Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-01 / 126. szám, szombat
6 Külföld új szó 2002. JÚNIUS 1. Grúzia kiléphet a FÁK-ból Tbiliszi. Eduard Sevardnadze grúz elnök felkérte a parlamentet: vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy Grúzia kilép a Független Államok Közösségéből. Sevardnadze kezdeményezésére azután került sor, hogy - grúz vélemény szerint - orosz gépek a közelmúltban bombázták a kodori szorost. A grúz honatyák valószínűleg arra is felszólítják majd Moszkvát, hogy vonja ki a papíron Grúziához tartozó, szakadár Abháziából a béke- fenntartóit. Sevardnadze egyébként a közeljövőben várhatóan Moszkvába látogat, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel személyesen próbálják enyhíteni a grúzorosz feszültséget, (n) Vége a rendkívüli állapotnak Ankara. Törökország 18 év után feloldja a többségében kurdok lakta délkeleti részén érvényben lévő rendkívüli állapotot, határozta el a katonai vezetésből és a kormány tagjaiból álló nemzetbiztonsági tanács. Műit közölték, július 30- án lejár és véget ér a Hakkari és Tunceli tartományokban kihirdetett rendkívül állapot, Diyarbakir és Simák tartományokban pedig még - most utoljára - négy hónappal meghosszabbítják. A rendkívüli állapotot 1984-ben, a szeparatista Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) gerülaháborújának kezdetén léptették életbe Délke- let-Anatólia jelentős részén. Török adatok szerint a 15 éven át vívott harcokban, amelyek Abdullah Öcalan PKK-vezető 1999-es elfogásával értek véget, több mint 30 ezer ember vesztette életét, (ng) Pat Cox Magyarországon Budapest. Pat Cox, az Európai parlament elnöke tegnap a parlamentben, valamint civil szervezetek képviselőivel tárgyalt. Előzőleg Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke arról tájékoztatta, hogy a magyar parlamentben is létrejön az Európa-politikai nagybizottság. (MTI) Cox csütörtökön Medgyessy Péter kormányfővel az EU bővítést megelőző ratifikációs folyamatról tárgyalt (Képarchívum) Kiemelik a Kurszk orr-részét Moszkva. Az orosz Északitengeri Flotta megkezdte a Kurszk orr-részének kiemelését. Vlagyimir Dobroszko- csenko ellentengernagy, az akció parancsnoka szerint egy-két hét alatt végezhetnek a munkálatokkal - ha az időjárási viszonyok kedvezők maradnak. A kiemelést végző két hajónak az eredeti tervek szerint már két hete a helyszínre kellett volna érkeznie, de a viharos időjárás miatt eddig nem tudtak elindulni. Orosz szakértők szerint a 2000 augusztusában elsüllyedt atom- tengeralattjáró orra kulcsfontosságú lehet a tragédia okának kiderítésében, (ng) Washington és Moszkva egyre nagyobb nyomást gyakorol a pakisztáni elnökre- Putyin teljesíti a NATO-országoknak tett ígéretét Diplomáciai offenzíva Újdelhi/Iszlámábád/Washing- ton. George Fernandes indiai védelmi miniszter tegnap azt mondta, a kasmíri helyzet stabilizálódott, aggodalomra nincs különösebb ok, miközben közel egymillió katona néz farkasszemet az indiaipakisztáni határon. ÖSSZEFOGLALÓ Femandes úgy gondolja, az aggodalmat nem indokolja különösebben semmi, mivel már hat hónapja ugyanez a határvédelmi helyzet. Fernandez Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyettessel találkozott, de erről egyik fél sem közölt részleteket. A jövő héten - több külföldi politikus békeközvetítő missziója után - George Bush elnök utasítására a térségbe utazik Richard Armitage külügyminiszter-helyettes, valamint Donald Rumsfeld védelmi miniszter is, hogy rávegye az indiai és pakisztáni felet a párbeszédre. Colin Powell amerikai külügyminiszter pedig Pervez Musar- raf pakisztáni elnök szemére vetette, hogy nem tartotta be a kasmíri konfliktus ügyében tett ígéretét. „Musarraf elnöktől ígéretet kaptunk arra, hogy beszüntetik a beszivárgásokat a kasmíri tűzszüneti vonalon át, de sajnálatos módon olyan adatokkal rendelkezünk, hogy ez folytatódott” - mondta Powell. Oroszország is Iszlámábádtól váija az első lépést az indiai-pakisztáni feszültség enyhítésében. „Moszkva támogatja India álláspontját, ragaszkodik ahhoz, hogy Pakisztán zárja el az utat a területéről kiinduló terroristák előtt, ne engedje meg, hogy ezek átjussanak Indiába” - mondta Alekszandr Loszjukov orosz külügyminiszter-helyettes. Hozzátette: Oroszország nem léptet életbe fegyverembargót Indiával szemben az indiai-pakisztáni határon kialakult helyzettel összefüggésben, mert - szerinte - egy ilyen lépés nem oldaná a térségben kialakult feszültséget. Arra is felhívta a figyelmet, hogy India hagyományos katonai erőinek potenciálja mintegy kétszeresét teszi ki a Pakisztánénak. (India az orosz hadiipar egyik legnagyobb felvevő piaca.) A háború szélére sodródott két ázsiai atomhatalom vezetője, Atal Behari Vadzs- paji indiai miniszterelnök, és Pervez Musarraf pakisztáni államfő június elején a kazahsztáni Almaidba utazik, de mint a moszkvai indiai nagykövet közölte, a korábbi hírekkel ellentétben nem lesz személyes találkozó a kettejük között. Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki - a NATO- tagállamok kérésére is - a feszültség csökkentésére próbálja rábírni Vadzspajit és Musarrafot, így külön- külön tárgyal majd a kazahsztáni városban a két rivális állam vezetőjével. Az elmérgesedett helyzet miatt - az USA és néhány más ország után - Moszkva is felkészült Indiában és Pakisztánban tartózkodó diplomatái és más állampolgárai evakuálására. (m,t) Becslés az atomfegyvertárakról London. A Jane’s Defence Weekly című brit katonai szaklap úgy véli, hogy India 100-150 nukleáris robbanótöltettel rendelkezhet. India képes MiG, Jaguar vagy Mirage vadászgépeken telepíteni, vagy Prithvi, Dhanus és Agni rakétákkal célba juttatni olyan nagy atomtölteteket is, amelyek akár húszezer tonna hagyományos robbanóanyag erejével pusztítanak. A pakisztáni atomprogram kevésbé előrehaladott, de Pakisztánnak is lehet 25-50 atomtöltete, és kisebb robbanófejeket valószínűleg szintén el tud helyezni repülőgépeken, (m) Fernandes szavai ellenére tegnap is bevetették a határ mindkét oldalán a nehéztüzérséget. A fotó az indiai oldalon készült. (Reuters-felvétel) Hazaárulást követtek el 1968-ban a CSKP volt vezető személyiségei a vádirat szerint Újjászervezik a palesztin biztonsági szolgálatokat Lenárt és Jakes bíróság elé kerül Bush Arafat reformj airól MTI-HÍR KOKES JÁNOS Prága. Bíróság elé kerül Jozef Lenárt és Müos Jakes, a CSKP két volt vezetője, akiket Csehszlovákia 1968 augusztusi megszállása kapcsán hazaárulással vádolnak. Tegnap döntött így a prágai városi bíróság, de a nagy érdeklődéssel várt nyilvános tárgyalás pontos dátuma még nem ismeretes. Hana Hrncí- rová, a taláros testület elnöke nem zárta ki, hogy a per még júliusban elkezdődik. Jakes a párt főtitkára volt a kilencvenes évek második felében, míg Lenárt a szlovákiai pártot irányította a hetvenes és a nyolcvanas években. Ügyük mindeddig azért nem került bíróság elé, mert a Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló és Dokumentáló Hivatal által összeállított vádiratot két esetben is hiányosnak találták a bíróságok. Legutóbb egyebek között arról is döntenie kellett a Legfelsőbb Bíróságnak (LB), hogy egyáltalán folytatható-e Lenárt ellen büntetőeljárás, ha 1968-ban parlamenti képviselő volt. Márciusban az LB kimondta: a mentesség már régen megszűnt, s ezért a pernek nincs akadálya. A vádirat szerint Lenárt és Jakes azzal követett el a korabeli törvények szerint hazaárulást, hogy a Varsói Szerződés hadseregeinek bevonulása után többedmagukkal részt vettek a prágai szovjet nagykövetségen egy tanácskozáson, amelyen arról volt szó, hogy forradalmi munkás-paraszt kormányt kell alakítani, amely együttműködne a megszállókkal. Ók ketten ezzel egyetértettek, sőt tisztséget is vállaltak volna. S mivel Csehszlovákiának törvényes kormánya volt, ez a cselekedet hazaárulásnak és a fennálló társadalmi rend felforgatásának minősül - állítják a vádirat készítői. Rövidesen bíróság elé kerül Karel Hoffmann is, aki 1968 augusztusában a távközlés vezetőjeként kikapcsoltatta a rendszert, hogy lehetetlenné tegye a hazai hatóságokhoz hű hírközlő szervek anyagainak eljutását a lakossághoz. A vádirat szerint ez is hazaárulásnak, a megszállókkakvaló együttműködésnek minősül. Washington. George Bush amerikai elnök üdvözölte, hogy előrelépés történt a Palesztin Hatóság reformjában egy palesztin állam alapjainak megteremtése érdekében. „Tudatosítjuk, hogy ehhez idő kell, de továbbra is keményen fogunk dolgozni érte” - ígérte Bush szű- kebb kabinetjének tanácskozása után, Jasszer Arafat palesztin elnöknek a biztonsági erők átszervezését és a demokratikus intézmények kiépítését célzó döntéseire utalva. Kitért azokra a tárgyalásokra, amelyeket Wüliam Burns külügyi államtitkár-helyettes folytat a helyszínen palesztin politikai intézmények átalakításáról, tegnap pedig a térségbe küldte George Tene- tet, a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA igazgatóját, aki a palesztin biztonsági szolgálatok újjászervezéséhez fog segítséget nyújtani. Bush egyúttal hangsúlyozta Arafat felelősségét abban, hogy a palesztin biztonsági erők a reformok nyomán képesek legyenek hatékonyan garantálni a térség nyugalmát. Ari Fleischer elnöki szóvivő hozátette: a Palesztin Hatóság részéről a belső átalakulást célzó „igazi erőfeszítéseket” tapasztalnak. Megállapodás Szerbia és Montenegró között Belgrádban furcsállják és zokon is vették George Bush amerikai elnök döntését Törvénybe iktatták Marad a bankszámlák zárlata MTI-HÍR Belgrád. George Bush amerikai elnök a jugoszláv Tanjug hírügynökség értesülése szerint egy évvel meghosszabbította az amerikai bankokban befagyasztott jugoszláv vagyon zárlatát. Jobbára olyan pénzekről van szó, amelyek a milosevicsi rezsim idején vándoroltak át törvénytelenül amerikai pénzintézetekbe. Belgrádi becslések szerint 100-200 millió dolláros összegről van szó. Bush indoklása szerint a szankciók érvényben maradnak, mert még nem rendeződött a koszovói válság, Belgrad MTI-JELENTÉS Moszkva. Oroszország számára már nem nyugtalanító a NATO további keleti bővítése, mert minél szélesebbé válik az észak-atlanti szövetség, annál inkább veszít hatékonyságából. Dmitrij Rogozin, az állami duma külügyi bizottságának elnöke kijelentette: aVarsói Szerződés utolsó éveire emlékeztetik a nyugati szövetségben zajló események. A NATO nem vett részt az afganisztáni antiterrorista hadműveletben, Oroszország és Pakisztán bizonyult az USA számára a legfontosabb partnem hajtja végre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es koszovói határozatát és a daytoni egyezményt, s nem működik együtt kellőképpen a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Goran Svilanovics jugoszláv külügyminiszter nem titkolta meglepetését Bush döntése miatt. Mint mondta, nem a dekrétum tartalma meglepő, hiszen a rendelet elsősorban Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök legközelebbi munkatársainak vagyonára vonatkozik, hanem inkább a stílusa, illetve a döntéshez fűzött magyarázat. Szerinte Bush ugyanazzal a nyelvezetnemek a terroristaellenes koalícióban. Rogozin szerint a NATO létezése ma már nagyrészt csak azért érdeke Washingtonnak, hogy ne jöjjenek létre önálló európai védelmi struktúrák. Ugyanakkor nagyra értékelte a római nyilatkozatot Oroszország és a NATO együttműködésének magasabb szintre emeléséről. Értékelése szerint a gyakorlatban Moszkva nem az észak-atlanti szövetséggel, hanem annak 19 tagállamával állapodott meg, így ez az egyezség egy új nemzetközi biztonsági rendszer alapját képezheti. A közép-ázsiai amerikai katonai jelenlétről szólva tel él, amelyet Washington 1999- ben használt a milosevicsi rezsimmel szemben. „A rendelet távolról sincs összhangban azokkal a megbeszélésekkel, amelyeket a múlt héten folytattunk a washingtoni külügyminisztériumban, s amelyek következtében Colin Powell külügyminiszter meghozta döntését“ - mondta Svilanovics a Tanjugnak. Arra utalt, hogy a múlt héten Djindjics szerb kormányfő társaságában Washingtonban járt, és Powell akkor feloldotta a Jugoszláviának szánt amerikai pénzügyi segélyek befagyasztásáról szóló korábbi döntését. azt mondta, az afganisztáni háború befejeződésével eltűnnek annak indokai. Úgy vélekedett, hogy az USA-nak szorosan együtt kell működnie Moszkvával a térségben, mivél öngyilkos politika lenne Washington részéről, ha dominanciára törekedne az egész világon. Rogozin szerint elkerülhetetlen lett volna Oroszország és a tálib rezsim fegyveres összeütközése, ha nincs az afganisztáni teíroristaellenes háború, hiszen máskülönben a tá- libok előbb vagy utóbb behatoltak volna Tádzsikisztánba, ahol egy orosz hadosztály állomásozik. MTI-HÍR Belgrad. A jugoszláv szövetségi parlament tegnap törvénybe iktatta a Szerbia és Montenegró államjogi kapcsolatainak átalakításáról szóló, március 14-én kötött megállapodást. Ennek értelmében a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság neve a jövőben: Szerbia és Montenegró. Ä közös államnak lesz kormánya, parlamentje és elnöke, a megállapodás meghatározza a válaszRakétakísérletek Vegyes eredmény Washington. Vegyes eredménnyel zárultak a jövőbeli amerikai rakétavédelmi rendszerhez felhasználandó Patriot-3 elfogórakéta legújabb változatának próbái. A Pentagon közölte: a kísérleteknél az első rakéta, amelyet a csendes-óceáni Kwajalein-atollról indítottak, eltalálta a kijelölt célt, a második rakéta azonban - ismeretlen okokból - nem. A próba során egy 1125 kilométerről indított Minuteman rakétát kellett eltalálni. A Patriot-3 - mai már éve folynak kísérletek; egyébként az a legígéretesebb légvédelmi és elhárítórakéta-rendszerek egyike. Feladata az amerikai és szövetséges csapatok védelme a közepes hatótávolságú rakéták csapásaival szemben, de oltalmat nyújt repülőgépek és manőverező robotrepülőgépek ellen is. (MTI) tások pontos módját. Az egyezmény szerint hároméves átmeneti időszak után mindkét tagköztársaságnak joga van felülvizsgálnia államjogi státusát, és kilépni a közös államból. A két tagköztársaság szoros szövetségben alakítja ki védelmi és külpolitikáját, de külön gazdasága, pénze és vámszerve lesz. A szerződés az új állam alkotmányában ölt majd testet, amelyet jugoszláv, szerb és montenegrói közös kormánybizottság dolgoz ki. Nazarbajev praktikái Hadjárat a sajtó ellen Moszkva. A Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságíró-szervezet és kazah újságírók azzal vádolják Nurszultan Nazarbajev elnököt, hogy minden módon megpróbálja elhallgattatni a vele kapcsolatos sikkasztási gyanú ügyében nyomozó riportereket. Négy kazah újságíró Moszkvában a nyilvánosság elé tárta, hogy az asztanai vezetés egy hónap alatt különböző indokokkal 22 napilapot és magántelevíziót tiltott be, és az elmúlt hetekben többször is atrocitások értek ellenzéki újságírókat. A betiltott tévék és lapok ugyanazt feszegették: igaz-e, hogy az elnök és közeli munkatársai az ország olajeladásból származó bevételeiből elsikkasztottak mintegy 20 millió dollárt, amelyet azután titkos svájci bankszámlákra utaltak át. (MTI) Rogozint a Varsói Szerződés utolsó éveire emlékeztetik a mostani események Veszít hatékonyságából a NATO
