Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)
2002-08-22 / 195. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 22. Közélet 5 A parlament elmúlt négy évéről beszélgettünk Bárdos Gyulával, a Magyar Koalíció Pártja frakcióvezetőjével MKP, a „legerősebb láncszem” Nem az alibizmus beszél belőlem, de nem voltak partnereink a parlamentben (Somogyi Tibor felvétele) Kedden ünnepélyes keretek között fejezte be munkáját a parlament; a házelnök és a frakcióvezetők röviden értékelték a megbízatási időszakot. Az elmúlt négy évről, a parlament munkájáról Bárdos Gyulát, a Magyar Koalíció Pártja frakcióvezetőjét kérdeztük. SZENTGÁLI ANIKÓ Hogyan értékeli a magyar frakció négyéves tevékenységét? Az MKP frakciója a négy év alatt az összes fontos törvénynél egységesen lépett fel és szavazott. A legfontosabb eredménynek azt tartom, hogy végig fegyelmezettek maradtunk, klubunkban nem történt változás. Szívesebben venném, ha több legiszlatív eredményt tudnánk felmutatni, hiszen például az alkotmánymódosításnál vagy a közigazgatási reformnál sem tudtuk elfogadtatni elképzeléseinket. A szlovákiai magyarokat érintő sajátos kérdésekből csak a kétnyelvű bizonyítványok problémáját sikerült rendezni, és jogrendünkbe iktattuk a nyelvi chartát. Különbséget kell tenni a kormánykoalíció és az MKP által elkövetett hibák között. Lehetőségeinkhez mérten próbáltunk minél több problémát orvosolni, de a parlamenti matematika könyörtelen volt. A koalíció nélkülünk is többségben volt a parlamentben, mi csak az alkotmánynál és az alkotmánytörvényeknél voltunk „érdekesek”, egyébként bármikor ki lehetett minket játszani. Erre kitűnő példa a kisebbségi nyelvtörvény. Ha 1998-ban két mandátummal többet szereztünk volna, több törvénynél tudtunk volna eredményesebben fellépni. Tehát csalódást okozott a négyéves ciklus? Nem lehet fehéren-feketén értékel» Csak az alkotmány- r nál és az alkot- mánytörvényeknél voltunk „érdekesek”, egyébként bármikor ki lehetett minket játszani. N\ ni, árnyaltabb megközelítésre van szükség. Az integráció szempontjából pozitívan értékelem az elmúlt időszakot. Ugyanakkor a jövőben fel kell használni eddigi tapasztalatainkat, meg kell keresni a sikertelenségek okát, és jobb taktikát kell választani. Egyébként amikor a kormánykoalíció tagjává váltunk, sokan kételkedtek bennünk, a leggyengébb láncszemnek tartottak. Ennek az ellenkezője bizonyosodott be, hiszen az MKP volt a kormány legstabilabb eleme. A parlament azonban rendkívül képlékeny volt: frakciók szűntek meg és jöttek létre, sok képviselő átpártolt, az utolsó ülésen mintegy harminc független honatya vett részt. Normális ez? A parlament hű tükre a társadalomnak, és valós képet mutat arról, hogy Szlovákiában a politikai élet nem kristályosodott ki. Ha egy párt támogatottsága néhány nap alatt 5 százalék fölé kerül, azt bizonyítja: az embereknek nem kellenek a konkrét tettek, elég populista ígéreteket hangoztatni. Az pedig, hogy ennyi független képviselő volt, arról tanúskodik, hogy nem valamilyen ideológia, hanem személyi vagy csoportérdekek mentén történtek a változások. Elég megnézni, milyen csapat sorakozott fel a kormányfő mellett, és mennyire megcsappant a legerősebb frakció tábora! Legalább két választási ciklusra van még szükség, hogy tisztuljon a politikai kép. A polgárok fejében is változásnak kell történnie, hogy ne dőljenek be a populista ígéreteknek, a megvalósíthatatlan programoknak. Elképesztő, hogy akad olyan politikus, aki a televízió képernyőjén rezzenéstelen arccal hirdeti, hogy a képviselők számát 150-ről egyszerű törvénynyel akarja csökkenteni, mikor ez csak alkotmánytörvénnyel lehetséges. Sokan alapvető dolgokkal nincsenek tisztában, csípőből tüzelnek, vagdalkoznak a számokkal, ígéretekkel, és sajnos erre még mindig akad vevő Szlovákiában. Ha már a számokat említette: a kormánykoalíciónak volt annyi képviselője, hogy biztosítsa a parlament határozatképességét, mégis gyakran azért kellett elhalasztani a szavazást, mert nem volt elég honatya az ülésteremben. A kormánypártiak fegyelmezetlenségét jogosan bírálja az ellenzék, nem gondolja? Ezt én is élesen bíráltam, és ilyen szempontból is le kell vonni a tanulságot. Elképzelhetetlen, hogy egy bizonyos képviselői gárda elfogad egy kormányprogramot, de abból már csak bizonyos szeleteket hajlandó teljesíteni. Amíg valaki nem tartja adott szavát, és ígéreteit a kormányban, illetve a parlamentben nem támasztja alá konkrét szavazásokkal, addig a törvényhozás és a végrehajtás képlékeny lesz. A képviselőknek, politikusoknak felelősségteljesen kellene viselkedniük, a polgárok érdekeit kellene szem előtt tartaniuk. Koalíciós partnereink mindent megígértek, ugyanakkor például azt sem engedték, hogy az alaptörvénybe bekerüljön a polgári elv. De nem csoda, hiszen a kormányfő mögött nem állt erős csapat. A legerősebb koalíciós csoportosulás darabokra hullott szét, az egyik támogatottsága egy százalék alá süllyedt, a másik koalíciós partnertől távozó emberek új pártot alapítottak. Nem az alibizmus beszél belőlem, de nem voltak partnereink. Kikkel lehetett ebben a parlamentben szövetkezni? A fél kezemen megszámolom, hány személlyel. A négy év alatt 35 éjjeli ülés volt. Nem sok ez egy kicsit? Dehogynem sok. Ugyanúgy sok törvényt indokolatlanul sürgősségi eljárással fogadtunk el. Viszont egyetlen parlament sem fogadott el annyi törvényt, mint ez a testület, és sikerült behoznunk négyéves lemaradásunkat az integráció terén. Az ülésteremben sokszor alig lézengtek képviselők. Egy-egy törvény vitáját kevesen hallgatták végig, a honatyák csak a szavazáskor jelentek meg. Felmerül a kérdés: mennyire lehettek tisztában azzal, miről szavaznak? Az éjszakai tárgyalások általában egy-egy képviselő mentelmi jogának megvonásáról szóltak, illetve az ellenzék kezdeményezett rendkívüli ülést, amikor valamely kormánytag menesztését javasolta. Egyébként ritkán volt éjszakai ülés... ...az utolsó is az volt. Az külön eset. Mondjam azt, hogy az ország államfője hozzájárult ahhoz, hogy négy fontos törvényből csak egyet sikerült elfogadnunk, hármat pedig az elnök miatt nem hagyott jóvá a parlament? Pedig fontosak voltak ahhoz, hogy a múltat tisztán lássuk és lezárjuk. Nem kívánom elemezni és bírálni az egyes tisztségeket betöltő személyeket, de Szlovákiában sajnos úgy működik, hogy amikor a képviselők elfogadnak egy jó törvényt, az ellenzők legtöbbször megtalálják a módját, hogy az visszakerüljön a parlamentbe, ahol még egyszer nem sikerül a megfelelő számú szavazatot biztosítani. Ami pedig azt illeti, hogy az egyes törvények vitáján hány képviselőnk vett részt, minden parlamentben előfordul, hogy bizonyos kérdések megtárgyalásakor nem ül a teremben a teljes képviselői klub. Amikor a mezőgazdaságról vitáz» Egyetlen parlament sem fogadott el annyi törvényt, mint ez a testület, és sikerült behoznunk négyéves lemaradásunkat az > > integráció terén. * ^ nak, például az oktatásügyi vagy más szakember távol maradhat. Szlovákiában ez is furcsa ízt kap, a kormányfő pedig az újságírókat hibáztatja a rossz helyzetért, ami elfogadhatatlan, mert az újságírók csak leírnak egy állapotot, esetleg feltárják az okokat, amelyeket azonban már az illetékeseknek kellene megoldaniuk. Ön szerint hogyan lehetne javítani a mindenkori képviselők fegyelmén? Ez a politikai pártok és parlamenti frakciók feladata. A házelnöknek nincs olyan lehetősége, mint egy gyárigazgatónak, azaz nem szankcionálhatja a képviselőket. Vannak bizonyos lehetőségek, de a törvények eléggé megkötik a házelnök kezét. A pártelnököknek, a frakció- vezetőknek kell fegyelmezniük a képviselőket, illetve a választópolgároknak kell eldönteniük, kiket juttatnak a parlamentbe, kinek a munkáját értékelik. RÖVIDEN Hatszáz koronával nő a minimálbér Pozsony. Októbertől - az eddigi 4920-ról 5570 koronára - emelkedik a minimálbér Szlovákiában, hagyta jóvá tegnap a kabinet. A minimá- bs órabér 28,30-ról 32 koronára módosul. A döntés szerint 472 koronával nő a minimálbér és a létminimum közötti különbség, (sza) Hibák a bősi erőmű alatti gáton Pozsony. Az árvíz felfedte, milyen hibák vannak a dunai védőgátban Bős környékén - nyilatkozta tegnap Keszegh Pál, a Dunaszer- dahelyi járás elöljárója. Bős és Szap térségében az utóbbi napokban számos helyen szivárgott át a víz a gáton, mert azt rosszul, ráadásul sóderből építették. A járási árvízvédelmi bizottság azonnal követelte a gát megerősítését. Ehhez szakértők szerint körülbelül egymilliárd koronára lenne szükség. Keszegh az árvízkárokat 12 millió koronára becsülte, a védekezési munkálatok körülbelül nyolcmillióba kerültek. (SITA) Az Omniumé a csölösztői gyógyintézet Somorja. Negyvenmillió koronáért az Omnium cég vásárolja meg a csölösztői gyógyintézetet - döntött tegnap a kormány. Az egészségügyi minisztérium szerint az intézmény értéke több mint 287 millió korona. Az új tulajdonos kötelezi magát, hogy a Somorja melletti ingatlant továbbra is egészségügyi célokra használja. (TASR) A tizenegyedik BSE-fertőzött állat Chyzerovce. BSE-fertőzött szarvasmarhát találtak az Aranyosmaróthoz közeli település egyik farmján. Ez már a tizenegyedik kergemarhakór-eset Szlovákiában; idén a hatodik. A hazai tenyésztésű állatot levágták, a zólyomi állategészségügyi intézet az agyvelejéből vett minta alapján bizonyította, hogy fertőzött volt. (SITA) Havi 6250 koronát is kereshet egy rab Pozsony. Az elítéltek és vádlottak fogházbeli munkakörülményeiről és bérezéséről tárgyalt tegnap a kabinet. A miniszterek jóváhagyták, hogy a börtönben elvégzett munkáért járó jutalom kiszámításánál a minimálbért nem veszik figyelembe. Négy tarifát fognak használni, melyekben a fizetés 3240-től 6250 koronáig mozog, (sza) Nem zárja ki, hogy találkozott Lexával Meciar titokzatoskodik TASR-HÍR Epeijes. „Nem zárom ki, hogy találkoztam vele” - mondta tegnap Vladimír Meciar HZDS-elnök mosolyogva a sajtó kérdésére, találkozott-e a napokban Ivan Lexával. Hozzátette, a nyilvánosságnak nem kell tudnia kettejük párbeszédéről. Egyben azonban biztos: a titkosszolgálat volt igazgatója nem hagyja el az országot. Azt, hogy Lexát újra vizsgálati fogságba helyeznék, Meciar „politikai hajtóvadászatnak” és a „bíróságok megerőszakolásának” tartja. Meciar megígérte, hogy a választásokig megnevezi, kitől kapott kölcsön 41 miihót trencsénteplici villája felújítására. A HZDS elnöke állítja, parancsot adtak ki családja állandó megfigyelésére. „Az utasítás valódi, s hogy honnan vettem, nem mondom el” - válaszolta kitérően. Sokan nem hisznek a közvélemény-kutatóknak Felmérés a felmérésről TASR-HÍR Pozsony. A választók 81 százaléka nem a közvélemény-kutatások alapján dönti el, hogy mely pártra szavaz - mutatja ki a Dicio ügynökség legfrissebb felmérése. Tizenhárom százaléknyian ismerik el, hogy a pártok közzétett népszerűségi mutatói többé-kevésbé befolyásolják a döntésüket, 46,4 százalék azonban teljesen kizárja ennek lehetőségét. A lakosság 48 százaléka végképp nem hisz a felméréseknek vagy inkább nem hisz, mint igen. Többé-kevésbé bízik a közvélemény-kutatásokban 38 százalék, több mint 13 százaléknyian pedig nem tudtak véleményt mondani a innyire bízunk a mény-kutatásokban? inkább kérdésről. A felméréseknek főként az 56 évesnél idősebbek, a vidékiek hisznek, a legbizalmatlanabbak pedig a 26-35 év közötti korosztály képviselői, illetve Pozsony és más városok lakói. Hajnovic nem szavazta meg az orosz adósságtörlesztést, mert nem ő megy Moszkvába Készpénz a deblokációból ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Babérjaik helyett ezután párnán ülhetnek Tétlen képviselők ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Újabb 460 millió amerikai dollárral csökken az orosz állam Szlovákiával szembeni adóssága, ám ebből csak mintegy 150 milliót kap meg az ország. Tegnap a miniszterek jóvágagyták, hogy Szlovákia az összeg 32-33 százalékáért (mintegy 7 milliárd koronáért) eladja az adósság behajtási jogát egy orosz banknak, mely a tranzakcióról szóló dokumentum aláírásától számított két héten belül átutalja a pénzt Szlovákia számlájára. Az ügyletet - az orosz bank kérésére - a cseh FID Group bonyolítja le. A fennmaradó 450^)60 millió dollár adósságot Oroszország termékek (ciklotron, hasadóanyagok, speciális eszközök a belügyminisztériumnak és a honvédelmi minisztériumnak) formájában törleszti. „A tranzakció biztonságos. Szlovákia csak azután ruházza az említett bankra az orosz államadóság behajtási jogát, miután megérkezik számlánkra a készpénz” - magyarázta Frantisek Hajnovic pénzügyminiszter helyett Podstránsky Vladimil államtitkár. A tárcavezető ugyanis - saját bevallása szerint - a deblokáció ügyében sokszor még a sajtónál is kevesebbet tud. Hajnovic ezt azzal magyarázta, hogy a tárgyalásokat végig államtitkára vezette, ráadásul a dokumentumok nagy része titkos. Üzleti titoktartásra hivatkozva Podstránsky sem árult el részleteket az orosz bankról, csak annyit közölt: állami és megbízható. Miniszter és államtitkár egyetértett abban, hogy bár csak az adósság 30 %-át kapja meg Szlovákia, az üzlet mégis előnyös, és a pénzből csökkenteni lehet a költségvetési hiányt. Például Csehország 22,5%- ot kapott. Frantisek Hajnovic korábban e tranzakció előnyeiről győzködött mindenkit, a tegnapi kormányülésen azonban ellene szavazott. Cáfolta, hogy politikai okok húzódnának emögött, azt fájlalta, hogy nem ő utazik Moszkvába aláírni a szerződést, (sza) Egyetlen árva gabonakor Már az ufókat se érdekeljük Nagyszombat. Szomorkodnak az ufológusok, mert egyre kevesebb azonosítatlan repülő tárgyat látnak, a gabonakörök pedig már valódi ritkaságnak számítanak. A nagyszombati ufóklub elnöke, Miroslav Karlin elmondta, 1998-ban még nem győzték számlálni a furcsa fényjelenségeket, de ezen a nyáron nem volt munkájuk. „Egyetlen kört találtunk, június 30-án, Nyitra melett, Zobordarázson, a fényjelenségek pedig legtöbbször diszkók fényei.” Szerinte eddig menetrendszerűen keresték fel a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű környékét a földön kívüliek. (TASR) Pozsony. A Polgári Művelődés Intézete civil szervezet kimutatta, kik a leglustább képviselők, és az utolsó parlamenti ülésen meg is .jutalmazta” őket. Dusán Kovacic (SOP-LDÚ-zöldek), Duray Miklós (MKP), Stanislav Skoda és Pavol Vrzdák (mindketten SDK) képviselőknek a törvényhozói tétlenségért egy-egy párnát osztott ki jelképesen. A szervezet a parlamenti statisztikákból indult ki. A jelenlétet nem vette alapul, mert az arról készült összegzést a Polgári Szem civil szervezet már közzétette. Azt vizsgálták, egy-egy képviselő hány törvényjavaslatot írt alá indítványozóként, a kérdések órájában mennyiszer tett fel kérdést a kormány tagjainak, és hányszor szólalt fel a jogszabálytervezetek vitájában. Duray Miklós aláírása egy beterjesztésen szerepelt, nem szólalt fel és nem kérdezett. „Nem szeretnénk ítélkezni a négy képviselő felett, talán más nagyon fontos tevékenységet fejtettek ki, az azonban nem tűnt fel” - nyilatkozta lapunknak Pavol Draxler, a kezdeményezés koordinátora. Duray lapunknak így kommentálta a díjat: „Igyekeztem méltó maradni a Szlovák Köztársaság parlamentjéhez”. (kor)