Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)
2002-07-25 / 171. szám, csütörtök
A kerékkutya magánya őry Attila új regénye aligha- / XT nem az író régi, kipróbált Y híveinek is meglepetést 7 zerez. Mindenekelőtt azzal, hogy Győry Attilának volt ereje és bátorsága szakítani azokkal a maní- rokkal, amelyek előző regényének, az Ütközésnek művészi színvonalát meglehetősen gyengítették (a kimódoltságra, túlbonyolí- tottságra, az eléggé át nem gondolt írói koncepcióra utalnék). A Kerékkutya kiérlelt, egyenletes színvonalú regény, benne az író a különféle motívumok arányait mindvégig egyensúlyban tudja tartani. A regény cselekményének ívét sehol sem töri meg a fő történettel csupán lazán összefüggő mellékszálakkal. Az Ütközéssel ellentétben a Kerékkutya koncepciója világos, beszédmódja viszonylag hagyományos és egyszerű, kompozíciója átlátható. A stílus egyszerűsége és a kompozíció aranyossága erényei a regénynek. De hát lássuk, miről is van szó! A fülszöveg szerelmiháromszög-történetet harangoz be. Simon, Barbara és Leó úgynevezett művészértelmiségiek. A főhős Simon író-dramaturg, Barbara színésznő, Leó fotóművész. Világuk horizontja nemigen terjed túl a belterjes pozsonyi művészvilág határain. Kilépni ebből a belterjességből nem tudnak, és talán nem is Győry Attüa Kerékkutya Kalligram Győry legújabb regénye, mondhatni, szerelmiháromszög-történet — szabadosságában talán az eddigi munkáit is meghaladja. A történet a mai Pozsonyban játszódik, hősei a harmincas éveiket tapossák, és képtelenek túllépni a saját árnyékukon. Személyes kudarcaik elől a testi szerelem, az alkohol, a kábítószer önkívületébe menekülnek, s kerékkutyákként rohannak végzetük felé. Kötve, 176 old., 15x21 cm bolti ár: 179 Sk kedvezménnyel: 169 Sk akarnak, mert érzik, hogy nem lenne hozzá erejük. Mindhárman válságos periódusban vannak, úgy is mint művészek, és úgy is mint magánemberek. Simon elszereti barátjának, Leónak feleségét, Barbarát. Ettől kezdve hármójuk kapcsolatát a kölcsönös hazudozás és öncsalás jellemzi. Simon kitörési kísérletei rendre kudarcba fulladnak. Vélt biztonsága egyik pillanatról a másikra szappanbuborékként pukkan szét, amikor ellopják az autóját és benne valamennyi iratát. A regény lapjain mind a három szereplő végigjárja a maga groteszk kálváriáját, s a végén mind a hárman magukra maradnak a felsülésük fölött érzett szégyenükkel. A Kerékkutya írója tehát egy eléggé szokványos történetet mesél el: a rég megboldogult hatvanas években „közérzetregénynek“ is nevezték az ilyet. Sarkadi Imre egy-egy drámáját és regényét (Oszlopos Simeon, A gyáva) Szász Imre, Birkás Endre egyik-másik művét vagy Mándy Iván kisregényét, a Fabulya feleségeit említhetném még a Kerékkutya felmenői között. Győry Attila egy rég halottnak vagy legalábbis idejét múltnak vélt regénytípust porolt le. De ezt egyáltalán nem elmarasztalásképp mondom. Az értelmiségi ember „válsága” permanens, az értelmiségi lét kioperálhatatlan tartozéka. Egy értelmiséginek „illik” folyamatosan válságban lennie, az ún. entellektüel tesz róla, hogy válságban legyen, különben mint entellektüel- nek befellegzett neki — a többi entellektüel konformistának fogja tartani, és lesajnálja. Győry Attila írói viszonya a maga valódi és álproblémáiba belegabalyodott értelmiségi figuráihoz alapvetően ironikus. Ez az ironikus felülnézet megóvja a giccsesség csábításaitól. A Kerékkutya is jó példa arra, hogy sosem a téma, hanem az író témakezelése dönti el, hogy a témából jó regény lesz-e vagy pedig giccs. Az ironikus figuraábrázolás, a groteszk komikumot megnemesítő, visszafogott, de azért hallható-látható írói együttérzés olyan új vonása Győry Attila művészetének, amely megérdemli a feltéüen elismerést. Ennek, továbbá az írói beszédmód nem affektált spontaneitásának és lendületének, az egyes epizódok árnyalt kidolgozottságának köszönhető, hogy az író kihozza a témából a maximumot. A tarotkártyával való játéka révén szinte észrevétlenül, erőltetettség nélkül épít be a regénybe egy olyan síkot, amely kiemeli a szokványos történetet a hét- köznapiságából. Oly módon, hogy a becsempészett misztikum nem csapja agyon a realista alaptörténetet. Sőt, azt is lehetővé teszi az író számára, hogy amikor főhősét afféle élőhalottnak láttatja már, azt ne direkt módon hozza olvasói tudomására. Az eddig leírtakból is sejthető talán, hogy a Kerékkutya szórakoztató olvasmány, de nem egy újabb tucatterméke az ún. szórakoztató irodalomnak. Irodalom a javából, amelynek élvezetéhez jó szem és kifinomult hallás kell. Grendel Lajos Duba Gyula Halódó parasztvilág Madách-Posonium A regény főhőse hazaérkezve szülőfalujába felidézi a régi emlékeket, ugyanakkor szembesül a valósággal, a falu mai életével. Rájön, hogy az egykori parasztvilág halódását legmélyebben ő maga éli meg. Kötve, 243 old., 13x20 cm bolti ár: 165 Sk kedvezménnyel: 155 Sk Peter Zajac Másnapos ország Kalligram Válogatás a szerző tanulmányaiból. Valamennyi a közös közép-európai gondokról szól, az irodalomtudós, a közéleti ember, a gondolkodó szemszögéből. Fűzve, 304 old., 12x20 cm bolti ár: 220 Sk kedvezménnyel: 199 Sk Nemes Mihály Magyar viseletek története Méry Ratio Az 1896-os millennium jegyében alkotta meg művét az illusztrátor. A könyv áttekintést ad az egyes évszázadok viseletéiről és öltözködéséről. Kötve, 96 old., 21x29 cm bolti ár: 590 Sk kedvezménnyel: 539 Sk Jókai Mária András-naptól farsangig Nyitra vidékén AB-ART A kötet a téli időszak ünnepeit, szokásait, babonáit veszi sorra. Fotódokumentumokkal. Fűzve, 124 old., 14,5x21 cm bolti ár: 150 Sk kedvezménynyel: 139 Sk Halódó parasztvilág DUBA CSIRA Könyvjelző 3/02
