Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-12 / 135. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 12. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés Eltérő állásponton az EU és a társult országok. Határozott német-holland nem a közvetlen agrárkifizetésekre Választások miatt halasztva? Az EU-tagországok nem tudtak kimozdulni a holtpontról a csatlakozási tárgyalások mezőgazdasági fejezetében képviselendő közös álláspontjuk ügyében. Az Agrár- konventen is szópárbajra került sor a közvetlen mezőgazdasági kifizetések ügyében. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A csatlakozási tárgyalások állása volt a legfontosabb napirendi pont az uniós külügyminiszterek hétfőn Luxembourgban tartott tanácsülésén, amelyen megkíséreltek egyetértésre jutni az újonnan csadakozó országoknak nyújtandó közvetíen mezőgazdasági támogatások kérdésében. Konszenzus most sem jött létre, de Josep Piqué spanyol külügyminiszter, a miniszteri tanács soros elnöke szerint a konzultációkat ezen a héten és a jövő hétfőn esedékes újabb külügyminiszteri tanácsülésen is folytatják- A mezőgazdasági fejezet 90%-áról már létrejött a megállapodás a tagállamok között, az egyetíen rendezeden probléma a közveden jövedelem- pódó támogatások ügye - közölte Piqué. A spanyol elnökség kompromisszumos javaslatot terjesztett a tagállamok elé, amely szerint az unió kinyilvánítana bizonyos alapelveket a mezőgazdasági fejezettel kapcsolatban. Leszögezné, hogy a közvetíen agrártámogatások részét képezik az uniós joganyagnak, és biztosítaná a tagjelölteket arról, hogy nem kívánja összekapcsolni a csatlakozási tárgyalásokat és az EU közös agrárpolitikájának reformját. Azt is kinyilvánítanák, hogy az esetleges átmeneti időszakok lejárta után az EU-nak csak egyeben közös agrárpolitikája lehet, vagyis a tagországok között semmüyen megkülönböztetéseket nem alkalmaznak. Rögzítené, hogy a bővítés finanszírozásakor nem lépnék túl az 1999. márciusi berlini csúcson meghatározott kereteket. Piqué közlése szerint ezekről az elvekről „csaknem teljes egyetértés volt a tagállamok között”. Megerősítette azonban, hogy Hollandiának továbbra is kételyei vannak afelől, valóban az uniós joganyag részének tekinthetők-e a közvetlen agrártámogatások. Az ilyen bizonytalanságok eloszlatása érdekében az elnökség kikérte a miniszteri tanács jogi szolgálatának véleményét is, amely pozitív választ adott a kérdésre - fűzte hozzá a miniszter, érzékeltetve, hogy alkalmasint a hollandok eüenállása sem lesz tartós. A tanácsülés előtt Hollandia, Nagy- Britannia, Németország és Svédország jelezte, hogy problematikusnak tartja a közvetíen kifizetéseket. A négyek minden szövegtervezetet elutasítanak, amely akár a leghalványabb formában is kilátásba helyezi a támogatási forma bevezetését az újonnan csadakozó országokban. Az Európai Bizottság és az EU-tagál- lamok többsége azonban nem osztja a nettó befizető országoknak ezt a véleményét, az tehát a kérdés, hogy kinek a szava dönt. A miniszterek hétfőn megállapodtak arról, hogy Az EU -tagországok fényévnyire vannak a megegyezéstől. mindenképpen tartják a tárgyalási útitervet, vagyis még a soros spanyol elnökség vége előtt meghatározzák közös álláspontjukat a mezőgazdasági fejezetről. Ha viszont az elkövetkező napokban folytatandó egyeztetések nem járnak sikerrel, az októberi brüsszeli EU-csú- cson a közveden kifizetésekkel kapcsolatos részletekről is megpróbálnak közös nevezőre jutni. Megfigyelők szerint a közelgő németországi választások és a pénzhiány egyaránt arra sarkallják az uniót, hogy a közvetíen kifizetések nehézkes ügyét igyekezzen kihagyni a pénzügyi vonatkozású témakörök közül. Hollandia egyenesen ellenzi a közvetíen jövedelemtámogatások kiterjesztését az új tagállamokra. Laurens Jan Brinkhorst holland mezőgazdasági miniszter a múlt héten Brüsszelben rendezett Agrárkori- venten emlékeztetett arra, hogy mivel az 1999. márciusában Berlinben elfogadott pénzügyi csomag nem tett említést a direkt támogatásokról, ezért azok nem is tekinthetők a közösségi joganyag részének. „A közvetlen kifizetés olyan kérdés, amely nem tartozik a tagjelöltek felvételéről folytatott tárgyalások témái közé” - visszhangozta a holland álláspontot Martin Wille, a német agrártárca államtitkára. Brinkhorst cseppet sem tartja diszkriminatívnak a közvetlen lefizetések megvonását az új tagállamoktól. Véleménye szerint ugyanis hátrányos megkülönböztetésről csak akkor lehet beszélni, ahol a felek ugyanazon a startvonalon állnak. Márpedig a tagjelölteknél Brinkhorst szerint az árak és a jövedelemszintek is sakkal alacsonyabbak, ami miatt átmenetileg indokoltnak tartja a nem egyformán történő kezelésüket. Másként vélekednek erről a társult országok. Pavel Koncos szlovák agrárminiszter az Agrárkonventen határozottan elutasította Brüsszel ajánlatát, hangsúlyozva, hogy a szlovák gazdálkodók összjövedelme a közvetlen kifizetések 25%-ának folyósítása esetén is évente 200 millió euróval csökkenne. A brüsszeli javaslatot igazságtalannak nevezte, a 10 éves átmeneti időszakot túlontúl hosszúnak. Magyarország is legfeljebb hároméves átmeneti időszakot tart elfogadhatónak az EU-csatlakozás után az unió közös agrárpolitikája keretében nyújtott közvetíen jövedelemtámogatások bevezetésére - hangoztatta Kovács László magyar külügyminiszter. Ja- roszlav Kalinowski lengyel agrárminiszter is megismételte: minden EU-államot ugyanazok a jogok és kötelességek kell, hogy megillessenek. A többiekkel ellentétben olyan megoldást is elfogadna, hogy teljesen szüntessék meg a közvetíen kifizetéseket, ha már az újak nem részesedhetnek belőlük. A fő kérdés az, van-e értelme a közvetlen kifizetések nélküli közös uniós pozíció elfogadásának? A BruxinA spanyol elnökség kompromisszumos javaslatokkal állt elő. fo megbízható forrásokból úgy értesült, hogy a külügyminiszterek három „halogató” verzió közül választhattak. Egyrészt lehetőség van arra, hogy a közös álláspontból teljesen kihagyják a közvetíen kifizetések problémáját és később térnének rá vissza. Elképzelhető olyan forgatókönyv is, amely közvetve elismerné az új tagok jogát a közvetlen kifizetésekre, de mindenféle konkrétum, így a bizottság által javasolt százalékos kulcsok említése nélkül. Végül lehetőség van arra, hogy a tagállamok elfogadják az Európai Bizottság javaslatát, azzal a spanyol elnökség által kezdeményezett megszorítással, hogy a berlini költségvetési keret túllépésének veszélye esetén felülvizsgálják a közvetlen kifizetésre javasolt százalékokat. A tagországok értelmezése szerint ez azt jelentené, hogy a támogatások mértéke még a bizottság által a bővítés utáni első évekre javasolt 25, 30, illetve 35%-os arányt sem érné el. (MTI, FN, g) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Jelentős támogatás a régióknak Pozsony. Szlovákia 70 milliárd koronát kaphatna régiófejlesztésre 2004-2006 között az EU kohéziós és közösségi kezdeményezéseket támogató alapjából - jelentette ki Peter Tapák, az Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztérium államtitkára. Szavai szerint az első évben 21 milliárd koronát, 2005-ben 23 milliárdot, 2006-ban pedig 26 milliárd koronát kaphatnánk. (SITA) Idei nominálbérek a jegybank szerint Pozsony. A hazai nominálbérek idén 7,5%-kal nőhetnek - derül ki a Szlovák Nemzeti Bank legfrissebb pénzügyi előrejelzéséből. A prognózis szerint a 7%-ot meghaladó béremelésnek már inflád- ógeijesztő hatása lesz. (SITA) Cáfolják a nagy áremelést Pozsony. Az energiahivatal (ÚR- SO) cáfolta, hogy 2003-tól drasztikus mértékben emelkednének az energiaárak. Ján Ma- tusky, a hivatal alelnöke közölte, az URSO határozza meg a maximális árakat, az iparágban vállalkozók nem diktálhatják azokat. Az árképzésre vonatkozó rendeletek Matusky szerint októberre készülnek el. (TASR) Aggódnak a szakszervezetiek Kassa. A Metalurg szakszervezeti szövetség nem ért egyet azzal, hogy a Nemzeti Vagyonalap (FNM) portfoliójában lévő vasműrészvényeket pénzügyi csoportoknak adják el. A szövetség jobbnak tartaná, ha a 16%-ot kitevő részvénycsomagot a kassai U.S. Steelnek adnák el. A részvények iránt ugyanis a J&T, Penta Group és a Istrokapitálból álló konzorcium is érdeklődik. A szakszervezetek aggodalmát azok a nyilatkozatok váltották ki, miszerint a pénzügyi csoport csak néhány évig tartaná meg a részvényeket. (TASR) Kisebb negyedévi nyereség Pozsony. A könnyűipari vállalatok az idei év első negyedévében mindössze 7,3%-os bevételnöve- kedést értek el 2001 azonos időszakához viszonyítva. A ruházati, üveg-, textil-, bőr- és cipőipari cégek adózás előtti nyeresége 1,281 milliárd koronát tett ki, ami 53 millió koronával kevesebb a bázishoz viszonyítva, (t) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. június 12-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,45 Lengyel zloty 11,666 Angol font 68,836 Magyar forint (100) 18,459 Cseh korona 1,454. Svéd korona 4,841 Dán korona 5,977 Szlovén tollár (100) 19,685 Japán jen (100) 37,676 Svájci frank 30,182 Kanadai dollár 30,544 USA-dollár 46,992 : f 1 ' POSTOVA BANKA : H gyorsan és akadály nélkül hitelhez juthat egészen 500 000 koronáig nem meghatározott céllal felvett hitelek 150 000 koronáig egyes stahivataiokban ' ''■yvK'M í- '/?■}, ,?í, v, ' s,t,y Ví>v' wfft */■ s' w/sv', ' * övSW, V, v U. & Wí v/ új ügyfelek részére is Jó, ha éppen akkor van pénze az embernek, amikor szüksége van rá. megoldás a Postabank fogyasztói hitele. Semmi sem gátolhatja Önt abban, hogy gyorsan és akadály nélkül jusson hozzá. etes tájékoztatást adunk minden kirendeltségijnkön, postán és a 1600-ás telefonszámon. Jó hír a pénzének ■ j i U-364
