Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-04 / 154. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 4. Közélet - hirdetés 5 Bödők Aliz: Tulajdonjogi versengés áll fönn a visszaigényelt elkobzott földek és a juttatott rendezetlen földek között Tulajdonlaphoz jutó telepesek Nelly Maesnek, az Európai Szabad Pártok Szövetségé­nek elnöke, az Európai Parla­ment képviselője kezdemé­nyezésére június 24-én nyil­vános meghallgatásra került sor Brüsszelben a Benes- dekrétumokról, illetve azok máig tartó, jogtipró hatásá­ról. Bödők Aliz ügyvéddel, a szlovákiai küldöttség tagjá­val beszélgettünk. V. KRASZNICA MELITTA Milyen előzményei voltak a mos­tani meghallgatásnak? Patrubány Miklós, a Magyarok Vi­lágszövetségének elnöke két éve hívta fel először az Európai Parla­ment figyelmét a Benes-dekré- tumok törvényellenességére. Ta­valy, szintén az MVSZ szervezésé­ben, hazánkban járt az európai par­lamenterek egy csoportja, hogy megvizsgálják a restitúció menetét, az elkobzott földek földtörvény sze­rinti visszaadását stb. A küldöttség tagja volt Nelly Maes asszony is. A tavalyi látogatás folytatásaként idén április 4-én Kéménden nagy­szabású összejövetelre került sor, amelyen részt vett Miguel Mayol y Raynal, katalán nemzetiségű fran­cia EP-képviseló. Fontosnak tartom kiemelni a kéméndi találkozót, mi­vel ott már nagyon konkrétan elő­kerültek a Benes-dekrétumoknak a szlovákiai magyarságot érintő, restitúción belüli negatív hatásai. Rendkívül megrázóak voltak azok­nak az érintetteknek a beszámolói, akiket 1945 után deportáltaknak Csehországba. Közülük néhányan Brüsszelben is elmondhatták, mi­lyen megpróbáltatásokon mentek keresztül. Kikből állt a szlovákiai küldött­ség? Erdélyi Géza református püspök, Agárdi Gábor mezőgazdasági vál­lalkozó és jómagam. Felszólalása­inknak nem volt politikai töltete, kizárólag a tényékhez ragaszkod­tunk. A szemináriumot levélben üdvözölte Patrick Cox, az EP el­nöke, a hallgatóság elsősorban az EP képviselőiből állt, jelen volt Patrubány Miklós és Geönczeöl Gyula, az MVSZ szlovákiai elnöke is. Patrubány Miklós hangsúlyoz­ta, hogy a dekrétumok kérdése » Az elkobzás csak r akkor volt jogszerű, ha a konfiskáló bizott­ságok betartották az akkor érvényben . . lévő törvényeket. \\ nem Csehország és Szlovákia bel- ügye, hanem Európáé, és meg kell oldania. Patrick Gillot, a Kö­zép-európai Emberjogi Bizottság elnöke kijelentette: újabb kül­döttség érkezik Szlovákiába, hogy meggyőződjön a törvénytelensé­gekről. Mondana konkrét példákat, amelyek alátámasztják a dekré­tumok máig tartó hatását? Mi­lyen falakba ütköznek ma azok,- Több ügyfelemmel megtörtént, hogy földjét elbirtokolták és a ROEP- folyamaton belül új személyeket jegyeztek be tulajdonosként (Vas Gyula felvétele) akik restitúció útján szeretnék visszakapni tulajdonukat? Két csoportra osztanám azokat a bi­zonyos falakat: az első maguknak a dekrétumoknak a jogszerűsége, il­letve jogellenessége, a másik a va­lós joggyakorlat, amelyet a járási hivatalok földügyi osztályai alkal­maznak. A magyar és német ki­sebbség mezőgazdasági vagyonát a kollektív bűnösség elvét hirdetve a 104/1945-ös rendelet alapján ko­bozták el, és ugyanez a rendelet jut­tatta az elkobzott földhöz a szlovák telepeseket. A jogi probléma az, hogy az 1991. június 24-én a föld­törvénnyel beinduló restitúciós fo­lyamat kapcsán előtérbe került a mai napig jogilag rendezeden tele­pes földek kérdése. Lényegében tu­lajdonjogi versengés áll fönn, még­pedig a visszaigényelt elkobzott föl­dek és a juttatott rendezeden föl­dek között. Szlovákia Legfelsőbb Bíróságának több olyan konkrét íté­lete van, amelyben kimondja, hogy az elkobzás csak akkor volt jogsze­rű, ha az akkori konfiskáló bizottsá­gok, illetve az illetékes hivatalok, amelyek kiadták az elkobzásra vo­natkozó határozatokat, betartották az akkor érvényben lévő törvénye­ket. Ha az elkobzási folyamat során bárminemű törvénysértés történt, akkor az állam jogalap nélkül vette el a vagyont. Ezek nagyon fontos döntések. Ha ugyanis az államra nem jogszerűen ruházódott rá a va­gyon, akkor nem válhatott tulajdo­nossá, tehát a vagyont nem is ad­hatta tovább a telepeseknek. Az ilyen, a dekrétum szellemét is sértő eljárásokra nagyon sok gyakorlati példa hozható fel. A vagyonfosztás jogtalanságát nem teszi jogszerűvé az, hogy azóta eltelt több mint öt­ven év. Miként akadályozhatják a rende­zést a földügyi osztályok? A gyakorlat azt mutatja, hogy ezen osztályok ignorálják a Legfelsőbb Bíróság említett döntéseit. Márpe­dig azok egy jogállamban prece­dens értékűek, azaz analóg ügyek­ben a jogi állásfoglalásokat be kell tartani. Különben csorbul a jogál­lamiság, hiszen egy jogállamban ugyanazon kérdésben csak egyféle döntést lehet hozni. Konkrét példá­kat lehet sorolni a komáromi föld­ügyi osztály hatáskörébe tartozó restitúciós ügyek közül, amelyeket éppen a telepes földek tulajdonjo­gának rendezedensége miatt nem lehet lezárni. Amint már említet­tem, versengés van a restitúciós jogigény és a juttatott tulajdon igé­nye között. Ebbe a folyamatba az állam hatalmi pozícióját kihasznál­va avatkozik be. 1996. június 6-án ugyanis született egy jegyzőkönyv, amelyet a szlovák kormányhivatal, a Legfelsőbb Bíróság, a Pozsony-vi­déke Kerületi Bíróság, valamint a mezőgazdasági minisztérium ille­tékesei láttak el kézjegyükkel. A jegyzőkönyv azonban jogerővel nem bír, ugyanis a hivatalos tör­vénytárban sohasem volt kihirdet­ve. Ennek a jegyzőkönyvnek a re­züméje az, hogy a telepeseknek a juttatott földtől az 1950-es évek­ben közigazgatási határozattal tör­tént megvonása hatásköri túllépés volt, s ezért érvénytelen. Ki kell vi­szont mondani, hogy az 1996. júni­us 6-ai jegyzőkönyv alapvetően el­lentétes az 507/1950-es számú hir­detménnyel, valamint az 1956. ok­tóber 10-én a szlovák kormány ál­tal jóváhagyott kormányhatározat­tal. Jogállamban egy jogerős, meg- fellebbezheteden döntés megszün­tetése kizárólag bírósági határkör­be tartozik, és nem annullálható egy jegyzőkönyvre hivatkozva. Ugyanúgy egy jogszabályt csak re­leváns jogszabály szüntethet meg. Ez az eljárás példádan egy magát jogállamnak valló országban. A tisztánlátás érdekében tudni kell, hogy az ötvenes években az állam több esetben visszavonta a telepe­seknek a juttatáshoz való jogát. A kolleküvizáció idején a mezőgaz­dasági földek, köztük a juttatott te­rületek is visszakerültek az állam használatába, sok telepes vissza­költözött eredeti lakhelyére és nem törődött tovább a földekkel. Ezért 1950-58-ban az akkori járási hiva­talok jogerős határozattal vissza­vették ezen telepesek földjét. És éppen ezen juttatott földek megvo­nását kérdőjelezte meg az 1996. június 6-ai jegyzőkönyv. Arra hi­vatkozva, hogy a juttatásmegvonás törvénytelen volt és az akkori hiva­talok hatásköri túllépést követtek el, utasították a mostani járási hi­vatalok földügyi osztályait, hogy tekintsék semmisnek a megvoná­sokat. Erre a tényre Brüsszelben is felhívtam az európai parlamente­rek figyelmet, és természetesen a földügyi osztály illetékesei előtt is számtalanszor írásban hivatkoz­tam erre a jogellenességre. Itt van továbbá a 180/1995-ös földrendezési, ún. ROEP-törvény, amely közvetve ugyancsak kiha­tással van a restitúcióra. E jogszabály célja, hogy felülvizs­gálja bizonyos földterületek tulaj­donjogát. Ha viszont nekem rende­zett a tulajdonviszonyom, amit tu­lajdonlappal tudok bizonyítani, ak­kor az államnak nincs oka és joga felülvizsgálni azt. Mivel az említett telepes földek nem voltak telek- könyvezve, ez a jogszabály elbir­toklással helyezi tulajdonjogba a te­lepeseket. Bár 11. paragrafusa meg­tiltja azon földek elbirtoklását, amelyekhez restitúciós igény kap­csolódik, a földügyi osztályok ezt nem veszik figyelembe. Több ügy­felemmel is megtörtént, hogy föld­jét elbirtokolták és a ROEP-folya- maton belül új személyeket jegyez­tek be tulajdonosként. A földtör­vény kimondja, hogy az eredeti föl­deket nem lehet visszaadni akkor, ha időközben más természetes sze­mély tulajdonába kerültek. Jogilag viszont az a bejegyzett tulajdon, amelyet a kataszteri hivatalban ve­zetnek és érvényes tulajdonlap iga­zol. Annak ellenére, hogy a jutta­\S Megtörténik a jut- * tatott földek jogi véglegesítése, és a tele­pesek 50 év után tu- . . lajdonlapot kapnak. >> tott földek nagy része soha nem volt telekkönyvezve, a földügyi osz­tály arra való hivatkozással, hogy a restitúciós igényt képező földek más magánszemélyek tulajdonát képezik, félbeszakítja a restitúciós eljárást. A ROEP-en belül megtörté­nik a juttatott földek jogi véglegesí­tése, és a telepesek 50 év után tulaj­donlapot kapnak. így válik ebből a helyzetből status quo, és a földügyi osztályok az utólag kiadott tulaj­donlapokra hivatkozva az eredeti tulajdonosok kárpótlási jogát pénz­ben vagy pótföldben ítélik meg. A magyar lakosság így szakad el ere­deti tulajdonától, hiszen a pótfölde­ket a Szlovák Földalap (SPF) ott je­löli ki, ahol éppen ilyen pótfölddel rendelkezik. Mindezt nem tekint­hető másnak, mint a Benes-dekré- tumok napjainkban történő jogba helyezésének. Ön mit vár a brüsszeli meghall­gatástól? Már azt is fontos eredmény, hogy az EP figyelme végre ráirányult a dek­rétumok kérdésére. A hamarosan Szlovákiába látogató küldöttség minden bizonnyal felülvizsgálja majd a konkrét eseteket és megálla­pítja, hogy sérül-e a jogállamiság elve vagy sem. Nagyon oda fognak figyelni arra, hogy a csatlakozni kí­vánó országban betartják-e ezt az elvet. Nálunk a Benes-dekrétu- mokat emocionálisan közelítik meg, pedig jogi kérdés. Az új törvény alapján a járási hivatalok és a Szlovák Földalap birtokrendezés címén bármit megtehet a telkekkel Az OKS szerint „újraállamosítják” a földeket SITA-HÍR Pozsony. A járási hivatalok ezentúl az értékesebb földingatlanokat gyakorlatilag elvehetik tulajdono­saiktól, s elég, ha kisebb értékűt adnak cserébe - állítja a birtokren­dezésről szóló törvény most elfoga­dott módosításáról a Polgári Kon­zervatív Párt (OKS). A módosítást a kormány és a parlament is jóvá­hagyta. „A jogszabály az európai uniós integráció szempontjából sem volt elsődlegesen fontos, en­nek ellenére a parlamenti ülésszak programpontjai közé euro- törvényként csempészték be” - fi­gyelmeztetett Peter Tatár, a polgári konzervatívok elnöke. Az OKS sze­rint a módosítás értelmében a járá­si hivatalok a tulajdonostól meg­vonhatják annak értékesebb föld­területét, s helyette olcsóbbat utal­hatnak ki, sőt, esetenként a földin­gatlan egy részét teljesen elvehetik. A Szlovák Földalapnak (SPF) joga lesz egyes földterületek megvásár­lására, bizonyos esetekben a hiva­talos hirdetményekben feltüntetett összegért. Tatár ezt a magántulaj­don „újraállamosításának” tartja. A földtulajdonos az ilyen intézkedé­sek ellen nem fordulhat bíróság­hoz, sem pedig a járási hivatalok fölé rendelt államigazgatási szer­vekhez. „Követeltük a köztársasági elnök hivatalától, hogy az államfő utalja vissza a törvényt. Egy alkot­mánybírósági beadványt is előké­szítünk” - közölte Tatár. A pártel­nök tájékoztatott, hogy a kormány Pavel Koncos földművelésügyi mi­niszter előterjesztésében már az er­dőtörvény módosító javaslatát is elfogadta, s hamarosan sürgősségi eljárással szeretné a parlament elé terjeszteni. Ez a tervezet teljesen lehetetlenné tenné a szlovák erdő­gazdálkodási állami vállalat átala­kítását, s megakadályozza az erdők magánosítását is. „Az államnak, vagyis az adófizetőknek pénzelni­ük kell az erdők biztosítását és az erdőgazdálkodást. Az állami dotá­ciót azok az erdőtulajdonosok kap­ják majd, akiknek nem volt elégsé­ges hozamuk, s hogy mi számít an­nak, azt valamelyik minisztériumi hivatalnok fogja eldönteni” - véli Peter Tatár. RÖVIDEN Gyengültek térségünk fizetőeszközei Pozsony. A lengyel pénzügyminiszter tegnapi váratlan lemondása a cseh és szlovák korona, a lengyel zloty és a magyar forint érték- vesztését idézte elő. A szlovák koronára emellett negatív hatást gyakorolt a Mikulás Dzurinda kormányfő elleni parlamenti bizal­matlansági indítvány, ennek következtében tegnap a korona az; euróhoz viszonyítva összesen 23,50 fillért veszített a kurzusából és 44,270/320 korona/euró szinten állapodott meg. (TASR) Szeptembertől adatvédelmi törvény Pozsony. Másodszor is jóváhagyta a parlament az adatvédelmi tör­vényt. A honatyák elfogadták Rudolf Schuster jogszabállyal kap­csolatos kifogásait, azaz a norma most expressis verbis tartalmazza az adatvédelmi hivatal létrehozását. Szeptember 1-től lesz hatá­lyos, így a választójogi normával sem ütközik, (sza) Új vezető a telefontársaságnál Pozsony. A Szlovák Távközlési Vállalat (ST) igazgatótanácsa tegnap leváltotta posztjáról Ladislav Mikust, az ST elnökét. A cég vezetését átmenetileg Mark von Lillienskioldra, a cég alelnökére bízták, (ú) Megtalálták a hortobágyi tűz okát Budapest. Vélhetően a nap sugarait összegyűjtő üvegcserepek gyújtották fel a múlt héten a Hortobágyot, s mintegy 7 ezer hektá­ron égett le a puszta. Czéh István tűzoltó alezredes elmondta: meg­találták a Hortobágyi Nemzeti Park területén azt az árkot, amely­ben üvegcserepek voltak. (MTI) Fogas: jól halad a jogharmonizáció Pozsony. Szlovákia jól halad a jogharmonizációval, jelentette ki Eubomír Fogas törvényalkotásért felelős miniszterelnök-helyettes. Tavaly és 2002 első negyedévében összesen 234 általános érvényű jogi normát fogadtunk el, ebbe 952 uniós előírást dolgoztak be. Az egyes ágazatok közül a közlekedésügy, energetika, regionális poli­tika és a környezetvédelem már 90 %-ban eurokompatibilis. (sza) Módosult a köztisztviselői törvény Pozsony. A véglegesített köztisztviselői státust megítélő bizottságok­ban 2004. március 31-ig még nem állandó alkalmazottak is helyet kaphatnak, hagyták jóvá tegnap a képviselők, amikor beleegyeztek a törvény módosításába. Lubomír Piai, a köztisztviselői hivatal elnöke korábban kifogásolta, hogy a véglegesített státust megítélő bizottság­ba a törvény szerint csak véglegesített állami alkalmazottak kerülhet­nek, amit képtelenség teljesíteni. Bauer Edit szociális államtitkár sze­rint ennek ellenére nem volt életbe vágóan fontos a módosítás. „Az összes hivatalvezetői fúnkciót már állandó köztisztviselő tölti be” - nyilatkozta lapunknak Bauer Edit. (sza) Rossz az üzletláncokról szóló szlovák törvény Dirk Meganck bírál TASR-HIR Brüsszel. Az Európai Bizottságot (EB) nyugtalanítja az üzletláncokról elfogadott szlovák törvény, mert az összeegyeztethetetlen az Unió belső piacának működési szabályaival. Ezt Dirk Meganck, az EB és Szlovákia közös csatlakozási bizottságának brüsszeli főtárgyalója jelentette ki. Az EB-t főként az aggasztja, hogy az üzledáncoknak arányosan szlováki­ai termékeket is fel kell venniük áru­kínálatukba, ami elbizonytalaníthat­ja a gyártókat. A főtárgyaló közölte, hogy Pozsonynak ezt a rendelkezést ki kell iktatnia a törvényből, s a köl­csönösen elfogadható megoldás ki­alakításához az EB kész szakértőket is rendelkezésre bocsátani. Meganck ugyanakkor reméli, hogy a parla­ment mihamarabb elfogadja a diszk­riminációellenes törvényt, mert sze­retné, ha az EB októberi ország­jelentésében már a jóváhagyás ténye szerepelhetne. ári felüdülés Öonefc és lakásának az UI SZÓ napilappal 2. JáfSSlöH 0\L (Jj S *\y€vje meg érAeVes egy\YéV\

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents