Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-22 / 144. szám, szombat

Családi Kör ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 22. WNKS’ MINDENNAPI KENYERŰNK A hűségesek ÉDES ÁRPÁD Ige: Jónádábnak, Rékáb fiának az utódai megtartották ősük pa­rancsát, amit megparancsolt, de ez a nép nem hallgatott rám. (Jeremiás könyve 35,16) Sopron városának a nemzet- gyűlés 1922-ben a „civitas fidelissima” kitüntető jelzőt adományozta, mert a nagyha­talmi döntések ellenére a város polgárai népszavazáson kinyil­vánították, hogy ők az anyaor­szághoz kívánnak tartozni. Ezt értékelte a nemzetgyűlés a „leghűségesebb város” cím adományozásával. Voltak ko­rok, amikor a hűség a legnemesebb eré­nyek közé számított, amivel egy ember csak bírhat. De min­den kornak megvol­tak a maga kísértései is. Ma pedig úgy tű­nik, ezekből a kísér­tésekből minden te­rületen egyre többel találkozunk, s ezzel arányosan a hűség is valahogy fogyó portékává vál­tozott. Isten előtt viszont a leg­fontosabb erények közé tarto­zik,' mert a hittel és engedel­mességgel együtt a hívő ember legfontosabb tulajdonsága. Jeremiás prófétától már meg­szokhattuk, hogy üzenetét na­gyon jól ábrázolva tálalja a nép elé. Kora népének hűtlenségét is szemléletesen mutatja meg. Volt Izrael népe között egy jö­vevény nemzetség, mely nem dicsekedhetett származásával, hiszen a kéniek közül, és nem Izrael törzsei közül származott. Ősatyjuk Rékáb volt, és az I. Krónika 2, 55 megjegyzi róluk, hogy írástudó nemzetség volt. Elfogádták és tisztelték Izrael Istenét. Sőt Izrael történetének egy sötét korszakában - amikor Aháb király felesége, Jézabel szidóni királylány, az Isten tisz­telete helyett a Baál kultuszát honosította meg az országban, és Isten törvényével szemben szidóni szokásokat vezetett be - ez a rékábita Jónádáb az ő fi­ai számára olyan fogadalmat és törvényt hagyott, hogy életfor­májukkal is elutasítsák a Baál tiszteletét. Elrendelte (aho­gyan azt a Jeremiás 35, 5-8- ban olvashatjuk), hogy gabo­nát ne vessenek, szőlőt ne ül­tessenek, birtokot ne szerezze­nek, hanem sátorban lakva no­mád módon éljenek, ahogyan Ábrahám és fiai is tették. Es Is­tennek való odaszentelésük je­léül ne igyanak bort. Sámson haját például ugyanebből az okból nem érhette borotva, és nem a hajában volt az ereje, mint azt sokszor gondoljuk, ha­nem az Istenben! S mikor ezt föladta, s Delilának elárulta, az Istenét adta fel, s ennek követ­keztében vált erőtlenné. Jere­miás is hasonlóan kísérti Rékáb utódait, amikor a templomban borral kínálja őket. Ám ők hűek maradtak atyáik ígéretéhez, sőt mintegy hitüket megvallva elmondják, hogy Jeruzsálem falai közt is csupán az ellenség miatt keresnek ideiglenesen menedéket. Jeremiás pedig ezt a hűséget mutatja példaként Izrael fiainak: Ezek az emberek az atyáik fogadalmá­hoz is ilyen hűsége­sek, Izrael pedig az Isten szavával szem­ben engedetlen és hűtlen. Az ilyen hűt­lenséget Isten nem hagyhatja egészen büntetés nélkül, ezért Jeruzsálem a babilo­ni király kezébe ke­rül! Rékáb fiai számára azonban még az ítéletben is van biztató szava és ígérete Is­tennek! Nem azt mondja, hogy miattuk megkegyelmez a vá­rosnak (ahogyan egyébként Sodomával és Gomorával sem tette!), de azt határozottan mondja, hogy az ítéletben is kegyelmes a hűségesekhez: „így szól a Seregek Ura: Nem halnak ki Jónádábnak, Rékáb fiának az utódai, színem előtt maradnak mindenkor!” (Jer 35, 19) Az ilyen ígéret ma is igaz Isten szájában. Dávid is így vall az egyik helyen: „Sok baj éri az igazat, de valameny- nyiből kimenti az Úr.” (Zsolt 34, 20) Igen, a próbák és kísér­tések között is jó hűnek marad­ni. És azt is tudjuk, hogy aki a kévésén hű, Isten arra bíz majd többet. Vajon a látszatra apró dolgokban is hűek tudunk-e lenni, vagy egy nagyobb darab kenyér igézetéért máris odébb állunk, elhagyva hitünket, nyelvünket, őseink örökét?! Ha e „kicsikben” hűtlenek va­gyunk, ne csodálkozzunk, hogy a várt többre bízatás elmarad! S végül a legfőbb ígéret Jézus szájából, ahol a már megdicső- ült Krisztus, a legfőbb Pásztor János apostol látomásán ke­resztül szól a gyülekezetekhez: „Légy hű mindhalálig és neked adom az élet koronáját.” (Jele­nések könyve 2, 10) Úgy le­gyen! A szerző református lelkész Nemzetközi tudományos kutatások kimutatták, hogy az élelmiszer-mérgezések 80 százaléka a háztartásokban történik Tiszta CSALÁDI KONYHA ind többen kedvelik a friss, teljes értékű | élelmiszereket. Ah- I hoz azonban, hogy az ételek tényleg ki­fogástalanul kerül­jenek az asztalra, be kell tartani a helyes tárolás és a higiénikus fel­dolgozás szabályait is. Széles körben elteijedt nézet, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás je­lentős tényezője az egészséges életformának. Ugyanakkor kevés­bé ismert tény, hogy éppen ilyen fontos az élelmiszerekkel való he­lyes bánásmód, hogy megőrizzék minőségüket. Hiszen mennyi vita­min marad a salátában, ha napokig aszalódik a hűtőszekrényben? Esetleg éppen olyan élelmiszer szomszédságában, amellyel nem tűrik meg egymást? És a legfris­sebb csirke sem marad friss, ha naphosszat hordoztuk az autóban a tűző napon! Az, hogy azok a táp­lálékok, amelyek a család asztalára kerülnek, megérdemlik-e az élel­miszer nevet, attól függ, hogyan bánunk velük. Vigyázat, élelmiszer-fertőzés! A szalmonellafertőzés a nem meg­felelő konyhai higiéné következ­ménye, s csak a jéghegy csúcsa: számos más kórokozó is idézhet elő betegséget vagy kellemetlen közérzetet, fáradékonyságot vagy hasmenést. A hiányos konyhai higiéné miatt egyes élelmiszerek könnyebben megromlanak (a kenyér például egy nem megfelelően tisztított ke­nyeres dobozban előbb megpené- szedik), vagy kellemetlen szagot kapnak (a felbontott tej a hűtőben gyorsan átveszi az ételek szagát és ízét). Nemzetközi tudományos kutatá­sok kimutatták, hogy az élelmi­szer-mérgezések 80 százaléka a háztartásokban történik. Ezen túl­menően hangsúlyozni kell, hogy a csecsemők, a kisgyermekek, az idősek és a betegek fokozottabban érzékenyek az ilyen jellegű fertőzésekre. Ám az egészséges embereknél is előfordul, hogy va­főzés lamilyen időszakos hatás, stressz, álmatlanság vagy más rendkívüli helyzet olyan mértékben legyengí­ti ellenálló képességüket, hogy ér­zékenyebben reagálnak az élelmi­szerek okozta fertőzésre. Fő az elővigyázatosság Ahhoz, hogy a kockázat a lehető legalacsonyabb legyen, bizonyos elővigyázatossági intézkedéseket feltétlenül be kell tartani. Szállítás: Minden élelmiszer*- de különösen a romlékonyakat - a le­hető leggyorsabban haza kell vin­ni. Melegben ajánlatos a bevásár­láshoz egy hűtőszatyrot készíteni - különösen a mélyhűtött áruhoz. Ne hagyjuk a vásárolt élelmiszere­ket az autóban, mielőbb vigyük haza, és tegyük a hűtőszekrénybe. Tárolás: A hűtőszekrény legyen mindig tiszta, hőmérséklete le­gyen nulla és négy Celsius-fok kö­zött. A hűtés a hiedelmekkel ellen­tétben nem öli meg a baktériumo­kat, csak nem szaporodnak olyan gyorsan, mint a szobahőmérsékle­ten. A nyers húst, szárnyast, halat, tojást mindig egymástól elkülönít­ve tároljuk - még elkészített álla­potban is. Ha ezek közül az egyik valamilyen ok miatt szennyezett, átviheti a kórokozókat a másik, egyébként tiszta élelmiszerre is. Az élelmiszereket ne használjuk fel a szavatossági idő lejárta után. Az egyszer felengedett mélyhűtött élelmiszert nem szabad még egy­szer lefagyasztani. Ha elkészített ételt akarunk hűtőszekrénybe vagy a mélyhűtőbe tenni, meg kell várnunk, amíg a környezeti hőmérsékletre lehűl. A meleg étel hatására a hűtőszekrény belsejé­ben a hőmérséklet átmenetileg megemelkedik, ami rossz hatással van a többi élelmiszerre. Feldolgozás: Mielőtt főzni kezde­nénk, ne feledkezzünk meg a kéz­mosásról. A mélyhűtött húst, szár­nyast, halat főzés előtt teljesen fel kell olvasztani, különben nem sül át megfelelően: pedig csak ezzel lehet az esetleges káros baktériumokat elpusztítani. Azokat a tárolóedé­nyeket és vágódeszkákat, melyeket a húshoz vagy a szárnyashoz hasz­nálunk, más célra ne vegyük igény­be. A felengedéskor keletkező folya­dékot ki kell önteni és a tárolóe­dényt, valamint a vágódeszkát fertőtlenítő tisztítószerrel kell le­mosni, mivel baktériumok vagy kó­rokozók lehetnek rajtuk, majd jól le kell öblíteni őket. Természetesen a többi konyhai eszközt is alaposan el kell mosogatni. A húsvágó késsel ne vágjunk főzelékféléket, salátát. Ha nyers hússal, szárnyassal dolgoz­tunk, utána rögtön mossunk kezet, mielőtt bármi máshoz hozzányúl­nánk. Csakis így kerülhetjük el, hogy a baktériumok az egyik élelmi­szerről átkerüljenek a másikra. Tisztántartás, takarítás: A külön­féle tisztítási munkálatokhoz hasz­náljunk külön tisztító-, mosogató- kendőket és -eszközöket. A munka­felületeket, a mosogatót és a tűzhe­lyet a főzést követően alaposan tisz­títsuk meg fertőtlenítő mosogató- szerrel. Ne feledkezzünk meg a fo­gantyúkról és a kapcsolókról sem! A hűtőszekrényt is ugyanígy, heten­ként egyszer fertőtlenítőszerrel ki kell mosni. Hajlamosak vagyunk el­feledkezni arról is, hogy a mosoga­tó, a lefolyó jelentős baktériumfor­rás lehet, és ott mossuk meg a gyü­mölcsöt, zöldséget. Éppen ezért ezeket a helyeket ne csak öblítsük, hanem fertótlenítőszeres mosoga­tással is tisztítsuk meg. Cseréljük gyakran a konyharuhá­kat, mosogatókendőket és szivacso­kat, mivel már egyszeri használatot követően is megtelepszenek rajtuk a baktériumok, s azután az egész konyhában elteijednek. A konyha­ruhákat legalább 60 fokos vízben mossuk ki. A szeméttárolót is rend­szeresen kell forró vízzel mosni. Ahol penészgomba ütötte fel a fejét, ott hígítás nélküli fertőtlenítőszert használjunk, hagyjuk hatni, s csak később öblítsük le alaposan. A kony­haszekrény, a műanyag kenyértartó ugyancsak rendszeres tisztítást igé­nyel, mivel ott is megtelepedhetnek a baktériumok és penészgombák, melyek tovább terjedhetnek a kony­hában. NEM CSAK IGÉVEL ÉL AZ EMBER Hideg kapros újburgonyaleves Elkészítése: A burgonyát meg tisztítjuk, a na­gyobbakat ketté­vágjuk, majd az egészet 1 liter sós vízben pu­hára főzzük. Az olajból és a lisztből vi­lágos rántást készí­tünk, az apróra vá­gott kaprot beleszórjuk. Ha kihűlt, a tejfölt hozzáadjuk, és a bur­gonya levét ezzel sűrítjük, ízesítjük. Annyi ecetet csöpög­Hozzávalók: 40 dkg apró újburgonya, só, 2 evőkanál olaj, 1 kiskanál finomliszt, 1 csokor kapor, 1 dl tejföl, ecet. tétünk bele, hogy kellemesen savanykás legyen, majd jól be- hűtjük. Üdítő nyári leves, amit akár turmixolva, krémleves­ként is kínálhatunk. Tíz jó tanács, hogy a mosogatás úgy menjen, mint a karikacsapás Az étel elkészítésekor, illetve ét­kezés után felhalmozódik a mo- satlan edény. A mosogatás a leg­kellemetlenebb házimunkák kö­zé tartozik, de tapasztalt házi­asszonynak, aki ismer ezzel kap­csolatban néhány fortélyt, a mo­sogatás sem jelent gondot. A tá­nyérokat, az evőeszközöket és a poharakat lehetőleg rögtön, az étkezés befejezése után mossuk el, hogy az ételmaradék ne szá­radjon rájuk. Praktikus dolog, ha sorrendet készítünk: 1. Eltávolítjuk az ételmaradé­kot, és osztályozzuk a mosogat- nivalót. 2. Először mindig a poharakat mossuk el, ezután kerül sor a tá­nyérokra, evőeszközökre, a vé­gére maradnak a fazekak, lába­sok, serpenyők stb. Ehhez a művelethez jó meleg vízre van szükségünk, valamint mosoga­tószerre, mely oldja a zsírt. A mosogatószerek azonban ke­zünk bőrét is zsírtalanítják, ezért ajánlatos gumikesztyűt használni (nemcsak azoknak, akiknek érzékeny a bőrük!). 3. Az elmosott edényt mindig folyó víz alatt öblítsük le, hogy a további használat alkalmával szervezetünkbe ne kerüljenek be a mosogatáshoz használt ve­gyi anyagok. Ha az utolsó öb­lítővíz elég forró volt, az edény gyorsan megszárad törülgetés nélkül is. 4. A gondos törülgetés ugyanis nemcsak felesleges, hanem helytelen is. Hiszen nincs lehe­tőségünk arra, hogy minden al­kalommal frissen mosott és va­salt konyharuhát használjunk. Ha a törlőt már másodszor hasz­náljuk, a csészékre, edényekre betegségek csírái kerülhetnek. 5. Ha nagyon odaégettünk vala­milyen ételt az edény aljára, és nincs kéznél megfelelő tisztító- szer, szórjuk be vastagabb réteg sóval. Két-három óra múlva az odaégett réteg könnyen elválik az edény falától. A vasedényeket, mint pl. a palacsintasütő, moso­gatás után - a többi edénnyel el­lentétben - eltöröljük és beken­jük vékony réteg olajjal, hogy ne rozsdásodjanak. A következő használat előtt az olajat eltávolít­juk forró vízzel. 6. Ha halat készítettünk, moso­gatásnál ecetes forró vizet hasz­náljunk, mivel az ecet eltünteti az olykor kellemetlen halszagot. 7. A húsdarálót soha ne szárítsuk a forró sütőben. Szedjük szét, megfelelő mosogatószerrel forró vízben mossuk el, majd forró folyó víz alatt öblítsük el. Rak­juk össze, és daráljunk át rajta egy darab tisz­ta papírt. 8. Az üvegpoharak rendkívül fényesek lesznek, ha meleg sós vízben mossuk el őket, hideg vízzel le­öblítjük, és tiszta, pu­ha ronggyal kitöröl- getjük. 9. Ha termoszt mo­sunk, melyben tea, tej, esetleg más tejes ital volt, megtöltjük forró vízzel, melybe szódabikarbónát te­szünk. Negyed óra múlva hideg vízzel ki­öblítjük és eltesszük - nem zárjuk le! 10. Legvégül: ha már gondosan letakarítottuk a tűzhelyet, kisú­roltuk a sütőt, a mosogatódézsát, kimostuk a mosogatószivacsot vagy -kefét, fellélegezhetünk, és bekenhetjük a kezünket megfe­lelő hidratálókrémmel, (béres)

Next

/
Thumbnails
Contents