Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-25 / 171. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 25. A palesztinokat felbőszítette az izraeli légi támadás, nem válogatnak a célpontokban Bosszút forral a Hamász / Vita, résztvevők nélkül Bukarest. Partnerek hiányá­ban eddig elmaradt a nézetek ütközése a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, ehelyett a részvétel kérdésé­ről támadt vita a Romániai Magyar Demokrata Szövetsé­gen belül. A Tőkés László ne­vével fémjelzett Reform Tö­mörülésen kívül az RMDSZ többi politikusa nem vett részt a vitákban, ugyanúgy a román politikusok sem. Ed­dig csak a Fidesz politikusai voltak jelen, de nem volt ki­vel vitázniuk, (ú) Kalinyingrád ködös jövője Brüsszel. Brüsszelben meg­kezdődtek az EU és Orosz­ország tárgyalásai arról a problémáról, hogy az orosz személyek és áruk milyen rendszerben mozoghassa­nak az elszigetelt kalinying- rádi terület és az anyaor­szág között Lengyelországon és Litvánián keresztül, miu­tán e két ország várhatólag rövidesen az Európai Unió tagja lesz. Moszkva élesen tiltakozik területe elszigete­lése ellen, az unió szeptem­berben fog tanulmányt készí­teni a miniszteri tanács szá­mára a szerinte szóba jöhető változatokról. (MTI) Cl Külföld A térkép nem hazudik - véli Vlagyimir Jegorov, Kalinyingrád polgármestere (TASR/EPA) Mello az új emberi jogi főbiztos New York. Új emberi jogi főbiztosa van az ENSZ-nek a brazil Sergio Vieira de Mello személyében, akit a világszervezet közgyűlése közfelkiáltással választott meg e tisztségre. Az ENSZ- közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta Kofi Annan fő­titkár döntését, aki még hét­főn nevezte ki a főbiztosi posztra Mellót, aki az ír Mary Robinsontól veszi át a hivatalt. (MTI) Feloldották az utazási tilalmat Washington. Az amerikai képviselőház többségi szavazattal (262 igen, 167 nem) elfogadta azt a javas­latot, hogy az amerikai ál­lampolgárok Kubába utazásá­nak immár négy évtizedes ti­lalmát végre feloldják. A kép­viselőház a hivatalos ameri­kai álláspont s a múltbeli ta­pasztalatok alapján várható elnöki vétó ellenére támogat­ta az indítványt. (MTI) Újabb terroristák letartóztatása Athén. A szélsőbaloldali No­vember 17. nevű terrorcso­port újabb tagjait tartóztat­ták le Görögországban. Ezzel tizenkettőre emelkedett a hír­hedt terrorszervezet elfogott tagjainak a száma. A legutol­só letartóztatott egy olyan személy, aki az elmúlt évek­ben több véres támadásban vett részt. (MTI) Gáza/Jeruzsálem. A Hamász nevű radikális palesztin mu­zulmán mozgalom bejelen­tette, izraeli polgári szemé­lyek is célpontjai lesznek megtorló hadjáratának, amellyel a gázai lakóterüle­tet ért hétfő esti izraeli raké­tatámadásra, illetve a szer­vezet egyik vezetőjének meg­ölésére válaszol. MTI-HÍREK „Minden izraeli minden időpont­ban és minden helyen célpontja a palesztin ellenállásnak” - jelentet­te ki a szervezet szóvivője, Mah­mud Zahar az egyiptomi MENA hírügynökségnek. A Hamász kato­nai szárnya, az Ezzedin el-Kasz- szám szervezet nyilatkozatában felszólította minden fegyveres sejt­jét, hogy készüljön fel a megtorlás­MTI-HÍR Prága/Bécs. Az új cseh külügymi­niszter szerint Prága semmiképpen sem változtat a Benes-dekrétu- mokat érintő hivatalos álláspont­ján, de ennek ellenére hajlandó a kérdésről úgy Németországgal, mint Ausztriával is beszélni. „Olyan állam vagyunk, amelynek ezekben a kérdésekben (Benes-dekrétu- mok) világos álláspontja van. Mint demokratikus és szuverén állam, ezt az álláspontot tartani fogjuk” - nyilatkozta Cyril Svoboda abban az interjúban, amelyet a Mladá Fronta Dnes című prágai liberális napüap jcözölt. A cseh parlament áprilisban nyilatkozatot fogadott el, amelyben elutasította a Benes-dekrétumok bármiféle módosítását, s leszögez­te, hogy a háború után kialakult csehországi jogi és vagyoni viszo­nyok szentek és sérthetetlenek. A cseh diplomácia új vezetője az in­terjúban leszögezte: vannak témák, amelyekről tárgyalni már nem le­TASR-HÍR Prága. Harmincmillió cseh koro­nát készpénzben, két pisztolyt és három lőceruzát talált a cseh rendőrség annak a volt külügymi- nisztériumi tisztségviselőnek, Karel Srbának a házában, aki az őt visszaéléssel gyanúsító újságíró­nőt, Sabine Slonkovát bérgyilkos­okkal akarta eltetetni láb alól. Er­ről az érintett újságírónó lapja, a Mladá fronta Dnes értesült meg­bízható rendőrségi forrásból. A hatóság egyelőre nem erősítette meg az információt. A pénzre MTI-HÍREK Prága/Washington. Prágában fo­kozott védelemben részesítik a zsi­dó műemlékeket és az egész egykori zsidóvárost, nehogy esetleg terro­rista támadás áldozatául essenek. A biztonsági intézkedéseket a belügy- minisztd' rendelte el az országos vé­delmi tanács döntése alapján - je­lentette be a prágai belvárosi rend­őrség igazgatója, Jiíí Sellner. Kifejtette: a városi rendőrség már az idei nyári turistaszezon kezdete óta fokozott mértékben van jelen az egykori zsidóvárosban. Most a leg­fontosabb műemlékek környékén kamerákat helyeznek el, illetve megtiltják, hogy gépkocsival behajt­sanak a közelükbe. A környéken ía- kók speciális kártyákat kapnak, amelyek lehetővé teszik nekik, hogy ra, „fojtsa a vér tengerébe Izraelt”. Jasszer Abed Rabbo palesztin tájé­koztatási miniszter szerint azért öl­te meg Izrael Szaleh el-Sahadot, a Hamász fegyveres szárnyának ve­zetőjét, hogy meghiúsítsa az ön­gyilkos merényletek beszüntetésé­re vonatkozó egyezséget, amely körvonalazódott több palesztin mozgalom tárgyalásain. A politi­kus kijelentette: a tárgyalásokon részt vevő palesztin szervezetek elvben már meg is egyeztek, hogy véget vetnek az Izrael-ellenes me­rényleteknek, ha a zsidó állam ki­vonja katonáit az újra megszállt ciszjordániai városokból, és fel­hagy a palesztin vezetők elleni ka­tonai csapásokkal. Móse Kacav izraeli államfő szerint a politikai vezetőknek vállalniuk kell a felelősséget azért a „hibáért”, amelyet a gázai légi csapás során elkövettek. Az államfő elítélte az ártatlan polgári személyek halálát, hét, ez azonban nem zárja ki azt, hogy ne is beszéljenek róíuk. „Úgy vélem, a múltban éppen azért tör­tént sok hiba, mert a (kényes) té­mákról nem beszéltünk nyíltan” - mutatott rá Svoboda. Csehországban az utóbbi hóna­pokban néhány olyan vélemény is elhangzott, hogy Svoboda nem lesz jó külügyminiszter, mert mint kereszténydemokrata nyilván nyi­tottabb lesz a Benes-dekrétumok revízióját követelő osztrák és né­met konzervatív pártok érveinek irányában. Svoboda ezt többször is határozottan cáfolta és visszauta­sította. Megjegyezte, a választások előtt többen is „valamiféle fekete inter- nacionáléról és más hasonló értel­metlenségről” beszéltek „Mi vi­szont világosan megmondtuk, hogy bizonyos lépésekre nem ke­rül sor. Bizonyos dolgokban a múlt a múlthoz tartozik és ott a mi álláspontunk természetesen nem változik. Ma azt mondjuk, készek Srba kocsijában bukkantak, amely a volt tisztviselő házának garázsá­ban állt. Srba azt állítja, hogy a pénzt biztonságos helyre akarta rejteni, megkerülhetetlen azon­ban maga a kérdés, hogy a férfi hogyan tehetett szert ekkora ösz- szegre. Kérdés az is, miért a visz- szaeső, kábítószeres bűnözőt, a vimperki Karol Rziepelt bérelte fel, aki - a gyilkosságot meghiúsít­va - a t,megbízást” jelentette a rendőrségen. A nyomozók szerint Srba akkor hibázott, amikor az ügybe bevonta tettestársát, Éva Tomsovicovát, aki két vállalkozón behajtsanak a tiltott zónákban léte­ző parkolóhelyekre, garázsokba. Jakub Svec, a belügyminisztérium illetékese elmondta, egyelőre hat kamera fogja figyelni a zsidóvárost. Az összes kamerát rákapcsolják az országos rendőrség kerületi székhe­lyére. Karel Sidor prágai rabbi, a csehországi zsidó hitközségek veze­tője üdvözölte az intézkedéseket, s úgy vélte, hogy hozzájárulnak a zsi­dó műemlékek és az azokat napon­ta felkereső nagyszámú hazai és külföldi látogató biztonságának a megszüárdításához. A prágai zsidó­város a cseh főváros egyik legna­gyobb turistacsalogatója. Közben a terrorizmus elleni küzde­lemre 28,9 milliárd dollár rendkívü­li keretet szavazott meg az amerikai törvényhozás alsóháza. A Pentagon afganisztáni akciói, az Egyesült Ál­és kijelentette: az izraeli politikai vezetőknek vállalniuk kell a fele­lősséget. Szilvan Salom pénzügy- miniszter úgy nyilatkozott: Ariel Sáron miniszterelnök nem tudott arról, hogy polgári áldozatokkal járhat a Hamász katonai vezetője elleni támadás. „Hogyan adhatott volna engedélyt a miniszterelnök és a védelmi miniszter a csapásra, ha tudták volna, hogy az ártatlan polgári személyek életébe kerül­het?” - fogalmazott a miniszter, aki részt vett a biztonsági kabinet ülé­sén. Maga a miniszterelnök koráb­ban közölte: a hírszerzés nem je­lezte polgári személyek jelenlétét a támadás helyszínén. A gázai légicsapást, amelyben ki­lenc gyermek is meghalt, szerte a világon élesen elítélték. Még az Egyesült Államok - Izrael hagyo­mányos szövetségese - is kemény szavakkal bélyegezte meg a tör­ténteket. vagyunk erről vitatkozni. Ez min­den, amit erről mondani tudok” - jelentette ki Svoboda, megjegyez­ve, Prága ezen a téren jelenleg jobban megérteti magát Németor­szággal, mint Ausztriával. „Én tiszteletben tartom, hogy másnak más lehet a véleménye, s meg va­gyok győződve róla, hogy elsősor­ban Németországgal ezen a téren nincs semmi probléma. Bízom ab­ban, hogy hasonlóan alakul majd a helyzet Ausztriával is” - mondta a miniszter. Wolfgang Schüssel osztrák kancel­lár óvatos derűlátással fogadta az új cseh külügyminiszter, Cyril Svo­boda bejelentését, amely szerint ha tárgyalni nem is, beszélni lehet a Benes-dekrétumok ügyéről. „Na­gyon kedvezően kell értékelni az ilyen jelzéseket” - mondta Schüssel az ORF rádiónak. Hozzátette azon­ban, hogy óvatosan kell kezelni a dolgot, hiszen „nagyon nehéz meg­beszéléseket kell folytatni, míg eredményre jutunk”. keresztül Rziepelhez jutott el. Slonková meggyilkolása egymilli­óba került volna. Rziepel a Lidové noviny napilapnak elmondta, hogy előlegbe, majd a „munka” el­végzése után is száz-százezret ka­pott volna, s még kétezret arra, hogy Prágába utazzon. Srba ta­gad, s állítja, titkosszolgálati mes­terkedés áldozatává vált. Közben Václav Havel köztársasági elnök felszólította Ján Káván volt külügyminisztert, akinek hivatali idejében ténykedett Srba a minisz­tériumban, hogy vonja le a követ­keztetést az ügyből. lamokon belüli fokozott biztonsági intézkedések céljaira és New York elleni terrortámadás következmé­nyeinek felszámolására szánt költ­ségvetési kiadásokat elsöprő több­séggel, 397-32 arányban szavazták meg a képviselők. A tervezetről rö­videsen dönt a szenátus, majd a do­kumentum George Bush elnök elé kerül aláírásra. Bush négy hónappal ezelőtt kérte a pluszpénzeket a ter­rorizmus elleni harc céljaira, még erre - a szeptember 30-án záruló - pénzügyi esztendőre. A keretből 14,5 müliárd jutna az USA afganisz­táni akcióira és más katonai műve­letekre, 6,7 milliárd a belföldi biz­tonsági intézkedések megvalósításá­ra, valamint 5,5 milliárd New York városának támogatására a tavaly szeptember 11-i terrortámadás kö­vetkezményeinek felszámolásában. Csehország nem hajlandó tárgyalni a Benes-dekrétumokról, beszélni azonban igen Prága nem változtat álláspontján Tagadja a bérgyilkos megbízását a cseh külügyminisztérium volt tisztségviselője Srbánál harmincmilliót találtak A terrorizmus elleni harcra rendkívüli keretet szavazott meg az amerikai törvényhozás Zsidó műemlékek fokozott védelme Katolikus hívők tízezrei vettek részt a nemzetközi ifjúsági világnap alkal­mából rendezett ünnepség megnyitóján Torontóban. Jelen volt II. János Pál pápa is, aki élete egyik legnagyobb útjára vállalkozott. (TASR/AP) Másfél év felfüggesztettet kapott a magyar genetikus Czeizel Endre bűnös lampolgár lévén - nem indult eljá­rás. Czeizel végig tagadta bűnös­ségét és elmondta, nem az anyagi haszonszerzés volt a célja, hanem az, hogy meddő pároknak segít­hessen A professzor ügyvédje úgy véli, védence legfeljebb azért fele­lős, hogy nem ellenőrizte a külföl­di örökbefogadások menetét. Az üggyel kapcsolatba került Kör- mendy-Ékes Judit ügyvéd is. Az ORTT jelenlegi elnökét a magyar- országi örökbefogadás kapcsán bűnsegédlettel vádoltak, és a bíró­ság hat hónapos felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta. Az íté­let nem jogerős. intézet képviselőinek nem sikerült ártadanságukról meggyőzni a bi­zottságot a szenátusi kihallgatáson. Tegnap hatévi mélypontra zuhant a londoni értéktőzsde (LSE) irányadó indexe, ezúttal főleg a pénzügyi pa­pírok szabadesése miatt. A súlyos veszteségek láttán a brit kormányfő is megszólalt. Tony Blair brit minisz­terelnök közleményben fejezte ki azt a nyilván megnyugtatónak szánt meggyőződését, hogy a brit gazda­ság más országokénál jobb helyzet­ben van a jelenlegi tőzsdei hullám­verés átvészeléséhez. (MTI, FN) Videofelvételt közöltek az elrabolt kolumbiai elnökjelöltről Őserdei fogság MTI-HÍR Bogotá. Egy videokazetta tanúsá­ga szerint május 15-én még életben volt Ingrid Betancourt volt kolum­biai elnökjelölt, akit szélsőbalolda­li gerillák éppen öt hónappal ez­előtt raboltak el. A Noticia Úno he­lyi televíziós csatorna által sugár­zott kazetta feltehetően május 15- én készült, legalábbis Ingrid Betan­court fogságának 82. napjáról be­szél rajta. A felvételek szerint a szélsőbaloldali Kolumbiai Forra­dalmi Fegyveres Erők (FARC) az őserdőben tartották fogva a zöldek volt elnökjelöltjét. A május végi vá­lasztásokon egyébként a jobboldali - s a gerillák elíen kemény fellépést ígérő - Alvaro Uribe elsöprő győ­zelmet aratott, s augusztusban fog­lalja el hivatalát. Betancourtra a választók fél százaléka voksolt. A televíziós csatorna nem adott ma­gyarázatot arra, hogyan került hozzá az Ingrid Betancourtól szóló videofelvétel. A kazetta mindazo­náltal elrablása óta az első bizonyí­ték volt arra, hogy a 40 esztendős politikusasszony május 15-én még életben volt. Azóta viszont semmi hír róla, s nem tudni, él-e még. HAVARIAPRESS Budapest. Másfél év felfüggesz tett börtönre ítélték Czeizel End­rét. Az ismert genetikust emberke­reskedelemben bűnsegédként valc részvételben találta bűnösnek a Fővárosi Bíróság. Czeizelt és társa­it azzal vádolták, hogy anyagi ha­szonszerzés céljából szervezte! meg örökbeadásokat külföldre, il­letve egy alkalommal belföldre is. A vád szerint az orvos-genetikus 1994 és 1996 között Gáti Marian­nával közreműködve 1-8 ezer dől lárért adta örökbe a gyermekeket Gáti Marianna ellen - amerikai ál­Az amerikai cégek mellett a bankok is ludasak Mélyponton a tőzsde ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/London. A világ leg­nagyobb bankjai közül most kettőt azzal vádol az amerikai kongresz- szus vizsgálóbizottsága, hogy segí­tettek a tavaly decemberben össze­omlott Enron energiaforgalmazó milliárdos adósságát elrejteni. Ez ügyben még további 10 vállalat ke­rült szóba. A vád hatására a Citig­roup és a JP Morgan Chase részvé­nyei ötödével estek vissza, ezzel to­vább rontva a tőzsdepiac amúgy sem kielégítő helyzetén. A két pénz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents