Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-17 / 139. szám, hétfő

Nagyszünet ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 17. Kkínrímek mm Arab sakk Sakkozik két darab hasas kuvaiti arab pasas. A fogyókúrázó panasza Testsúlyom már igen apad, mégis velem libeg a pad. Fogorvosi vizsgálat előtt Este majd arról szól rendha­gyó fohászom, hogy másnap ne leljen rossz fogat fogászom. Józsi bá Józsi bácsi a sok sörtől hallgat, részeg, agyában nem működnek az alkatrészek... Internacionalizmus Azt mondja a józan ráció, egyenrangú minden náció. Szétrombolták a malmot Mi tegnap malom, sajnos az ma lom. A csillagász halála Porschéjával Csilla gázolt, áldozata csillagász volt. Puskás Öcsi Labda útját lesi Puskás, a rutinos lesipuskás. A mosogatás elmaradásá­nak következményei Ha nem mosod, bűzlik kés és kanál is, mint egy nagy zuhéj után a kanális. A bandafőnök figyelmezte­tése Ha sok nálad már a narkó, elkaphatnak, s vár a markó! A kínrím genézise Megvan már a nyerő ritmus, jöhet rá egy menő rigmus. Légy óvatos! E jégborította tavon száz a lék, hogyha rálépsz, elmerülsz, száz százalék! A szalon Ferdén lóg e kép a falon, de ettől még szép a szalon. Furcsa hobbik Szabadidőmben én szalonnát abálok, de ha épp kedvem van, szalonkát zabálok. Cimborám, Lajos Holnapután este nyolcra hív a Lajos, vacsorára vagyok hozzá hivatalos. Nehéz idők Hogy színházat alapozzunk, ahhoz előbb kalapozzunk!... Rabló, vigyázz! Ne játszogass széf­kilinccsel, mert egy zsaru meg­bilincsel! (Lacza Gergely) A fesztivál csodálatos hangulata, az élő muzsika varázsa bizonyára sokak számára emlékezetes élmény marad Zenei csemegék Komáromban HOLLÓSV ZSUZSANNA J únius 4-től 8-ig immár 8. alkalommal került sor a Borostyán Fesztivál ren­dezvényeire Komárom- mmm ban. Aki részt vett a feszti­vál bármelyik koncertjén, megtapasztalhatta az élő zene vará­zsát, értékadó erejét. Fesztiválnyitó kamarakoncert - színes, változatos műsor A kedd esti ünnepélyes megnyitón, amelyen a fesztivál házigazdája, a Borostyán együttes muzsikált, Pász­tor István, Komárom város polgár­mestere köszöntötte az egybegyűl­teket a Tiszti Pavilon dísztermében. A fesztivál az elismert hivatásos elő­adók mellett egyben a fiatal tehetsé­gek pódiuma is. A kamarakoncerten ezúttal olyan főiskolai hallgatók és Zeneművészeti Főiskolát végzett növendékek mutatkoztak be nagy sikerrel, akik hazánkon kívül immár Bécsben és Svájcban is muzsikál­nak. Tiszta és precíz játékuk bizo­nyította tehetségüket. A brácsa-kla- rinét-zongora trió igazi csemegének bizonyult, amely ősbemutatóként először került színpadra, a fiatalok első ízben játszottak ebben a felál­lásban, és örültek a lehetőségnek, hogy közön­ség elé lép­hettek. Az est szereplői a hangverseny folyamán mindenféle hangszert fel­vonultattak, s ezáltal színes, változatos műsort adtak. Volt itt ének, pengetés, vo­nós, fúvós és billentyűs hangszer egyaránt, úgyhogy a zene­iskolás diákok mindegyike talált ér­deklődése szerint kedvére valót. Az est fénypontja a világhírű Dagmar Zsapka -Zsapka József fuvola-gitár duó előadása volt. Zsapka József Komárom szülöttje, Pozsonyban és Portugáliában tanítja a jövő gitár- virtuózait. Spanyol dallamokkal, brilliáns fuvolafutamokkal, ötletes gitár-dob variációkkal méltán koro­názták meg az esti hangversenyt, amelyet jelenlétével megtisztelt Bo­ros Miklós, Magyarország pozsonyi nagykövete, Bugár Béla, a Szlovák Parlament alelnöke, aki egyben a fesztivál védnöke is volt, valamint Dr. Bastmák Tibor, a nyitrai megye elöljáróhelyettese. A lelkes közön­ség vastapssal jutalmazta az egyes produkciókat, s a ráadást is kiköve­telte magának. Verskoncert - kínai mesével, tré­fás szójátékokkal Szerdán, a Selye János Gimnázium zsúfolásig megtelt aulájában Rad- ványi Balázs, a budapesti Kaláka együttes tagja szórakoztatta a diá­kokat. Az előadóművész érdeme, hogy a két előadásra, a kisebbek és a nagyok számára is külön műsor­ral készült. A magyar klasszikusok mellett több felvidéki költő megzenésített versét is bemu­tatta gitár, uku­lele, mandolin és egy afrikai hangszer, a ká­limba segítsé­gével. Nagy si­kert aratott, amikor japánul és finnül is elő­adta egyik nép­szerű dalát. A diákok öröm­mel kapcsolód­tak be a közös éneklésbe, s nagyo­kat derültek Radványi Balázs ked­vencein, a nyelvtöró verseken. Blues és dzsessz - jó hangulatban A péntek estére tervezett szabadtéri koncert sajnos az eső miatt a műve­lődési házba kényszerült. Talán en­nek is köszönhető, no meg a foci vb- nek, hogy aránylag kevesen jöttek el a két blues együttes koncertjére. Ennek ellenére a Last Blues Band, valamint Bobos & The Frozen Do­zen nagy kedvvel zenélt a lelkes ra­jongóknak. Profi előadásukat biztos játékmód és technikás hangszerszó­lók jellemezték. A koncert mindvé­gig jó hangulatban telt. A 8. Borostyán Fesztivál nagyon sikeres volt, az egyes koncertek látogatói mindig elégedtten tá­voztak. Örvendetes tény, hogy a fesztiválra nemcsak a komáromi­ak látogattak el, hanem távolabbi vársokból is - Pozsonyból, Galán- táról, Párkányból, Érsekújvárból, valamint a magyarországi Dorog­ról is jöttek látogatók. A fesztivál csodálatos hangulata, az élő mu­zsika varázsa bizonyára sokak számára emlékezetes marad. Eljutottunk Bozenbe is, ahol „élőben" láttuk Ötzit, a több mint 5000 éves gleccserembert Nyolc nap az Alpok lábainál Mi, akik úgy döntöttünk, hogy idén is szeretnénk gyakorolni német nyelvtudásunkat, április 10-én elin­dultunk Dél-Tirolba, Olaszország németek lakta területére. Ausztrián, Németországon keresztül 12 órás utazás után érkeztünk meg Schlan- dersbe, ahol a gimnázium vendég­szerető tanárai és a 2.w osztály (akikkel ez a cserekapcsolat létre­jött) már nagyon vártak minket. A „nagy találkozások“ pillanataiban örömünknél csak idegességünk és kíváncsiságunk volt nagyobb, de látva a barátságos arcokat, a fe­szültség lassan mindenkiben felol­dódott. Délelőttjeinket a mi­enktől nagyban eltérő gim­náziumukban töltöttük, ahol olasz-, matematika-, német-, testnevelés- és informatika­órák keretén belül megismer­kedtünk az oktatás ottani módszerével, amelynek haté­konyságát elismerjük. A diá­kok felszabadultabbak, la­zábbak, az új dolgok felé nyi- tottabbak, mint ahogyan ez nálunk megszokott. A tanítás után egyik nap sem szenvedtünk hiányt programok­ból. Volt alkalmunk közösen pikni- kezni; megnéztük Glums-ot, a vi­lág legkisebb városát; a számta­lan dél-tiroli vár egyikét, Churbur- got; meglátogattuk a világ legm- gasabban fekvő bencés kolostorát; kirándultunk Dél-Tirol fővárosá­nak tartott Bozenbe is, ahol „élőben“ láttuk Ötzit, a több mint 5000 éves glecscserembert. A vasárnapot mindenki „új csa­ládjával“ töltötte, s ez jó alkalom volt arra, hogy egy kicsit megis- meijük szokásaikat, életkörülmé­nyeiket. Úgy gondolom, mindany- nyiunk nevében el-mondhatom, hogy az ott élő emberek rendkívül barátságosak, vendégszeretetük pedig határtalan. A kezdeti nehézségek ellenére a diákokkal is sikerült megtalál­nunk a közös hangot. Min-denki nagyon aranyos volt, igyekez­tek mindig a ked­vünkben járni, s nem adtak alkalmat arra, hogy akár egy percig is unatkozzunk. Keddi napunkat utazással töltöt­tük: megnéztük a Garda-tavat, majd Veronát, ahol látva Júlia ma­gas erkélyét (és a még magasabb kőfalat) beleéltük magunk Rómeó könnyűnek nem mondható hely­zetébe. Az eső sem akadályozott meg minket abban, hogy meg- másszuk a város má- sik neveze­tességének számító római kori aréna magas lépcsőit. A sok közös program és a jó han­gulat az utolsó napokra összeková­csolt bennünket, a búcsú-zást csak az könnyítette meg, hogy szeptem­ber közepén, Komáromban viszont­látjuk egymást. Ennek reményében indultunk vissza április 17-én, szí­vünkbe zárva a megismert embe­reket és a gyönyörű alpesi tájat. Öllős Ágota (Septimo) Selye János Gimnázium, Komá­rom Dühös lettem, kiabálni kezdtem, de semmit sem értem el vele. Később lehiggadtam, visszamentem hozzájuk, bocsánatot kértem szabályaival? Tisztában vagytok az illemkódex DUDÁS ANGÉLA _ _ ogyan kell helyesen 1 I viselkedni? Mi az, ami ■’ .....■ megengedett egyes 1 I helyzetekben, és mi wümhmmi az, ami végképp elke­rülendő, megveten­dő? Melyek a legalapvetőbb illem- szabályok, amelyeket mindenki­nek be kellene tartania? Magya­rán, mennyire közismertek az il­lemkódex alapszabályai egy-egy szituációban? Utazás Teljesen lényegtelen, hogy mely tömegközlekedési eszközön uta­zunk, legfontosabb, hogy már be­szállásnál rendesen viselkedjünk, vagyis nem kell tolongani, lök- delőzni, előbb-utóbb mindenki feljut a járműre. Köztudott, hogy terhes nőkkel, idős személyekkel, kisgyermekekkel előzékenynek kell lenni, tehát ha a helyzet úgy kívánja, adjuk át a helyünket. Ezzel kapcsolatban személyes él­ményem is van. Egy kirándulás alkalmával figyelmeztetnem kel­lett az egyik osztálytársamat, hogy idős nő áll mögötte, adja át a helyét. Ügyelnünk kell útitársa­ink igényeire is, azaz ablakot csak mások beleegyezésével nyitunk ki, a csomagot az arra kijelölt helyre rakjuk (ha van ilyen), nem szükséges, hogy mindenki össze­rugdossa a táskánkat. A dohá­nyosok füstöljenek a dohányzó­fülkében, enni sem a leggusztu­sosabb utazás közben, már csak azért sem, mert néhányan rosszul lehetnek az ételszagtól. Színház Elsőként említeném, hogy szín­házban tudni illik megjelenni. A megjelenés alatt az öltözködést, hajviseletet értem. A színház egy kultúrotthon, ahova kulturált em­bereket várnak. Fontos az elegan­cia, a férfiak, ha tehetik, öltönyt, nyakkendőt öltsenek magukra, és nem árt rendezett frizurával ér­kezni. Nincs visszataszítóbb annál, amikor tornacipőben, farmerben, és valamely divatos hajviselettel, cigit pöfékelve várják az előadás kezdetét. A nők általában adnak a külsejükre, náluk csak arra kel ügyelni, hogy a dekoltázsuk ne ha­ladja túl az illendőség határát. Elő­adás közben illik odafigyelni a da­rabra, nem fontos végigbeszélget­ni vagy átszundítani. Elvégre azért járunk színházba, hogy művelőd­jünk, hiszen minden műnek van tanulsága. A szórakozás mellett bölcsességet ad, okít. Mellőzni kell a napraforgózást, rágógumit, meg­jegyzéseinket tartsuk meg ma­gunknak vagy az előadás végére, és ne fütyüljünk, kiabáljunk be a színpadra. Iskola Rögtön egy történettel indítok. Ma nulladik óránk volt, és mivel én va­gyok a hetes, kimentem a mosdóba megvizezni a szivacsot. Egy fiú tar­tózkodott ott, aki műiden további nélkül vizet vett a szájába, és egy­szerűen leköpött. Rettenetesen fel­háborodtam, és szóltam a tanárnő­nek. Ezzel azt szeretném mondani, hogy mindenekelőtt a legfonto­sabb, hogy egymást tiszteljük, megbecsüljük. Nemcsak az idősek iránti tisztelet a lényeges, hanem társainkat is el kell fogadnunk. Illik köszönni egymásnak, felelés köz­ben rendesen állni, és nem panasz­kodni a tanárokkal. Ügyelni kell a tisztaságra is, tehát a szemetet dobjuk a szemétkosárba, a rágógu­mit nem fontos a padba vagy a szék aljára ragasztgatni, a bútorzatot nem kell összevésni. Asztalnál Asztalhoz tiszta kézzel, tiszta ruhá­ban ülünk. Nemcsak éttermekben, hanem otthon is ajánlatos késsel, villával enni, nem csámcsogni. Ne turkáljunk az ételben, és főleg ne más tányéijában. Ha vendégségben vagyunk, és nem ismerjük a sza­kácsnő képességeit, a legokosabb mindig szerénynek lenni. Először csak egy kicsit szedjünk az ételből, és ha ízlik, utána szedhetünk. Ily módon nem sértjük meg a háziasz- szonyt. Ha finom az étel, a megkö- szönés mellett egy-két dicsérő szót is szólhatunk. Az italokkal csínján kell bánni, ugyanis ronda látvány a részeg ember. Étteremben sem il­lendő a hangoskodás, a nők a sminkjüket ne az asztalnál igazgas­sák, erre kijelölt hely a női mosdó. Távozáskor ajánlatos a széket a he­lyére tenni. Szülők, idős személyek Legfontosabb az bántuk érzett nagyfokú tisztelet. Mint ahogy már a társaim is elmondták, előzékeny­nek kell lenni, odafigyelni a meg­jegyzéseikre, véleményükre. Sok­szor előfordul, hogy nem értünk ve­lük egyet, és ilyenkor szó szót követ, feleselünk, vitatkozunk, keressük ar igazunkat. Azonban ügyelni kell hogy indulatunkban ne bántsul meg őket, figyeljünk oda, mit mon dunk. Nagyon szerettem volna a vá rosba menni a barátnőimmel. Per sze a szüleim nem engedélyeztél Dühös lettem, kiabálni kezdtem, d semmit sem értem el vele. Későb lehiggadtam, visszamentem hozzÉ juk, és bocsánatot kértem. Az erec mény nem maradt el, elengedtek barátnőmmel. Utca Az utcán való viselkedés sem melli kés. Először is legyünk ápoltak, tis: ták, rendezettek. Nem kell a legd vatosabb ruhákban járni, elég, I tiszta a ruházatunk. Az utcán nei ordítozunk, lökdösődünk, és ujj mutogatni sem dicséretes. A szem tét a kosárba dobjuk, ha nincs a k zelünkben ilyen, akkor a táskánkl vagy a zsebbe rakjuk. Az épületi falait nem szabad összefirkálni, plakátokat leszaggatni. A parkb; ügyelünk a növények épségére, ne rajzolunk a műemlékekre, és nem mászkálunk rajtuk. Helyesen közi kedünk, tehát a g^logátkelőhel) ken térünk át az út másik oldalál Egyszóval vigyázni kell a rendre. Felelős szerkesztő: Horváth Erika e-mail: nagyszunet@ujszo.com levélcím: Nagyszünet, Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 824 88 Bratislava

Next

/
Thumbnails
Contents