Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-04 / 103. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 4. Agrárvilág y1 Időszerű tavaszi növényvédelmi tennivalók. Mit kell tudni a levéltetvekről és hogyan védekezhetünk ellenük? Veszélyes vírusokat terjesztenek A levéltetvek ellepték az almafa fiatal hajtásait (A szerző archívumából) A kizárólag növényi táplálé­kot fogyasztó levéltetvek minden évben a növényeken okozott kárral valamint a növényi vírusbetegségek ter­jesztésével hívják fel maguk­ra a figyelmet. Az ellenük való védekezés alapvető fel­tétele az, hogy megismerjük életmódjukat és természetes ellenségeiket. CSEKES ZOLTÁN A levéltetvek lehetnek tápnövény- cserések, ilyen például a zöld őszi- barack-levéltetű, amely a fő gazda- növényein telel át tojás alakban. A gazdanövényt nem váltó levéltetvek esetében (például a zöld almalevél- tetű) a teljes fejlődési ciklus az al­matermésű növényen zajlik le. A le­véltetvek többnemzedékesek. Hirte­len felszaporodásukat a szűznem­zéssel és elevenszüléssel történő szaporodás is segíti. Tömeges elsza­porodásuknak kedvez a magas pá­ratartalom és a mérsékelt meleg (18-24 fok), ám a 30 fok feletti át­laghőmérséklet már gátolja azt. A levéltetvek szívogatásukkal közvet­len kártételt okozhatnak, amely a károsított növényi részen görbülés­sel, torzulással, szövetbutjánzással, gubacsosodással, színelváltozással, mézharmat kiválasztással nyilvánul meg. A közvetett kártételük vesze­delmesebb, hiszen vírusokat ter­jesztenek. A zöld őszibarack-levél- tetű például több mint 100 vírusfajt terjeszt. (A csonthéjasok legvesze­delmesebb vírusának, a sárkának a legfőbb teijesztői közé tartozik.) A hamvas szilvalevéltetű a szilván kí­vül még a kajszin és őszibarackfán is előfordul. A cseresznyének és a meggynek a legfőbb levéltetű kár­tevője a fekete meggy és cseresznye- levéltetű. Az almákon a zöld almale- véltetű, a levélpirosító almalevéltetű, a szürke almalevéltetű és a későbbi fejlődésben fűre váltó zöld almale­véltetű a leggyakoribb. Terjednek a levéltetvek A levéltetvek elleni sikeres védeke­zés pontos időzítéséhez elengedhe­tetlenül szükséges az előrejelzés. A védekezés ehhez képest lehet pre­ventív, történhet a kártevő szárnyas alakjainak megjelenésekor, illetve a kis kolóniák kialakulásának idősza­kában. A védekezés időzítése függ továbbá a levéltetű fajtól, a kultúr­növénytől és attól, hogy a kártevő vírusterjesztő-e. A levéltetvek vírus­terjesztésére jellemző, hogy a vírus- fertőzésre szükséges szívásidő mindössze néhány másodperc le­het, ezáltal a kártevő az egészséges növényre másodpercek alatt átviheti a vírust. A gyümölcs- és zöldségkul­túrákban valamint az erdészeti kul­túrákban is az első levéltetvek elleni kezeléseket az előrejelzésre alapoz­va a levéltetvek megjelenésekor (ez már a napokban elkezdődött) el kell végezni. A tetvek tömeges elszapo­rodása várhatóan tovább fokozódik. A levéltetvek ellen használható per- metszerek a következők: Acord, Ac- tara 25 WG, Actelic 50 EC, Aztec, Basudin 600 EW, BI 58 EC Nővé, Calypso 480 EC, Cyper 10 EM, Decis EW 50, Diazol 60 EC, Dursban 480 EC, Fury 10 EW, Karate 2,5 WG, Komplet, Metanoin 48 EM, Mospi- lan 20 SP, Nurelle D, Oleoekol, Oleo-Ekalux, Orion 30 EC, Pirimor 25 WG, Polytrin 200 EC, Pyrinex 48 EC, Reldan 40 EC, Sumithion Su­per, Talstar 10 EC, Ultracid 40 WP, Vaztak 10 EC, Zolone EC. A tömény­ség a készítmény címkéjén van fel­tüntetve. Téves az az elképzelés, hogy a permedé töménységének növelésével jobb hatásfokot érünk el. Ezzel csak a rovarölő szer egész­ségügyi és várakozási ideje válik hosszabbá, a hatásideje nem válto­zik. A választható vegyszerek több­ségére jellemző, hogy egyéb rovar- kártevők (pl. az almamoly, aknázó­moly, pajzstetvek stb.) ellen is sike­resen alkalmazhatók. Az elmúlt években jelentősen károsított a gyü­mölcsfák fiatal hajtásain és a többé­ves ágain a vértetű. A kártevő kora nyári és őszi felszaporodása a fosz- forsavészterek (Basudin, Diazol, Metanion, Pyrinex, Sumithion, Ult­racid stb,) alkalmazásával mérsé­kelhető ugyan, ám ha a kártevő ter­mészetes ellensége, a vértetű für­kész is jelen van, akkor már környe­zetkímélő készítményekből vá­lasszunk: Aztec, Pirimor, Calypso. Aknázórnolyok és más kártevők A gyümölcsfák virágzása nagyon fontos életjelenség. Ez és majd a kö­tődés jelzi, mennyi gyümölcsre szá­míthatunk. Ezért fontos, hogy min­den eszközzel igyekezzünk megtar­tani a már megtermékenyített ter­mést. Főleg az alma és a körte elvi­rágzása után az egyik legfontosabb teendő a minden évben nagy káro­kat okozó levélaknázómolyok el­szaporodásának megakadályozása. Használjunk ellene Calypso 480 EC (0,02%) Dimilin 48 SC (0,02%), Match 050 (0,04%), Nomolt 15 SC( 0,075%), Rimon 10 EC (0,05%) szereket. A permedéhez adagol­junk Agrovital (0,025%) tapadó­szert. Folytassuk az almafaliszthar- mat elleni permetezést - a virágzás után használjunk kettős hatású fel­szívódó permetszereket, melyek a varasodás ellen is védelmet adnak. Ez azért is indokolt, mert tovább növekszik az almafa varasodás fertőzésének a veszélye. Ha előző­leg kontakt hatású anyaggal per­meteztünk, akkor a védekezést 6-7 nap után ismételjünk meg, ha fel­szívódó szerrel permeteztünk, ak­kor 10-12 nap után kell ismét kézbe venni a permetezőt. Használható szerek: Anvil 5SC (0,06%), Bayle­ton 5 WP (0,1%), Clarinet 20EC (0,1-0,15%), Discus (0,02%), Do- mark 10 EC (0,025%), Rubigan 12EC (0,045-0,06%), Saprol (0,19%), Systhane 12 EC (0,045- 0,06%), Topas C 50WP (0,15- 0,2%), Trifime 30WP (0,075%), Score Top 20 WG (0,025%), Punch 10EW, Vectra 10SC (0,03%). Ismé­teljük meg a gyümölcsfa-takácsat- kák elleni védekezést is az említett vegyszerekkel. A szőlőben most a gyomirtás az ál­landó tennivalók közül a legfonto­sabb. Erre használjunk Click 500 SC (3,5 1/ha), Folar (5 1/ha), Gali- gan 240 EC, Glyfogan 480 SL (6 1/ha), Roundup klasik (6 1/ha), Kapazin (61/ha) készítményeket. A hagymánkat továbbra is veszélyez­teti az akmázólégy lárvája. Ellene ismételjük meg a vegyszeres keze­lést a káposztalégynél feltüntetett szerekkel. A káposztalégy lárvái el­len, főleg a frissen kiültetett palán­táinkat védjük Actara 25 WG (0,04%), Basudin 600 EW, Diazol 60 EC Metanion 48 EC (0,2%) vagy Sumithion Super (0,1 %) szerekkel. A permedéhez tapadószerként ada­goljunk Agrovitalt (0,025%). A ká­posztabolha ellen napsütéses idő­ben használjunk Basudin 600 EW (0,1%), BI 58 EC Nővé, Calypso 480 EC, Diazol 60 EC (0, 1%), Cyper 10 EM (0,01%), Decis 25 Flow vagy Karate 2,5 WG (0,05%), Nurelle D (0,1%), Vaztak 10, vagy az új felszívódó hatású Orion 30 EC (0,1%) permetszert. A permedébe tegyünk tapadószert is. A káposzta­bolha csak a tömeges előfordulása idején károsít, viszont ilyenkor szinte egyik napról a másikra tarra rágja a palántákat. A retekágyasokat is érdemes kezel­ni, de okvetíenül ügyeljünk a hasz­nált készítmény élelmezés-egész­ségügyi várakozási idejének a be­tartására. A hagyma-peronoszpó- ra és a hagymavész fertőzésének első tünetei már jelentkeznek a fi­atal növényeken. Ha a levélkéken szürke foltosodást észlelünk, ok­vetlen permetezzünk mielőtt a kó­rokozó szaporítóképleteinek li- lásszürke tömege megjelenik. Ha ez bekövetkezik, már semmi nem A zöld őszibarack- levéltetű több mint 100 vírusfajt terjeszt. gátolja a fertőzés továbbterjedé­sét. Kiskertekben néhány levél megbetegedése esetén érdemes azokat leszedni és megsemmisíte­ni. Védekezésként a következő sze­rek alkalmazhatók: Acrobat MZ (0,3%), Bravo 500 (0,3%), Ditha- ne DG (0,3-0,4%), Folpan 50 WP (0,3%), Merpan 50WP (0,3- 0,4%), Novozir MN 80 (0,3-0,4%), Sancozeb 80WP (0,3-0,4%). A permedébe tegyünk tapadószert A már gyomosodó 2-3 valódi levél vagy 4-5 cm nagyságú sárgarépa, petrezselyem ágyasokat a követ­kező gyomirtókkal lehet kezelni: Afalon 45 SC (12-20 ml/100 m2) vagy Gesagard 80 (10-12 gr) és Pro- metrex 50 SC (16-19 ml/100 m2). A könnyebb talajokon az alacsonyabb adagolást használjuk. A közutak, parkok, temetők ked­venc díszét, a vadgesztenyét az utóbbi években rendszeresen ká­rosítja az aknázómoly. Ellene most kell védekeznünk az almalevél ak­názómolynál említett permetsze- rekkel. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet (ÚKSUP) komáromi rész­legének munkatársa ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony május 2-án 25-30 Sk/kg Komárom május 2-án 20 Sk/kg Zseliz május 2-án 17 Sk/kg Rimaszombat május 2-án 18 Sk/kg Losonc május 2-án 18-25 Sk/kg petrezselyem 50 Sk/kg 25 Sk/kg 30 Sk/kg 36 Sk/kg 24-38 Sk/kg burgonya 14-16 Sk/kg 16 Sk/kg 10 Sk/kg 15 Sk/kg 12-15 Sk/kg újhagyma 10-12 Sk/csomó 4-6 Sk/csomó 5-7 Sk/csomó 6 Sk/kg 8-10 Sk/köteg paprika 90 Sk/kg 6-12 Sk/db 1Ö-12 Sk/db 10 Sk/db 95-140 Sk/kg karalábé 12-20 Sk/db 6-7 Sk/db 10 Sk/db 10 Sk/db 8-20 Sk/db zeller 40 Sk/kg 28 Sk/kg 12 Sk/db 16 Sk/kg X káposzta 30 Sk/kg 28 Sk/kg X 18 Sk/kg 29 Sk/kg bab 60-80 Sk/kg 35 Sk/kg 30 Sk/kg X X dióbél 200 Sk/kg 120 Sk/kg X 120 Sk/kg X hagyma 20-25 Sk/kg 16 Sk/kg X 16 Sk/kg 36 Sk/kg paradicsom 80 Sk/kg 70 Sk/kg 60 Sk/kg 80 Sk/kg 60-85 Sk/kg mák 70 Sk/kg 100 Sk/kg 80 Sk/kg 70 Sk/I X fűszerpaprika 250 Sk/kg 250 Sk/kg 250 Sk/kg 380 Sk/kg X retek X 5-7 Sk/csomó 6-8 Sk/csomó 8 Sk/csomó 7-10 Sk/csomó kel 60 Sk/kg 15 Sk/fej X 20 Sk/kg X alma 19-28 Sk/kg 20 Sk/kg 30 Sk/kg 24-30 Sk/kg 20-35 Sk/kg saláta 10-12 Sk/fej 5-8 Sk/fej 4,5-6 Sk/fej 5 Sk/fej 6-8 Sk/fej fokhagyma 60-80 Sk/kg 65 Sk/kg 65 Sk/kg 65 Sk/kg 65 Sk/kg uborka 36-40 Sk/kg 30-35 Sk/kg 40-50 Sk/kg 38 Sk/kg 30-35 Sk/kg tojás 3,00 Sk/db 2,60-3,00 Sk/db X 2,60 Sk/db 2,30-2,50 Sk/db karfiol 40-60 Sk/db 52 Sk/db 60 Sk/db 65 Sk/db 55 Sk/db gazdasági hírmorzsák Elvetették a kukoricát Komárom. A Komáromi járás­ban gazdálkodók idén mint­egy 16 ezer hektáron termesz­tenek kukoricát. A kukorica el­vetésével befejezték a tavaszi­ak vetését. A régió legnagyobb kukoricatermesztőjének a gú- tai szövetkezet számít, amely 850 hektáron termeszti ezt a növényt. A száraz időjárás mi­att a régió agrártermelői meg­kezdték az öntözési idényt, miközben az öntözőberende­zések 20 ezer hektáron működőképesek. (TASR) Környezetvédők kontra erdészek Pozsony. A környezet- és táj­védelmi törvénytervezettel kapcsolatban hat kérdésben éles ellentét alakult ki a kör­nyezetvédelmi és az agrár- va­lamint a gazdasági tárca kö­zött. A tárcaközi vitát a kor­mánynak kell a jövő csütörtöki kabinetülésen eldöntenie. An­nál is inkább, mert a törvény- tervezet egyike annak a négy uniós jogszabálynak, amely eddig nálunk nem került elfog­adásra. A két tárca nem tud megállapodni arról, hogy kell- jen-e külön engedélyt kérni a nemzeti parkok vadállományá­nak tömeges kilövésére. A kör­nyezetvédő szervezetek és pár­tok a környezetvédő tárcát tá­mogatják, az erdészek és erdőtulajdonosok érdekvédel­mi szervezete az agrártárca ja­vaslata mellett tette le a vok- sát. (TASR) Csak két érdeklődő a kassai malomra Kassa. Mindössze két ér­deklődő jelentkezett a kassai malom vagyonának eladására kiírt versenypályázat negyedik fordulójába. A nagymihályi Agrospol Kft. a helyi létesítmé­nyeket vásárolná meg, a tren- cséni CUTI Kft. a kassai részle­get venné meg. A kassai ma­lom 2001. augusztusától csődeljárás alatt van. Három eredménytelen kör után módo­sítani kellett az eladási feltéte­leken - az új versenyfeltételek már nem tartalmazzák a cég eladási árát. (TASR) Kevesebb mézet állítottak elő Prága. Jelentősen, több mint 1300 tonnával csökkent tavaly a cseh méztermés. A cseh mé­hészek érdekvédelmi szerveze­tének hivatalos adatai szerint a kitermelés 7553 tonnáról 2000-ben a tavalyi 6231 tonná­ra mérséklődött. A regisztrált méhészek száma 12 év alatt 80 ezerről 54 335-re esett vissza. Hasonló ütemben csökkent a méhcsaládok száma is, amely 2000-ben már alig érte el az 534 ezret. (CTK) Támogatott cseh húsexport Prága. A cseh exportőrök az idei év első negyedében mint­egy 15,5 ezer tonna marhahúst és vágómarhát exportáltak az állami intervenciós alap (SZIF) támogatásával. Josef Béhal, az alap igazgatója szerint az álla­mi beavatkozásnak köszön­hetően a cseh marhahúspiac mára stabilizálódott, miközben az alap március végéig mintegy 296 millió koronával támogat­ta a kivitelt. Ezzel viszont Csehország csaknem kimerítet­te a WTO által megállapított éves kvótáját, amelyet marha­export támogatására fordíthat. A SZIF tavaly összesen 29 ezer tonna marhahús kiviteléhez já­rult hozzá. A kivilt a BSE miatt visszaesett hazai fogyasztás tette indokolttá. (CTK) Stratégiai befektető kerestetik Prága. A legnagyobb cseh ket­chup- és konzervgyár, a babicei Hamé stratégiai befektetőt ke­res. A cég vezetése reméli, hogy az új partner neve már a nyáron ismert lesz. A stratégiai partner keresése a cég külföldi aktivitá­saival és terveivel függ össze. A Hamé tavalyi bevételei megha­ladták a 3,2 milliárd koronát, miközben a bevételek 24 %-át a kivitel adta. (A cég exportjának 18%-a Szlovákiába irányult.) A Hamé a jövőben szeretné me­gerősíteni oroszországi pozíció­ját. Jelenleg egy-egy leányválla­lata van Szlovákiában és Len­gyelországban, Csehországban pedig 1750 főt foglalkoztat 5 helyi gyárában. (Agris) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. május 6-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,248 Lengyel zloty 11,574 Angol font 68,219 Magyar forint (100) 17,294 Cseh korona 1,376 Svéd korona 4,561 Dán korona 5,685 Szlovén tollár (100) 18,774 Japán jen (100) 36,575 Sváici frank 29,033 Kanadai dollár 29,874 USA-dollár 46,644 Körvonalazódik az európai uniós agrárreform Átcsoportosított pénzek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. Átcsoportosítást tervez az Európai Bizottság a közösség mezőgazdasági költségvetésében a közvetlen kifizetésekből a vidékfej­lesztés javára - értesült az EUob- server az agrárminiszterek spanyo­lországi nem hivatalos tanácskozá­sának résztvevőitől. A javaslatot a bizottság a mezőgazdasági politika (CAP) júniusban előterjesztendő félidős felülvizsgálatában készül nyilvánosságra hozni. Az elgondo­lás bizonyosan élvezi majd a német kormány támogatását, amely már februárban hasonló előterjesztést tett, kiegészítve azzal, hogy a köz­vetlen támogatásokat a bizottság­nak és az adott országnak a társfi­nanszírozásával kellene biztosíta­ni. Ugyanígy borítékolni lehet Pá­rizs ellenkezését, minthogy a köz­vetlen agrártámogatásoknak Fran­ciaország az egyik fő haszonél­vezője. Támogatja az ötletet Nagy- Britannia és Hollandia, az Európai Gazdaszövetség elveti. Az EU 2003. évi költségvetésének főösz- szege 98 milliárd euró, amiből 45,1 milliárd jut az agráriumra. A mezőgazdasági büdzsé 85%-a megy a közvetlen támogatásokra, 15%-a vidékfejlesztésre, de innen kell fedezni bizonyos környezetvé­delmi, élelmiszer-biztonsági és minőség-ellenőrzési teendőket is. Az átcsoportosítási javaslat a CAP- reform része, amelyre költségveté­si problémák, a Kereskedelmi Vi­lágszervezetben fennálló kötele­zettségek és a várható bővítés mi­att lesz szükség. Michaele Schreyer költségvetési biztos egyelőre egye­dül maradt azzal az elképzelésével, hogy évente legalább egy százalék­kal csökkentsék a közvetlen agrár- támogatások összegét, (vg)

Next

/
Thumbnails
Contents