Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-12 / 135. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 12. Kötelesség a környezetvédelem Velence. Ökumenikus video- összeköttetésben írta alá a katolikus egyházfő és az ortodox keresztények vezetője azt a közös nyilatkozatot, amely erkölcsi és szellemi kötelességgé nyilvánítja a környezet védelmét. II. János Pál a Vatikánban, I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka pedig a velencei Dó- zse-palotában látta el kézjegyével a deklarációt. Ebben figyelmeztetnek bizonyos alapvető természeti erőforrások, így a víz, a levegő és a föld romlására. (MTI) Az illegális bevándorlásról Bécs. Az EU kilátásba helyezte, hogy felülvizsgálja kooperációs megállapodásait azokkal az országokkal, amelyek nem működnek kellőképpen együtt vele az illegális bevándorlás megfékezésében. Jósé Maria Aznar spanyol miniszterelnök, aki Wolfgang Schüssel osztrák kancellárral tanácskozott, hangsúlyozta: a bevándorlás közös politikát igényel az EU-tól. Schüssel szerint az EU-nak szabályoznia kell a jogellenes bevándorlást, az egyes tagállamok döntéseit az összes tagállamban alkalmazhatóvá kell tenni, nehogy a jogellenes bevándorlók az egyik tagállam után a másikban próbáljanak szerencsét. Aznar azt mondta, hogy a bevándorlás lesz a sevillai csúcs fő témája. (MTI) Megkezdődött az első per Belgrád. Szerbiában megkezdődött az első, polgári bíróság előtt folyó per, amelyben egy feltételezett háborús bűnös felett ítélkeznek. A dél-szerbiai Prokuplje körzeti bíróságon azzal vádolják a harmincéves Ivan Nikolicsot, hogy sorkatonaként háborús bűncselekményeket követett el a polgári lakossággal szemben: 1999. május 24-én Koszovóban a Podu- jevo és Pristina között fekvő Penduh falunál meggyilkolt két albán nemzetiségű polgári személyt. Nikolicsot korábban gyilkossággal vádolták, de a főügyész háborús bűncselekménynek minősítette a két civil meggyilkolását. (MTI) Főfájást okoz Kalinyingrád Szentpétervár. Finnország kész erőfeszítéseket tenni a kalinyingrádi terület problémájának megoldására - hangoztatta Paavo Lipponen kormányfő a Balti-tengeri Államok Tanácsának hétfői szentpétervári kormányfői értekezletét záró esti sajtóértekezleten. A kalinyingrádi terület kérdése jelenleg a legfőbb akadályt képezi Oroszország és az EU kapcsolatainak fejlődése előtt. Két hete, a májusi moszkvai EU-orosz csúcsértekezleten nem sikerült megoldást találni a probléma rendezésére. (MTI) Lipponen Kalinyingrádot Moszkva és Brüsszel közös gondjának tartja (Reuters) Pokolgépes merénylet egy izraeli busz és étterem ellen, 12 sérült - a jövő héten megkezdik a kerítés építését Izrael és Ciszjordánia között Kivégzés palesztin módra MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Hebron/Betlehem/ Rámalláh/Washington. Pokolgép robbant tegnap a palesztin Hebron városától délre, az országút mentén, súlyos károkat okozva egy arra haladó, diákokat szállító izraeli autóbuszban. Három diák megsebesült, egyikük súlyosan. A busz negyven fiatalt szállított, és éppen pihenőt tartott a támadás pillanatában. Mint a legtöbb jármű a feszültséggel terhes vidéken, ez is megerősített karosszériájú busz volt - azok sebesültek meg, akik a robbanás pillanatában éppen a járművön kívül tartózkodtak. Este egy étteremnél robbant bomba. Küencen megsérültek, a merénylő meghalt. Két palesztin holttestet találtak lőtt sebekkel a ciszjordániai Hebron- ban, a két férfi korábban állítólag információkat szolgáltatott Izraelnek egy helyi fegyveres vezető mozgásáról. Marvan Zallumot, az Al-Aksza Mártújainak Brigádjai nevű szervezet helyi vezetőjét és testőrét a gépkocsijukban helikopterről lőtték le az izraeliek április 23-án. Az AP hírügynökség a brigádoktól úgy értesült, hogy a most holtan megtalált Eiman Dzsulani és Anan al-Aszhab annak idején információkat szolgáltatott Izraelnek Zallum hollétéről. A két feltételezett kémet ugyanazon a helyen lőtték le, ahol hat héttel korábban Zallumot. Zallum halála napján (szintén ugyanazon a helyen) brigádjainak feldühödött tagjai már kivégeztek három fegyverest, akiket szintén árulással vádoltak. Tegnap is folytatódott az izraeli razzia Rámalláhban, 31-re emelkedett az őrizetbe vett palesztinok száma. Betlehemet viszont a hajnali bevonulás után röviddel el is hagyták az izraeliek. A hírügynökségek úgy értesültek, hogy a város körzetében található menekülttáborokban senkit nem vettek őrizetbe. Rámalláhban a katonák felfedeztek két olyan autót, amelyek robbanószerkezetet rejtettek, összesen 120 küo- gramm robbanóanyaggal. A múlt héten palesztinok ilyennel követtek el merényletet egy izraeli busz ellen, megölve 17 utast. Legkésőbb a jövő hét elején kerítés építését kezdi meg Izrael a zsidó állam és a Jordán folyó nyugati partján fekvő palesztin terület, Ciszjor- dánia között. Ezt az izraeli védelmi tárca szóvivője közölte. Már a múlt hónapban is jelezték, hogy biztonsági okokból elektronikus jeladókkal felszerelt kerítést emelnek a 350 küométer hosszú fegyverszüneti vonal mentén. Az intézkedés hivatalos célja megakadályozni, hogy palesztin terroristák, robbanóanyagok és merényletekhez felhasználni kívánt járművek jussanak át Ciszjordániá- ból Izraelbe. George Bush amerikai elnök megbeszélést folytatott Ariel Sáron izraeli miniszterelnökkel, azután, hogy izraeli katonák Rámálláhban ismét körbezárták Jasszer Arafat palesztin vezető főhadiszállását. Washingtonnak nincs kifogása az izraeli katonai fellépés ellen, hiszen elismeri Izrael jogát az önvédelemre. A találkozó után Bush riporteri kérdésre azt mondta: nem Arafat sorsáról, hanem a palesztin nép sorsáról van szó. Amerikai megítélés szerint csak az idő fogja megmutatni, lesz-e va- lamüyen kedvező hatása a palesztin kormányátalakításnak. Az egyik kivégzett palesztin, aki állítólag Izrael számára kémkedett (CTK/AP-felvétel) Szlovákia NATO-felvétele még kérdéses, de 8,5 millió dollárra számíthat Mérséklődik az India és Pakisztán közötti viszály Segély a tagjelölteknek Washington. George Bush amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely egyfelől szorgalmazza a NATO további bővítését, másfelől pedig felhatalmazást ad amerikai katonai támogatás nyújtására hét olyan államnak, amely az atlanti szövetséghez való csatlakozásra törekszik. ÖSSZEFOGLALÓ A NATO novemberi prágai csúcsértekezletén kívánnak döntést hozni arról, hogy mely államokat hívja meg a jelenleg 19 országot tömörítő szövetség a tagok sorába. A hidegháború utáni első bővítési körben, 1997-ben a madridi NATO-értekez- leten meghívták, 1999-ben pedig felvették Magyarországot, Lengyelországot és a Csehországot. Most a tagságra törekvő országok száma tíz, de közülük csak hétnek van reális esélye a felvételre - annak a hétnek, amely számára a Bush által most aláírt törvény egyúttal katonai támogatás folyósítására is felhatalmazást ad. A törvény nem úja elő kategorikusan, hogy e hét országot - és csak ezeket - kell felvenni a NATO-ba a második körben, de teljesen valószínűtlen, hogy ez a kör most tovább bővülne. E hét ország: a minden szempontból probléma- mentesnek látszó Szlovénia, a három balti állam (Észtország, Lettország és Litvánia), amelyek NATO- taggá válását megkönnyíti, hogy az oroszok az utóbbi időben felhagytak az ez elleni tiltakozással, továbbá Románia és Bulgária, amelyek a Balkán stratégiai fontosságának növekedésével párhuzamosan jelentős erőfeszítéseket tesznek, és igyekeznek minél tevékenyebb lenni a terrorizmus elleni közös harcban. És végül Szlovákia, amelynek felvételét - az AP szerint - némiképp kérdésessé teszi, hogy a Nyugaton többen tartanak Vladimír Meäar esetleges őszi parlamenti választási győzelmétől. A további három, szintén a NATO- ba törekvő államot - Horvátország, Albánia és Macedónia - esélytelennek tartják arra, hogy most felvételt nyeljenek az atlanti szövetségbe. A hét esélyesnek megajánlott amerikai támogatási keretösszeg 55.5 millió dollár. Ezt a következőképpen osztják el: Szlovákiának 8.5 millió dollár, Bulgáriának 10, Észtországnak 6,5, Lettországnak 7, Litvániának 7,5, Romániának 11.5 és Szlovéniának 4,5 millió dollár. Az elosztás nem tükröz politikai preferenciákat, inkább az egyes országok nagyságához igazodik. (MTI, TASR) Az ideiglenes afgán kormányfő félreértésből jelentette be, hogy már megválasztották Karzai csak mától lesz államfő MTI-JELENTÉS Kabul. Szóvivője szerint Hamid Karzai ideiglenes afgán kormányfő félreértésből jelentette be, hogy tegnap államfőnek választotta őt a törzsi elöljárók újonnan összehívott gyűlése. Karzai a lója dzsirga első összejövetele után közölte: a gyűlés Afganisztán elnökének választotta őt, miután Záhir Sah volt afgán uralkodó nem kívánta jelöltetni magát a tisztségre, és Karzai jelölését támogatta. A bejelentés nyomán a képviselők és a sajtó jelen levő tudósítói is zavarba jöttek, mivel a lója dzsirga nyitó ülésén sem vitára, sem szavazásra nem került sor. Egyes képviselők antidemokratikus légkörről beszéltek, mivel nem kaptak szót. A kialakult feszült légkörben Karzai szóvivője, Juszuf Nurisztani kisvártatva elismerte, hogy félreér- • tés történt: Karzai a képviselők ovációját személye megválasztásának értelmezte, és ebben a hiszemben nyüatkozott a sajtónak. A frakciók között már a hét végén éles ellentét alakult ki a volt uralkodó szerepét illetően. Záhir Sah azonban lehűtötte a kedélyeket bejelentésével, hogy nem kíván állami tisztséget betölteni. Nurisztani az exkirály gesztusára utalva hozzátette: a mai szavazáson így várhatóan mégiscsak Karzait választják elnöknek. Visszavont hadihajók MTI-JELENTÉS Újdelhi/Iszlámábád«* Az indiai haditengerészet visszavonja a pakisztáni vizek közelébe vezényelt hadihajóit, hogy enyhítse a feszültséget a két atomhatalom között - közölték tegnap az indiai védelmi minisztériumban. A hadi- tengerészet öt hajót küldött a múlt hónapban az Arab-tenger Ománi- medencéjébe, közülük négy rakétákkal volt felszerelve. Az AFP szerint a hadihajók tegnap máris megkezdték visszavonulásukat. A viszály mérséklődésének további jeleként az indiai külügyminiszté rium bejelentette, hogy új pakisz táni főbiztos (nagykövet) kineve zésére készül. Az előző napon a: indiai kormány azt jelezte, hogj újra engedélyezi pakisztáni repü lőgépek számára az ország légte rének használatát. A háborús fe szültség alábbhagyott ugyan a; utóbbi napokban, de nem szűnnél a helyi csatározások a Kasmírt két téosztó ellenőrzési vonal mentén Tegnap reggel nyolc ember vesz tette életét, és számosán megsebe sültek az ellenőrzési vonal mentéi lezajlott tüzérségi párbajokban. Szerbia és Montenegró: ősszel elnökválasztások Solana optimista mti-hIr Belgrád. Jugoszláv, szerbiai és montenegrói szakértők július végéig kidolgozzák a Jugoszlávia helyébe lépő új állam, Szerbia és Montenegró alaptörvényét. Erről Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője számolt be, miután a jugoszláv fővárosban tárgyalt a belgrádi és podgoricai csúcsvezetéssel. Solana megbeszélésein a szerb-mon- tenegrói kapcsolatokat átalakító belgrádi megállapodás végrehajtásáról, illetve az új közös állam alaptörvényének kidolgozásáról volt szó. A főképviselő a tárgyalások után tartott sajtótájékoztatón meggyőződését fejezte ki, hogy a szakértőkből álló alkotmányozó bizottság július végéig kidolgozza az alaptörvényt (a belgrádi megálla podás értelmében ennek e hóna végéig kellene megtörténnie; Solana szerint vannak még nyitói kérdések, mint például az, hog miként választják meg a majdai új állam parlamentjét. A részlete két mellőzve azt mondta: megbe szélései során olyan benyomás volt, hogy tárgyalópartnerei köze nevezőre jutottak, s rendezni főj ják nézeteltéréseiket. Szerinte a Milo Djukanovics moi tenegrói elnök ellen folyó olaszo szági vizsgálat nem fogja befoly; solni az alkotmányozó folyamato Mint mondta: Szerbiában és Moi tenegróban ősszel elnökválaszt sokat tartanak, majd - még < idén - sor kerül az általános v lasztásokra, amelyek révén me; alakul Szerbia és Montenegró k zös parlamentje. Václav Havel mandátuma a jövő év februárjában lejár. A lehetséges utódok közt emlegetik Petr Pithartot, Václav Klaust és Milos Zemant A Hradzsinról is szólnak a parlamenti választások KOKES JÁNOS Prága. Csehországban a parlament választja az államfőt, ezért a hétvégi képviselőházi választáson nemcsak a Tisztelt Ház összetételéről dönt az állampolgár, hanem megteremti a jövő év elején esedékes elnökválasztás meghatározó körülményeit is. A parlamenti választások eredményéből így majd arra is következtetni lehet, hogy ki lesz Václav Havel - akinek a mandátuma 2003 február elején lejár - utóda. Havel már nem választható újra, mivel egymás után kétszer ő töltötte be a legmagasabb tisztséget. Tekintettel a pártok erejére és befolyására, annak van a legnagyobb esélye, aki a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD), illetve a Polgári Demokratikus Párt (ODS) támogatását élvezi. Nagy szerepet játszik majd az is, hogyan osztják el - a választási eredmények függvényében - a legfőbb kormányzati és parlamenti tisztségeket. Maga Havel korábban több olyan személyiséget is említett, akit ő el tudna képzelni utódaként. Közülük azonban csak a kereszténydemokrata Petr Pithartnak, a szenátus elnökének van reális esélye az államfői posztra. Neki is csak akkor, ha a választásokat a CSSD nyerné, s koalíciós partnerként a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppártot, esedeg a Szabadság Unió-Demokrata Uniót venné maga mellé. Pithart mindhárom tömörülés számára elfogadható jelölt. A szociáldemokraták ugyanakkor azt hangoztatják, hogy saját jelöltet kívánnak indítani. Felröppent a jelenlegi ombudsman, Otakar Motejl neve is, ezt azonban - megfigyelők szerint - csak kísérleti léggömbnek szánták, mert az igazi jelölt Milos Zeman lenne. Zeman, aki most búcsút mond a kormányfői tisztségnek, bejelentette: visszavonul a nagypolitikától, s az elnöki funkciót csak akkor vállalná, ha a pártok egyeüen más jelölt esetében sem tudnának közös nevezőre jutni. Ami könnyen megtörténhet. Ugyanakkor a sajtó ezt olyan kiskapunak tartja, amelyet Zeman és a szoedemek hagytak nyitva maguknak. Zemannak egyrészt akkor lenne esélye az államfői poszt elnyerésére, ha a szocialisták vasárnap nagyarányú győzelmet aratnak, s erősek lesznek a parlamentben. Másrészt pedig - paradox módon - akkor, ha az ODS alakítana kormányt, hiszen akkor bizonyára Václav Maus lenne a miniszterelnök, s már nem indulna az államfői székért. Maus, aki pártja nem hivatalos államfőjelöltje, többször is kijelentette: a választási siker esetén a kormányfői posztot részesítené előnyben. A Szabadság Unió-Demokrata Un és néhány kisebb tömörülés, illet a CSSD egy része már hosszabb id je a közveden elnökválasztás be\ zetése mellett kardoskodik. Ehh azonban alkotmánymódosítás lenne szükség, amire az elköveti ző hónapokban már aligha kert nek sort. A többség változtatna Prága. Egy májusi felmérés szerint a csehek többsége úgy véli, jobb lenne, ha a parlament helyett közvetlenül a lakosság dönthetne az új köztársasági elnök személyéről. A közvetlen elnökválasztást a megkérdezettek 57 százaléka támogatja, míg a jelenlegi rendszert csak 20 százalék tartja megfelelőbbnek és jobbnak. Tíz százalék úgy véli, teljesen mindegy, ki választja meg az államfőt, 13 százaléknak pedig nincs róla véleménye, (k)
