Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2002-08-22 / 195. szám, csütörtök

El Külföld ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 22. Tízmillió embert fenyeget az ár Peking. Szükségállapotot hir­dettek ki szerdán a Kína kö­zépső részén fekvő Hunan tar­tományban, ahol több mint 10 millió embert fenyeget a Tungting-tó áradása. Ezreket mozgósítottak a gátak meg­erősítésére, mivel a tó vize, amely a Jangce folyóba ömlik, már kedden több helyen meg­haladta az árvízveszélyt jelző legmagasabb szintet. (MTI) Kína ratifikálja a jegyzőkönyvet Peking. Kína a Föld felmele­gedésének megfékezéséről szóló kiotói jegyzőkönyv rati­fikálására készül, amelyet a johannesburgi Föld-csúcson jelent be - közölte tegnap a kínai külügy illetékese. A kio­tói jegyzőkönyv, amelyet 1997-ben írtak alá, arra köte­lezi a ratifikáló államokat, hogy 2008 és 2012 között csökkentsék az üvegházha­tást kiváltó gázok kibocsátá­sát az 1990-es szintre. Az USA nem ratifikálja az egyez­ményt, mert az nem korlátoz­za olyan országok, mint Kína és India - vagyis a fejlődők - széndioxid-termelését. (MTI) Túszejtés Jolo szigetén Zamboanga City. A Fülöp- szigeteken az Abu Szajjaf szélsőséges muzulmán cso­porttal együttműködő al- Kaida nemzetközi terrorszer­vezet feltételezett tagjai nyolc személyt ejtettek túszul, s időközben kettőt elengedtek - közölték tegnap a szigetor­szág hatóságai. A túszok mindannyian egy amerikai cég ügynökei. Ez volt az első túszejtési akció azóta, hogy július 31-én hivatalosan befe­jeződött az amerikai tanács­adók vezetésével tartott fél éves katonai kiképző prog­ram, amely a terrorizmus el­len indított globális háború keretébe illeszkedett. (MTI) Virágzik a nőkereskedelem Phnompen. Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbizto­sa tegnap a kambodzsai nem­zetgyűlésben arra ösztönözte a helyi döntéshozókat, hogy tegyenek lépéseket a délke­let-ázsiai gyermek- és nőke­reskedelem felszámolására. „A világ több országában nő­ket és gyermekeket adnak- vesznek, szállítanak el akara­tuk ellenére, majd kényszerí­tenek prostitúcióra, pornog­ráfiára, szolgamunkára és tel­jes nyomorúságra. Kambo­dzsa ennek egyik forrása, át­menő és célállomása. A Reuters megjegyzése szerint a kambodzsai kormány a múlt héten törvénytervezetet készített az emberkereskede­lem elleni harcról, és jogsza­bállyá válása a parlament szavazatától függ. Mary Ro­binson tegnap Hun Sen kor­mányfővel is tárgyalt. (MTI) Az ENSZ emberi jogi főbiztosa a jövő hónapban leköszön tisztségéről (TASR/AP) Balesetre gyanakodnak a szakértők, de a merénylet lehetőségét sem zárták ki Házrobbanás Moszkvában Moszkva. Újabb holttesteket hoz­tak felszínre a mentők a Moszkvá­ban kedden késő este felrobbant lakóház romjai alól, így tegnap délelőtt hétre emelkedett a tragé­dia halálos áldozatainak száma. A rendőrség és a vizsgálatba bekap­csolódott Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azt gyanítja, hogy gázrobbanás történt az osztankinói TV-torony közelében álló házban. Az ötszintes téglaépü­let középső lépcsőházában követ­kezett be a detonáció: az összeom­ló blokk 10 lakást temetett maga alá. Már az éjszaka folyamán 350 speciális mentőt vetettek be, ku­tyákkal és nehézgépekkel. A mun­kálatokat Szergej Sojgu, a rendkí­vüli helyzetek minisztere szemé­lyesen irányította a helyszínen. A lakók arról számoltak be, hogy nem éreztek gázszagot a robbanás előtt, és szerintük a detonáció túl hangos is volt ahhoz, hogy szivár­gás okozhatta volna. Vitalij Mozjakov belügyminiszter-helyet­tes szerint egyelőre nem vetették el a terrorcselekmény lehetőségét sem. 1999 szeptemberében két moszkvai lakóházat robbantanak fel, a csecsen terroristáknak tulaj­donított merényletekben több mint 200 ember halt meg. (MTI) Több fát kellett kivágni, hogy a gépek hozzáfárjenek a romokhoz, ami késleltette a mentés megkezdését (Reuters-felvétel) Bagdad a berlini túszejtés mögött amerikai és izraeli titkosszolgálatokat gyanít Al-Kaidások Irakban Washington/Bagdad. Az al- Kaida terrorszervezet leg­alább egy maroknyi vezetője Irakban talált menedéket, köztük olyanok is, akiknek neve ismerősen csenghet a rendszeres újságolvasók fü­lében. Abu Nidal fejbe lőtte magát, de nem tudni, mikor. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Donald Rumsfeld védelmi minisz­ter hírszerzési forrásokra hivatkoz­va ténynek nevezte, hogy az al- Kaida számos településen jelen van Irakban, de bizonyítékokat nem említett. A védelmi minisztérium újabb értesüléseiben az az újdon­ság, hogy magas rangú al-Kaida- vezetők is Irakba menekültek. Az információ mindenesetre kapóra jöhet az Irak elleni katonai fellépést sürgető tábor számára, amely már jó ideje próbál kapcsolatot kimutat­ni Szaddám Húszéin és a terror- szervezet között. Az al-Kaida kap­csolatot igazolná, ha bebizonyosod­na az a korábbi állítás, amely sze­rint Mohamed Atta, az egyik gép­rabló 2001 áprilisában Prágában találkozott egy iraki hírszerzővel. Ari Fleischer fehér házi szóvivő Abu Nidal, a hírhedt palesztin ter­rorista bagdadi halálával kapcso­latban kiemelte, hogy Nidal már négy éve az iraki fővárosban élt. „Az a tény, hogy egyedül Irak volt hajlandó neki menedéket adni, a bagdadi rezsim és a nemzetközi terrorizmus közötti cinkos kapcso­latot bizonyítja” - tette hozzá. Ta- her Dzsalil Habus, az iraki hírszer­zés főnöke tegnap azt mondta, Abu Nidalt nem megölték, hanem főbe lőtte magát. Habus szerint az iraki hatóságok egy arab állam informá­cióinak segítségével értesültek ar­ról, hogy Nidal az országukban van, és sikerült kinyomozni tartóz­kodási helyét. A titkosügynökök ér­kezésekor Nidal azonban végzett magával: lakásának kis szobájába vonult vissza azzal az ürüggyel, hogy átöltözik, de ott pisztolyának csövét szájába véve fejbe lőtte ma­gát. A palesztin vezető még nyolc órát élt súlyos fejsebével. Habus ar­ról nem szólt, miért tartott három évig, míg Nidal nyomára bukkan­tak, és arról sem, hogy pontosan melyik nap történt az öngyilkosság. Egy iraki kormánytisztviselő előző­leg a CNN-nek elmondta, hogy a szélsőséges palesztin vezetőt házi őrizetbe helyezték, mert összees­küvést szervezett az iraki rendszer ellen. Tárik Aziz iraki miniszterel­nök-helyettes közölte: vannak Irak­ban al-Kaida-tagok, de az ország északi, kurdok által ellenőrzött ré­szén, ahova a bagdadi kormány fennhatósága nem terjed ki. Irak tegnap terrorista cselekménynek minősítette berlini nagykövetség­ének keddi elfoglalását, amely mö­gött Bagdad szerint amerikai és ci­onista titkosszolgálatok álltak. Tárik Aziz úgy vélte, hogy a kül­földön élő iraki ügynökök akciója semmilyen hatással sem lesz az ira­ki külképviseletek munkájára, és magára az országra sem. Az utóbbi évek egyik legnagyobb hadgyakorlatát tartja az orosz Balti Flotta NATO-kémhajók zavarják a manővert MTI-HÍR Moszkva. Az orosz haditengeré­szet szerint a NATO felderítő hajói zavaró, sőt életveszélyes módon kísérik figyelemmel az orosz Balti Flotta nagyszabású balti-tengeri hadgyakorlatát. A tegnapi közle­mény szerint a megfigyelők veszé­lyesen megközelítik a gyakorlato­zó orosz hajókat, amelyek rakétá­kat és tüzérségi lövedékeket lőnek ki a manőver során. A Balti Flotta illetékesei szerint a kémhajók álta­lában nem reagálnak sem a figyel­meztető, sem a körzet elhagyására utasító felszólításokra. „Nem elle­nezzük, hogy külföldi szakértők első kézből informálják kormánya­ikat flottánk felkészültségéről a ki­zárólag védelmi célokat szolgáló feladatok végrehajtása során, de sajnálatos, hogy mindez emberi életek veszélyeztetésével történik” - nyilatkozta az orosz NTV televí­ziónak Vlagyimir Valujev tenger­nagy, a Balti Flotta parancsnoka. Az Európai Arab Liga szerint a brüsszeli kormány rosszul értelmezi az integrációt Belgium: arabul is hivatalosan? MTI-JELENTÉS Brüsszel. Belgiumban az arabot a negyedik hivatalos nyelvként kelle­ne elismerni - jelentette ki az Euró­pai Arab Liga nevű szervezet veze­tője, aki szembeszáll a kisebbségek integrációjának azzal az értelme­zésével, amelyet Belgiumban hasz­nálnak. Diab Abu Jahja a Knack cí­mű flamand lapban kifejtette: „Ha következetesen alkalmazzuk a nemzetközi jogot, az arabot a ne­gyedik hivatalos nyelvként kell el­ismerni. Belgiumnak nem kell a vi­lág összes nyelvét elismernie, de ami minket illet, többet szeretnénk annál, hogy jogunk van otthon ara­bul beszélni.” Belgiumban a két fő népközösség által beszélt francia és flamand mellett a harmadik leg­jelentősebb nemzeti kisebbség, a német nyelve is hivatalosnak szá­mít. A flamandok a lakosság 55, a vallonok 33, a németek 1 százalé­kát alkotják, a fennmaradó 10 szá­zalék a többi kisebbség, köztük arabok, törökök és mások között oszlik meg. „Folyton azt hangoztat­ják, hogy mindenki megőrizheti (kisebbségi) sajátosságait, de ez nem igaz. Valójában az a cél, hogy az emberek minimalista, sőt folklo- risztikus módon éljék meg kulturá­lis hovatartozásukat” - állítja Jahja. Márpedig szerinte a kulturá­lis különbözőségek felszámolása a fasizmussal egyenértékű. Az Euró­pai Arab Liga júniusban hívta fel magára a figyelmet, amikor az Esélyegyenlőség és a Rasszizmus Elleni Harc Központja nevű szerve­zet bírósági keresetet nyújtott be ellene. Ugyanis internetes honlap­ján azt hirdette, hogy „Antwerpen az európai cionizmus fellegvára, ezért a városnak a palesztinok mel­letti kiállás Mekkájává kell válnia”. Tartályhajó balesete - benzin-olaj keverék a vízben Nincs veszélyben a Duna MTI-HÍR Straubing. A Duna bajorországi szakaszán, a straubingi zsilipen történő áthaladáskor tegnap dél­előtt léket kapott egy 1700 tonnás tartályhajó. A baleset során 25-30 ezer liter üzemanyag, benzin-olaj keverék ömlött a vízbe - közölte a bajor rendőrség. A víz leeresztése­kor a tat fennakadt egy betonpillé­ren és repedés keletkezett a hajó­testen. Miután a szerencsétlenség közvetlenül a zsilipben történt, a vegyi anyagot a víz nem sodorhat­ja tovább - állította a rendőrség, amely alapvetően kizárta, hogy a Duna veszélybe kerülne. Az ITAR- TASZSZ előzetes adatokra hivat­kozva arról számolt be, hogy 100 tonna, robbanás- és tűzveszélyes vegyi anyag ömlött ki a tartályha- jóból. Straubingból, Münchenből és Regensburgból tűzoltók, men­tők és műszaki mentőegységek ér­keztek a zsiliphez, és megkezdték a vegyi anyag kiszivattyúzását, a szennyezett víz összegyűjtését. Még nem jogerős a Kocsis Anikó elleni ítélet Kitiltás Csehországból ÚJ SZÓ-HÍR Prága. Négy évre kitiltottak Cse­hországból egy magyar állampol­gárt, akit a 2000 szeptemberi prá­gai globalizációellenes tüntetések kapcsán hatóság elleni erőszakkal vádolt meg a cseh államügyészség. Az ügy fellebbviteli tárgyalásán tegnap hozott ítéletet a prágai I. kerületi bíróság. Az ítélet, amelyet Edita Beranová bírónő a vádlott távollétében hozott meg, még nem jogerős. Kocsis Anikó elfoglaltsá­gára hivatkozva írásban kimentet­te magát. Eredetüeg hat magyar állampolgár került ez ügyben bíró­ság elé. Négyüket már 2001 máju­sában öt évre kitiltottak Csehor­szágból, egyet pedig felmentettek a vád alól. A vád szerint a magya­rok a hatóság elleni erőszakot a Vi­lágbank és a Nemzetközi Valuta­alap elleni prágai tüntetések alkal­mával a rendőrökkel szemben kö­vették el. (-kés) Bírálja a brit kormányt az Amnesty International Afgánok hazatelepítése MTI-HÍR London. A brit hatóságok több ezer afgán menekültet kívánnak visszatelepíteni a közép-ázsiai or­szágba a belügyminisztérium által meghirdetett önkéntes hazatelepí­tési program keretében. Beverley Hughes bevándorlási államminisz­ter közlése szerint a tárca 600 fon­tot fizet minden egyedülálló afgán­nak és 2500 fontot egy-egy család­nak, ha kész önként visszatérni ha­zájába. Az anyagi támogatást az otthoni letelepedési költségek fe­dezésére kapják az érintettek azon felül, hogy a brit hatóságok a Nem­zetközi Migrációs Szervezettel és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossá­gával karöltve gondoskodnak a ha­zaszállításukról. A menekültek ér­dekeit védő csoportok támogatá­sukról biztosították a döntést, de biztosítékokat kérnek arra, hogy a program valóban önkéntes lesz, a hatóságok nem gyakorolnak nyo­mást azokra, akik nem kívánnak távozni. Viszont az Amnesty International bírálta a brit kor­mányt, mert Afganisztánt bizton­ságos országnak nyilvánította a menekültek visszatérése szem­pontjából. A brit hatóságok azzal érvelnek, hogy az ENSZ Menekült- ügyi Főbiztossága szerint 1,2 millió afgán tért vissza hazájába az el­múlt hat hónapban az Afganisztán­nal szomszédos országokból. Közük volt a Héber Egyetem elleni merénylethez is Elfogott terroristák MTI-HÍREK Jeruzsálem. Az izraeli biztonsági erők Kelet-Jeruzsálemben őrizetbe vették a Hamász radikális iszlám mozgalom egyik sejtjének tagjait, akikről feltételezik, hogy részt vet­tek nyolc nagyobb terrorista me­rényletben, amelyeknek 35 áldo­zatuk és több tucatnyi sebesültjük volt. Egyebek között a jeruzsálemi Héber Egyetem és a jeruzsálemi Moment kávéház elleni gyilkos merényletekhez is közük volt. A Héber Egyetem kávézójában tör­tént robbanásban kilencen vesztet­ték életüket július 31-én. A halot­tak között öt amerikai állampolgár is volt, míg a sebesültek száma el­érte a nyolcvanat. Egy palesztin meghalt és hat meg­sebesült, amikor tegnap a Hán Júniszba bevonuló izraeli hadse­reg felrobbantott egy négyemele­tes épületet. A műveletet a hadse­reg azzal indokolta, hogy a tér­ségben elszaporodtak az izraeli célpontok elleni támadások. Kivo­nulásuk előtt a katonák további épületeket is leromboltak, állító­lag lakatlanok voltak, s palesztin orvlövészek használták őket bú­vóhelynek vagy lőállásnak. Názá- retbe szállították azt az 52 francia békeharcost, akiket kedden tar­tóztattak le a tel-avivi repülőté ren. A békeharcosok, akik Isszán: Mahlul arab kommunista képvi­selő meghívására érkeztek Izrael­be, nem voltak hajlandók vissza- szállni arra a repülőgépre, amel lyel érkeztek. Egy jeruzsálemi bí róság hamarosan dönt a kitolon colásukról is. Kárpátalján 86 ezren kértek magyarigazolványt Már küldik a pénzt is MTI-HÍR Ungvár. A legfrissebb adatok sze­rint Kárpátalján eddig 86 088-an nyújtották be magyarigazolvány iránti kérelmüket, míg hozzátarto­zói igazolványt 2463-an igényeltek. Több ezer igazolvány már elkészült, ezek közül 11 ezret az ungvári ma­gyar konzulátus közvetítésével, 7 ezret pedig személyesen vettek át a kárpátaljai igénylők Magyarorszá­gon. A pedagógus- és oktatói igazol­ványokra augusztus közepéig 1036, illetve 39 kérelem érkezett, diákiga­zolványt pedig 4811-en igényeltek. A Kárpátaljai Magyar Pedagógus­szövetség közreműködésével zajlc Szülőföldön magyarul program ke rétében eddig 6200 pályázó igé nyelte az oktatási-nevelési támoga tást. A pályázatok legnagyobb részi a Beregszászi járásból érkezett. / pályázók közül eddig hárman vet ték át a megítélt pénzösszeget. A; elmúlt napokban 30 igénylő kapt; meg az értesítést a támogatás folyó sításáról, közülük 12-en névre szók csekken vehetik át az összeget Ma gyarországon, 18 személynek pedij ukrajnai bankszámlára utalják át; pénzt. Az Illyés Közalapítvány eddi) 600 pályázatot bírált el pozitívai Kárpátaljáról.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents