Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2002-08-13 / 187. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 13. Közélet - hirdetés 5 Beszélgetés Horváth Jenővel, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökével Az ügyvédi titoktartás dilemmái Ha egy ügyvédnek a lehetsé­ges ügyfelével folytatott be­szélgetés alapján olyan gya­núja támad, hogy köze lehet valamilyen szervezett bűn- cselekményhez, például pénzmosáshoz, azt - a ta­valy szeptemberi amerikai terrortámadás után szigorí­tott uniós norma értelmé­ben - azonnal jelentenie kell a megfelelő hatóságoknál. A legtöbb országban az ügyvé­di titoktartást szabályozó törvény ellentétben áll az uniós ajánlással. A problé­máról Horváth Jenővel, a Magyar Ügyvédi Kamara el­nökével beszélgettünk. SZENTGÁLI ANIKÓ Mennyire súlyos probléma a pénzmosás Magyarországon? Nehéz megmondani, de a veszély fennáll, ezért nem tudom rossj né­ven venni, ha e veszély kiküszöbö­lése érdekében minden szükséges rendszabályt és jogi lehetőséget igénybe vesznek. Ezeknél azonban ügyelni kell arra, hogy ne sérülje­nek általános, például az emberi jogi normák, valamint egy több év­százados hivatás legfontosabb eti­kai normái. Az ügyvédek is azt sze­retnék, hogy a közélet tiszta, prob­lémamentes legyen, ugyanakkor fontos, hogy hivatásunkat ne érje olyan sérelem, melyen keresztül vagy nem tudjuk azt korrekt mó­don gyakorolni, vagy óhatatlanul konfliktusba kerülhetünk az ügy­féllel. Angliában például ha valaki házat akar vásárolni, és az ügyvéd­nek kliense egy-egy megjegyzésé­ből esetleg olyan gyanúja támad, hogy talán pénzmosásról van szó, jelentenie kell. Amíg viszont az il­letékesek ellenőrzik a megérzést, két hónap is eltelhet. Addig mit mondjon az ügyfelének, miért nem foglalkozik vele? Mivel magyaráz­za, miért nem veheti meg a kisze­melt házat? És ha alaptalan a gya­nú? Már több évtizede gyakorlom a hivatásomat, számomra elképzel­hetetlen, hogy ügyfelemmel ne kö­zölhessem, bejelentést tettem vele SS Az egyetemen ' elpróbáltatnak a jogász hallgatókkal különböző művileg kialakított helyzeteket, de az élet teljesen . más. >> kapcsolatban, és visszajelzésre kell várnom a rendőrségtől, majd eset­leg kiderül, túlértékeltem a beje­lentési kötelezettségemet. Magyarországon a jogászoknak van ilyen bejelentési kötelezett­ségük? Pillanatnyilag még nincs. Nálunk két azonos szintű jogszabály ütkö­zik. A pénzmosással kapcsolatos Még ha csak gondatlanságból mulasztom is el a bejelentés, akkor is ket­tőtől öt évig terjedő börtönbüntetést kaphatok. (Hloska Tibor felvétele) uniós direktívát átültettük a ma­gyar jogrendbe - idővel kiderül, jól sikerült-e a fordítása és a ma­gyar viszonyokhoz való alkalma­zása. Az már most nyilvánvaló, hogy ez a törvény ütközik az ügy­védekről és az ügyvédi esküről szóló jogszabálynak a titoktartásra vonatkozó rendelkezésével, és ezt valahogyan - legkésőbb ősszel - fel kell oldani. Konkrétan mi okoz gondot? A törvény úgy fogalmaz, hogy ha nekem mint jogásznak az elém tárt tényekből, adatokból gyanúm támad, hogy e mögött pénzmosás­ra utaló cselekmény húzódik, je­lentenem kell. Mi az, hogy gyanú merül fel tényekből, adatokból, körülményekből? Nem vagyunk egyformák, és az ügyvédi hivatás gyakorlásához biztonság is szüksé­geltetik. Ha örökké abban a féle­lemben kell egy ügy intézése vagy akár csak vállalása kapcsán gon­dolkodnom, hogy vajon a tény, a körülmény, a gyanú felmerülhet-e, nem lehet félelem nélkül dolgozni. Ezt kell megoldani. Hogyan? Nagyon egyszerűen. A rendőr- és nyomozóhatóságnak, illetve egyéb szerveknek minden apparátus megvan ahhoz, hogy az ilyen cse­lekményeket feltárják és minél előbb felszámolják. Nem indokolt, hogy ezt az ügyvédi titok sértésé­nek árán próbálják megoldani. Vannak egyéb eszközök... Konkrétan milyenek? A rendőrség nyomozzon jól! He­lyezze el azokat a műszaki és egyéb lehetőségeit, melyeket a vo­natkozó jogszabály alapján legáli­san használhatnak. Ne az ügyvéd legyen köteles a titkot feltárni! Ha én félős ügyvéd vagyok, tíz ügyből tizenegyszer bejelentem, mert jobb félni, mint megijedni... De ho­gyan nézzek utána az ügyfelem szemébe? Az angol megoldás megengedhetetlen, azaz hogy két hónapig azzal hitegessek valakit, hogy majd később folytatjuk az ügyét, és tudom, hogy ezt az em­bert feljelentettem egy megérzés, egy gyanú alapján. Az uniós norma meghatározza, mi minősül gyanúnak? Nem, az ügyvédekre ilyen súlyos kötelezettséget rovó szöveg rend­kívül képlékeny, mindenki magya­rázhatja, ahogy akarja. Ha nem je­lentettem be az ügyfelemet, mert nem volt gyanús megérzésem, ké­sőbb mégis fény derül valamilyen bűncselekményre, azzal vádolhat­nak, hogy nem voltam elég körül­tekintő. Nálunk nemcsak a szán­dékos, hanem a gondatlanságból elkövetett törvénysértést is bünte­tik, és utólag mondhatják: ha kellő gondossággal jártam volna el, ész­lelnem kellett volna, hogy vannak bizonyos gyanúokok. Vagyis ha Ön nem lát pénzmo­sásra vagy egyéb bűncselek­ményre utaló okot, és nem jelen­ti fel ügyfelét, utólag ezért bör­tönbe is kerülhet? Igen, a gondatlanságból elmulasz­tott bejelentésért komoly büntető­jogi felelősségre vonás jár. Akár kettőtől öt évig terjedő börtönbün­tetést is kaphatnék, természetesen a kamarából is kizárnának. Akinek tiszta a lelkiismerete, gondolom, nem kell a büntetés­től tartania. A normát valószí­nűleg a becstelen ügyvédek és a pénzmosás ellen találták ki. Igen, és amikor bírálom az uniós rendelkezést, nem a becstelen, a hivatásukat sárba tipró, nem eskü­jük szerint dolgozó ügyvédeket akarjuk védeni. Aki súlyosan gon­datlanul, szándékosan segítséget nyújt valamilyen bűncselekmény során, annak büntetésére megvan­nak a büntetőjogi eszközök: lehet tettes, társelkövető, felbujtó és millió alakzata van a felelősségre vonásnak, amire nem vonatkozik az ügyvédi titoktartás védelmével kapcsolatos álláspontunk. Az ügy­védi kamara kizárólag hivatásunk gyakorlása érdekében lép fel. A probléma mindenhol létezik, és bár vannak eltérések, a fő kérdé­sekben szinte az összes európai or­szágban egyformán gondolko­dunk. Ugyanúgy érvényes ez Szlo­vákiára is, amiről a közelmúltban tartott szakmai konferencián is meggyőződhettem. Ugyanazon di­lemma előtt állnak a szlovák ügy­védek, mint a magyarországiak, ezért nagyon jól megértjük egy­mást. Ha államaink között is olyan jó viszony és együttműködés ala­kul ki, amilyen ügyvédi kamaráink között létezik, akkor a jövővel kap­csolatban derűlátó vagyok. Ugyanilyen baráti viszonyban va­gyunk a szlovén, a cseh, a lengyel és más kamarákkal is. Eddigi pályafutása során előfor­dult már, hogy meg kellett szeg­nie az ügyvédi titoktartást? Az egyetemen mind a mai napig elpróbáltatnak a jogászhallgatók­kal különböző művileg kialakított helyzeteket, de az élet teljesen más. Egy ügyvédi irodába soha nem azzal lép az ügyfél, hogy ügy­véd úr, magát köti a titoktartás, ezért magának elárulom: holnap fel akarom robbantani a parla­mentet. Az egyetemen erre azt mondják: az ügyvédet ilyen hely­zetben köti a titoktartás, legfeljebb \\ Ugyanolyan gondokkal néznek szembe a szlovák ügy­védek, mint a ma- . . gyarországiak. >> igyekszik lebeszélni az illetőt, mindenféle segítséget megtagad, esetleg megpróbálja az illetékesek tudtára hozni, hogy fokozzák az épület védelmét, de mást nem te­het, amiért felelőségre sem von­hatják. Csakhogy ez lombikpélda. Aki valamilyen rosszat akar tenni, az a titoktartás hatálya alatt nem közli az ügyvédével. Több mint harminc éve ügyvédkedem, de so­ha nem találkoztam ilyesmivel. És gyanúja már volt? Nem. Talán szerencsém volt, bár mostanában gyakran foglalkozom gazdasági ügyekkel. Manapság nagy divat a társaságalapítás, és ilyenkor kikérdezem: milyen tevé­kenységet akar folytatni, korábban mivel foglalkozott, mennyi tőkével kezdenek. A válaszokból még nem kell arra következtetnem, mi a cégalapítás igazi szándéka, hogy pénzmosásra akarják-e használni. Szerencsére azok, akikkel idáig kapcsolatba kerültem, jelenleg is létező cégek képviselői, még a ve­szélyhelyzet sem állt fenn, de sem­mi sincs kizárva. Egészségügyi reform a jelenlegi pénzügyi keretek között Az ANO vállalná a tárcát ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az ANO nem hajlandó kompromisszumot kötni az egész­ségügy reformja ügyében. Kor­mánypártként vállalná a tárca irá­nyítását, de csak akkor, ha teljes egészében megvalósíthatja elképze­léseit, jelentette ki Rudolf Zajac. A párt egészségügyi szakértője és egy­ben miniszteijelöltje nem tartja ki­zártnak a szociális tárca felosztását az egészségügyi és a pénzügymi­nisztérium között, a nyugdíjreform felügyelete kerülne a pénzügymi­nisztériumhoz, a tárca feladatainak többi részét az egészségügyi minisz­térium kapná meg. Az ANO nem tervezi az egészségügy kiadásainak radikális növelését, egyrészt nem lát szabad forrásokat a jövő évi költség- vetésben, másrészt szerinte az egészségügyi ellátórendszer átala­kításával elérhető, hogy a jelenlegi 50- 55 milliárdos éves költségvetés fedezze a szükséges, szűkebb körű alapellátást. Csökkentenék a kórhá­zi ágyak számát, megnyitnák a je­lenleg zárt szakorvosi hálózatot és a minimumra csökkentenék az állam közveden befolyását, melyet főleg a törvényeken keresztül érvényesíte­nének. Szükségesnek tartják a nyugdíjreform kormány által elfo­gadott tervezetének átdolgozását is, mivel az a jelenlegi formájában élet- képtelen - mondta Michal Horváth a párt szociális szakértője, (lpj) ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. A gyógyszertárak a várt­nál nagyobb arányban részesülnek az egészségügyi intézmények adósságainak csökkentésére fordít­ható összeg első, 1,8 milliárd koro­nás részletéből. Az augusztusban kifizetésre kerülő összegből ugyan­is a Társadalombiztosító (SP) - a kórházak legnagyobb hitelezője - nem részesül, mondta Andrea Kadnárová, a biztosító szóvivője. „Az egészségügyi minisztériumból származó információnk alapján a gyógyszerészek sztrájkjának kö­szönhetően az első részletet jobbá­ra a patikák adósságainak csökken­tésére fordítja a tárca”, mondta a szóvivő. Tóth Ernesztína, a Szlovák Gyógyszerészkamara (SleK) szóvi­vője pontos adatokkal nem rendel­kezik, de értesülései alapján a 6 milliárdos kinnlevőségükhöz ké­pest kevés, csak mintegy 700 millió koronára számíthatnak a patiku­sok. Az összeget az Általános Egészségbiztosítón (VsZP) keresz­tül kapják meg, de eddig még nem tárgyaltak sem a minisztérium, sem a VsZP képviselőivel az összeg felosztásáról az egyes gyógyszertá­rak között. Martin Urmanic nem tudta megerősíteni a Társadalom- biztosító értesülését, viszont biz­tosnak tartja, hogy nem csak a gyógyszertárak adósságainak csök­kentésére kerül sor. (lpj,t) RÖVIDEN Már vizsgálják Majskyék panaszát Pozsony. A pozsonyi járási ügyészség már vizsgálja Jozef Majsky és fiai panaszát, amelyben a velük szembeni vádemelést kifogásol­ják. Ha az ügyészség helyt ad a beadványnak, megszűnik a Majskyk elleni vádemelés. (TASR) Elnapolták Svéchota perét Pozsony. A Pozsonyi Kerületi Bíróság meghatározatlan időre elnapol­ta a titkosszolgálat (SIS) volt igazgató-helyettese, Jaroslav Svéchota elleni pert, mert a vádlott szívelégtelenséggel kórházba került. Svéchota ügyvédje közölte, védencét legalább egy hónapig fogják ke­zelni. Az ügyben Ivan Lexának is vallomást kellene tennie. (TASR) Bindert hamarosan kiengedik a kórházból Pozsony. Állítólag kisebb szélütés miatt került tíz napja a belügy kór­házába Július Binder (HZDS) képviselő, ám a bősi vízerőmű „atyja” szombaton valószínűleg elhagyhatja a kórházat. Dominik Kocinger, az erőmű volt kormánybiztosa a közelmúltban számlacsalással vádol­ta meg a Vízgazdálkodási Építővállalatot. (TASR) Kandrác: talán van magyar jogászunk Pozsony. Tizenkét jogászt alkalmazott a szlovák ombudsmani hiva­tal; Pavol Kandrác embeijogi biztost magyarul beszélő szakemberek is segítik. „Talán két magyar jogászunk is van, nem vagyok benne biz­tos, ugyanis én nem beszélek magyarul” - mondta lapunknak a hiva­tal szóvivője. A jogászok munkáját nehezíti - akárcsak az egész hiva­talét; hogy nincs elég iroda. A Kvetná utcai székház nem ideális, az ombudsman folyamatosan keres új épületet. „Csak az államfő tudato­sítja, milyen súlyos gondot jelent ez nekünk, ő segít megfelelő helyet találni” - tette hozzá Mirko Turcan szóvivő, (sza) Sokba kerül a RIF átalakítása Pozsony. A Restitúciós Befektetési Alap (RIF) 2002-ben várhatóan 750 millió koronás veszteséggel zár, ami jelentős visszaesés a tavalyi adózás utáni 284 millió koronás profithoz képest. A veszteség az alap szerkezetátalakítása miatt állt elő, amelyre azért van szükség, mert a RIF az év végéig nyílt végű befektetési alappá válik. Az alap által kezelt vagyon nettó értéke 2001 végén 3,196 milliárd volt. A RIF-et 1993-ban a Nemzeti Vagyonalap azzal a céllal hívta életre, hogy a kárpótlásra (restitúcióra) jogosultak igényeit elégítse ki. (s, t) Svoboda az árvíz miatt nem jön Prága. A válságos csehországi árvízhelyzet miatt elmarad Cyril Svoboda cseh külügyminiszter mára tervezett szlovákiai hivatalos látogatása. Svobodának ugyanis a cseh kormányelnökség rendkívüli ülésén kellett jelen lennie. Rudolf Schuster államfővel, Mikulás Dzurinda miniszterelnökkel és Eduard Kukannal, a szlovák diplo­mácia vezetőjével egyebek mellett a novemberi prágai NATO-csúcs- értekezletről és az EU bővítéséről tárgyalt volna. (CTK) 800 ezer magyar dolgozna az EU-ban Budapest. Az EU-csatlakozást követően nyolcszázezer magyar állam­polgár dolgozna valamelyik uniós tagállamban - dérül ki.a Társada­lomkutató Intézet (TÁRKI) legfrissebb felméréséből. Minden husza­dik felnőtt állandó munkát és állandó lakhelyet keresne az Unióban, de Magyarországon kívül. (SITA/REUTERS) i; g ‘ ; ,f- Ha a Smer a választások után meghatározó erővé válik a kormánykoalíci­óban és Robert Fico kormányfő lesz, 2003 végéig lemond, ha - több fontos vállalással együtt - nem sikerül elfogadtatnia a vagyon eredetének igazolásá­ról szóló törvényt. „Nem tudom elképzelni, hogy a miniszterelnök 2003. de­cember 31. után képes legyen az emberek szemébe nézni, ha ezek az ígére­tek nem teljesülnek" - jelentette be a Smer elnöke.. (TASR-felvétel) Nyárí felüdülés Önnefc és lakásának az napilappal í A vártnál több pénzt kapnak a gyógyszertárak A sztrájk eredménye

Next

/
Thumbnails
Contents