Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-17 / 139. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 17. Nagyszünet Sokan feltették már a kérdést, miért ék az ember? Az ember nem örökös vidámságra, eufóriára született, hanem pozitív beállítódásra Hol a boldogság mostanában? TERMÉSZET VILÁGA Ed Dienert, az Illinois Egyetem boldogságkuta­tó professzorát kérdezzük - mi­ként a New Sci­entist munkatársa tette azt vála­szolja, mindent összevéve a skandi­náv országokban. Bizonyos pontig a jövedelem, az anyagi jólét igen fon­tos a boldogságérzethez, kiegészül­ve a demokráciával, az emberi jo­gokkal, a jó infrastruktúrával, a hosszú élettartammal stb. A kultu­rális tényezők azonban legalább olyan fontosak a megítélésben. Ha ugyanis az anyagi tényezőket ki­emeljük a sorból, a spanyolok tűn­nek a legboldogabbnak, ami pozitív életszemléletükkel magyarázható. Ez jellemző általában az amerikai­akra és bizonyos mértékig a britekre is. A legkevésbé boldognak egyes hajdani kommunista országok, va­lamint a nagyon fejletlen államok lakói tűnnek. Érdekes módon a jó anyagi körülmények között élő ke­let- ázsiaiak, japánok, dél-koreaiak jóval kevésbé érzik magukat bol­dognak, mint azt várnánk. Ha meg­kérdezik őket, mennyire elégedet­tek az életükkel, a legtöbben azt hozzák elő, ami rossz. Ha ez a rossz nem nagyon rossz, akkor elégedet­tek. Általánosságban nagyobb tár­sadalmi nyomás nehezedik rájuk, résen kell lenniük, nehogy hibát kö­vessenek el és kivívják a többi em­ber elismerését. A kelet-ázsiaiak sa­ját hangulatuk, életérzésük helyett fontosabbnak tartják, miként véle­kednek szüleik az életükről. A professzor vizsgálataiból az is ki­derül, hogy a boldogságot, annak fokát eltérő kultúrákban másként értelmezik, sőt a boldogság iránti vágy is különböző. Az ázsiai ameri­kaiak például hajlamosabbak le­mondani a szórakozásról, az élveze­tekről, mint a fehér amerikaiak. A boldogságérzésnek határozott elő­nyei vannak. Nyugaton ha az ember vidám, jókedvű alkat, nagyobb az esélye tartósabb házasságra, több pénz keresésére, sikeresebb állásra. Általában az is elmondható, hogy a boldog ember immunrendszere erősebb, tovább él. Egyesek, akik­nek több problémájuk adódik az életben, a boldogságérzés alacso­nyabb fokáról számolnak be, mások ugyanennyi problémával a nyakuk­ban rögtön a kivezető utat keresik, és másban próbálják megtalálni a boldogulásukat. Nyitottak az újra, a pozitív dolgokat nézik még ilyenkor is, és meg is találják a társadalmi szolidaritásban, vagy a családi hát­térben, olyan dolgokban is, amik­nek korábban nem tulajdonítottak nagyobb jelentőséget. A professzor elmondta, egy jókora lottónyere­mény ugyan alaposan megdobja a boldogságérzetet, ám ez rendsze­rint nem tart tovább egy-két évnél. Az anyagi gyarapodással arányosan szinte mindenkinél növekszik a bol­dogságérzet, de Nyugaton ennek a szerepe meglepően kicsi. Természe­tesen a szegény országokban egé­szen más a helyzet. Nem mindegy, hogy valaki napi 1 vagy 5 dollárnyi összeget keres, mert ez meghatá­rozza, hogy eszik-e aznap valamit, vagy sem. Amerikában is nagyobb a valószínűsége annak, hogy a szegé­nyek kevésbé érzik magukat bol­dognak. Egy tanulmány szerint a 100 millió dol­lárnál nagyobb vagyonnal ren­delkező ameri­kaiak csak egy kicsit boldogab­bak, mint az or­szágos átlag. Bertrand Russel egy a boldog­ságról szóló könyvében azt úja, a gyermek a családok bol- dogságának egyik legfonto­sabb forrása. A kutatások azon­ban kimutatták, hogy ez nem igaz. Gyermekes és gyermektelen családok körülbelül ugyanolyan fo­kon elégedettek vagy éppen elége­detlenek az életükkel. Az előbbi cso­portnál a boldogságfok a gyermek megszületése után egy-két évig nö­vekszik aztán visszaáll az eredeti szintre. Az emberek várakozásai rendszerint magasabbak, sokan úgy gondolják, örökké vidámnak, elége­dettnek kell lenniük, ám ha olyano­kat vizsgálunk, akik ténylegesen boldogok, úgy gondolják, ez annyi­ra fontos, hogy még nagyobb bol­dogságra törekednek. Áz ember nem örökös vidámságra, eufóriára született, hanem pozitív beállító­dásra. Valahol középen kellene áll­nunk, hogy örülni tudjunk, ha vala­mijó történik velünk. humoros io teszt WKtKKKL WMaz ég kékje Név (ahogy hívnak): ........... Cím ( ahol laksz):.............. Kor (ahány éves vagy):.............. Magasság (ahány centire van a fe­jed teteje a padlótól):..... Súly (a hány kilogramm a sú­lyod):....... 1. Te a. igen b. nem 2. Szereted-e hogyha a. nem b. igen c. nemigen 3. Ez az utolsó kérdés? a. igen b. nem c. a helyes válasz a „b“ 4. Ha öt tehén fél óra alatt 57621 füvet harap le, akkor 57621 füvet öt tehén hány fél óra alatt harap le? a. egy b. nem egy c. hülye vagyok, nem tudom 5. A macska legfőbb ismérve: a. van b. mindig lábbal lefelé áll c. hét élete van. Mégis megbotlik 6. Mije volt a Kőszívű embernek? a. Neolit pészméketje b. Jókedve c. 27 sora 7. Benjamin lükébb, mint Zaka­riás. Zakariás éppoly gyagya, mint Teofil. Zénó tök zokni Taksonyhoz képest. Taksony totál hülye. Teofil és Zénó együtt dilisebb, mint Zakariás. Viszont Benjámin egyedül is hót dinka. Ki a legagyalágyúl- tabb a társaságban? 8. Melyik értelmes üzbég szót le­het kirakni az alábbi betűkből? üúcijöcuxz -................ 9. Egészítd ki: A spenót az a bokszkesztyű számá­ra, mint a tintahal a ........számára. 10. Karikázd be az x-et! X 11. Most ikszeld be a karikát! O 12. Vegyél elő zsírkrétát és itatós­papírt! 13. Elteheted. A felhőtlen ég gyönyörű kékje rég­óta mozgatja az emberek fantáziá­ját. Odin, a háború és a vihar iste­ne kék ruhát hord, a mongolok a kék eget imádták, a középkori fes­tők pedig a felhőtlen ég kékségét a tisztasággal, szüzességgel hozták kapcsolatba: ezért visel képeiken Szűz Mária kék köpenyt. Elsőnek Leonardo da Vinci próbált rájönni, hogy miért kék az ég, ami­kor 1474-ben a fénnyel és az ár­nyékkal kezdett foglalkozni. Festő­társai ugyanis az eget egyenletes ultramarinkékre festették, ami nem hatott természetesnek. A 22 éves Leonardo észrevette, hogy a távoli hegyek kéknek látszanak, méghozzá annál kékebbnek, minél meszszebb vannak. Ezzel képes volt a táj térbeli mélységét ábrá­zolni: fölfedezte a levegőtávlatot. Azt is észrevette, hogy feje fölött az ég kékje tisztább és mélyebb, mint a látóhatár felé. Úgy vélte, hogy a levegő közelről átlátszó, de vastag rétegben hal­ványkék. Ez a halványkék szín az­tán összeadódva, a világűr sötét háttere előtt erősebben látszik. 34 év múlva, 1508-ban, az Alpok­ban tett utazása alkalmával Leo­nardo újból tanulmányozta az ég színét. Észrevette, hogy a magas hegyek között az ég mélyebben kék, mint síkságon. Ennek okát abban látta, hogy a vékonyabb légrétegen jobban áttetszik a vi­lágűr sötétje. A kék szín létrejöt­tének magyarázatára föltételez­te, hogy a levegőben lebegő apró, színtelen páracseppek „befogják“ a fényt, és ezért kéknek látsza­nak. Bizonyítékul azt hozta fel, hogy a napsugarak által megvilá­gított füst is ilyen színű a sötét háttér előtt. 200 évvel később Newtonnak sike­rült színösszetevőire bontani a Nap fényét. A szivárvány keletke­zését arra vezette vissza, hogy az esőcseppek apró prizmaként szét­választják színeire a fehér fényt. Azt gondolta, hogy az ég kék színe is valahogy így jön létre a lebegő apró vízcseppek hatására. Newton még arra gyanakodott, hogy a fény anyagi részecskékből áll, ám Thomas Young 1801-ben rájött, hogy különböző rezgésszá­mú hullámokkal is leírható. Az ég legtisztább kékje az ultramarin, amelynek hullámhossza 475 _ 10- 9 méter. A napfényből a kék színt kiválasztó részecskékre vonatkozó utalást szolgáltatott egy különös ajándék. A Bécsi Tudományos Akadémia 1850-ben egy eleven kaméleont kapott ajándékba. Az akadémiku­sok törték a fejüket, hogy mit kezd­jenek vele, végül Ernst Wilhelm von Brücke fiziológus elhatározta, hogy megvizsgálja, hogyan tudja a kaméleon megváltoztatni a színét. Mikroszkópos vizsgálattal rájött, hogy a kaméleon színváltoztató képességének két egymás feletti, pigmenteket tartalmazó bőrréteg az alapja. Az egyik fekete pigment­jeivel sötét háttérként szolgál a fel­ső réteg átlátszó szöveteiben elosz­tott sárga pigmentek számára. Bürcke megállapította, hogy a ka­méleon színváltozása a sárga sej­tek bőrben való mozgásával függ össze. Ha ezek a felszínen vannak, a kaméleon zöldnek látszik, ha visszahúzódnak, akkor feketének. Tehát ugyanúgy, mint a levegő esetén: apró részecskék fekete hát­tér előtt. A fiatal John William Strutt - a ké­sőbbi lord Raleigh - 1871-ben igen elegáns megoldást javasolt a szín­szóródás magyarázatára: a levegő­ben lebegő részecskéket a fény rez­gésre gerjeszti, s ezek aztán min­den irányba kisugározzák az el­nyelt energiát. Raleigh formulája szerint a különböző irányokba szórt fény erőssége fordítottan arányos a fény hullámhosszának a negyedik hatványával. A Raleigh-szóródással nemcsak az ég kékje, hanem a nappali vüágos- ság is érthetővé válik. Nélküle az ég a Földön is olyan fekete volna, mint a Holdon, amelynek nincs légköre. A szóródásnak persze az az ára, hogy a légkörön áthaladó fény gyengül. Ennek az a meglepő követ­kezménye, hogy ki lehet belőle szá­mítani a fényt szóró részecskék szá­mát. 1899- ben Raleigh felismerte, hogy ezek száma éppen annyi, mint egy bizonyos levegótérfogatban le­vő molekulák száma. így kiderült, hogy a levegőnek nincs saját színe. A légkör egy kék fénnyel teli tér a vi­lágűr sötétsége előtt. Csak a második világháború után sikerült kideríteni egy másik, szintén az égbolton látható jelen­ség okát: napnyugta után a tiszta ég melankolikusan kék lesz. En­nek oka a Föld ózonburka. A 25 kilométer magasban levő ózon­burok molekulái ugyanis hal­ványkéknek látszanak, de a nap­pali égbolton a sokkal erősebb Raleigh-kék elfedi a halvány ózonkéket. Ózonréteg nélkül az alkonyati ég zöld, vagy sárgás lenne. (Natur und Kosmos) 14. Sorold fel 10 indiántörzset! és még ötöt! ............................... gyo rsabban!................................ 15. Saját értékelésed szerint mi­lyen az ÍKÚD? a. jó b. kiváló c. hálistennek negatív! KÉTRÉSZES DIVAT, AVAGY A BIKINI DIADALÚTJA Kánikula, izzasztó hűség, és az em­ber legszívesebben minden ruha­darabjától megszabadulna. A nagy nyári melegben csak egy megoldás van. Le a Balcsi partjára a legújabb bikiniben. Apropó, bikini! A divatban az a legjobb, hogy mindig képes meglepni minket valamivel. így megvan az a na­gyon jó tulajdonsága, hogy az ember mindig fel tudja dobni a ruhatárát valami új darabbal. így az sem okoz ma már túl nagy problémát, ha mondjuk egy újabb nyári kétrészest, vagyis bi­kinit szeretnénk magunknak ven­ni. Pedig nem volt ez mindig ilyen egyszerű dolog. Gondol­junk csak a régi filmekre. Az a ru­hadarab, hogy bikini még a szá­zad elején is ismeretlen dolog rolt. A nők akkoriban komoly ígyrészes szereléseket húztak magukra fürdőruha gyanánt. Tu­dod, amolyan kezes-lábast, ame- yeken ma már jókat kacagunk. Kztán egyszer csak nagyot len­dült előre a divatvilág szekere, és máris 1946-ban találhatjuk ma­gunkat. S hogy hol? Hát persze, hogy a divat fővárosában, Párizs­ban. Ugyanis a divattervezők erre a nyárra egy fantasztikusan új kreációval rukkoltak elő, amely­nek főszereplője a bikini volt. A tervezők úgy gondolták, hogy ez­zel a ruhadarabbal meg fogják rendíteni a világot. Hát, valljuk be, sikerült nekik. Az emberek re­akciója elég felemás volt a kétré­szes fürdőruha láttán. Sokan úgy gondolták, nem helyes, hogy a nők ennyit megmutatnak maguk­ból. Aztán az ötvenes évek meg­hozta az áttörést. Ekkor már több színésznő, köztük Sophia Loren, Anita Ekberg, Brigitte Bardot is bikiniben jelent meg a filmvász­non. Ezzel a lépéssel a fürdőruha elindult európai hódító útjára. A strandokat ellepték a bikinibe öl­tözött nők. A nagy meglepetés Amerika reakciója volt. Itt csak a 60-as években kezdték el hordani az emberek a sokat sejtető ruha­darabot. Az amerikai térhódítás­hoz az is hozzájárult, hogy Betty Bopp, a híres rajzfilmfigura is bi­kinire vetkőzött. S ez a mozzanat olyan jól sikerült, hogy ezután csak bikiniben volt hajlandó megjelenni a képregények olda­lain. Persze nem mindenki nézte jó szemmel az új ruhadarab sike­rét. A legtöbb negatív visszhang az amerikai sajtó oldalain jelent meg. A bikini körüli botrány kö­vetkező évszáma 1964 volt. Ek­kor ugyanis Rudi Geinreich felfe­dezte a felső rész nélküli bikinit, amit már nem is hívhatunk biki- nek. És ismét a címlapok oldalára került a téma Amerikában. Az eu­rópai emberek ekkor sem voltak szemérmesek. Pillanatok alatt megtelt a francia Riviéra a felső­rész nélküli hölgyekkel. Az 1970-es években több újdon­ság is megjelent a fürdőruhadivat­ban. Új anyagok jelentek meg, kö­zöttük a Lycra, amely mai is szá­mos fürdőruha anyaga. Majd a későbbiekben megjelent az Élast- han. Ráadásul a sportszergyártó cégek is fejlesztésbe kezdtek, és elkészítették a maguk sajátosan sportos kétrészes fürdőruháját. Az idő múlásával a bikini fogal­ma is változott. Ma már nemcsak a kihívó kétrészes fürdőruhát ért­jük alatt, hanem sok minden mást is. A tervezők rájöttek, hogy sokkal nagyobb figyelmet keíl fordítani a hölgyek alakjára, és olyan darabokat kell készíteni, amelyek elrejtik az esetleges testi hibákat. így ma már kapható szá­mos fajtája a bikininek. Válogat­hatunk a háromszöges, sziva­csos, toppos, merevítós, széles bugyis, sortos és még számos kreáció közül. Ja, és ne felejtsük el azt sem, hogy 1992-től akár felfújható bikinivel is gazdagít­hatjuk ruhatárunkat. De ha ez még mindig kevés, akkor itt van a szilikon betétes, szilikon pántos új találmány is. Láthatod, a divat állandó mozgás­ban van. S ami tavaly nyáron még újdonságnak számított a fürdőru­ha palettán, az lehet, hogy idén már kiment a divatból. De hát, a divat már csak ilyen, (sulinet) Sk ' VICCEK A kígyó tökmagot eszik. Oda­megy a nyuszi:- Adjál egy marékkai! -Anyáddal szórakozz! Az eladó egyszercsak meglep­ve látja, hogy beront egy vak az áruházba, majd a póráznál fogva elkezdi pörgetni a ku­tyáját a feje felett. Odamegy s megkérdezi a vaktól:-Mondja uram, mit csinál? -Körülnézek... A rendőr fia az iskolában nem érti a negatív számokat. Ott­hon az apjától kér segítséget. Az apja magyarázni kezd:- Ez rendkívül egyszerű. Kép­zeld el fiam, hogy öten utaz­nak a villamoson. Ebből heten leszállnak, akkor még kettő­nek fel kell szállnia, hogy üres legyen a villamos. Két parasztbácsi barchobázik:- Icike-picike ?- Eeegen.- Göndörödik, pöndörödik ?- Eeegen.- Rákérdezhetek?- Eeegen.-DNS? Kovács néni az orvosnál:- Mit is mondott doktor úr ? Csiga ? Kagyló ?- Hát hölgyem, sajnálom, ez rák. A rendőrt megkérdi barátja, hány gombócot tud megenni éhgyomorra.- Hatot - válaszolja a rendőr.- Hülye vagy komám, csak az elsőt eszed éhgyomorra! A rendőrnek nagyon tetszik a vicc. Alig váija, hogy otthon előadhassa. Első dolga, ahogy hazaérkezik, hogy megkérdi az asszonyt:- Te Julis! Hány gombócot tudsz megenni éhgyomorra?- Hát, talán négyet - válaszol az asszony.- A fene vigye el - mérgelődik a rendőr - miért nem hatot mondtál ? Tudtam volna egy jó viccet... A rendőr a hangszerboltban:- Kérem azt a furulyát, meg azt a harmonikát.- A poroltót viheti, de a radiá­tort nem szereljük le.- Miért kapott Pistike agyhár­tyagyulladást ?- Mert csak megmosta a haját és már indult is...- Hallottad, Béla? Egy autó el­ütött egy kéményseprőt.- Na, ez hallatlan! Már a tetőn sincs biztonságban az ember! Vettem egy öngyújtót, de nem gyújtja meg saját magát!- Miért nem eszel Janika? hisz azt mondtad, éhes vagy mint a farkas!- Most is az vagyok, csak kér­dés, hogy a farkasok esznek-e spenótot? Áz anyósom kőhajításnyira la­kik tőlünk. Pontosan tudom, mert naponta többször is le­mérem. Kicsi, piros és kerek, mi az? Egy elrontott, nagy, zöld kocka.- Jobb adni, mint kapni.- Ki mondta ezt?- Egy ökölvívó. Hogy hívják a sivatagi boro­zót?- Porozó. FIGYELMEZTETÉS: Az alko­hol hatására reggel az ágyban másik oldalára fordulva vala­mi nagyon ijesztőt láthat. Mindenkit érhet baleset, ha idejében ott van! * Az alkohol az emberiség el­lensége. Aki pedig megfuta­modik az ellenség elől, az gyáva!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents