Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-15 / 138. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 15. Dél-Korea hivatalosan tiltakozott Kínánál, amiért pekingi konzulátusának területére behatoltak a képviselet kínai őrei, és elfogtak egy oda bejutott észak-koreai állampolgárt, aki politikai menedéket akart kérni Szöultól. Az 56 éves észak-koreai férfi tízéves fiával együtt jutott be a konzulátusra. A kínai őrök az apát már a képviselet területéről hurcolták el, a gyermek azonban most is ott tartózkodik. (Reuters-felvétel) A G8-külügyminiszterek álláspontja: ne juthassanak hasadóanyaghoz a terroristák Milliárdok Moszkvának Holnap tartják a francia választások második fordulóját Búcsú a baloldaltól Az al-Kaidát gazdagította Brüsszel. A 2000. októberében a brüsszeli repülőtéren történt nagy gyémántrablás a jelek szerint az al-Kaida terrorszervezet hadipénztárát gazdagította. A La Demiere Hetire belga lap szerint lassan kiderül, ki és miért rabolta el a 6,69 millió euróra becsült csi- szoltgyémánt-szállítmányt. A szálak Nizar Trabelszihez, a Brüsszelben tavaly letartóztatott volt futballistához vezetnek, aki akkoriban a párizsi amerikai nagykövetség elleni merényletre készült. A belga földön végrehajtott letartóztatásokból a lap arra következtet, hogy Belgium az al-Kaida fontos európai toborzó és logisztikai központja volt. (MTI) Súlyos harcok Nepálban Katmandu. Maoista lázadók támadtak meg egy katonai létesítményt Nepálban, de akciójuk sikertelenül végződött, és közülük 51-en meghaltak a tűzharcban. A mintegy 500 gerilla Szaljján tartományban próbált lecsapni egy laktanyára, s csaknem egynapos tűzharcot vívtak az ott tartózkodókkal. A csata tegnap hajnalban ért véget. (MTI) Nincs menekvés a bűnösöknek Brüsszel. Lord Robertson NA- TO-főtitkár elismerését fejezte ki a boszniai békefenntartó erőknek (SFOR) Darko Mrda, háborús bűnökkel gyanúsított szerb parancsnok elfogásáért, s újból felszólította Radovan Karadzicsot és Ratko Mladi- csot, a boszniai szerbek egykori vezérét és főparancsnokát, hogy adják fel magukat ők is. „Szeretném kristálytisztán közölni a rossz lelkiismeretűek- kel, hogy csak két választásuk van: méltósággal megadják magukat, vagy utoléri őket az igazságszolgáltatás keze” - hangoztatta a főtitkár. Mrda egy rendőri különítmény élén 1992. augusztus 21-én kiválogatott egy fogolyszállítmányból több mint 200 nem szerb férfit. Buszokra rakták és egy szakadék szélére vitték őket. A rendőrök a meredély szélére térdeltették a foglyokat, és Mrda vezényszavára „belelőtték“ őket a mélységbe. Mintegy tucatnyian, akik a lövést megelőzve maguk leugrottak, életben maradtak. (MTI) Robertson: a szörnyű bűncselekmények elkövetői számára nem marad búvóhely (Képarchívum) Puccsgyanús akció Moroni. A Comore-szigetek fővárosában, Móromban tegnap a hadsereg megszállta a fontosabb középületeket, köztük a pénzügyminisztériumot, a kikötőt és a vámhivatalokat. A közszolgálati rádió védelmét is megerősítették, a minisztériumok dolgozóit pedig távozásra szólították fel. A hatóságok nem adtak magyarázatot az intézkedésre. 1975 óta 20 államcsínyt hajtottak végre a szigeteken. (MTI) Whistler. Hogyan lehet megakadályozni, hogy katonai célú hasadóanyaghoz (uránium, plutónium) jussanak terrorista szervezetek? MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Erről tanácskoztak a G8 országok, vagyis a hét legfejlettebb ipari állam (G7) és Oroszország külügyminiszterei kanadai értekezletük csütörtöki munkanapján. „Rendkívül aggasztó az az eshetőség, hogy terroristák tömegpusztító fegyvereket vethetnek be. Az eddigieknél Moszkva. Oroszország a továbbiakban nem tartja magára nézve kötelezőnek a hadászati nukleáris támadó fegyverek csökkentéséről és korlátozásáról 1993-ban kötött oroszamerikai START-II szerződést. Ezt az orosz külügy jelentette be tegnap, azzal magyarázva a döntést, hogy az USA nem ratifikálta a megállapodást, illetve Washington csütörtökön hivatalosan is felmondta a rakétavédelmi rendszerek kiépítését korlátozó 1972-es szovjet-amerikai ABM-szerződést. A bejelentésnek szakértők nagyrészt formális jelleget tulajdonítanak, hiszen május végén Putyin orosz és Bush amerikai elnök a START-II-nél radikálisabb szerződést írt alá a hadászati fegyverek csökkentéséről. Moszkva kihátrálása a START-ü-ből már januárban felvetődött, amikor Washington bejelentette, hogy a fél éves türelmi időszak lejártával felmondja az ABM-szerződést, mert az akadályozza nemzeti rakétavédelmi progBukarest. Az állami oktatás keretében indulhat be a következő tanévtől de magyar nyelv oktatása két moldvai csángó településen, miután a román oktatásügyi minisztériumjóváhagyta a pusztinai és klézsei szülők erre vonatkozó kérését. A Krónika című erdélyi napilap tegnap közölte: ezáltal Pusztinán 24, Klézsén pedig 17 gyermek kezdheti meg a magyar nyelv tanulását heti három vagy négy órában. A magyar nyelv mint tantárgy részét képezi majd a tanrendnek, a gyerekek oszsokkal inkább össze kell hangolnunk erőfeszítéseinket annak biztosítása érdekében, hogy tömeg- pusztító fegyverek ne juthassanak terroristák kezébe” - fogalmazott Bill Graham, a kanadai diplomácia vezetője a Whistler üdülőközpontban folytatott tanácskozáson. Graham szorgalmazta, hogy szigorítsák meg a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal dolgozó létesítményeknek, valamint az ilyen anyagok szállításának az ellenőrzését. A külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a katonai célokra gyártott dúsított urániramja végrehajtását. Moszkva végül belenyugvással fogadta az amerikai döntést, s a tegnapi válaszlépésnél többet aligha lehetett várni. A START-II-t, az első hidegháború utáni fegyverzetcsökkentési megállapodást 1993-ban írta alá idősebb George Bush és Borisz Jelcin. A szerződés azt mondta ki, hogy a két atomhatalomnak 2003-ra 3500- 3500-ra kell csökkentenie nukleáris robbanófejei számát. A megállapodás meglehetősen nagy kálváriát járt be mindkét oldalon: először Washington mutatkozott késznek annak ratifikálására, orosz részről tályzatot kapnak, és a nyolcadik meg a tizenkettedik osztály végén vizsgáznak belőle. A jelek szerint évek óta tartó küzdelem ér véget azzal, hogy a moldvai csángómagyarok gyermekei is tanulhatják az állami oktatás keretében anyanyelvűket. Az érvényben lévő román törvények biztosítják ugyan a nemzeti kisebbségek számára, hogy anyanyelvűket az állami oktatás keretében tanulhassák, de a csángók esetében ezt a törvényt eddig nem lehetett érvényesítem. A román álláspont mindig is az volt, hogy csángómagyarok nem létezum feleslegét fegyvergyártásra alkalmatlanná kell termi. Tárgyalások folynak Oroszországgal arról hogy hasonlóképp fegyvergyártásra alkalmatlanná tegyék az ott felhalmozódó dúsított plutónium feleslegét. George Bush amerikai elnök már korábban bejelentette, hogy tanulmányozzák azt a pénzügyi tervet, amely szerint az USA 10 milliárd, a G7 országok további tagjai pedig újabb 10 milliárd dollárral segítik Oroszországot a leszerelésre kerülő nukleáris robbanófejek hasadóanyagának biztonságossá tételéhez. azonban ezt megakadályozta a törvényhozás kommunista többsége. Az orosz állami duma végül 2000 májusában, már Putyin elnöksége alatt hagyta jóvá az egyezményt, amikorra a parlamentben többségre tettek szert az államfőt támogató Kreml-párti politikai erők. Addigra viszont Washington döntött úgy, hogy nem ratifikálja a START-II-t. Az idén május végén Moszkvában aláírt egyezmény értelmében Oroszország és az USA 2012-ig a jelenlegi szintnek közel a harmadára, 1700-2200 robbanófejre mérsékli hadászati támadó fegyverei számát. nek, mert azok, akik magyarul beszélnek, a moldvai megyékben elmagyarosított románok. Bár a román társadalomtudomány továbbra is ezt a tézist vallja, Románia is kénytelen volt elfogadni azt az európai elvet, hogy a nemzeti hovatartozást nem a tudomány vagy ä jog, hanem az egyének szabad választása dönti el. Fordulatot jelentett, amikor az Európa Tanács megállapította, hogy ez a kis népcsoport a magyar nyelv archaikus változatát beszéli, s felszólította a román kormányt: tegyen meg mindent a csángók kultúrájának megőrzése érdekében. MTI-JELENTÉS Párizs. A holnapi törvényhozási választások 2. fordulójában nagy valószínűséggel a franciák is csatlakoznak az európai trendhez, és a jobboldalra ruházzák át a kormányhatalmat. Jacques Chirac május 5-i, kivételes helyzetben kivételes arányú győzelmet (82,2%) hozó újraválasztása után minden jel arra mutat, hogy helyreáll az V. Köztársaság politikai és intézményi koherenciája: a mérsékelt konzervatív elnökhöz a franciák jobboldali törvényhozási többséget rendelnek. A következő ötéves parlamenti ciklusra elbúcsúznak a „társbérlet” (cohabitation) mindkét felet korlátozó gyakorlatától. Az egy héttel ezelőtti első választási fordulóban a politikai inga markánsan jobbra lendült ki. A jobboldal egyértelműen fölénybe került, 43,62 százalékos szavazat- aránya a második menetben feltételezhetően tovább nő. A baloldali pártok június 9-én a voksok 36,02 százalékát szerezték meg. A parlamenti erőviszonyokat kialakító korábbi választási vetélkedések többsége arról tanúskodik, hogy az első forduló arányai a másodikban inMTI-JELENTÉS Madrid. Az EU soros, spanyol elnöksége előzetes tájékoztató dokumentumot adott ki a tagországok állam- és kormányfőinek június 21-22-én esedékes sevillai találkozója kapcsán. A dokumentum megállapítja: „ésszerű” arra számítani, hogy tíz belépésére váró ország 2003 márciusában aláíija a csadakozási szerződést, és az 2004 januátjában életbe lép. Ezt az ABC című konzervatív spanyol napilap tegnap EU-forrá- sokra hivatkozva közölte. A lap ezt a címet adta a hímek: Spanyolország megnyomja a bővítés gázpedálját a német fékezés ellenére. A közvetlen mezőgazdasági segítség folyósításával kapcsolatos német, holland, svéd és angol ellenállás kapcsán a lap úgy vélte, „a spanyol elnökség azon erőfeszítései, hogy túl lehessen lépni ezen az akaBerlin. Az Európai Parlament (EP) baloldali frakciójában, az Európai Egyesült Baloldalban (GUE) tömörülő pártok nemzetközi vizsgálatot követelnek egy állítólagos afganisztáni vérengzés kapcsán, amelynek során tavaly ősszel amerikai közreműködéssel több ezer tálibot mészároltak le. Roland Claus, a német Demokratikus Szocializmus Pártjának (PDS) alsóházi frakcióvezetője a vérengzés tényét egy brit tudósító filmjére alapozza. A PDS által Berlinben levetített 20 perces filmben szemtanúk - az Északi Szövetség katonái, kamionvezetők, taxisofőrök- számolnak be a Kunduz ostroma során fogságba esett tálibok sorsáról. A mintegy 3000 harcost konténerekbe zsúfolva szállították Afganisztán északi részébe; útközben egy részük megfulladt az oxigénhiány következtében. Amikor a foglyok vízért és levegőért könyörögtek, a kísérő katonák belelőttek a konténerekbe, számos tálib halálát okozva. Ezt a filmben nyilatkozó egyik afgán katona mondta, aki kább csak megerősödnek, az irány megfordítására igen kicsi az esély. A június 9-i első körben az 577 nemzetgyűlési mandátumból 58 talált gazdára, közülük 56 a parlamenti patkó jobboldalán foglalhat helyet. A képviselői megbízatások több mint 90 százalékát a chiracista erők egyesített tábora, az Unió az elnöki többségért (UMP) jelöltjei nyerték el, 2 jutott a szocialistáknak. A most vasárnapi választáson 519 képviselői hely sorsa dől el: 320 egyéni választókerületben a jobboldal jelöltjei állnak nyerésre. Az UMP az előzetes számítások szerint egyedül fogja megszerezni a nemzetgyűlés képviselői helyeinek abszolút többségét (289 mandátumot). A korábbi ötpárti „pluralista baloldalból” szinte csak a Szocialista Párt (PS) maradt állva, amely az összes baloldalra adott voks mintegy 70 százalékát vonzotta magához. A rasszista-populista Nemzeti Front (FN) másfél hónap alatt 2 millió szavazatot veszített. Több mint 560 jelöltjéből 37-en kerültek be a második fordulóba, gyakorlatilag esélytelenül arra, hogy akár egy képviselőt is bejuttassanak a párizsi Bourbon-palotába. dályon, mostanáig nem vezettek eredményre, és az ellenállás miatt felélénkült az aggodalom a tagjelölt országokban. A jegyzék szerint ha a sevülai csúcson nem oldható meg a probléma, akkor meg kell várni az októberben Brüsszelben esedékes újabb csúcsértekezletet. Romániával és Bulgáriával kapcsolatban a dokumentum úgy fogalmazott, hogy az utóbbi hónapokban .jelentős előrehaladásról tettek tanúbizonyságot, és nincsenek messze egy új minősítési fázisba való belépéstől”. A sevülai csúcs egyéb témái közül a spanyol elnökség a következőket tartja a legfontosabbnak: az igazságügyi és belügyi együttműködés fokozottabb összehangolása, a külső határok és az illegális bevándorlás hatékonyabb eüenőrzése, valamint a szer vezett bűnözés, a pénzmosás és £ korrupció elleni harc fokozása. maga is lövéseket adott le a konté nerekre. Jamie Duran filmjében ; szemtanúk elmondják: a serber gáni börtönbe szállított foglyok eg részét, elsősorban a sebesülteket é a kimerültségtől eszméletüket ve szített embereket Dosztum üzbé; tábornok katonái kivégezték. A si vatagban végrehajtott vérengzés nél a tanúk szerint jelen volt a amerikai tálibellenes haderő mini egy 30-40 katonája. Utóbbiak közi néhányan részt vettek a foglyok hé jának levágásában, nyakcsigolyái eltörésében, majd a tetemek saw: való leöntésében. A holttesteket te megsírokba ásták el. Duran, aki j( len volt fümje berlini levetítéseko közölte: a sivatagi tömegsír feltár; sát és megvizsgálását mielőbb me kellene kezdeniük az ENSZ, illett a Nemzetközi Vöröskereszt megb zottainak. Tartani lehet ugyanis a tói, hogy Dosztum emberei a nyi mok eltüntetésre készülnek. Mii hozzátette, a filmjében megszóla tanúk mindegyike készen áll arr hogy vallomását amerikai vaj nemzetközi bíróság előtt is me erősítse. Tünetmentesek a katonák Bagram. A dél-üzbegisztáni Hanabáz katonai támaszponton hivatalos orvosi vizsgálatnak vetették alá az összes ott szolgáló amerikai katonát, és egyiküknél sem állapították meg ideggázok vagy más vegyi fegyverektől származó mérgezés tüneteit. Amerikai katonai tisztviselők tegnap arról számoltak be, hogy a támaszponton előzőleg nyomokban fellelt ideggáz és mustárgáz nem okozott egészségkárosodást egyik katonánál sem. A mérgező anyagok feltehetően a szovjet időkben ott tárolt vegyi fegyverekből maradtak hátra, (m) Válasznak szánták az 1972-es ABM-szerződés Washington általi felmondására Oroszország felmondta a START-II-t MTI-JELENTÉS Sikeres amerikai rakétakísérlet Washington. A Pentagon bejelentette, hogy újabb rakétaelfogó kísérletet hajtott végre csütörtökön a tervezett rakétavédelmi rakéta- rendszer kiépítése jegyében. A kísérlet ezúttal sikeres volt: a Csendes-óceánon állomásozó Lake Erie hadihajóról elindított Standard Missile 3 elfogórakéta a földfelszíntől 160 kilométeres távolságban eltalálta és megsemmisítette a Hawaiiról felbocsátott, Aries típusú közepes hatótávolságú rakétát, (m) Pusztinán és Klézsén az állami oktatás keretében kezdődhet idén ősszel a tanítás Magyart is tanulhatnak a csángók MTI-HÍR „Spanyolország megnyomja a bővítés gázpedálját" EU: sevillai előzetes Amerikaiak is belekeveredtek az állítólagos mészárlásba Hajmeresztő történet MTI-HÍREK
