Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)
2002-07-17 / 164. szám, szerda
6 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 17. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 28. számában feltett kérdésre a helyes válasz: 1903- ban. E héten az 500-500 koronát Sipos László privigyei, Molnár Lászlóné sajólénártfalvai és Horváth Anikó nagyszarvai olvasónk nyerte. Gratulálunk! Kiállítás Kántor János munkáiból Párkány. Ma délután 16 órakor Kántor János festő, grafikusművész munkáiból nyílik kiállítás a párkányi Városi Galériában. Az augusztus 6-áig látható kiállítást Nágel Dezső, Szőgyén polgármestere nyitja meg. (vkm) Czinka Panna Prímásverseny A Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya és Sajógömör önkormányzata az idén is megrendezi a Czinka Panna Prímásversenyt, amelyre 2002. szeptember 15-én kerül sor Sajógömörön. A szervezők várják a prímások jelentkezését az alábbi címen: Csemadok TV, Tomasíkova 11, 979 01 Rimavská Sobota. Tel-fax: 047/5623112, e-mail: pplgari@stonline.sk Jelentkezési határidő: 2002 augusztus 19. SZÍNHÁZ ESZTERGOM VÁRSZÍNHÁZ: Farkasvadászat (Emlékműsor Vlagyimir Viszockij tiszteletére) 21 MOZI POZSONY HVIEZDA: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) 16,18,20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Pókember (amerikai) 21.15 OBZOR: Kikötői hírek (amerikai) 18, 20.30 MLADOST: A hálószobában (amerikai) 15, 20 Vénasszonyok nyara (cseh) 17.30 TATRA: Birthday Girl (amerikaiangol) 17, 19, 21 ISTROPOLIS: Az időgép (amerikai) 18, 20.30 Gosford Park (amerikai-angol) 17.15, 20 Totál Káosz (amerikai) 17, 19, 21 CHARLIE CENTRUM: Eredendő bűn (amerikai-francia) 20.30 Egy csodálatos elme (amerikai) 18 Kiképzés (amerikai) 20.15 Pókember (amerikai) 18.15 Tájkép (szlovák) 18 Vadméhek (cseh) 20 KASSA CAPITOL: Totál Káosz (amerikai) 18, 20 ÚSMEV: Birthday Girl (amerikai-angol) 18 Unfaithal (amerikai) 20.30 IMPTJLZ: Horrorra akadva 2 (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA PATHI FÜRDŐ - KERTMOZI: Kémjátszma (amerikai) 21.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Bővér szálló (amerikai) 19 AMFITEÁTRUM: Bővér szálló (amerikai) 21.30 GALÁNTA - KERTMOZI: Vénasz- szonyok nyara (cseh) 21.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: Álmok útján (amerikai) 20 GYŐR PLAZA: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) 14.30,16.30,18.30, 20.30 Bővér szálló (amerikai) 14, 16, 18, 20 Jégkorszak (amerikai) 13, 14.45,16.30,18.15, 20 Penge 2 (amerikai) 15, 17.30, 20 Pókember (amerikai) 13, 15.20, 17.40, 20 A Skorpiókirály (amerikai) 16, 18, 20 Star Wars II. - A kiónok támadása (amerikai) 14.45,17.30, 20.15 Szilaj - A vad völgy paripája (amerikai) 13, 14.45, 16.30, 18.15, 20 Szitakötő (amerikai) 13.30,15.45,18, 20.15 Szörny Rt. (amerikai) 14 Traffic (német-amerikai 14,17, 20 Keresse a dSdrndp legújabb számát! Argentínában teljes a gazdasági csőd, a lakosság éhezik. Szlovákiában is bajok vannak. Összehasonlítható a két ország helyzete? • Kolozsváron a padok, a villanypóznák, de még a szemeteskukák is román nemzeti színben pompáznak. Ott minden nap ünnepnap? • Sokan úgy ismerik Quittner Jánost, mint a Szőttes vezetőjét. Amikor 1983-ban leállították az együttes működését, tiltakozásképpen országot váltott. Mi történt vele azóta? Jenny Schmid amerikai képzőművész videós-installációs kiállítása július 26-ig tekinthető meg az At Home Galleryben Fiatal lányok romlása a nagyvárosban TALLÓSI BÉLA Azt hiszem, az amerikai képzőművész, Jenny Schmid figuráit kár is lenne felszólítani Mészáros Márta filmjének címével, vagyis hogy szép lányok ne sírjatok. Jenny Schmid videója szereplőinek van okuk a sírásra. És hát azoknak is - feltételezem, az amerikai tinédzserlányoknak -, akik Jenny Schmid animációval és a számítógépes grafika eszközeivel készült videóját is ihlették. A so- moijai zsinagógában látható kiállítása (videó, installáció, animációhoz készült rajzok) is erre enged következtetni, már a címével is: A fiatal lányok romlása. Schmid kritikus művészeti érdeklődésének középpontjában a nagyvárosi szabados erkölcsök állnak, amelyek a nagybetűs életbe „kilökött”, s a támadások ellen nem felvértezett, csak magukra vagy hasonszőrű társaikra támaszkodható lányokat a sárba ránthatják. Mert az élet sűrűjében erkölcsi támasz nélkül tengődő tinik fejében nagy a zűrzavar, s nem képesek különbséget tenni a rájuk ható impulzusok között, vagyis megkülönböztetni, melyek csábítanak a rosszra, és melyek mutatják a jó irányt. A hatvanas évek végétől járja rendszeresen a szlovákiai magyar tájakat, személyes kapcsolatokat épített ki Ha nagy a zűrzavar a tinik fejében, nem tudnak különbséget tenni az őket érő impulzusok között, s hamar rossz útra tévednek - erről üzen Jenny Schmid kiállítása (Somogyi Tibor felvétele) Kosa László hatvanesztendős A magyar néprajzkutatók között az elsők sorában jelent meg tájainkon a hatvanas évek második felében, és miközben készülő munkáihoz nyersanyagot gyűjtött, az éppen csak kibontakozófélben lévő szlovákiai magyar néprajzi tudományosság akkor fiatal képviselőit szakmai tanácsokkal látta el, a szlovákiai magyar néprajzi tudományosság számára programcikket írt, majd néprajzi-művelődéstörténeti ismeretterjesztő előadásokat tartott országszerte. LISZKA JÓZSEF Mindez persze csak az egyik, számunkra, szlovákiai magyarok számára fontos Kosa László. A másik az a tudományszervező, szakíró, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művelődéstörténeti Tanszékének vezetője, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke, 1998 óta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1942. július 17-én született Cegléden. Gyermekkorát Gyulán töltötte, majd az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát magyarból és néprajzból (1967). Ezt követően a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának tudományos főmunkatársa, majd 1987- től a Eötvös Loránd Tudományegyetem Művelődéstörténeti Tanszékének a vezetője. Valahol olvastam, hogy a 21. század tudósának, amellett, hogy kiváló szakember, nagyon jó kommunikátornak is kell lennie. Magyarán: tudományos eredményeit el kell, hogy tudja adni a nagyközönségnek, meg kell, hogy tudja fogalmazni közérthető nyelven azokat az eredményeket, amelyeket előzőleg, illetve párhuzamosan a szakmai nagyközönség számára szaknyelven megfogalmazott. Nos, Kosa László ezen a téren messze megelőzte ezt az elvárást, hiszen a hatvanas évektől rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat (nálunk talán nincs is olyan város, kisváros, ahol ne fordult volna meg legalább egyszer), Szemerkényi Ágnessel közösen megírta az azóta több kiadást megért, Apáról fiúra című, jobbára az általános iskolás korú gyerekeknek szánt néprajzi ismeretterjesztő ösz- szefoglalást (1973). Inkább a közép- iskolás korosztálynak szól a Hagyomány és közösség című áttekintése (1984), illetve a művelt nagyközönségnek a Néphagyományunk évszázadai című gondolatébresztő nagyesszéje (1976). Alapvetően szintén ismeretterjesztő jellegű, bár a szakmai nagyközönség számára is számos új szempontot felvető munkája a „Ki népei vagytok?” Magyar néprajz című áttekintése (1998). Hosz- szú éveken át, Ortutay Gyulától átvéve szerkesztette-szervezte a Magyar Rádió Kis magyar néprajz című előadás-sorozatát, amelynek keretében megszólalási lehetőséget nyújtott a magyar szakma szinte valamennyi jelentősebb képviselőjének. A méltán népszerű sorozat legsikerültebb darabjai két külön kötetben is megjelentek később. Kezdetben agráméprajzzal foglalkozott, e témából írta kandidátusi értekezését is (A burgonya Magyarországon. Bp. 1980), majd fokozatosan a magyar nép táji-történeti tagolódásának kérdései felé fordult. Először a Magyar néprajzi lexikon ilyen tárgyú, Filep Antallal közösen írott szócikkeit gyűjtve egybe, azok elé elméleti-módszertani megközelítésű tanulmányt írva jelentkezett a témával (A magyar nép táji-történeti tagolódása. Bp. 1975), majd később, az azóta három kiadást megért, a Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-1920) c. nagydoktori értekezésében tért vissza a témához, néhány saját korábbi megállapítását is korrigálva (Bp. 1998). Miután/ miközben megírta a magyar néprajz tudománytörténetét (1989), részben nyilván a néprajz paradigmaváltására is reagálva, érdeklődése fokozatosan a társadalomnéprajz, illetve a művelődéstörténet felé fordult. Ennek eredménye egyebek között az általa szerkesztett Magyar művelődéstörténet (Bp. 1998), illetve a Fürdőélet a Monarchiában (Bp. 1999), továbbá a magyar kisnemesség művelődéstörténetét és társadalomnéprajzát taglaló szintézise („Hét szilvafa árnyékában”. Bp. 2001). E sorok írója éppen negyed évszázada ismeri az ünnepeltet. Akadémiai dolgozószobájában találkoztunk először, amit akkor, ha jól emlékszem, az azóta elhunyt Tárkány Szűcs Ernővel közösen használt. Éppen csak kezdő egyetemista voltam akkor, tele ambícióval, s a vajdasági Klamár Zoltán barátommal - aki már korábban is ismerte - látogattuk meg. Kosa elvégzendő kutatási feladatok tucatjait sorolta elő akkor nekünk, felváltva jugoszláviai és szlovákiai helyszínekkel. Még ma is élénken emlékezem arra a megdöbbent csodálatomra, amely aprólékos helyismeretének szólt. Akkor még nem tudtam, hogy a hatvanas évek végétől - szinte fogadott hazájaként - járja rendszeresen a szlovákiai magyar tájakat, személyes kapcsolatokat épített ki, 1968-ban az Irodalmi Szemlében megjelentette a szlovákiai magyar néprajzi kutatás programját, s hogy már dolgozik a később, Rozmaringkoszorú címen a Madách Kiadó gondozásában megjelentetett népköltészeti gyűjteményén, amely a szlovákiai magyar tájak szöveges folklóijába ad betekintést (1979). Bennünket, az akkor Budapesten tanuló szlovákiai magyar néprajzszakos hallgatókat arra biztatott később, hogy a gömöri Vály-völgy monografikus igényű kutatását végezzük el. Ez - B. Kovács István szervezőmunkájának köszönhetően - néhány éven belül, ha nem is monografikus igénnyel, megvalósult, s é- vek múlva a debreceni egyetem Gömör Néprajza c. sorozatában meg is jelent. Nyilván nem véletlen, hogy B. Kovács István tovább is folytatta Vály-völgyi kutatásait, és már a rendszerváltás után a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság Népismereti Könyvtár c. sorozatának első darabjaként megjelentethettünk egy újabb Vály-völgy kötetet. Kosa László azóta is jelen van a szlovákiai magyar tudományos életben. Tanácsaival, a Hidományos Kollégiumban elvállalt tagságával ott bábáskodott a Fórum Társadalomtudományi Intézet Etnológiai Központjának kialakításában, publikációnkba készséggel ad kéziratot, ajtaja mindig nyitva áll a szlovákiai magyar néprajzi tudományosság képviselői előtt. Ezúton is szeretnénk a ma hatvanadik életévét betöltő Kosa Lászlónak erőt, egészséget, töretlen munkakedvet és további eredményeket kívánni, innen, fogadott hazájából tisztelettel.
