Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-25 / 171. szám, csütörtök

A kerékkutya magánya őry Attila új regénye aligha- / XT nem az író régi, kipróbált Y híveinek is meglepetést 7 zerez. Mindenekelőtt azzal, hogy Győry Attilának volt ereje és bátorsága szakítani azokkal a maní- rokkal, amelyek előző regényének, az Ütkö­zésnek művészi színvonalát meglehetősen gyengítették (a kimódoltságra, túlbonyolí- tottságra, az eléggé át nem gondolt írói kon­cepcióra utalnék). A Kerékkutya kiérlelt, egyenletes színvonalú regény, benne az író a különféle motívumok arányait mindvégig egyensúlyban tudja tartani. A regény cselek­ményének ívét sehol sem töri meg a fő törté­nettel csupán lazán összefüggő mellékszá­lakkal. Az Ütközéssel ellentétben a Kerékku­tya koncepciója világos, beszédmódja vi­szonylag hagyományos és egyszerű, kompo­zíciója átlátható. A stílus egyszerűsége és a kompozíció aranyossága erényei a regény­nek. De hát lássuk, miről is van szó! A fülszöveg szerelmiháromszög-történetet harangoz be. Simon, Barbara és Leó úgynevezett művész­értelmiségiek. A főhős Simon író-dramaturg, Barbara színésznő, Leó fotóművész. Világuk horizontja nemigen terjed túl a belterjes po­zsonyi művészvilág határain. Kilépni ebből a belterjességből nem tudnak, és talán nem is Győry Attüa Kerékkutya Kalligram Győry legújabb regénye, mondhatni, szerelmiháromszög-történet — szaba­dosságában talán az eddigi munkáit is meghaladja. A történet a mai Pozsony­ban játszódik, hősei a harmincas évei­ket tapossák, és képtelenek túllépni a saját árnyékukon. Személyes kudarcaik elől a testi szerelem, az alkohol, a kábí­tószer önkívületébe menekülnek, s ke­rékkutyákként rohannak végzetük felé. Kötve, 176 old., 15x21 cm bolti ár: 179 Sk kedvezménnyel: 169 Sk akarnak, mert érzik, hogy nem lenne hozzá erejük. Mindhárman válságos periódusban vannak, úgy is mint művészek, és úgy is mint magánemberek. Simon elszereti barátjának, Leónak feleségét, Barbarát. Ettől kezdve hár­mójuk kapcsolatát a kölcsönös hazudozás és öncsalás jellemzi. Simon kitörési kísérletei rendre kudarcba fulladnak. Vélt biztonsága egyik pillanatról a másikra szappanbuborék­ként pukkan szét, amikor ellopják az autóját és benne valamennyi iratát. A regény lapjain mind a három szereplő végigjárja a maga gro­teszk kálváriáját, s a végén mind a hárman magukra maradnak a felsülésük fölött érzett szégyenükkel. A Kerékkutya írója tehát egy eléggé szok­ványos történetet mesél el: a rég megboldo­gult hatvanas években „közérzetregénynek“ is nevezték az ilyet. Sarkadi Imre egy-egy drámáját és regényét (Oszlopos Simeon, A gyáva) Szász Imre, Birkás Endre egyik-má­sik művét vagy Mándy Iván kisregényét, a Fabulya feleségeit említhetném még a Kerék­kutya felmenői között. Győry Attila egy rég halottnak vagy legalábbis idejét múltnak vélt regénytípust porolt le. De ezt egyáltalán nem elmarasztalásképp mondom. Az értel­miségi ember „válsága” permanens, az értel­miségi lét kioperálhatatlan tartozéka. Egy ér­telmiséginek „illik” folyamatosan válságban lennie, az ún. entellektüel tesz róla, hogy vál­ságban legyen, különben mint entellektüel- nek befellegzett neki — a többi entellektüel konformistának fogja tartani, és lesajnálja. Győry Attila írói viszonya a maga valódi és álproblémáiba belegabalyodott értelmiségi figuráihoz alapvetően ironikus. Ez az ironi­kus felülnézet megóvja a giccsesség csábítá­saitól. A Kerékkutya is jó példa arra, hogy so­sem a téma, hanem az író témakezelése dön­ti el, hogy a témából jó regény lesz-e vagy pedig giccs. Az ironikus figuraábrázolás, a groteszk komikumot megnemesítő, vissza­fogott, de azért hallható-látható írói együtt­érzés olyan új vonása Győry Attila művésze­tének, amely megérdemli a feltéüen elisme­rést. Ennek, továbbá az írói beszédmód nem affektált spontaneitásának és lendületének, az egyes epizódok árnyalt kidolgozottságá­nak köszönhető, hogy az író kihozza a témá­ból a maximumot. A tarotkártyával való játé­ka révén szinte észrevétlenül, erőltetettség nélkül épít be a regénybe egy olyan síkot, amely kiemeli a szokványos történetet a hét- köznapiságából. Oly módon, hogy a be­csempészett misztikum nem csapja agyon a realista alaptörténetet. Sőt, azt is lehetővé te­szi az író számára, hogy amikor főhősét affé­le élőhalottnak láttatja már, azt ne direkt mó­don hozza olvasói tudomására. Az eddig leírtakból is sejthető talán, hogy a Kerékkutya szórakoztató olvasmány, de nem egy újabb tucatterméke az ún. szóra­koztató irodalomnak. Irodalom a javából, amelynek élvezetéhez jó szem és kifinomult hallás kell. Grendel Lajos Duba Gyula Halódó parasztvilág Madách-Posonium A regény főhőse hazaérkezve szülőfalujába fel­idézi a régi em­lékeket, ugyan­akkor szembe­sül a valósággal, a falu mai életé­vel. Rájön, hogy az egykori pa­rasztvilág haló­dását legmélyeb­ben ő maga éli meg. Kötve, 243 old., 13x20 cm bolti ár: 165 Sk kedvezménnyel: 155 Sk Peter Zajac Másnapos ország Kalligram Válogatás a szerző tanulmányaiból. Valamennyi a kö­zös közép-európai gondokról szól, az irodalomtudós, a közéleti ember, a gondolkodó szem­szögéből. Fűzve, 304 old., 12x20 cm bolti ár: 220 Sk kedvezménnyel: 199 Sk Nemes Mihály Magyar viseletek története Méry Ratio Az 1896-os mil­lennium jegyé­ben alkotta meg művét az illuszt­rátor. A könyv át­tekintést ad az egyes évszázad­ok viseletéiről és öltözködéséről. Kötve, 96 old., 21x29 cm bolti ár: 590 Sk kedvezménnyel: 539 Sk Jókai Mária András-naptól farsangig Nyitra vidékén AB-ART A kötet a téli idő­szak ünnepeit, szokásait, babo­náit veszi sorra. Fotódokumen­tumokkal. Fűzve, 124 old., 14,5x21 cm bolti ár: 150 Sk kedvezmény­nyel: 139 Sk Halódó parasztvilág DUBA CSIRA Könyvjelző 3/02

Next

/
Thumbnails
Contents