Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-05 / 129. szám, szerda
Vélemény és háttér KOMMENTÁR Kettészakadt ország SIDÓ H. ZOLTÁN Ha minden a tervek szerint halad, akkor Szlovákia július végére lezárhatja a régiófejlesztésről szóló európai uniós csatlakozási fejezetet. A rendkívül bonyolult, szinte valamennyi szakminisztériumot érintő fejezet módfelett fontos az ország számára, mivel ha eredményesen felnövünk a feladathoz, akkor valamivel bővebben csordogálhat az elmaradott térségek felkarolására fordítható támogatás a brüsszeli pénzcsapból. Különösebb előtanulmányok nélkül is megállapítható, hogy Szlovákia az Európai Unió átlagához viszonyítva elmaradott, egyes régióiban, úgynevezett éhségvölgyeiben pedig az életszínvonal már-már balkáni állapotokat idéző. Van azonban egy fényes kivétel, ez pedig a főváros és vonzáskörzete. Annak dacára, hogy a ligetfalui végtelen lakótelep polgára esetleg nem érzi, Pozsony mégis - már ami az egy főre jutó bruttó hazai összterméket illeti - elérte napjainkra az EU átlagát, sőt a volt szocialista országok alkotta térségben Prága után a második leggazdagabb. A Szlovák Nemzeti Bank által tegnap ismertetett adatok szerint 2001-ben az országba áramló külföldi működő tőke több mint 87 százaléka kötött ki Pozsonyban, s az 1989 óta nálunk megtelepült 226 milliárd koronának megfelelő külföldi tőkebefektetés közel kétharmada a fővárosban vélte megtalálni a számára legkedvezőbb feltételeket. Végül már csupán egyetlen érv: a napjainkban 12 500 korona körül mozgó országos átlagbér a fővárosban folyósított fizetéseknek köszönhetően ilyen magas, viszont az ország többi hét kerületének egyikében sem érik el ezt a szintet. Magyarországon sokszor beszédtéma a csillogó Budapest és a leszakadó vidék viszonya. Az 1989-ig tapasztalt mesterséges egyenlősdi végeztével már nálunk is kialakult ez a kettősség. Természetesen a megoldás nem az, hogy a sokszor bűnösnek, terpeszkedőnek kikiáltott főváros, esetünkben Pozsony szárnyalását lefékezik. A pozsonyi példa csupán jelzi, hogy ha a feltételek adottak, akkor akár Szlovákia is lehet vonzó befektetési terület. A tudatos, jól kidolgozott régiófejlesztésnek az volna a feladata, hogy a többi, sokszor leszakadó térséget felkarolja. Bár az egyes körzetek adottságai korántsem egyenlők, mégis meg kell adni a rosszabb helyzetben élőknek az esélyt a felemelkedésre. Ha a tényleges régiófejlesztést elhanyagoljuk, akkor az elmaradott körzetekből megindul az el- és kivándorlás, s ez - ismerve az ország komor demográfiai helyzetét - szó szerint vér- veszteség lenne. JEGYZET A kassai polgár IV. JUHÁSZ KATALIN Lám, ki gondolta volna, hogy megérjük a negyedik részt. Főszerepben Járay Sándor, a reáltudományok generalisszi- musza, akinek dokumentumregényében hetente történik annyi fordulat, mint sokunkéban egy hosszú élet alatt. A kardinális kérdés nem más, mint az, hogy normális-e hősünk, avagy sem. Az előző részek tartalmából azért álljon itt, hogy Járay önjelölt fizikusként az anyagmozgás képletét cáfolta meg, Newtonnal és Einsteinnel szembeszállva. Tudom, a dolog eléggé meredek, ám a tudományos élet képviselői mindeddig nem vették a fáradságot, hogy kifordítsák eme elméletet. A meg nem értettség hamar agyára megy az embernek, és tudvalevő, hogy a zsenit az őrülttől csak egy paraszthajszái választja el. Nos, Járay legott a szemellenzős társadalmat kezdte el bírálni, széttépte az alkotmányt, feljelentette a közjogi méltóságokat, szamárfejet sprayzett az alkotmánybíróság épületének falára. Aki figyeli a sajtót, naprakész lehet a politikai performanszok terén. Ne feledjük, hogy hősünk az önmenedzselés iskolapéldája, szabályos sajtóközleményekkel járja a szerkesztőségeket. Legutóbb már-már menekülőre vettem a figurát, amikor is kibökte a kulcsszót: ali- bizmus. Ez az, amire gerjedek, megadtam magam, leültettem az embert és kivallattam. Nos, eddig négy elmeszakértő vizsgálta Járay Sándor szürkeállományát, azaz négyszer 2600 korona lett kifizetve e célra, és négy különböző szakvélemény született. A kassai polgár először önszántából járult pszichológus elé, és láss csodát, a szakember átlagon felüli intelligenciát állapított meg nála. Másodszor, már ügyészi kérésre, paranoiásnak nyilvánították, akinek csak akkor kattan át, mikor igazáról próbálja meggyőzni a közvéleményt. Harmadszor ugyanez az eredményjött ki, negyedszer pedig a szakember már ismerte alanyát a sajtóból, így nem tudta, hová is tegye őt. Járay Sándor mindeközben csak egyet kért: vizsgáltassék meg tudományosan ama bizonyos fizikai képlet. Talán mégsem elmeorvosi, hanem tudományos eszközökkel kellene „harcolniuk” az illetékeseknek? ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 5- Én nem kétszer tizenegy, hanem huszonkét ember játékvezetője akarok lenni! Tessék szépen kibékülni, mezt cserélni, elvegyülni! (Marabu rajza) TALLÓZÓ UNITING EUROPE Az Európai Unióban júliustól el nöklő Dánia már októberben köz zétenné, mely tagjelölt államoka veszik fel az Európai Unióba nyilatkozza a speciális európa folyóiratban a dán diplomácia ve zetője. Per Stig Moeller szerint a új tagállamok felvételéről már a Európai Unió októberi brüsszel csúcsértekezletén dönteni kelle ne. A folyóirat munkatársának el mondta, hogy az Európai Unt végrehajtó szervének tekinthet Európai Bizottság közvetlenül brüsszeli csúcstalálkozó előtt te szí közzé a tagjelölt kelet-európa országok felkészültségéről szól éves jelentését. Per Stig Moelle dán külügyminiszter a gyors dör téshozatal mellett is elképzel hetőnek tartja, hogy az Europe Unió bővítésének finanszírozásé val kapcsolatos legérzékenyeb kérdéseket csak közvetlenül a de cemberi koppenhágai bővíté: csúcsértekezlet előtt zárják le. . dán diplomácia vezetőjéne hangsúlyozza: nézete szerint bi; tosítani kell, hogy a bővítésne ne szabjanak új feltételeket, és tagjelöltek csatlakozását a köze uniós agrárpolitika reformján se tegyék függővé. Lehetnek akár amerikai gépek is, de az sem kizárt, hogy Csehország végül teljesen más megoldáshoz folyamodik Cseh Gripenek: őszre halasztva Nagyon bizonytalan egyelőre, hogy mikor is lesz - s lesz-e egyáltalán - a cseh katonai pilótáknak rövidesen lehetőségük saját Gripe- neken repülni. KOKES JÁNOS A parlament két háza ugyanis egymástól eltérő döntést hozott az ügyben, a kormány pedig hivatalosan bejelentette, hogy az üzlet aláírását szeptemberre halasztotta, tehát gyakorlatilag a júniusi képviselőházi választás eredményei alapján felálló új kormány kezébe helyezte. S nem biztos, hogy ez a kabinet ismét szociáldemokrata kormány lesz, s hogy éppúgy Gripeneket fog akarni vásárolni, mint a rövidesen távozó, Milos Zeman vezette kabinet. Hatalmas pénzekről, a rendszer- váltás utáni legnagyobb állami üzletről van szó, amelynek nemcsak cseh belpolitikai dimenziói vannak, hanem ugyanakkor összefüggésben van a NATO-val, valamint a másik két új kelet-európai tagállammal, Magyarországgal és Lengyelországgal is. Mindhárom ország vezetése évek óta tárgyalásokat folytatott arról, hogy nem lenne-e lehetséges és okos valamiféle közös koncepció alapján korszerűsíteni a légvédelmet, amivel nyilván elég sok pénzt takaríthatnának meg. Bár mindenki elismerte a közös lépések értelmét, ma már tudjuk, hogy csak szavakban, mert a gyakorlatban mindenki mást tesz. Sajnos, a visegrádi együttműködésben ez manapság már valahogy így van, így működik, illetve inkább nem működik, s a sok szövegnek kevés a gyakorlati fedezete. A számtalan találkozónak talán csak egy kézzelfogható eredménye van: az, hogy Magyarország és Csehország a brit-svéd Jas-39 Gripen típusú, hangsebességen túli vadászgépek mellett tette le a voksát, s Lengyelországban is hasonló döntés várható. Magyarországon már korábban eldőlt, hogy nem lesz gépvásárlás -, amelyet túlságosan is költségesnek ítéltek meg -, hanem 14 Gripent néhány évre kibérelnek. Az utóbbi napokban azonban ismét felröppentek hírek a vásárlásról. Csehországban a kormány 24 Gripen megvételéről döntött. A képviselőház elfogadta az üzlet finanszírozásának a módját - állami értékpapírok kiadásával -, viszont a szenátus elutasította. A képviselőház ezt ugyaft felülvizsgálhatja, de erre nem igen van esély. Egyrészt azért, mert a pártok és a képviselők között igen nagyok a véleménykülönbségek, amelyek ráadásul változnak is, s az üzlet támogatói nincsenek többségben, másrészt azért, mert közel van a választás dátuma, s ebben a helyzetben nem várható Prága kemény feltételeit az öt érdeklődő cég közül négy nem vállalta. érdemi döntés. Nyilván ezt a kormány is tudatosította, ezért a szerződés aláírását szeptemberre halasztotta. A brit-svéd BAE Systems/SAAB egyetértett a halasztással, s bejelentette, hogy a már megindított ellentételezési programokat ennek ellenére is folytatni fogja. A tervezett 24 Gripenért Prága ugyanis mintegy 70 milliárd koronát fizetne, s feltételül szabta, hogy a brit-svéd konszern 150 százalékos ellentételezést is vállaljon. Prága kemény feltételeit egyébként az üzlet iránt eredetileg érdeklődő öt cég közül négy nem vállalta. Valószínű azonban, hogy időközben egyesek meggondolták magukat, mert például az amerikaiak ismételten nyílt nyomást gyakorolnak a csehekre, hogy változtassák meg álláspontjukat. Az Egyesült Államok képviselői - például a prágai amerikai nagyköveten keresztül - többször is helytelenítették a cseh döntést, s arra akarják rávenni Prágát, hogy inkább amerikai gépeket vegyen. Bizonyára nem véletlen, hogy a belgák is ismételten felajánlották a cseheknek saját, már használt amerikai vadászgépeiket, amelyeket korszerűsíteni kellene. Azt állítják, hogy ez olcsóbb lenne, mint az új Gripenek megvétele. Tekintettel arra, hogy a régi-új ajánlat néhány nappal a szenátusi tárgyalás előtt került Prágában nyilvánosságra, nem volt véletlen, hogy a szociáldemokrata kormányzat ezt a belügyekbe való érzéketlen beavatkozási próbálkozásnak minősítette. Később ezt maguk a belgák is elismerték. A kelet-európai vadászgépvásárlásnak, amelynek szükségességét a térségben és Nyugat-Európá- ban is sokan megkérdőjelezik, egyébként ezzel egy amerikai-európai dimenziója is van. A Gripeneket ugyanis eddig még NATO- tagállamok nem használnak. Ha az új kelet-európai tagok emellett döntenek, akkor az amerikai vadászgépgyártók komoly konkurenciát kapnak, s nem kizárt, hogy a jövőben a Gripenek, teh; az európai fegyverek más orsz; gokban is elsőbbséget kapnak tervezett összeurópai hadteste és a NATO-n belül is. Ezt pedi Amerika nagyon nem szeretni Ez ugyanis már a globális gazdi ságpolitikai hatalmi harc rész Hozzáteszem, hogy itt még í ázsiai konkurenciával is számok kell. Másrészt az amerikai-cse kapcsolatok rendkívül jók, W: shington különböző okokb (például Václav Havel személj sége, Madeleine Albright asszoi cseh származása) szemmel láth Az amerikaiaknak kedvező döntést várt el Washington Prágától. tóan eddig sok mindenbe előnyben részesítette Prágát a k let-európai térség más főváros« val és országaival szemben, Amerikának érdeke, hogy a cs hek szoros szövetségben légy nek vele. Csehország ezt edd nem is utasította el, s vállálta erős amerikai orientációt. Val színű, hogy a vadászgépek ügy ben is az amerikaiaknak kedve: döntést várt el Washington Pr gától, s most bizonyos értelei ben csalódott. A jelzett viták föl tatása, a végső döntés elodázá ebben a helyzetben azt jelen egyáltalán nem biztos, hogy cseh pilóták a közeljövőben saj Gripeneken fognak repülni. I hetnek ebből még akár ameril gépek is, de az sem kizárt, ho Csehország végül egy más megi dáshoz folyamodik. A szerző prágai munkatársa A múlt héten felavatott ittre-i börtön már olyan korszerű, minden kényelemmel ellátott létesítmény, hogy az elítéltek hozzátartozói ezt mondják: „Itt jobb lesz, mint otthon! Alaposan körülnéztek a belgiumi fegyintézetekben, és lesújtó jelentést írtai LÁSZLÓ BALÁZS Alig egy héttel a belgiumi börtönőrök országos sztrájkakciója után, amellyel a büntetés-végrehajtási intézmények túlzsúfoltságának enyhítését, munkakörülményeik javítását követelték, az illetékes nemzetközi szervezet is lesújtó jelentést adott ki a belgiumi börtönviszonyokról. A Nemzetközi Börtönfigyelő belgiumi tagozatának dokumentuma szerint a belgiumi börtönökben olyan zsúfoltság van és a közegészségügyi színvonal is olyan aggasztó, hogy a szabadságvesztés mint büntetés nem képes teljesíteni a bűnelkövetők társadalmi átalakításának feladatát. A balközép kormányzat ezekre az ismert gondokra elsősorban nem új börtönök építésével, hanem a szabadságelvonás mint büntetési nem csökkentésével keresi a választ. A jelentés a XIX. századi orosz klasszikus írónak, Fjodor Dosztojevszkijnek azzal a híres megállapításával kezdődik, hogy ha meg akarjuk ítélni egy ország civilizációs fokát, a börtöneiben kell alaposan körülnéznünk. A belgiumi börtönök férőhelyeinek száma 6890, de tavaly mégis 8319-en préselődtek össze a fegyintézetekben, a jelentés szerint főleg azért, mert a lassan működő igazságszolgáltatási gépezet folytán hosszú az előzetes A börtönlakók körében elteijedt a kábítószer- és szeszfogyasztás. fogva tartási idő, sok elítélt hosszú fogházbüntetést kap, és az ideiglenes szabadlábra helye-' zések akadozása is fokozza a börtönök zsúfoltságát. Miközben a múlt héten felavatott ittre-i börtön olyan korszerű, minden kényelemmel ellátott intézet, hogy a rövidesen odakerülő elítéltek hozzátartozói közül többen úgy vélekedtek, hogy „itt jobb lesz, mint otthon”, az ország több mint százéves fegyházai igen leromlott állapotban vannak. A jelentés szerint a börtönlakók körében elterjedt a kábítószer- és szeszfogyasztás, a tüdőbaj, az AIDS és más nemi úton terjedő betegségek, a vírusos májgyulladás. Kevés a testmozgás és rosszak a táplálkozási szokások, a bezártság következtében gyakoriak az alvászavarok, a depresszió, az öncsonkítás, az éhségsztrájk és az öngyilkosság. Súlyosan elmarasztalja a börtön- rendszert a jelentés amiatt, hogy az elítéltek alig fémek hozzá orvosi segítséghez - panaszaikat nem veszik komolyan. Példaként említi a jelentés, hogy tavaly egy börtönben nem vették időben észre az egyik rab tüdőrákját, hiába panaszkodott fájdalmakra és kért kivizsgálást, így szabadulása után egy hónappal meg is halt. Négy éve 29 öngyilkossági kísérletet jegyeztek fel a belga börtönökén, 2000-ben a hivatalos adatok szerint már 36 öngyilkossi kísérlet volt és 16 öngyilkossi Tavaly az öngyilkosságok szál 24-re emelkedett, a kísérlet száma nem ismeretes. A jelentés szerint bizonyosra ’ hető, hogy sok nemi erőszak történik. A jelentés elmaraszta a hatóságokat azért is, mert büntetés-végrehajtási intézeti ben aránytalanul súlyos megt lásokkal sújtják kihágásokén rabokat: sok a kedvezményűn' vonás, a magánzárka vagy a s gorított felügyelet. A szerző az MTI munkatársa
