Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-04 / 103. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 4. Klaus pártja a legnépszerűbb Prága. Csehországban a júniusi választások előtt a jobboldali ODS vezeti a népszerűségi listákat, Václav Klaus pártja 4-5 százalékkal előzi meg a kormányzó szocdemeket (CSSD). A TNS Factum április végi felmérése szerint az ODS-t a megkérdezettek 31,4 százaléka támogatná, míg a CSSD-t 26 százalék. A harmadik helyen a Koalíció választási szövetség áll 19,4 százalékkal. Negyedikként Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) kerülne be a képviselőházba a voksok 14 százalékával. (MTI) Újabb összetűzés Kasmírban Dzsammu. Indiai katonák tegnap lelőttek hét muzulmán fegyverest, akik a megosztott Kasmír pakisztáni részéről indiai területre próbáltak behatolni. A két ország hadseregeit tűzszüneti vonal választja el a vitatott térségben. Kasmír birtoklásáért India és Pakisztán már két háborút vívott egymással 1947-es függetlenné válásuk óta. A múlt év végén ismét kiéleződött a szembenállás, miután India szerint pakisztáni szeparatisták merényletet hajtottak végre az indiai parlamentnél. (MTI) EP-meghívó a tagjelölteknek Vilnius. Az EU tagjelölt országai csatlakozási szerződésük aláírása után nyomban meghívást kapnak majd arra, hogy képviselőik megfigyelőként vegyenek részt az Európai Parlament munkájában. Pat Cox, az EP elnöke bejelentette: „Az Európai Parlament jóváhagyta, hogy felkérjük önöket, jelöljenek ki egy 12-es csoportot a vitáinkban való részvételre.” A megfigyelőknek nem lesz szavazati joguk, amíg országuk nem csadakozhat ténylegesen az unióhoz. „A tervünk az, hogy képviselő kollégáink mihamarabb megismerkedhessenek az európai politikával” - fűzte hozzá. (MTI) Pat Cox a litván parlamentben mondott beszédet (Képarchívum) Menedékjog kubaiaknak Managua. Az USA guantána- mói támaszpontjáról húsz kubai állampolgár távozott Nicaraguába, és kapott ott menedékjogot. A kubaiak egy része több évet töltött el és dolgozott a Kuba területén fekvő amerikai támaszponton. Néhányan maguk úsztak be a bázis területére, mások csónakkal próbáltak elmenekülni a szigetországból, ám amerikai hajók megtalálták őket. Az utóbbiakat nem adták ki Kubának, mert attól tartottak, hogy a hatóságok megtorolják a szökési kísérletet. Alejandro Fiallos ni- caraguai elnöki szóvivő elmondta, hogy az országban élő kubai menekültek, valamint amerikai-kubai üzletemberek kérésére döntöttek a Guantánamón élő kubaiak befogadása mellett. (MTI) Azt várják a koszovói elnöktől, hogy a színfalak mögötti eseményekre világítson rá Rugóvá, a vád tanúja Hága. A koszovói elnök, Ibrahim Rugóvá tegnap megkezdte vallomástételét a hágai Nemzetközi Bíróság előtt. Rugóvá Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök ellen vallott, akit népirtással és emberiségellenes bűncselekmények elkövetésével vádolnak. A koszovói elnök a koszovói albánok elnyomásával vádolta Milosevicet. A korábbi tanúkkal ellentétben, akik konkrét esetekről számoltak be, Rugovától azt várják, hogy a koszovói konfliktus alatt a színfalak mögött lejátszódott eseményekre, összefüggésekre világítson rá. Rugóvá a Nemzetközi Törvényszék előtt is a védjegyeként szolgáló selyemsálban jelent meg. Mikor felment a pulpitusra, nem nézett rá Milosevicsre, aki szintén félrenézett, amikor Rugóvá letette az esküt. Mivel Milosevic maga látja el védelmét, lehetőséget kap arra, hogy kérdéseket tegyen fel Rugovának. (t, o) Rugóvá vallomása alatt Milosevics többször és feltűnően ásítozott (Reuters-felvétel) Állítólag személyesen hagyott jóvá minden Izrael-ellenes merényletet Arafat leleplezése? Washington/Jeruzsálem. Colin Powell amerikai külügyminiszter bejelentette: folynak egy olyan nyári nemzetközi konferencia előkészületei, amelyen áttekintenék a közel-keleti problémakör biztonsági, gazdasági, humanitárius és politikai vonatkozásait egyaránt. ÖSSZEFOGLALÓ Powell azután nyilatkozott, hogy az izraeli-palesztin konfliktus feloldásának elősegítésére életre hívott „kvartett” keretében megbeszélést folytatott Kofi Annan ENSZ-főtit- kárral, Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel, valamint a negyedik résztvevő, az EU nevében tárgyaló két személyiséggel, Javier Solana külpolitikai főilletékessel és Josep Piqué spanyol külügyminiszterrel. Általános a vélekedés, hogy miután Arafat visszanyerte, mozgásszabadságát, hamarosan sok minden eldőlhet: a palesztin vezető számottevő tekintélyt vívhat ki magának Washingtonban, ha sikerül visszaszorítania a palesztinok által elkövetett terrorcselekményeket, de ha nem nyújtja a tőle elvárt teljesítményt, aídcor akár végleg kizárhatja magát az izraeli-palesztin viszály tartós rendezésének folyamatából. Kofi Annan, az ENSZ főtitkára hivatalosan is feloszlatta a BT dzseníni vizsgálóbizottságát, amelynek a palesztin városban történtekre kellett volna fényt derítenie. Annan döntéséről levélben tájékoztatta a BT elnökét, az izraeli kormányt és a Palesztin Hatóságot. Mértékadó diplomáciai források New Yorkban kiszivárogtatták: elképzelhető, hogy a dzseníni vizsgálóbizottság kudarca nyomán összehívják az ENSZ Közgyűlésének rendkívüli ülését. Az izraeli fogságban lévő Marvan Barguti palesztin vezető azt mondta kihallgatóinak, hogy Jasszer Arafat palesztin elnök személyesen hagyta jóvá az Izrael-ellenes merényleteket. A tegnapi hírek szerint ezt csütörtökön közölték Ariel Saronizraeli kormányfő hivatalában. Palesztin részről egyelőre nem fűztek megjegyzést e kijelentésekhez, de a palesztinok eddig következetesen tagadták, hogy Arafat jóváhagyott volna izraeliek elleni támadásokat. A 41 éves Bargutit, Arafat Fatah mozgalmának ciszjordániai vezetőjét április 15-én fogták el Rámalláhban. Ő a legmagasabb rangú palesztin vezető, aki izraeli fogságba került a Jordán folyó nyugati partvidékén március végén indított offenzíva folyamán. Barguti elmondta a Sin Bét izraeli titkosszolgálat kihallgatóinak: ha egy milicista akciót akart végrehajtani, részletes kérelmet kellett kitöltenie és benyújtania Bargutinak. Ö aláírta és továbbította azt Arafatnak végső jóváhagyásra. Az elnöknek kellett jóváhagynia a költségszámlákat is, bármekkora ösz- szegről volt is szó - idézte az AP az izraeli tájékoztatót (m, t) Ciszjordánia és Kolumbia a legveszélyesebb az újságírói munka szempontjából Terrorizmus és sajtószabadság MTI-HÍREK Genf/New York. Az ENSZ főtitkára, emberjogi főbiztosa és az UNESCO főigazgatója szerint a terrorizmus mind közvetlenül, mind közvetve fenyegeti a sajtó- szabadságot. Tegnap, a sajtószabadság nemzetközi napja alkalmából Genfben közzétett közös üzenetében Kofi Annan, Mary Robinson és Macuura Koicsiro mélységes felháborodását hangsúlyozta a közvetlen veszély, vagyis az újságírók terroristák általi elrablása és meggyilkolása, valamint a szerkesztőségek elleni támadások miatt. Mindamellett rámutattak a közvetett veszélyre is, amely a terrorizmusra reagáló kormányok részéről fenyegeti a sajtót, új rendszabályok, törvények és felügyeleti eszközök formájában. „Nem szabad engedni a sajtó drákói megre- gulázására irányuló kísértésnek” - intette a kormányokat a három ENSZ-főhivatalnok, megállapítva egyúttal, hogy az elmúlt két évben több mint ötven újságíró vesztette életét, miközben konfliktusokról tudósított. „Az újságírók immár nem annyira véletlen áldozatai a háborúknak, hanem sokkal inkább kifejezett célpontjai azoknak, akik takargatni próbálják bűnöző, terrorista vagy korrupciós tevékenységüket” - hangoztatta Annan, Robinson és Macuura. A Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) nemzetközi szervezet jelentése szerint az újságírói munka szempontjából jelenleg a két leghálátlanabb térség a világon Ciszjordánia és Kolumbia. A dokumentum összesen tíz országot rangsorol, figyelembe véve azt, hogy milyen veszélyek, illetve megszorító intézkedések korlátozzák a sajtó munkatársait tevékenységük gyakorlásában. A harmadik helyre rangsorolt Kubáról a CPJ megállapítja: a szigetország kormányának eltökélt szándéka a független újságírás eltiprása. A listán szereplő további országok: Eritrea, Fehéroroszország, Burma, Zimbabwe, Irán és Kirgizisztán. Egy FBI-ügynök már júliusban figyelmeztetett arabok amerikai pilótaképzésére Csak gyanú volt, bizonyíték semmi MTI-JELENTÉS Washington. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyik arizonai ügynöke két hónappal a tavaly szeptemberi New York-i és washingtoni repülőgépes terrortámadások előtt arra figyelmeztette az iroda washingtoni központját, hogy az egyik püótaképző iskolában több közel-keleti személy tanul, és javasolta, hogy országszerte ellenőrizzék a légügyi szakintézményeket, ahol arabok kapcsolódhattak be az oktatásba. Ezt az amerikai AP hírügynökség tudta meg hivatalos személyektől, akik hozzátették: a szeptemberi merénylők egyikének neve sem szerepelt a júliusi arizonai figyelmeztetésben, illetve nem utalt jel az információban a tervezett akcióra sem. Az FBI továbbküldte az Arizonából érkezett jelentést a terroristákkal foglalkozó szakértőknek, és éppen a pilótaképzők országos ellenőrzésével foglalatoskodott, amikor a tragédia bekövetkezett. A phoenixi ügynök jelentése szerint a kémelhárító szakember gyanúját az keltette fel, hogy több arab a pilótaképzés, a repülőtéri háttérszolgáltatások, illetve a biztonsági kérdések iránt érdeklődött. Javaslatai között egyebek közt az szerepelt, hogy ha bármely közel- keleti személy amerikai légügyi iskolába kíván iratkozni, illetve ezzel a céllal vízumot kér, azonnal jelezzék a helyi hatóságoknak. A repülőgépet mint fegyvert felhasználó 19 szeptemberi merénylő közül egy - Hani Handzsur - biztosan a szóban forgó arizonai iskolában tanult. A júliusi jelentésben mindazonáltal az ő neve sem bukkan fel. Százezren emlékeztek meg az ámokfutó áldozatairól Erfurti gyászszertartás MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Összetartásra és az egymás iránti nagyobb tiszteletre intette a német társadalmat a szövetségi elnök tegnap Erfurtban, az egy hete történt ámokfutás áldozatainak szentelt ökumenikus gyászszertartáson. Az Erfurt gótikus dómja előtti téren, mintegy százezer résztvevő jelenlétében tartott megemlékezésen Johannes Rau nagyobb önmérsékletre, sőt öncenzúrára intette a médiumokat is. Rámutatott, számos tévéműsorban az erőszak nyelve szól a nézőkhöz. A gyászünnepségen részt vett a német politikai elit számos tagja, élén Gerhard Schröder kancellárral. A múlt pénteken egy kicsapott diák aGuten- berg gimnázium épületében célzott lövésekkel agyonlőtt 13 oktatót, két diákot és egy rendőrt, majd maga ellen fordította a fegyvert. A német szövetségi kormány és az országos tv-állomások az erőszak visszaszorítása érdekében kerek- asztal-fórumot hoznak létre. Schröder csütörtökön este látta vendégül a közszolgálati és magántelevíziók intendánsait és műsorigazgatóit. „Az erőszak ábrázolására vonatkozó elveket felül kell vizsgálni, és ha szükséges, változtatni kell rajtuk” - jelentette ki a kancellár a másfél órás megbeszélés után. Ez érvényes az adók ön- korlátozására is. A kerekasztal-fó- rumra meghívást kapnak az Internet-szolgáltatók és a videojátékok gyártói is. Az intendánsok leszögezték: az országos megdöbbenés ellenére nem kívánják vállalni a bűnbak szerepét. Ugyanakkor készek műsoraik átvizsgálására, valamint olyan felvilágosító -reklámfil- mek sugárzására, amelyeknek témája az erőszak elítélése. Indiában „repülő koporsóknak" nevezik a MiG-21-eseket Irodaházra zuhant MTI-HÍR Amritszár. Az indiai légierő egyik orosz (szovjet) gyártmányú MiG- 21-es harci gépe tegnap az északindiai Dzsálandhár város közelében a levegőben megpördült és rázuhant egy irodaházra. Legalább öt személy életét vesztette, tizenöten - köztük nyolcán súlyosan - megsérültek abban a tűzben, amely a gép becsapódása után keletkezett az üzleteknek és egy banknak otthont adó épületben. Az áldozatlista nem végleges, a hatóságok attól tartanak, hogy a lángokban álló épületben több ember is bennrekedhetett. Az indiai légierő az elmúlt tíz évben 102 orosz gyártmányú MiG-21 harci gépet vesztett el, az elöregedett MiG-eket gyakran „repülő koporsóknak” nevezi az indiai sajtó. A világ negyedik legnagyobb légiereje harci gépeinek mintegy 75 százaléka szovjet, illetve orosz gyártmányú. Oroszország visszaadta Vietnamnak a támaszpontot Cam Ranh a múlté MTI-HÍR Hanoi. Oroszország hivatalosan is visszaadta Vietnamnak a Cam Ranh- i haditengerészeti támaszpontot. Az erről szóló szerződést tegnapi aláírása után levonták az orosz nemzeti lobogót, és ezzel a támaszpont ismét Vietnam ellenőrzése alá került. A Cam Ranh-i támaszpont volt az orosz haditengerészet legnagyobb külföldi bázisa 23 éven keresztül. A bérleti szerződést 1979. május 2-án írta alá Moszkva Hanoival, elvileg csak 2004-ben járt volna le, de a Kreml már tavaly jelezte, hogy pénzügyi okok miatt nem kívánja tovább bérelni a támaszpontot. Cam Ranh kiürítése után Hanoi nem kívánja katonai célokra használni a bázist, és nem tervez újabb bérleti szerződést kötni más országokkal. Záhir Sah júniusban összehívja a lója dzsirgát Katonai segély Kabulnak MTI-HÍR Washington. Az afganisztáni újjáépítés támogatására vonatkozó amerikai elkötelezettséget erősítette meg Hamid Karzai ideiglenes afgán kormányfővel telefonon beszélgetve George Bush. Ennek eredményeként az USA kétmillió dollár értékű katonai segítséget nyújt Kabulnak. Ari Fleischer fehér házi szóvivő szerint Bush és Karzai elsősorban az afganisztáni nemzetgyűlés közelgő összehívásáról, illetve a tálib rendszert végleg felváltó új kormányzat választásának kérdésköréről tárgyalt. A Kabulba nemrég hazatért Muhammad Záhir Sah volt afgán király júniusban hívja össze a lója dzsirgát, a törzsi vezetők és nemzetiségi képviselők nagy nemzet- gyűlését, amelynek feladata, hogy megválassza azt a kormányt, amely a jövő év végére tervezett választásokig irányítja majd az országot. Washington a jövendő kormány stabilitását jelző mércének tekinti a lója dzsirgával kapcsolatos fejleményeket, tekintve, hogy Afganisztánban a politikai környezetet még mindig a törzsi vezetők és hadurak határozzák meg. A telefonbeszélgetés után Bush emlékeztetőt írt alá az amerikai külügyminisztérium és a védelmi tárca számára, és ebben meggyőződését fejezte ki, hogy az USA nemzeti érdeke Afganisztán katonai segélyezése. Románia: előrelépés a csángó magyarok ügyében Anyanyelvi oktatás MTI-HÍR Bukarest. Adottak a feltételek ahhoz, hogy ősztől egy-egy általános iskolai osztályban fakultatív magyar nyelvoktatás kezdődjön a moldvai csángómagyarok számára Pusztinán és Klézsén. Erről Markó Béla, az RMDSZ elnöke azután nyilatkozott, hogy tárgyalásokat folytattak Bákóban a megyei prefektussal, valamint az oktatási minisztérium megyei képviselőivel. A találkozón jelen volt Viorel Hrebenciuc, a kormányzó PSD elnökhelyettese. A megállapodás szerint a fakultatív oktatás iránti szülői igényeket, az oktatási tervet a megyei tanfelügyelőség jóváhagyás végett az oktatási tárca elé terjeszti. Hrebenciuc azt mondta, ha a szülői kérések megfelelnek az előírásoknak, az oktatási törvény értelmében semmi akadálya nincs annak, hogy ezeket az osztályokat beindítsák. A moldvai csángómagyarok eddig eredménytelenül küzdöttek azért, hogy az oktatási törvény alapján a helyi általános iskolákban tanítsanak magyar nyelvet az azt igénylő diákok számára. Ezért a csángók civil szervezetei magánházaknál kezdték szervezett formában tanítani a magyar nyelvet.
