Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-20 / 142. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 20. Sport 4 , 17. LABDARÚGÓ-VILÁGBAJNOKSÁG (DÉL-KOREA, JAPÁN) 1 y 17. LABDARÚGÓ-VILÁGBAJNOKSÁG (DÉL-KOREA, JAPÁN) * . An Dzsung Hvan az Egyesült Államok után olaszországi munkaadóit is megleckéztette; most pórul járt SAJTÓVISSZHANG Ki fejel jobban Nem lehet azt mondani, hogy az olasz válogatottat „hazaküldő“ játékos teljesen ismeretlen lett volna Maldi- niék előtt. (Mint ahogy azt sem lehet megmondani, hogy vajon a Milan hátvédje miért nem ugrott fel vele együtt fejelni a 117. percben, ám ez másik lapra és másik napra tartozik.) ÖSSZEÁLLÍTÁS An Dzsung Hvan (1976-ban szü­letett; testméretei: 177 cm/71 kg) - angolosan írva Ahn Jung Hwan - ugyanis két éve a Perugia játékosa, és bár nem tartozik Ser- se Cosmi csapatának kulcsembe­rei közé, azért az elmúlt két idényben harminc olasz bajnokin lépett pályára, öt gólt szerezve. (A 2000/2001-es évadban 15 meccsen négyszer volt eredmé­nyes, a 2001/2002-es bajnokság­ban szintén 15 meccset kapott és egyszer, a 31-es hazai sikert hozó január 27-i Perugia-Verona talál­kozón talált a hálóba.) An a Daewoo Royalsban kezdte a pályafutását, itt fedezték fel a Pe­rugia mindenütt - de főleg Ázsiá­ban -jelenlévő játékosügynökei. A piros-fehér umbriai klubban az el­múlt években megfordult többek között kínai, japán, iráni és dél-ko­reai játékos is, és mi sem bizonyítja jobban az egyesület elszántságát és fogékonyságát az egzotikus orszá­gokból érkező labdarúgókra, mint hogy menedzserei állítólag még magyar futballisták szerződtetését is fontolgatták. A leghíresebb Ázsiából érkezett pe- rugiai légiós eddig a (szintén vb- résztvevő) japán Nakata Hidetosi volt, ám most már alighanem Anra a legbüszkébbek Perugiában, már amennyiben büszkék arra, hogy az ő „neveltjük“ gólja ütötte el az ola­szokat a továbbjutástól. An Dzsung Hvant persze ettől függetlenül na­gyon szeretik a városban, edzője, Serse Cosmi pedig már a mérkőzés előtt felhívta a figyelmet a csatárra és az egész dél-koreai válogatottra: „An nagyszerű futballista, nálunk a görög Vrizasz és Fabio Bazzani mellett ő számít a harmadik számú csatárnak. Fizikailag remek álla­potban van, jó az ütemérzéke, ki­válóan fejel és villámgyors. Ráadá­sul téved, aki azt hiszi, hogy a dél­koreaiak taktikailag felkészületle­nek. Amikor két éve leigazoltuk, An már otthonosan mozgott a szakkifejezések között, mindig tudta, hogy miről van szó a taktikai értekezleten.” így aztán aligha véletlen, hogy An Guus Hiddink válogatottjának egyik fontos, bár nem meghatáro­zó embere lett, különösen, ami­kor a skótok ellen 4:l-re meg­nyert felkészülési meccsen két gólt szerzett. A vb-n a lengyelek elleni találkozón csereként lépett pályára, majd csere volt az Egye­sült Államok ellen is, ennek elle­nére ő szerezte az egyenlítő gólt, amely szinte pontosan úgy nézett ki, mint az olaszok elleni keddi találat. Az amerikaiak elleni gólt követően An kirohant a szöglet- zászlóhoz, és örömében úgy csi­nált, mintha korcsolyázna. Nem sokkal később kiderült, hogy mi­nek szólt ez a mozdulatsor. Ä feb­ruári téli olimpián a rövid pályás gyorskorcsolyázók férfi 1500 mé­teres küzdelmében a zsűri utólag diszkvalifikálta a célvonalon elsőként áthaladó Kim Dong Szungot, és helyette az amerikai Menesztették a gólszerzőt Serse Cosmi, a Perugia edzője bejelentette, hogy a következő idényben nem tart igényt An Dzsung Hvanra: „Nem ő tehet a vere­ségünkről, ő csak a dolgát végezte, de az olasz futballnak határo­zott választ kell adnia erre a felháborító bíráskodásra, úgyhogy én a jövőben An helyett inkább az olasz játékosokra számítok.“ (MTI) a koreainál? Aki fejesével elintézte Olaszországot (Reuters-felvétel) Apollo Anton Ohnónak adta az aranyat. An úgy érezte, hogy ez­zel a góllal „bosszút állt“ a szerin­te igazságtalan döntés miatt. Ez a találat mindenesetre a kezdőcsapatba katapultálta a Pe­rugia játékosát, aki a portugálok ellen is jól játszott, s így az olaszok elleni nyolcaddöntőben kifutha­tott a pályára. Nem sok kellett vol­na hozzá, hogy ő legyen a mérkőzés negatív hőse, hiszen az 5. percben kihagyta az ecuadori játékvezető által kissé „könnyű síppal“ megítélt büntetőt (egészen pontosan Buffon kiütötte a lab­dát), ám magához tért a sokkból, folyamatosan sakkban tartotta az olasz védelmet, és a 117. percben, amikor lélekben már mindenki a tizenegyesekre készülődött, fejjel megszerezte a dél-koreai tovább­jutást jelentő gólt. Annál nagyobb gondja pedig ne legyen, minthogy júliusban mit mondjon majd, amikor belép a Perugia öltözőjének a kapuján. Nem fognak rá jobban haragudni, mint a 2000-es Eb-döntő arany­gólját szerző Trezeguet-re, ami­kor a francia megjelent a Juven­tus edzőtáborában... (sr, ns) Észak után Dél-Korea is megnyerte az olasz nemzeti tizenegy elleni nagyon fontos futballháborút Elnök lehet a holland Hiddink edzőből NEMZETI SPORT Mindössze ezt rakták ki kartonla­pokból a dél-koreai szurkolók az Olaszország elleni mérkőzés előtt: Észak után Dél is megnyerte az ola­szok elleni futballháborút. Ez amo­lyan hadüzenettel ért fel az európai együttes számára! Az évszám ugyanis az olasz futball történeté­nek talán legnagyobb tragédiájára utal. Az angliai világbajnokságon (1966) a squadra azzurra a csoport- mérkőzések során l:0-ra kikapott. Észak-Koreától, és kiesett, miköz­ben a lesajnált ellenfél Ázsia első és keddig egyeden csapataként beju­tott a negyeddöntőbe. 2002. június 18-án a gazdag rokon, Dél-Korea szerette volna lemásolni a szegény északi fivér bravúrját. Ér­dekelte is a szurkolókat, hogy Észak és Dél politikai okokból évtizedek óta maija egymást! Dehogy érde­kelte! Koreai a koreainak nem vájja ki a szemét. Ők testvérnek tekintik a másikat. És ha ugyanaz a rivális áll a siker megismétlésének útjában, ak­kor természetesen igyekeznek erőt meríteni a múltból. De ez már csak a jéghegy csúcsa volt. Tedzsonban kedden este a dél-koreaiak a saját tudásuk mellett elsősorban a szur­kolóikból meríthettek erőt. Volt kikből. A helyszínen lévő mintegy negyvenezerből, a nagyvárosok ut­cáin tomboló milliókból, és a laká­sokban, vendéglátó intézmények­ben és számtalan más helyen druk­koló tízmilliókból. A stadion parkolójába délelőtt sok­kal könnyebb volt bejutni, akkor még semmiféle ellenőrzés sem volt, de a szurkolók már gyülekeztek. Ti­zenegykor már énekeltek. Délben pedig megnyitotta kapuit az őrültek háza. A stadionon kívüli kaput, miu­tán az arénába csak öt óra után le­hetett bejutni. Addig Tedzson utcáin tombolt a tömeg. A tombolás szót itt most pozitív értelemben tessék érte­ni, rendbontásról, verekedésről nem volt szó. Csak karneválról. Dél- Korea már akkor, órákkal a mérkőzés előtt a hőseit ünnepelte. Ettől a csapattól már a nyolcad- döntőbe jutás is óriási eredmény volt. Dél-Korea a 2002-es torna előtt még egyetlen összecsapást sem nyert meg világbajnokságon, nem meglepő, hogy a közönségnek csak egy kérése volt Guüs Hiddink szö­vetségi kapitányhoz: szerezze meg az ország első világbajnoki diadalát. A „Repülő holland“ pedig cseleke­dett, és már az első, a lengyelek elle­ni ütközet során teljesítette a külde­tését. Akkor, illetve a másik két cso­portmeccset követően csak állam- polgárságot, kacsalábon forgó palo­tát akartak adni neki a szurkolók. Kedden már egyenesen őt követel­ték köztársasági elnöknek. „Hid­dink for president“ - üvöltötte a sta­dion homlokzatán egy transzpa­rens. Alighanem már akkor elsöprő többséggel ő lett volna a befutó. De még várt rá legalább egy kam­pánygyűlés. Olaszország ellen. A stadion természetesen zsúfolásig telve, a közönség hangolt, majd a bemutatásnál tombolt. Hiddink prezentációjánál mindezt tessék a négyzetre emelni. De inkább az n- edik hatványra. Csak ismételni tudjuk: már akkor elnök lehetett volna belőle. Aztán két váratlan esemény megzavarta az addig tö­retlenül zajló korteshadjáratát. An Dzsung Hvan 11-est hibázott, majd Christian Vieri befejelte az olaszok vezető gólját. Rövid ideig a légy zümmögését is hallani lehetett a tedzsoni stadionban. Majd újra, is­mét elementáris erővel megszólal­tak a dobok, felzúgott a „Taehan Minguk“, az Örömóda, a Bevonulá­si induló és még sorolhatnánk a nó­tákat. Betanították nekik, néha ve­zényszó kell az elkezdésükhöz, en­nek ellenére lenyűgöző volt, amint negyvenezer ember együtt, egy­szerre, fals hangok nélkül buzdí­totta az együttest. A 88. percig úgy tűnt, hiába. Addig nem volt eredménye a küzdésnek, a dél-koreaiak nem tudtak élni a kö­zönség támogatásával meg azzal, hogy a kényes szituációkban feléjük húzott a bíró szíve, illetve hogy az olaszok Vieri vezérletével ziccereket szórakoztak el. Addigra már a nézőtéren ülő ifjú koreai tévések lel­kesedése is alábbhagyott. Ők az első perctől tomboltak a sajtóhelyen, amikor szóvá tették nekik, udvaria­san meghajoltak, és visszakérdez­tek: Önök mit tennének, ha az önök országa játszana nyolcaddöntőt a vb-n? Aztán a dél-koreai fiatalok hirtelen újra tomboltak. A labda Buffon há­lójába került, Moreno bíró középre mutatott, Szeol Ki Hjeon pedig egy „örömkupac“ alján az életéért küz­dött. A lelátó kis híján leszakadt az ünneplő tömeg alatt. Ettől kezdve tényleg az egyik transzparensen megjövendölt pokol jött el az ola­szok számára. Aztán An Dzsung Hvan, a tizen­egyest elrontó játékos, az olasz Pe­rugia alkalmazottja gólt fejelt. Ak­kor itt eldőlt minden. Emberek, ez aranygól volt! Olaszország kiesett, ázsiai csapat először nyert meccset a vb-k történetében az egyenes ki­eséses szakaszban, Észak- után Dél-Korea is negyeddöntőben sze­repelhet. ÖSSZEÁLLÍTÁS Az olasz lapok egyöntetű megál­lapítása szerint az ecuadori játék­vezető elcsalta a Koreai Köztár­saság elleni labdarúgó vb-nyolcad- döntőt. La Gazzetta dello Sport: „Szégyen. Moreno, ez a -kirakati bábu mindent megtett a koreai si­ker érdekében: adott egy jogtalan tizenegyest, kiállította Tottit és ér­vénytelenítette Tommasi gólját. Olaszország már nem ül annál az asztalnál, ahol az eredményekről döntenek.” Corriere dello Sport: „Tolvajok. Meccsgyilkos bíró. Car- raro szövetségi elnök azonnal mondjon le. Tiltakozásul a történ­tek miatt, hívják haza a vb-ról Col­lina játékvezetőt.“ II Messaggero: „A világbajnokság legnagyobb bot­ránya.” Corriere della Sera: „Olaszország kikapott Koreától egy nagyon sötét vb-n. Kiraboltak bennünket.” La Repubblica: „A bí­ró ajándéka. Carraro távozzon a szövetség éléről.” La Stampa: „Vi­szontlátásra. így teljes a kép: 1966-ban az észak-, most viszont a dél-koreaiak ütöttek el bennünket a továbbjutástól.” A dél-koreai lapok magasztalják Guus Hiddink szövetségi kapitányt és csapatát. Sports Today: „Olasz dráma, koreai csoda. Köszönjük Hiddink, nagy voltál. Jól ismered a spanyolokat: az erényeiket és a hi­báikat is. Reméljük, hogy ismét lesz egy-két zseniális húzásod.” Cso- szun Ilbo: „Bámulatos, szenzációs. Hiddink a varázsló. Ha Olaszorszá­got sikerült legyőzni, akkor talán a spanyolokkal is megbirkózunk. Ra- últ és Morientest ki kell kapcsolni a játékból, s ott leszünk a négy kö­zött.” Jongang Ilbo: „Az olaszok a lábaink előtt hevernek.“ The Korea Herald: „Megleptük a világot, na­gyot alkotott a gárda. Mi jöhet még? Már az aranyérem is elérhető közelségbe került.” The Korea Ti­mes: „Olaszország - knock-out”. A japán lapok keserűen írnak arról, hogy a labdarúgó-válogatottjuk l:0-ra kikapott Törökországtól és nem jutott a világbajnokság ne­gyeddöntőjébe. Hocsi: „Köszönjük az álmot, kár, hogy vége. Sok hely­zetünk volt, kár, hogy valamennyi kimaradt.” Asahi: „Sajnos számunk­ra befejeződött. Philippe Troussier szövetségi kapitány mégis nagyot alkotott: csapata a világ bármelyik együttesével szemben megállja a helyét.” Nikkan Sports: „Valami el­kezdődött, várjuk a folytatást a né­metországi vb-n. Talán négy év múl­va még többre visszük.” (sr) ÖK MONDTÁK A Dél-Korea-Olaszország mérkő­zésről sokan véleményt nyilvání­tottak. Ezekből válogattunk. GUUS HIDDINK, a dél-koreai válo­gatott szövetségi kapitánya: „Foly­tatódik az álom. Elégedett vagyok azzal a játékkal, amelyet az egyik futballnagyhatalom ellen mutat­tunk be. Egyetlen játékost sem sze­retnék kiemelni, az egész csapat na­gyot alkotott. Örülök, hogy a ne­gyeddöntőben a spanyolokkal talál­kozunk, mert több tanítványomat viszontláthatom a Real Madridból.” GIOVANNI TRAPATTONI, az olasz válogatott szövetségi kapitánya: „A vb során egyre nehezebb mérkőzéseket játszottunk, így emelt fővel utazhatunk haza. Ma hallatlanul izgalmas meccset lát­tunk, a koreaiak szíwel-lélekkel küzdöttek. Nem értem, hogy Tot­tit miért állította ki a bíró, amikor őt szerelték szabálytalanul. Gattu- so és Vieri révén mi is befejezhet­tük volna a találkozót, de ilyen a futball.” SILVIO BERLUSCONI ölasz mi­niszterelnök: „Az igazság az, hogy én sem tudok mást mondani, mint a többi szurkoló: nagyon sajná­lom. Végtelenül szomorú vagyok.” PAOLO MALDINI, az olasz labda­rúgó-válogatott kapitánya a vere­ség után kijelentette, ez volt az utolsó mérkőzése nemzeti színek­ben. Összesen 125 alkalommal szerepelt a válogatottban, össze­sen 10 882 percet töltött a pályán 2C02 ^REAjAPAN és egyszer sem állították ki. A 33 éves futballista mérlege: 70 győze­lem, 35 döntetlen és 20 vereség. „Nem ilyen búcsút képzeltem el. Nem szokásom a bírót kritizálni, de amit az ecuadori Moreno művelt, annak nem sok köze volt a játékvezetéshez. Felháborító, hogy a világbajnokságon ilyesmi meg­történhetett.” KIM DE DZSUNG dél-koreai köz- társasági elnök telefonon gratulált a válogatottat a vb negyeddöntőjé­be vezető Guus Hiddink szövetségi kapitánynak. „A szerencse pártfo- goltjai vagyunk. Büszke vagyok mindannyiukra, és szívből köszö­nöm”. (MTI) Olasz bánat a keddi mérkőzés után (Reuters-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents