Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2002-08-22 / 195. szám, csütörtök

6 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 22 MOZI POZSONY HVIEZDA: Katonák voltunk (amerikai) 16, 18.30, 21 HVIEZDA - KERTMOZI: Men in Black - Sötét zsaruk 2 (amerikai) 20.45 OB- ZOR: A nagyon nagy Ő (amerikai) 16, 18, 20.30 MLADOST: A ma­darak világa (francia) 15.15,17,19, 20.45 ISTROPOLIS: 3000 Mii­les to Graceland (amerikai) 18.15, 20.45 Scooby Doo - A nagy csa­pat (amerikai) 17, 18.45, 20.30 Malena (olasz-amerikai) 17.30, 20 PÓLUS - STER CENTURY: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) 15.15, 17.15, 19.15; 3000 Milles to Graceland (amerikai) 21.15 Egy fiúról (angol) 15.30, 19.30 Rossz társaság (amerikai) 15.20, 17.40, 20, 22.25 AUPARK - PALACE: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) 18, 20.05; 3000 Miiles to Graceland (amerikai) 20.05, 22.40 Egy fiúról (angol) 15.30, 17.40, 19.50, 22.10 Atlantisz - Az elveszett biroda­lom (amerikai) 15.40 Rossz társaság (amerikai) 17.15,19.45, 22.15 Milliós verseny (amerikai) 14.30,17 KASSA TATRA: 3000 Milles to Graceland (amerikai) 18, 20.15 CAPI­TOL: Scooby Doo - A nagy csapat (amerikai) 18, 20.15 ÚSMEV: Édes kis semmiség (amerikai) 18, 20 IMPULZ: Traffic (amerikai­német) 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - VMK: Men in Black - Sötét zsaruk 2 (ameri­kai) 19.30 PATHI FÜRDŐ - KERTMOZI: Harry Potter (amerikai) 21 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Milliós verseny (amerikai) 19 AMFITE­ÁTRUM: Milliós verseny (amerikai) 21.30 KOVÁK: Lelkünk az eső­ben (szlovák) 19.30 LEVA - JUNIOR: Crossroads (amerikai) 18 KERTMOZI: Crossroads (amerikai) 21.30 GYŐR PLAZA: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) 14, 16, 18 Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés (francia-német) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Édes kis semmiség (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Felpörgetve (ausztrál-kanadai-amerikai) 17.30, 20 A hűt­len (amerikai) 20 Jégkorszak (amerikai) 13, 14.45 A kaptár (amerikai-német-angol) 17.45, 20 Katonák voltunk (amerikai) 20 Manitu bocskora (német) 16, 18 Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 14, 16, 18, 20 Most már elég! (amerikai) 17.45, 20 Penge 2 (amerikai) 15 Pókember (amerikai) 13.30 A rettegés arénája (amerikai) 20 Scooby Doo - A nagy csapat (amerikai) 14.15,16.15,18.15 Szilaj-A vad völgy paripája (amerikai animá­ciós film) 13.45, 15.45 Wasabi - Mar, mint a mustár (francia-ja­pán) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 JÁTÉK Jöjjön újra Gombaszögre! A Csemadok Országos Tanácsa és a Pátria rádió augusztus 25-én ismét kulturális ünnepséget rendez Gombaszögön. Szeretnénk, ha olvasóink közül minél többen eljutnának a festői szépségű szín­helyre, ezért augusztus 9-től játszhattak velünk. Naponta feltet­tünk egy-egy kérdést, amelyre levelezőlapon lehetett és lehet vála­szolni. Mindennap kisorsoltunk egy nyertest - az utolsó kérdések nyerteseit holnap sorsoljuk ki -, akinek a szervezők ingyenes, szá­mozott családi belépőt biztosítanak. A jegyek tulajdonosai között a helyszínen a Seneca Tours ajándékaként egy spanyolországi üdü­lést sorsolnak ki. Mai kérdésünk: A gombaszögi ünnepségek főszervezője, természetesen más társ­rendezőkkel együtt kezdettől fogva a Csemadok volt. A gombszögi kulturális ünnepséggel kapcsolatos utolsó kérdésünk így hangzik: Ki jelenleg a Csemadok Országos Tanácsának az elnöke. a. Huszár László b. Mézes Rudolf c. Kvarda József A választ az alábbi címre küldjék: Petit Press, Új Szó, Nám. SNP 30, 816 64 Bratislava A levelezőlapra, kérjük, írják rá: Gombaszög 2002. Transglobal Underground - tudatosan igyekeznek az embereket közelebb hozni egymáshoz „Alig merünk odahaza turnézni” Krónikus határsértők. Lelas­sítják a hip-hopot, felgyorsít­ják a dubot, összeeresztik a törzsi zenét az elektroniká­val, és amerre járnak, cseme­géznek a helyi népzenéből. Magyarországi cigány he­gedűsökkel is kollaboráltak már. Az ideiüziget Fesztiválra Madridból érkeztek, onnan pedig Kazahsztánba távoztak. JUHÁSZ KATALIN A zenekar összetétele gyakran változik, de mindig vannak közie­tek arabok, indiaiak, afrikaiak és persze britek. Hogyan fémek ösz- sze emberileg és zeneileg ennyi különböző nemzet fiai-lányai? Alex Kasiek: A világban zajló po­litikai történésekkel kapcsolat­ban mindenkinek megvan a saját véleménye, ám a leglényegesebb kérdésekben egyetértünk. Ami a számainkat illeti, nagyon egy­szerű a dolog: annak a zenei vilá­ga dominál, aki a konkrét dalt ír­ta. A Transglobal Underground­ban mindig is elmosódtak a zenei határok, eleve csak nyitott embe­rek jöttek közénk. Hamid Mantu: Egyszerűen csak jó lemezeket akarunk csinálni, egyfajta zenei konverzációt sze­retnénk kezdeményezni az euró­pai romák és mondjuk a dél-afri­kai zuluk között. Mondhatjuk azt, hogy a felállás demonstratív módon nemzet­közi? H. M.: Igen. Tudatosan igyek­szünk közelebb hozni az embere­ket egymáshoz, meg akarjuk mu­tatni, hogy semmi értelme az el­lenségeskedésnek, hogy egy brit igenis szót érthet egy pakisztáni­val, hogy egy multietnikus, mul­tikulturális közösségben ki-ki gazdagodhat a másik jelenléte ál­tal. A „demonstratív” jó szó, mert mostanában ez a dolog külön hangsúlyt kapott nálunk. A. K.: Csak jó és rossz embert, il­letve jó és rossz zenét különböz­tetünk meg. Az utóbbi hetekben például az indiai Maharaja zene­kar egyik dalát remixeljük, ame­lyen hallható lesz egy romániai hegedűs is, akivel régebben dol­goztunk. A két dolog jól szólt együtt, ezért összeraktuk. Ma­gyarországon ugyanúgy érdekel minket egy Balogh nevű cigány­zenész, mint az Anima Sound System, amelyet szintén remixel­tük. Ezért egyébként még tartoz­nak nekünk egy viszont-remix- szel, be is hajtjuk majd rajtuk! Az utóbbi évtizedben rengeteg stílus bukkant fel és tűnt el az elektronikus tánczenében. Meg tudjátok jósolni, melyik lesz a kö­vetkező évek vezető irányzata? A. K.: Tényleg gyorsan változnak a trendek, öt éve például minden londoni klubban drumandbass vagy house szólt, most meg se hí­rük, se hamvuk. Úgy érzem, a fiata­lok többsége ki van éhezve az „ősi” alapú, élettel teli, lüktető zenékre. Ezért nagy jövőt jósolok a reggae- nek és a dubnak. Fontos, hogy eze­ket ne csak díszítő elemként hasz­nálják fel a dj-k, hanem ebből épít­kezzenek. Az indiai dallamok is na­gyon dívnak manapság, az európai fül számára akár egy-egy foszlány is egzotikusán hat. Sokan szentségtörésnek tart­ják a world music és az elektro­nika fúzióját. A. K.: Mi nem osztjuk ezt a véle­ményt, szerintünk mindkét mű­fajnak csak jót tehet a megújulás. Az ilyen fúziók kiindulási alapul is szolgálhatnak, sok fiatal így kap kedvet az eredeti népzenék­hez. Talán nem túlzók, ha azt mondom, hogy a kortárs komoly­zenében is egyre több a népi elem, ám ugyanaz a zeneszerző az ambientből, vagy az elektroni­kus zenéből is bátran merít. Ha úgy tetszik, a fejlett ipari társada­lom visszanyúl ihletért a termé­szeti népek kultúrájához. Első hallásra összeférhetetlen zenék is egymásba olvadhatnak ily mó­don. A Transglobal Underground számai mára lassan beszivá­rogtak a nagy kereskedelmi rá­diókba. Még mindig „underg­round” zenekarnak tartjátok magatokat? H. M.: Igen, inkább az „under­ground” címkét vállaljuk fel, mint a „mainstream”-et. Ez a dolog egyébként régiófüggő, az Egye­sült Államokban például soha­sem játszanák a dalainkat a ke­reskedelmi csatornák. Nem is foglalkozunk önmagunk katego­rizálásával, számunkra csak zene létezik. Azt pedig, hogy a szóra­koztatóipar miként adja el a ze­nénket, nemigen tudjuk befolyá­solni. A. K.: Persze minél több lemezt ad el valaki, annál népszerűbb lesz. Akit a nagy kiadók ügyes trendszakértői pártfogásukba vesznek, és sok pénzt fektetnek belé, hetek alatt világhírű lehet. Cserébe viszont zenei kompro­misszumokra kényszerül. Nos, nálunk ez fordítva történt, a ze­neipar akkor kezdett érdeklődni irántunk, amikor teltházas kon­certeket adtunk, a fesztiválokon pedig többen voltak kíváncsiak ránk, mint a nagy sztárokra. És mi a helyzet a nevetekben szereplő Transglobal szóval? Beszélhetünk egyfajta globali­zációról a könnyűzenén belül? H. M.: Olyasmi ez, mint a női konfekció. Ugyanazt a kosztümöt látja az ember a világ valamennyi nagy áruházának kirakatában. A divatszínek is egyszerre változ­nak az egész világon, hála a nagy cégek diktátorainak. Ám egy ko­reai nőnek nem állhat jól ugyan­az, ami egy európainak, sőt egy bolgárnak sem az áll jól, ami eg] svédnek, hiába kaphatja me] odahaza. A poptrendeket is íg; erőltetik a világra, és ez nen egészséges, nem tesz jót a zené nek. A magyar, szlovák, ukrán ze nekarok elkezdik koppintani amit a rádióban hallanak. Min denkinek meg kellene találni: azt a színt és szabást, ami a leg jobban áll neki. A nevünkké egyébként azt akartuk kifejezni hogy a zenénk világon mindenüt egzotikusnak hat, mivel ki-k mást talál benne újnak, illetve is merősnek. Mely országokban a legnép szerűbb a zenekar? A. K.: Talán Csehországban Olaszországban és Franciaor szágban kíváncsiak ránk legtöb ben. Spanyolországban is jó fogynak a lemezeink. Magyaror szágon négy éve voltunk előszói azóta évente kétszer is visszajá runk. Németországban viszon nem igazán tolongnak értük Angliában szintén nem, sokka több külföldi fesztiválra hívnak mind hazaira. H. M.: Alig merünk odahaza túr nézni. Szerencsére imádunk imp rovizálni a színpadon, ha látjuk hogy valami nem jön be, mássa próbálkozunk, és a végére min dig megtaláljuk a közös nevezőt A brit közönség hasonlít a német hez, mindent kategorizál, és am egy fiókba sem fér bele, attól fé lénkén elfordul. Hamid Mantu, a zenekar frontembere (Képarchívum Augusztus végén: Fiatal írók IV. Alkotótábora Neves vendégekkel Százhatvanöt éve nyílt meg a Nemzeti Színház A művelődést szolgálta MTI-HÍR ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Martos. A Szlovákiai Magyar írók Társasága augusztus 27. és 30. kö­zött rendezi meg Martoson, a Feszty Árpád Parkban a Fiatal írók IV. Alkotótáborát, melynek célja, hogy a fiatal prózaírók, lírikusok, műfordítók szakmai ismereteit bővítse, egyúttal bemutatkozási és kapcsolatteremtési lehetőséget is teremtsen számukra. A résztvevők délelőttönként gyakorlati foglal­kozásokon szakmai ismereteket sajátíthatnak el, délutánonként előadásokon, beszélgetéseken, vi­tákban vehetnek részt, emellett költészeti, írói és műfordítói verse­nyekben mérhetik össze képessé­geiket; a jelen lévő szerkesztőkkel kézirataikról konzultálhatnak, al­kotói módszertanokba kapnak be­tekintést, esténként pedig a Mú­zsák estje keretében a tábortűz mellett meghallgathatják neves pályatársaik műveit, valamint fel­olvashatnak alkotásaikból. A tábor vendége lesz a budapesti Magyar Napló (Faludi Ádám), a tatabányai Új Forrás (Jász Attila), Az Irodalom Visszavág (Tomkiss Tamás), a Magyar Műhely (Szom- bathy Bálint, L. Simon László), a miskolci Új Holnap (Zemlényi Atti­la), a marosvásárhelyi Látó (Ko­vács András Ferenc) és a Nagyvi­lág (Lackfi János). Tóth László költő A kézirat-előké­szítés és -leadás alapvető követel­ményei, szerkesztői és kiadói mun­ka címmel‘tart előadást, Grendel Lajos Kossuth-díjas író pedig pró­zairodalmunk közelmúltját és jele­nét elemzi. Az alternatív progra­mok között szerepel egyebek kö­zött a martosi néprajzi múzeum megtekintése, valamint Zsapka At­tila koncertje, (tb) Budapest. 165 éve, 1837. augusz­tus 22-én nyílt meg a Pesti Magyar Színház, amely 1840-ben a Nem­zeti Színház nevet kapta. A nyitó előadáson Vörösmarty Mihály Ár­pád ébredése című drámáját mu­tatták be. A színház alapításától fogva fontos szerepet játszott a magyar drámairodalom és nemze­ti művelődés szolgálatában, je­lentős tényező volt a politikai és társadalmi mozgalmakban is. Az 1840-es évek elejétől kezdetét vet­te a színház aranykora. Társulata összegyűjtötte a kor legnagyobb magyar színészeit: a rövid ideig játszó Dérynét, Laborfalvi Rózát, Lendvay Mártont és feleségét, Hi­vatal Anikót, Egressy Gábort, Me­gyeri Károlyt, Szentpéteri Zsig- mondot, Fáncsy Lajost, aki a szín­ház első tehetséges rendezője is volt. 1849, a szabadságharc buká sa után kezdetben csak a népszín mű virágzott. Az épületet 1883 ban villanyvilágítással látták el 1894-ig, Paulay Ede igazgatás; alatt, következett a színház máso dik aranykora. Paulay érdeme vol az európai színvonalú modern já tékstílus megteremtése, ő szerve zett először magyar drámatörténe ti ciklust. 1945 után a színházra az új közönség nevelésével, és ké sőbb a kulturális forradalom cél kitűzésének színházi megvalósítá sával, új korszak köszöntött. 1965 tavaszán, a főváros rendezé se miatt a metróépítkezésre hivat kozva a színház Blaha Lujza tél épületét felrobbantották, majd tel jesen lebontották. A társulat a ma Thália Nagymező utcai színház épületében, majd 1966-ban a He vési Sándor téren, a volt Magya Színház épületében lelt otthonra

Next

/
Thumbnails
Contents