Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)
2002-08-13 / 187. szám, kedd
Cl Külföld ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 13. A pápa felhagy a világjárással Berlin. II. János Pál lengyelországi látogatása lesz az utolsó külföldi útja - állítja a Bild am Sonntag vatikáni forrásokra hivatkozva. A lap szerint már le is mondták a pápa 2003-ra tervezett fülöp-szigeteki programját. A Vatikán tegnap cáfolta a lapjelentést. (MTI) Kényszerleszállás New Yorkban Madrid/New York. Égő hajtóművel kényszerleszállást hajtott végre helyi idő szerint vasárnap a New York-i Kennedy repülőtéren az Ibéria spanyol légitársaság egyik utasszállító gépe. A járat New Yorkból Madridba tartott. A Boeing-747-es fedélzetén 386 emberrel már húsz perce az Atlanti-óceán felett repült, amikor a pilóta visszafordulásra kényszerült: az utasok is látták, hogy mindkét bal oldali motor ég. Amikor az utasokat kihozták a gépből, öt személy megsérült, egyikük súlyosan. (MTI) Videofelvételek bin Ladenről Kairó. Bin Laden kiáltványait tartalmazó, 29 darab videokazettát foglalt le a jordániai titkosszolgálat az al-Dzsazíra hírtelevízió egyik munkatársánál az ammáni nemzetközi repülőtéren. A férfit őrizetbe vették. Az al-Dzsazíra televízió, amely szoros kapcsolatban áll a Hezbollah libanoni síita szervezettel, korábban több ízben mutatott be felvételeket bin Laden'közleményeiről. (MTI) Al-Kaida tagokat fogtak el Kabul. Az amerikai különleges erők elfogták az al-Kaida szervezet három feltételezett tagját Afganisztán délkeleti részén. A három férfinél lőszert és robbanóanyagot - tíz robbanó töltetet, 5 gránátot és 82 aknát - találtak. A letartóztatás még szombat este történt Host város közelében, de csak tegnap jelentette be egy amerikai katonai szóvivő. (MTI) Korea-közi tárgyalások Szöul. A két Korea közötti párbeszéd újrakezdését reméli az észak-koreai küldöttség, amely tegnap érkezett Szöulba háromnapos tárgyalásokra. A 29 tagú delegációt, - amelyet Kim Rjong Szong kor- mányalelnök vezet - azonban a szöuli repülőtéren csupán Jun Dzsin Szik gazdasági miniszter-helyettes fogadta, mintegy jelezve, hogy a múltbeli csalódások után nem tekintenek nagy várakozással a mostani megbeszélések elé. A phenjani nyitási törekvéseket jelzi, hogy két héttel ezelőtt PekNam Szun észak-koreai külügyminiszter Bruneiben találkozott Colin Powell amerikai és Kavagucsi Joriko japán külügyminiszterrel. (MTI) Kim Rjong Szong szerint sikerült felülkerekedni a két Korea közötti „időleges feszültségeken" (TASR/EPA) Kurszk-emlékmű Moszkvában - a tengerfenéken felrobbantják a maradványokat A világ egyetlen igazi demokratikus globalizációs lépése Mellőzött hozzátartozók Moszkva. Emlékművet avattak tegnap Moszkvában a két évvel ezelőtt a Barents-tengeren elsüllyedt Kurszk atom-tengeralattjáró legénységének emlékére. A szervezőket számos bírálat érte, mert a szoboravatásra csak hivatalosságok kaptak meghívót, a Kurszk tengerészeinek hozzátartozói nem. A mai napig nem tudható pontosan, hogy mi idézte elő a katasztrófát. A szakértők kizárták, hogy a Kurszk egy amerikai vagy brit tengeralattjáróval ütközött volna. A Vlagyimir Usztyinov legfőbb ügyész által vezetett tényfeltáró bizottság azonban megállapította, hogy elkerülhető lett volna a hajó teljes pusztulása, ha a Kurszk nem az indokoltnál nagyobb fegyverzettel fut ki a tengerre. Bár a hivatalos indoklások erről nem szóltak, egyértelműen a Kurszk tragédiájával összefüggésben menesztették az északi flotta gyakorlatilag teljes csúcsvezetését és a haditengerészet több magas rangú főtisztjét is. Tegnapi közlések szerint még augusztusban a tengerfenéken felrobbantják a Kurszk orr-részének azon maradványait, amelyeket nem emeltek ki a tenger mélyéről. (MTI) Az a változat sem bizonyult elfogadhatónak, amely szerint a Kurszk esetleg a közelben tartózkodó Nagy Péter orosz anyahajóval ütközött össze (TASR/EPA-felvétel) Washingtonban tárgyalnak az iraki ellenzéki csoportok az ország jövőjéről Irak darabokra hullhat Washington. Amerikában tárgyaló iraki ellenzékiek szerint az USA komolyan elkötelezte magát a bagdadi rezsim leváltására, s nem elégedne meg azzal, ha a mostani diktátort - államcsínnyel - egy másik váltaná fel. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A hét végén iraki ellenzéki szervezetek vezetői tárgyaltak az amerikai fővárosban, először a külügyminisztériumban, ahol egy időre megjelent körükben Colin Powell külügyminiszter is, majd videokonfe- rencián megbeszélést folytattak a Wyomingben nyaraló Dick Cheney alelnökkel, s fogadta őket Donald Rumsfeld védelmi miniszter és Richard Myers tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke is. A küldöttségben képviseltette magát a két észak-iraki, egymással is rivalizáló kurd szervezet, az Irán támogatását bíró dél-iraki síiták csoportja, a monarchisták, volt iraki katonatisztek csoportja, valamint az Iraki Nemzeti Kongresszus nevű, ellenzéki csoportokat tömörítő szervezet. Az iraki tömegtájékoztatás hataloméhes bűnözők klikkjének nevezte a Washingtonban tárgyaló személyeket. Az iraki ellenzékiek a katonai helyzeten kívül azokról az elvekről folytattak véleménycserét, hogy miként rendezzék be az iraki államot Szaddám Húszéin eltávolítása után. Szerintük Washingtonban alapos változtatásokat képzelnek el, és nem elégszenek meg azzal, ha a mostani diktátort puccsal eltávolítják, hanem az egész uralmi struktúrát fel akarják számolni s a demokratikus törvények és a jog uralmát akarják megteremteni. Az Irakkal kapcsolatos távlati tervek kérdését feszegette nemrég a kongresszus is Irak ügyében tartott meghallgatásán. Egy ellenzéki vezető, Sarif Ali bin al-Husszein azt is kiemelte, hogy az USA meg akarja őrizni Irak egységét és területi integritását. Egyes elemzők szerint fennáll annak a lehetősége, hogy a bagdadi rezsim összeomlásával elszakadnak a kurdok lakta északi területek, s a síiták lakta déli országrész is a különválást választhatja. A washingtoni tárgyalások azt jelzik, hogy az amerikai kormány összefogásra inti az egymással acsarkodó, katonai szempontból pedig súlytalannak tartott iraki ellenzéket, s immár komolyan akar tárgyalni vele az ország jövőjéről. Washingtonban az ellenzék gyengesége miatt inkább arra számítanak, hogy a Szaddám Hu- szeinhez névleg hű katonai egységek csatlakoznak a diktátor elleni hadművelethez. Az ellenzékiek - mintegy erre az amerikai elképzelésre válaszul - washingtoni nyilatkozataikban jelezték, hogy készek befogadni soraikba másokat, és elfogadnak támogatást Irakon belülről is, így katonatisztek és tisztségviselők segítségét. A britek több mint kétharmada elutasítja az Irak elleni háborút. A YouGov közvélemény-kutató felmérése szerint a megkérdezetteknek csak 28 százaléka tart igazol- hatónak egy Irak elleni háborút a jelen körülmények között. Teszik ezt ánnak ellenére, hogy a válaszadók 77 százaléka úgy ítéli meg: Szaddám Húszéin fenyegetést jelent a világ békéjére, az iraki vezetés támogatja a terrorizmust, és tömegpusztító fegyverek fejlesztésére törekszik. A válaszadók 90 százaléka attól tart, hogy egy Irak elleni háború iszlám terroristák megtorlását vonná maga után a nyugati országok ellen, 62 százalék pedig úgy véli, hogy szélesebb körű háborút idézne elő a Közel-Keleten. Rumsfeld a különleges alakulatokról New York. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter olyan tervet fontolgat, hogy az amerikai hadsereg különleges alakulatait Afganisztánon kívüli titkos műveletekben is bevetnék az al-Kaida vezetőinek kézre kerítése végett. A különleges alakulatok olyan országokban hajtanának végre titkos akcióikat, amelyekkel az USA nincs hadiállapotban, illetve ahol a helyi kormánynak nincs tudomása terroristák tartózkodásáról. A The New York Times szerint a bírálók kifogásolják, hogy a hadsereget olyan területen alkalmaznák, ahol eddig hagyományosan a CIA tevékenykedett, a törvények által meghatározott keretek között. (MTI) Zöld út Koppenhágában MTI-HÍR Róma. Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének meggyőződése, hogy az EU-ba belépni készülő tíz ország lakossága 2004 júniusában már részt vehet az európai választásokon. A La Stampában tegnap megjelent interjújában elmondta: a bizottság mindent megtesz annak érdekében, hogy a decemberi koppenhágai csúcson zöld utat kapjon a csatlakozáshoz a tíz jelöltország, nevezetesen Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia. Prodi szerint ez lesz a vüág egyetlen igazi, konkrét és demokratikus globalizációs lépése, amely képes lesz meghaladni a múlt századi megosztottságot, eltörölni a vasfüggöny összes következményét. Prodi úgy véli, a decemberi zöld jelzés után 2003 márciusában alá lehet írni a csatlakozási szerződéseket, ezt követi majd a legalább egy évig tartó ratifikációs folyamat. Az EB-elnök a nacionalizmus avítt formáit nevezi az új Európa legnagyobb ellenségeinek. „Most az a legnagyobb kihívás, hogy a jövendő európai állampolgárnak már ne kizárólag saját államával legyen kapcsolata, a jövőben több szinten, egyszerre legyen hűséges Európához, saját nemzetállamához, tartományához, városához. De az európai országoknak közös kül- védelmi és kereskedelmi politika révén is egységesülniük kell, máskülönben nem lesz jövőjük” - hangoztatja Prodi. Prodi ismét bírálta a román-amerikai megállapodást Brüsszel megorrolt MTI-HÍR Brüsszel. Az EU álláspontja szerint az USA és Románia között a Nemzetközi Büntetőbírósággal kapcsolatban megkötött kétoldalú megállapodás nem áll összhangban az unió és a tagjelölt országok ez ügyben követett megközelítésével. Romano Prodi, az EB elnöke ezt személyesen is közölte Mircea Geoana román külügyminiszterrel, akivel múlt pénteken folytatott telefonbeszélgetést - mondta tegnap a bizottság szóvivője. Washington kezdeményezésére a két ország augusztus 1-jén olyan megállapodást írt alá, amelyben Bukarest elismeri, hogy nemzetközi békefenntartó küldetésekben részt vevő amerikai katonák nem állíthatók a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé. Brüsszel az aláírás után, a múlt hét végén sajnálkozásának adott hangot a lépés miatt. Az unió szerint ugyanis mindenekelőtt jogilag elemezni kell, milyen következményekkel járhat az üyen megállapodások megkötése, s bármilyen további lépésre csak ezt követően, az elemzés eredményeinek a fényében kerülhetne sor. E megközelítéssel valamennyi tagállam és a tagjelölt országok is egyetértenek. Mint ismeretes, az Egyesült Államok attól tart, hogy ellenségei politikai célokra használhatják fel a július 1-jén létrejött Nemzetközi Büntetőbíróságot, és koholt vádak alapján kezdeményezhetnek eljárást nemzetközi békefenntartó műveletekben részt vevő amerikai katonák ellen. Ezért szeretné elérni, hogy fegyveres erőinek tagjait eleve vonják ki a bíróság joghatálya alól. Románián kívül azonban egyelőre csak Izrael volt hajlandó kétoldalú megállapodást kötni vele erről. Medgyessy minisztereinek levele a Mécs-bizottsághoz Hozzáférhetővé teszik személyes adataikat MTI-HlR Budapest. A Medgyessy-kormány minden minisztere hozzájárult ahhoz, hogy a rendszerváltozás óta hivatalba lépett kormányok tagjainak állambiztonsági múltjával foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság nyilvánosságra hozza személyes adataikat és minden olyan tényt, amely a vizsgálat során velük kapcsolatban felmerült. Ezt Kiss Elemér kancelláriaminiszter jelentette be tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter hozzátette: arra kérik Mécs Imrét, a parlamenti bizottság szabad demokrata elnökét, hogy hozza nyilvánosságra azt is, ha a miniszterekkel kapcsolatban semmiféle adat nem került a testület birtokába. Kiss Elemér elmondta, csaknem minden miniszter nyilatkozata - amelyet levélben juttatnak el a vizsgálóbizottság elnökéhez - elkészült. Hozzáfűzte, hogy három miniszter jelenleg külföldön tartózkodik, velük személyesen beszélt erről telefonon, és amint hazaérnek, ők is aláírják a nyilatkozatot. A politikai államtitkárokkal erről a kérdésről még nem tudott egyeztetni, de ez is szerepel későbbi tervei között. „A Medgyessy-kormány tagjainak az az alapvető érdeke, hogy a múltjukkal kapcsolatban fekete foltok, szürke zónák ne maradjanak.” Hozzátette: ezen túlmenően a közvéleménynek is fontos érdeke, hogy a politikusok múltjával minden tekintetben tisztában legyen. Hangsúlyozta azt is, hogy a kormány érdemi feladatokkal kíván foglalkozni, és minden olyan körülményt megpróbál kiiktatni, amelyet később egyesek zavarkeltésre használhatnak fel. Kérdésre válaszolva Kiss Elemér reményét fejezte ki, hogy a miniszterek lépése például szolgál a korábbi kormányok tagjai számára is. Durva jogsértésnek tartják az azeriek a karabahi választást Gukaszján az elnök MTI-HÍR Jereván. Az eddig hivatalban lévő Arkagyij Gukaszjánt választották ismét Karabah elnökévé. A vasárnap tartott, nemzetközileg el nem ismert választásokon Gukaszján a szavazatok 88,4 százalékát szerezte meg. Nagy riválisa, a volt parlamenti elnök Artur Tovmaszján csupán 8,1 százalékos támogatottságot kapott. A törvények értelmében a győzelemhez a voksok 50 százalékát plusz egy szavazatot kell megszerezni. Az Azerbajdzsán területébe ékelődött, vitatott hovatartozású Karabah 150 ezer - többségében örmény - lakosa közül közel 90 ezren trnlf-olz iorrociilfnV o c 7tnra7ticrQ a részvételi arány rendkívül magas, 73 százalékos volt. Az EU és az EBESZ már korábban jelezte, hogy nem tartja törvényesnek az elnök- választást, mivel Karabah függetlenségét a nemzetközi közösség - Örményország kivételével - nem ismeri el. Karabah 1991-ben kikiáltotta függetlenségét Azerbajdzsántól, majd az Örményország támogatásával vívott fegyveres küzdelemben és az 1994-ben kötött tűzszünetben megszerezte az ellenőrzést az azer- bajdzsáni terület 20 százaléka felett. Politikailag máig se sikerült rendezni a konfliktust, amelyben több mint 30 ezer embert gyilkoltak meg és egymülió embert űztek el nH-b/TnuiHrnl MTI-HÍREK Madrid. A spanyol rendőrség tűzszerészei tegnap megtalálták az Alicante melletti Santa Pola fürdőhely strandjának homokjában azt a pokolgépet, amelyről még pénteken adott hírt egy ismeretlen telefonáló. Akkor hiába kutattak a polgép után, s mivel nem találtak semmit, a für- dőzőket vasárnap visszaengedték a strandra. Nagy szeremncse, hogy a bomba nem lépett működésbe a közelében lévő fürdőzők mozgásától. Santa Polában utoljára augusztus 4- én követett el pokolgépes merényletet a baszk ETA szervezet egy rendőrőrs előtt. A merénylet kioltotta omr Eotówoc Hclómr óc orrtr ^7 ótwc férfi életét, megsebesített több mint 30 embert, s jelentős anyagi kárt okozott. Mintegy tízezren tüntettek vasárnap a spanyol baszkföldi San Sebas- tiánban a szeparatista Batasuna párt tervezett betiltása ellen. A kormányzó Néppárt és a fő ellenzéki erő, a szocialista párt előző nap közös lépéseket határozott el egy vitatott új törvénynek a Batasuna betiltására való felhasználása érdekében. A Ba- tasunát az ETA terrorszervezet politikai szárnyának tartják. A Batasuna - amely a tavaly májusi baszkföldi választásokon a voksok tíz százalékát nyerte el - tagadja, hogy kapcsolatban állna az ETA-val, de nem hajlatirln olítólni a morórmlofoitKínai gyakorlat Diliházba az ellenzéket Peking. A Human Rights Watch emberjogi szervezet szerint Kínában pszichiátriai intézetekbe záiják a politikai ellenzék tagjait. A HRW felhívja a figyelmet arra, hogy a pekingi kommunista hatóságok több száz, de lehet, hogy több ezer ellenzékit és más „deviánsokat” zártak elmegyógyintézetbe. Köztük a betiltott Falunkung szekta tagjait, független szakszervezetek vezetőit és olyan magánszemélyeket, akik szót emelnek a politikai üldözések, valamint a felelős vezetők hibái ellen. A HRW szerint Kínában a pszichiátriai kezelés továbbra is az elnyomás omnlz oc7l/Ö7n f Megtalálták a pokolgépet egy spanyol strandon Tüntetés az ETA mellett
