Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-08 / 132. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 8. Agrárvilág W1 Növényvédelmi szaktanácsadó: A hajtatott berendezésekben ismét óriási problémát okoz a paprika termésfoltossága Lisztharmat és peronoszpóra A paprika nagyobb mennyiségű meszet igényel (Illusztrációs felvétel) Az almafákat tovább veszélyezteti a varasodás és a lisztharmat. Ügyeljünk arra, hogy a védekezést az alkalmazott permetszer hatásidejének lejárta előtt megismételjük. A molyok ellen is permetezzünk, 10-14 napos időközönként. CSEKES ZOLTÁN Folytatjuk a védekezést a keleti gyümölcsmoly ellen is, amely gyümölcsöseink, főleg az őszibarackosok egyik legveszélyesebb kártevőjének számít. A kártevők ellen használjuk a következő vegyszereket: Calypso 480 EC (0,1%), Basu- din 600 (0,1%), Diazol 60 EC (0,1%), Nurelle D (0,1%), Métámon 48 EC (0,2%), Sumithion Super (0,1%), Pyrinex 48 EC (0,2%), Ultracid 40 WP (0,1%), Zolone EC (0,2%). A felsorolt szerek egyben a levéltetvek ellen is védelmet nyújtanak. Védekezni kell a füstösszárnyú körtelevélbolha ellen is a következő permetszerekkel: Dimilin 48 SC (0,03%), Nomolt 15 SC (0,1%), Match 050 EC (0,1%), Ri- mon 10 EC (0,05%), Biobit WP (0,2%), Calypso 480 SC (0,2%). A készítményeket 10-14 napos időközönként Agrovital tapadószer hozzáadásával alkalmazzuk. A szilva kártevői közül most a levéltetvek ellen kell védekezni. E kártevőkről tudni kell, hogy a veszélyes sárka vírust terjesztik. A keleti gyümölcsmolynál felsorolt permetszerekből válasszunk, ezek előnye, hogy a szilvamoly lárvái ellen is hatásosak. A szőlőben a legfontosabb növény- védelmi tennivaló a már károsító peronoszpóra és a lisztharmat elleni alapvédekezés elvégzése. A permedébe lombtrágyaként ajánlatos Humix (0,5%) vagy Lamag Mo (0,5%) készítményt, valamint tapadószerként Agrovitalt (0,05%) adagolni. Ez utóbbi a nap káros ultraibolya sugarai ellen is véd. \ káposztafélék kezelésekor ne feledkezzünk meg a levéltetvek elleni /édekezésről sem. (A felhasználha- :ó készítményeket már ismertetőik.) A káposztaperonoszpóra ellen /álasszuk a következő vegyszerecet: Merpan 50 WP (0,2%), Folpan 18 SC (0,2%), Dithane M 45 ;0,2%), Novozir MN 80 (0,2%) /agy a réztartalmú készítmények cözül például a Cuprocaffaro ;0,4%), a Kuprikol 50 WP (0,5%), a Champion 50 WP (0,4 %) készít- nényt. A permedébe adagoljunk apadószert is, például Agrovitalt. L hagymafélék legveszedelmesebb kórokozója a hagymaperonoszpóra. Ellene a már ismertetett permetszerekkel védekezhetünk. Ajánlatos a keverékbe Agrovitalt (0,025%) is keverni. A díszkertekben is védekezzünk levéltetvek betelepedése ellen. A permetszer hatásának megszűnése után ismételjük meg a permetezést, ha lehet, erre egy másik hatóanyagú vegyszert válasszunk. A gyakori gombaölő szeres permetezések csökkentése érdekében használjunk lúgos kémhatású levéltrágyákat, ezek közé tartozik a Humix és a Lamag termékcsalád. A termékek magas PH-értékre (9A paprika csúcsi részén keletkező foltokat az erős nap váltja ki. 12) gátolja a gombacsírák fejlődését a növényzet felületén. További előnyük, hogy nincs várakozási idejük és gyakorlatilag műiden növénynél felhasználhatók. Egyszeri kijuttatás esetén fél deci levéltrágyát 10 liter vízbe adagoljunk, így kapjuk a 0,5%-os töménységet. A készítmények 7-10 napos ismételt alkalmazása után hosszantartó védekező hatást nyújtanak. A paprika termésfoltossága újra problémát okoz a termesztőknek, a betegség főleg a hajtatott berendezésekben jelentkezik. Többen tévesen azt gondolják, hogy a beteg paprika felső csúcsi részén keletkező különböző nagyságú foltokat valami gombabetegség okozza. Pedig nem új, gombák esedeg vírusok okozta betegségről van szó. A betegség eredete élettani jellegű és az erős napsugárzás váltja ki. Ilyenkor a termés felső, nap felé eső részén ovális, éles határú folt keletkezik. Az ilyen folt mindig a csúcsi részén és sosem a kocsány felőli részen képződik, az utóbbi a baktériumos lágyrothadás jellemzője. A paprika termésfoltossága főleg az első virágzásból fejlődött terméseket károsítja, mert akkor a növénynek még nincs olyan dús le- vélzete, amely kellően beárnyékolná a termést. Másrészt a betegség kialakulása azzal is magyarázható, hogy az első termések vannak legközelebb a föld felszínéhez, s a felmelegedett talaj kisugárzása ezeket éri a legjobban. A keletkező sebhelyeken keresztül azután más gomba is fertőzhet. Megfigyeléseink szerint a betegség általában a vékony húsú, korai paprikákon, így például a Szlovákia vagy a Viharsarok fajtákon jelentkezik a leggyakrabban. A betegséggel kapcsolatban végzett tápanyagvizsgálataink kimutatták, hogy az ilyen paprika kevés meszet tartalmaz, ami a termés szövetelhalását okozza. A szakirodalom és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy a paprika a magas hőmérsékleten mindig úgy védekezik, hogy elzárja légzónyílásait, hogy kevés vizet párologtasson, de így kevesebb vizet is vesz fel. Azt azonban tudjuk, hogy a meszet a növény csak bő vízben oldva veszi fel. A termés képzéséhez, ki- fejlődóséhez pedig mindig nagyobb mennyiségű mész (Ca) szükséges. Ha tehát a paprika a termésképzés időszakában kevés vizet vesz fel, akkor a termésben mészhiány keletkezik, ami termésfoltosságot okoz. Az elegendő mészfelvételt még a termesztő is gyakran korlátozza, ha a talajt például sok műtrágya felhasználásával elszikesíti, vagy a talajnak magas a kimutatható káliumtartalma. A fentiek is igazolják, hogy intenzív paprikatermesztésnél elengedheteden a komplex talajelemzés elvégzése. A bajok megelőzésében megoldást jelenthet a rendszeres levéltrágyázás is, amellyel elérhetjük a másznék a levélen keresztüli felvételét még nagy melegekben, csökkentett transzpiráció idején is. A köny- nyen oldódó, gyorsan felvehető levéltrágyák erre a célra kevésbé felelnek meg. Vizsgálataink során kiváló eredményt érhetünk el a Lamag Ca lassan oldódó levéltrágyával, mert a mész a levél felületén 14-21 napig a növény rendelkezésére áll. A készítmény továbbá jelentős magnéziumot is tartalmaz, ami garantálja a lassú tápanyagfelvételt. Erről pedig tudjuk, hogy klorofilképző, így a fotoszintézist is élénkíti, ez pedig gyorsítja az anyagcserét, így a mész beépülését is a termésbe. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony június 6-án Komárom június 6-án Zseliz június 8án Rimaszombat június 8án Losonc június 8án sárgarépa 12-15 Sk/kg 8-10 Sk/csomó 13 Sk/kg 15 Sk/kg 18 Sk/csomó petrezselyem 12-15 Sk/csomó 12-15 Sk/csomó 10 Sk/csomó 15 Sk/csomó 15 Sk/csomó újburgonya 18-20 Sk/kg 24 Sk/kg 24 Sk/kg 23-25 Sk/kg 22-26 Sk/kg újhagyma 20 Sk/kg 4-6 Sk/csomó 6 Sk/csomó 10 Sk/csomó 4-8 Sk/csomó paprika 60-80 Sk/kg 810 Sk/db 8-10 Sk/db 80 Sk/kg 6080 Sk/kg karalábé 8-10 Sk/db 3-5 Sk/db 88 Sk/db 10 Sk/db 10 Sk/db zeller 50 Sk/kg 88 Sk/kg 8 Sk/db 15 Sk/kg 37 Sk/kg káposzta 16 Sk/kg 10-15 Sk/fej 18 Sk/fej 18 Sk/kg 20 Sk/kg bab 70-100 Sk/kg 35 Sk/kg 30 Sk/kg X X cseresznye 45-50 Sk/kg 40-50 Sk/kg 40-50 Sk/kg hhhnhbnmn 50 Sk/kg hagyma 20 Sk/kg 18 Sk/kg 20 Sk/kg 8 Sk/kg 22-25 Sk/kg paradicsom 35-40 Sk/kg 40-50 Sk/kg 50 Sk/kg 50 Sk/kg 4045 Sk/kg mák 70 Sk/kg 100 Sk/kg 80 Sk/kg 70 Sk/I X eper 50-60 Sk/kg 60 Sk/kg 50 Sk/kg X 25-30 Sk/7 del retek 8-10 Sk/csomó 5 Sk/csomó 5-6 Sk/csomó 10 Sk/csomó 88 Sk/csomó kel 16 Sk/db 16 Sk/db 15 Sk/db 20 Sk/kg 15-20 Sk/db alma 18-26 Sk/kg 20 Sk/kg 20 Sk/kg 2034 Sk/kg 19-35 Sk/kg saláta 810 Sk/kg 3-5 Sk/fej 4-5 Sk/fej 8 Sk/fej 7 Sk/fej ; , > • fokhagyma 70-80 Sk/kg 60 Sk/kg 60 Sk/kg 10 Sk/db 65 Sk/kg uborka 1820 Sk/kg 1820 Sk/kg 20 Sk/kg 20 Sk/kg 19-24 Sk/kg tojás 2,60-2,80 Sk/db 2,50-2,80 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db karfiol 15-30 Sk/db 15-25 Sk/db 20-25 Sk/db X 2030 Sk/db AGRÁRMORZSÁK Hamarosan lejár a záros határidő Pozsony. Június 30-a az utolsó nap arra, hogy a tavalyi termésüket közraktárban elhelyező mezőgazdasági vállalatok visszafizessék az Intervenciós Agrárügynökségnek (IPA) az árujukért kapott előleget. Ha a törlesztésre e hónap végéig nem kerül sor, az IPA érvényesíti zálogjogát - jelentette ki Marta Mecárová, az IPA igazgatója. Mi több, az adósoktól megvonja a lelehetőséget, hogy az idei terményükre előleget kapjanak. Az állami alap tavaly 1,975 milliárd koronát fizetett ki a termelőknek, akik a pénzt az új termés megalapozására fordították. Mecárová közlése szerint a termelők eddig 580 millió koronát nem fizettek vissza. Az IPA azért is sürgeti a pénzt, mert több mint 400 millió koronát törlesztenie kell a kereskedelmi bankoknak a mezőgazdasági termelőknek juttatott agrárhitelekért. (TASR) Nyereséges a Saris sörgyár Pozsony. A dél-afrikai SAB-cso- porthoz tartozó Saris sörgyár tavaly jelentősen megerősítette pozícióját a hazai piacon. Az adózás előtti nyereségének összege megközelítette a 133 milliót, bevételei egy év alatt csaknem 16%-kal nőttek, (ú) Bezárják a vágóhidat Homonna. Jelentősen megnehezül a kelet-szlovákiai állattenyésztők helyzete azzal, hogy a Mecom Rt. bezárja vágóhídját és a jövőben húsfeldolgozásra összpontosít. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Kelet-Szlováki- ában megszűnik az élőállat-vágás. A meglévő kis vágóhidak az uniós csatlakozás után megszűnnek, mivel képtelenek lesznek teljesíteni az óriási beruházásokat igénylő előírásokat. Az agrárkamara egyedüli megoldásként a tőketerebesi vágóhíd felújítását tartja, (ú) Új regionális székhely Pozsony. Prágából Budapestre telepítette közép-európai székhelyét az Eastern Sugar Group. A csoport jelenleg 5 gyárat működtet 3 országban (egyet Magyarországon, egyet Szlovákiában és hármat Csehországban) és több mint 300 000 tonna cukrot állít elő évenként. Méretének köszönhetően az Eastern Sugar Group az egyik vezető cukorrépa-feldolgozó vállalat a régióban. A budapesti központ végrehajtó igazgatója Jeff Hatt lett, a Cseh és a Szlovák Eastern Sugar társaság vezérigazgatójává a korábban Dunaszerdahelyen működő Ján Kratochvüt nevezték ki. A duna- szerdahelyi gyár igazgatótanácsának elnöki posztját továbbra is Jaroslav Tabacár tölti be. (ú) Lengyel gát az EU-búza előtt Varsó. Lengyelország a felduzzadt raktárkészletekre és a helyi gazdák radikális ellenakcióira való tekintettel határozatlan időre felfüggesztheti az EU-s búza vámmentes importját. Lengyel- országnak az unióval kötött, úgynevezett dupla nullás (0 vám, 0 exporttámogatás) megállapodás értelmében az idén 460 ezer tonna búza vámmentes importját kellene engedélyeznie, így annak esetleges tartós felfüggesztése akár 230 ezer tonnával is csökkentheti a bevitelt. A kereskedők azonban, a kormány várakozásaival szemben, nem számítanak arra, hogy import hiányában megszilárdulhatnak a jelenlegi nyomott árak. (Reuters) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. június 10-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,610 Lengyel zloty 11,789 Angol font 68,900 Magyar forint (100) 18,471 Cseh korona 1,458 Svéd korona 4,837 Dán korona 6,001 Szlovén tollár (100) 19,750 Japán jen (100) 37,955 Sváici frank 30,314 Kanadai dollár 30,802 USA-dollár 47,184 Az OECD szerint a termelők sok támogatást kapnak Lassú az agrárreform ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) lassúnak és elégtelennek ítéli tagállamai 2001-es teljesítményét az agrárpolitikai reform területén. Bár a leginkább piactorzítónak tartott ártámogatások aránya az állami szubvenciókon belül némileg csökkent, még mindig az ilyen jellegű kifizetések súlya a legnagyobb. A mezőgazdasági termelőknek juttatott állami támogatások összege az OECD tagállamaiban ugyan tavaly is csökkent, ám még mindig az 1997-es, legalacsonyabb szint felett maradt - állapítja meg a szervezet most közzétett tanulmánya. A 30 tagállam összesen 347 milliárd eu- rót fordított a mezőgazdaság támogatására, amely - szemben az 1986-88-as időszak 2,3%-ával - az OECD-országok GDP-jének 1,3%-át jelenti. A kifizetések mintegy háromnegyedét a termelők kapták. Az állami támogatásoknak a mezőgazdasági jövedelmen belüli aránya az 1986-88-as 38-ról 2000-re 32%-ra, majd tavaly újabb egy százalék- ponttal csökkent. A mérséklődést az OECD szakértői a világpiaci árak emelkedésével magyarázzák. Az ár- és a termelt mennyiség alapján járó támogatások aránya azonban még mindig 69%-os. Az OECD-országok termelői 2001-ben a világpiaci áraknál 31%-kal drágábban adhatták el termékeiket, ami a piaci jelzéseket nagyban letompította, torzítva a termelést és a kereskedelmet. A növekvő piaci orientáció jele mindazonáltal, hogy míg a ‘80-as évek közepén a mezőgazdasági jövedelmek 62, addig tavaly már csak 45 százalékkal haladták meg azt a szintet, amelyet kormányzati intervenció nélkül értek volna el. Az Európai Unióban az állami támogatások mezőgazdasági jövedelmen belüli aránya meghaladja az OECD-átlagot, és a 2000-es 34 százalékról 2001-ben egy százalékponttal nőtt is. A támogatások aránya Új-Zélandon mindössze 1, Ausztráliában 4, Izlandon, Japánban, Koreában és Norvégiában viszont 60% körüli. Nagyok a különbségek az egyes termények támogatottsági szintje között is. Az OECD-országok a cukor, a tej és a rizs támogatására szinte kizárólag az árszubvenció eszközét alkalmazzák. A jelentés megállapítja, hogy a jelenlegi agrártámogatási szintek komoly terhet rónak az OECD-országok fogyasztóira és adófizetőire, szűkítve egyúttal a mezőgazdaság növekedési és fejlődési lehetőségeit a szervezeten kívüli országokban. (Vg)
