furcsa ízt kap, a kormányfő pedig az újságírókat hibáztatja a rossz helyzetért, ami elfogadhatatlan, mert az újság­írók csak leírnak egy állapotot, esetleg feltárják az okokat, ame­lyeket azonban már az illetéke­seknek kellene megoldaniuk. Ön szerint hogyan lehetne javí­tani a mindenkori képviselők fe­gyelmén? Ez a politikai pártok és parlamenti frakciók feladata. A házelnöknek nincs olyan lehetősége, mint egy gyárigazgatónak, azaz nem szank­cionálhatja a képviselőket. Vannak bizonyos lehetőségek, de a törvé­nyek eléggé megkötik a házelnök kezét. A pártelnököknek, a frakció- vezetőknek kell fegyelmezniük a képviselőket, illetve a választópol­gároknak kell eldönteniük, kiket juttatnak a parlamentbe, kinek a munkáját értékelik. RÖVIDEN Hatszáz koronával nő a minimálbér Pozsony. Októbertől - az eddigi 4920-ról 5570 koronára - emelkedik a minimálbér Szlovákiában, hagyta jóvá tegnap a kabinet. A minimá- bs órabér 28,30-ról 32 koronára módosul. A döntés szerint 472 koro­nával nő a minimálbér és a létminimum közötti különbség, (sza) Hibák a bősi erőmű alatti gáton Pozsony. Az árvíz felfedte, milyen hibák vannak a dunai védőgát­ban Bős környékén - nyilatkozta tegnap Keszegh Pál, a Dunaszer- dahelyi járás elöljárója. Bős és Szap térségében az utóbbi napok­ban számos helyen szivárgott át a víz a gáton, mert azt rosszul, rá­adásul sóderből építették. A járási árvízvédelmi bizottság azonnal követelte a gát megerősítését. Ehhez szakértők szerint körülbelül egymilliárd koronára lenne szükség. Keszegh az árvízkárokat 12 millió koronára becsülte, a védekezési munkálatok körülbelül nyolcmillióba kerültek. (SITA) Az Omniumé a csölösztői gyógyintézet Somorja. Negyvenmillió koronáért az Omnium cég vásárolja meg a csölösztői gyógyintézetet - döntött tegnap a kormány. Az egészségügyi minisztérium szerint az intézmény értéke több mint 287 millió korona. Az új tulajdonos kötelezi magát, hogy a Somorja melletti ingatlant továbbra is egészségügyi célokra hasz­nálja. (TASR) A tizenegyedik BSE-fertőzött állat Chyzerovce. BSE-fertőzött szarvasmarhát találtak az Aranyosmaróthoz közeli település egyik farmján. Ez már a tizen­egyedik kergemarhakór-eset Szlovákiában; idén a hatodik. A ha­zai tenyésztésű állatot levágták, a zólyomi állategészségügyi inté­zet az agyvelejéből vett minta alapján bizonyította, hogy fertőzött volt. (SITA) Havi 6250 koronát is kereshet egy rab Pozsony. Az elítéltek és vádlottak fogházbeli munkakörülményeiről és bérezéséről tárgyalt tegnap a kabinet. A miniszterek jóváhagyták, hogy a börtönben elvégzett munkáért járó jutalom kiszámításánál a minimálbért nem veszik figyelembe. Négy tarifát fognak használni, melyekben a fizetés 3240-től 6250 koronáig mozog, (sza) Nem zárja ki, hogy találkozott Lexával Meciar titokzatoskodik TASR-HÍR Epeijes. „Nem zárom ki, hogy talál­koztam vele” - mondta tegnap Vla­dimír Meciar HZDS-elnök moso­lyogva a sajtó kérdésére, találko­zott-e a napokban Ivan Lexával. Hozzátette, a nyilvánosságnak nem kell tudnia kettejük párbeszédéről. Egyben azonban biztos: a titkosszol­gálat volt igazgatója nem hagyja el az országot. Azt, hogy Lexát újra vizsgálati fogságba helyeznék, Meciar „politikai hajtóvadászatnak” és a „bíróságok megerőszakolásá­nak” tartja. Meciar megígérte, hogy a választá­sokig megnevezi, kitől kapott köl­csön 41 miihót trencsénteplici villá­ja felújítására. A HZDS elnöke állít­ja, parancsot adtak ki családja állan­dó megfigyelésére. „Az utasítás va­lódi, s hogy honnan vettem, nem mondom el” - válaszolta kitérően. Sokan nem hisznek a közvélemény-kutatóknak Felmérés a felmérésről TASR-HÍR Pozsony. A választók 81 százaléka nem a közvélemény-kutatások alapján dönti el, hogy mely pártra szavaz - mutatja ki a Dicio ügynök­ség legfrissebb felmérése. Tizenhá­rom százaléknyian ismerik el, hogy a pártok közzétett népszerűségi mutatói többé-kevésbé befolyásol­ják a döntésüket, 46,4 százalék azonban teljesen kizárja ennek le­hetőségét. A lakosság 48 százaléka végképp nem hisz a felméréseknek vagy inkább nem hisz, mint igen. Többé-kevésbé bízik a közvéle­mény-kutatásokban 38 százalék, több mint 13 százaléknyian pedig nem tudtak véleményt mondani a innyire bízunk a mény-kutatásokban? inkább kérdésről. A felméréseknek főként az 56 évesnél idősebbek, a vidéki­ek hisznek, a legbizalmatlanabbak pedig a 26-35 év közötti korosztály képviselői, illetve Pozsony és más városok lakói. Hajnovic nem szavazta meg az orosz adósságtörlesztést, mert nem ő megy Moszkvába Készpénz a deblokációból ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Babérjaik helyett ezután párnán ülhetnek Tétlen képviselők ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Újabb 460 millió ameri­kai dollárral csökken az orosz ál­lam Szlovákiával szembeni adóssá­ga, ám ebből csak mintegy 150 mil­liót kap meg az ország. Tegnap a miniszterek jóvágagyták, hogy Szlovákia az összeg 32-33 százalé­káért (mintegy 7 milliárd koroná­ért) eladja az adósság behajtási jo­gát egy orosz banknak, mely a tranzakcióról szóló dokumentum aláírásától számított két héten be­lül átutalja a pénzt Szlovákia szám­lájára. Az ügyletet - az orosz bank kérésére - a cseh FID Group bonyo­lítja le. A fennmaradó 450^)60 millió dollár adósságot Oroszor­szág termékek (ciklotron, hasadó­anyagok, speciális eszközök a bel­ügyminisztériumnak és a honvé­delmi minisztériumnak) formájá­ban törleszti. „A tranzakció bizton­ságos. Szlovákia csak azután ru­házza az említett bankra az orosz államadóság behajtási jogát, miu­tán megérkezik számlánkra a kész­pénz” - magyarázta Frantisek Hajnovic pénzügyminiszter helyett Podstránsky Vladimil államtitkár. A tárcavezető ugyanis - saját beval­lása szerint - a deblokáció ügyében sokszor még a sajtónál is keveseb­bet tud. Hajnovic ezt azzal magya­rázta, hogy a tárgyalásokat végig államtitkára vezette, ráadásul a do­kumentumok nagy része titkos. Üzleti titoktartásra hivatkozva Podstránsky sem árult el részlete­ket az orosz bankról, csak annyit közölt: állami és megbízható. Mi­niszter és államtitkár egyetértett abban, hogy bár csak az adósság 30 %-át kapja meg Szlovákia, az üzlet mégis előnyös, és a pénzből csökkenteni lehet a költségvetési hiányt. Például Csehország 22,5%- ot kapott. Frantisek Hajnovic korábban e tranzakció előnyeiről győzködött mindenkit, a tegnapi kormányülé­sen azonban ellene szavazott. Cá­folta, hogy politikai okok húzód­nának emögött, azt fájlalta, hogy nem ő utazik Moszkvába aláírni a szerződést, (sza) Egyetlen árva gabonakor Már az ufókat se érdekeljük Nagyszombat. Szomorkodnak az ufológusok, mert egyre kevesebb azonosítatlan repülő tárgyat látnak, a gabonakörök pedig már valódi rit­kaságnak számítanak. A nagyszom­bati ufóklub elnöke, Miroslav Karlin elmondta, 1998-ban még nem győzték számlálni a furcsa fényje­lenségeket, de ezen a nyáron nem volt munkájuk. „Egyetlen kört talál­tunk, június 30-án, Nyitra melett, Zobordarázson, a fényjelenségek pedig legtöbbször diszkók fényei.” Szerinte eddig menetrendszerűen keresték fel a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű környékét a földön kí­vüliek. (TASR) Pozsony. A Polgári Művelődés In­tézete civil szervezet kimutatta, kik a leglustább képviselők, és az utolsó parlamenti ülésen meg is .jutalmazta” őket. Dusán Kovacic (SOP-LDÚ-zöldek), Duray Miklós (MKP), Stanislav Skoda és Pavol Vrzdák (mindketten SDK) képvise­lőknek a törvényhozói tétlenségért egy-egy párnát osztott ki jelképe­sen. A szervezet a parlamenti sta­tisztikákból indult ki. A jelenlétet nem vette alapul, mert az arról ké­szült összegzést a Polgári Szem ci­vil szervezet már közzétette. Azt vizsgálták, egy-egy képviselő hány törvényjavaslatot írt alá indítvá­nyozóként, a kérdések órájában mennyiszer tett fel kérdést a kor­mány tagjainak, és hányszor szó­lalt fel a jogszabálytervezetek vitá­jában. Duray Miklós aláírása egy beterjesztésen szerepelt, nem szó­lalt fel és nem kérdezett. „Nem szeretnénk ítélkezni a négy képvi­selő felett, talán más nagyon fon­tos tevékenységet fejtettek ki, az azonban nem tűnt fel” - nyilatkoz­ta lapunknak Pavol Draxler, a kez­deményezés koordinátora. Duray lapunknak így kommentálta a dí­jat: „Igyekeztem méltó maradni a Szlovák Köztársaság parlamentjé­hez”. (kor)

Next

/
Thumbnails
Contents