Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-25 / 120. szám, szombat
J SZÓ 2002. MÁJUS 25. Családi Kör Három évig voltam e szenvedély rabja, most huszonhét éves vagyok, remélem, egyszer s mindenkorra kigyógyulok" Pusztító játékautomata A sport is a terápiához tartozik. Ez a játék nem fenyeget azzal, hogy be- csavarodik tőle az ember. (A szerző felvételei) GAÁL LÁSZLÓ J óképű, okos tekintetű, intelligens fiatal férfi. Az ember nem is gondolná, J hogy szenvedélybeteg- mn_ gél van dolga, ha éppen nem a nyitraújlaki pszi- hiátriai intézetben találkoztunk olna. Milánnak még két hete van látra a tízhetes gyógykezelésből, mellyel a jétékautomata-szenve- lélyéből igyekszik kigyógyulni. Az gykori kastélyépület gyönyörű larkjában a betegtársaival folyta- ott asztalitenisz-mérkőzést hagyja élbe a kedvemért, hogy elmesélje, logyan juttatta őt a játékautomata íz elmegyógyintézetbe: - Mint minien fiatal, én is szerettem a társa- ági életet. Az iskola elvégzése után okát jártam diszkóba, ittunk is, de íz nem volt veszélyes. Munkám is folt, úgyhogy jól ment az élet. Az- án megismerkedtem egy lánnyal, is akkor kezdődtek a problémák. O eljesen más típus volt, mint én. íem szeretett társaságba járni, és a laveijaimat sem nagyon szívlelte. Lzóta én is kevesebbet voltam vetik, többet foglalkoztam ővele, és niután hazajöttem a katonaságtól, jsszeházasodtunk. Csakhogy neki elki problémái voltak, jelenleg is jszichiátriai kezelésen van, ez valószínűleg abból ered, hogy az apja alkoholista. Eleinte külön lakásban laktunk, amit az anyósom engedett át nekünk, de amikor az após hazajött Iránból, tovább ivott, gáncsos- kodott, és elüldözött bennünket a lakásból. Amikor megszületett az első fiam, azt mondtam, hogy ilyen alkoholistával tovább nem lehet élni, és falura költöztünk. A feleségemnek ez nem nagyon tetszett, mert eléggé kötődött az anyjához. Akkor kezdődött minden. Nem értettem meg a feleségem betegségét, nem fogtam fel úgy, mint most, a saját gyógyulásom közben, hogy neki is segítségre lett volna szüksége. Ehelyett inkább menekültem otthonról, vissza a bárokba, új baráti társaságba. Találtam egy barátot, aki bártulajdonos volt, és a báljában játékautomaták voltak. De ekkor még mindig nem játszottam, csak iszogattunk, horgászni jártunk együtt, itt-ott segítettem neki, merthogy villanyszerelő vagyok, és ezt- azt meg tudtam javítani. Egész napokat töltöttem a bárban. A haverom megrögzött játékos volt, két- három milliót is veszített az automatákon, de mivel a bár az övé volt, a pénze is ott maradt. Nekem a bár lett az új otthonom, otthon meg közben csak sokasodtak a problémák, a feleségem végül a gyerekekkel együtt albérletbe költözött. Közben mindenféle üzleteket bonyolítottam, amivel pénzt tudtam szerezni, úgyhogy hétnyolcezer korona mindig volt nálam, amikor a bárba mentem. Oda sikeres vállalkozók jártak, akik tele voltak pénzzel, én meg valahogy nem akartam náluk kisebbnek látszani. Ma is emlékszem, hogy először hogyan kezdtem játszani. Azazhogy nem is én játszottam, hanem a haverom, de felesbe mentünk, összedobtunk ötszáz-ötszáz koronát, és ő játszott. Aztán rábeszélt, hogy növeljük a tétet, végül mind a ketten ezerötszáz koronát adtunk össze, de láttam hogy neki már teljesen az agyára megy a játék. Ezután még vagy egy hónapig egyáltalán nem játszottam. Aztán hoztak egy újfajta automatát. Addig csak pókerautomata volt a bárban, most meg olyat hoztak, amelyben gyümölcsök képei forognak. Hát én ezzel a gyümölcsössel kezdtem a játékot. Bedobáltam száz koronát, és nyertem ötszázat vagy ezret. Megörültem, hogy nekem is lesz egy csomó pénzem, aztán egyre nagyobb összegekkel játszottam, ezer, kétezer koronákat dobáltam a gépbe. Aztán odajutottam, hogy egy hétvégén tizenötezer koronát is veszítettem. Ez már sok volt, ennyi pénzt nem tudtam megkeresni, kezdtem kiszedni a bankkönyvön levő pénzemet, és mindet bedobáltam a gépbe. Ekkorra már a családom is megtudta, hogy nagyban játszom. Az apám adott pénzt, hogy a tartozásaimat rendezzem, de csak az adósságok egy részét fizettem vissza, a többit megint a gépbe dobáltam. Jött a haverom azzal, hogy ne a gyümölcsös automatába dobáljam a pénzemet, ha nyerni akarok, játsszam a pókeressel. Elkezdtem a pókert, de ez még rosszabb volt. Igaz, ezen többet szoktam nyerni, mint a gyümölcsösön, de nem ért semmit, mert másnap ezt a pénzt is mind visszadobáltam a gépbe. Egyszer előfordult, hogy egy hétig egyfolytában ugyanazon az egy automatán játszottam. A munkahelyemen szabadságot vettem ki, és amint reggel felkeltem, már mentem is a bárba a géphez, aztán éjjel elmentem aludni, és reggel ott folytattam, ahol éjjel abbahagytam. Álmosan, éhesen egyre csak játszottam. Néha már álmomban is üldözött a játék. Emlékszem, egyszer azt álmodtam, hogy a haverommal Las Vegasban voltunk, és ott nyertem hárommillió dollárt. Reggel teljesen átizzadva ébredtem, kivert a hideg veríték. A valóságban pedig egyre többet és többet veszítettem, már nem volt miből játszanom, és lopni kezdtem. Először a nagyanyám pénzét loptam el, aztán a szüleim ékszereit vittem el otthonról, aztán jöttek az elektronikai berendezések, azokat adtam el. Már sehogy sem tudtam kikerülni ebből a körforgásból. Szerencsére még jártam munkába, úgyhogy tudtam a gyerekekre fizetni, meg a tartozásokból is törlesztettem valamennyit, de egyre jobban belesüllyedtem a lopásokba, hazugságokba. Aztán amikor elloptam a szüleim videóját, és az árát egy óra alatt elveszítettem, elhatároztam, hogy öngyilkos leszek. írtam egy búcsúlevelet, és felvágtam az ereimet. Szerencsére a bátyám korábban jött haza, és észrevette, hogy a kádban ülök, a csuklóimból dől a vér. Elállítottuk a vérzést, aztán hazajöttek a szüleim is, és megbeszéltük, hogy pszichiáterhez fordulok. Az ő ajánlására kerültem ide gyógykezelésre. Három évig voltam a játékautomaták rabja, most huszonhét éves vagyok, azt hiszem még előttem az élet, remélem, egyszer s mindenkorra kigyógyulok ebből a szenvedélybetegségből. Milan: „Ha egyszer belesodródsz, egyedül tem tudsz kimászni ebből a körforgásból" SZŐ Ml SZÓ Délelőttök súlya VAJKAI MIKLÓS Minden porcikája sajgott. Csupán ízért serkent fel, hogy kávét főzzön íz asszonynak. Külföldre utazik. A férfi, nevezzük őt Kissjének, rég lemondott az efféle utakról. Megszilárdult a meggyőződése, mely szerint átellenben sincs másképpen, mint idehaza! Ott és itt. Itt és ott. Egy sárgolyón élünk, ugyanaz a nap süt le ránk. A pompa lépten- nyomon gyanús. Miután az asszony távozott, Kissjé ledőlt a kerevetre. De még sokáig nem tudott elaludni. A mindenkori egy szál emberre gondolt, aki önhibájából kiűzetett az Édenből, vagy talán csak úgy, műit az ő felesége - kíváncsiságból - odább „utazott”! Önvétkeinkkel az emberiség alko- nyatidejébe, e léthomorúságba sodródtunk. Nincs visszatérés! Erre gondolt Kissjé... Aztán a fáradtság gyengéden megemelte őt, majd édesdeden egy kényelmesebb közegbe helyezvén, lezárta szemeit... Ekkor szólalt meg a telefonkészülék. Az öcskös hívta ót. Hangja a szokottnál harsányabb volt. Kissjé pedig rekedt, mély hangján szorgalmasan válaszolt a feltett kérdésekre. Itt minden rendben. Az asz- szony ugyan nincs itthon. A gyerekek majd iskolába mennek. Az öccse ekkor sírta el magát: „A mama éjszaka meghalt - mondta. - Este tízkor még gyógyszert adtam neki.” Kissjé most azt mondta, azonnal megyek! Kettejük közt ötesz- tendőnyi korkülönbség volt. Ez a távolság a férfinak óceán nagyságúnak tetszett. És valóban az is vök. Áthidalhatatlan. Az öccse okos, értelmes, tehetséges kölyök volt egykor, és Kissjé oktatta őt. A fiú közép-, majd felsőfokú oktatásban részesült, ő pedig a hátát tartotta neki. Aztán elmúlt néhány esztendő, és Kissjé megfáradt, elhasználódott, kiábrándult középkorúvá vált. Most az öccse - légvonalban - hét kilométerre lakik tőle. A mama... A férfi tudatában még egyszer fel- hangzanak a korábbi telefonbeszélgetés mondatai. Aztán a csönd. Az ő élete sem jobb, használhatóbb, különb másokétól. Kisvártatva ötvenesztendós lesz! Zárkózottan él. Valaha barátai voltak. Aztán ki erre, ki arra. Az asszonyok, akiket szeretett, megtették a sajátos nagy- takarításokat. Kissjé pedig rendre behódolt nekik. Elszigetelték őt a cimboráktól. „Mert, kérem, miről is van szó - így Kissjé. - Minden nő csakis egyet óhajt. Egyet! Mindig és minden körülmény között. Uralkodni” - mondta egy alkalommal a sógornőjének. Aztán egyedül maradt a gondjaival s bajaival. És a magányérzet kikezdte őt. Mint mindenki mást. Az anyja halála nem rendítette meg. Közel fél évszázadnyi múltja ellenállóvá tette, olyanná, aki ez idáig száz- és százezer kínból és bajból kikászálódott. Elteltek az évek, gondolta. És néhány esztendeje önmagát figyelve, szinte már szórakoztatta a felismerés, hogy ugyanazokat a hibákat követi el, mint egykor az édesapja. A csontjaiba költözött az apja. A tükör előtt állva - borotválkozás közben - elmosolyodott. A férfi negyven volt már, mikor a papa meghalt. Az a halál még megrendítette őt. Egy személygépkocsiban ült, a sofőrnek csak annyit mondott: „Az anyám rosszul van, sietnem kell.” A sofőr bólintott. Az anyja az erő napján született az első világháború első esztendejében. Szélsőséges, kegyeden, énközpontú nő volt. Csakis a külsőséNéhány esztendeje önmagát figyelve, szinte már szórakoztatta a felismerés, hogy ugyanazokat a hibákat követi el, mint egykor az édesapja. gek kötötték le a figyelmét. Pontosabban, az a roppant harc, amelyet nyolcvanöt esztendőn át vívott, arra kellett neki, hogy háborgó lelkét és lelkiismeretét gyógyítsa. Ez a zubogó, mindig háborúságot szító, másokba mártózó, gyermekded személyiség az egész család, a rokonság s a közel állók napjait keserítette. A család elszigetelődött. Nyomában ziláltság és romok... Mindig nagy gondot fordított arra, hogy kölykei ne maradjanak élve. Ám, a karmos sors utána nyúlt. És három gyereke oly szívósnak bizonyult, hogy túlélte a korai megpróbáltatásokat. Hatot viszont eltemetett! Egyikük sírhelyét sem jegyezte meg. Nem voltak halottaik. Mondván: fiatal a család. Nagyon fiatal. „Nincsenek halottaink.” A szomszéd településen élt a lánytestvére. Amikor meghalt, az asszony konyhakéssel levágta a haját, hadd lássák mélységes gyászát. Aztán eltemették, s ő többé nem ment ki a sírjához. „Nincsenek halottaink” - mondogatta. Csakhogy élők sem vették körül. Ami körülfogta őket: a tudatot bénító szellemi sötétség, a higiéniai hátrányok, az állandósult egzisztenciális állapot. Vajon megérhető-e a tizenötödök esztendő, vagy a soros tüdőgyulladás elsepd őket? Most pedig... Ott fekszik, ott, abban a faluban, amelyiket tizenötödik évében elhagyott. Ott fekszik egy öreg ház szellózetlen szobájában. Kissjé majd megérkezik. És látja őt. Azt az asszonyt, akiről majd azt mondják, hosszú és ellentmondásos élet adatott meg neki. Csakhogy nincs örök halál! Sem lelki, sem genetikai fokon. Egészen fiatalon - apja oldalán - sírokat ásott. Apja, gyakran megjárván a poklot, félt a halottaktól, így aztán, óhajára, a koporsók nagyságát ő mérte le elfüggönyözött szobák, a letakart nagytükör birodalmában. Az ágyra vagy székekre helyezett koporsó... Az ember, még ha gyerek is az illető, fokozatosan megszokja teendőit, szíve ellenállóvá válik. Ugyanakkor, mintha eladná a lelkét, valami belőle is elmorzsolódik... S közben az élmények síkján új felismerések ütnek sebet. CSALÁDI KÖRBEN AZ ORVOSSAL Hatásosabb gyógyszer kell Zöld hályog jeligére: „Már két éve kezelnek zöld hályoggal, eddig a ■ szemnyomásom jó volt, de az utóbbi időben magasabb. Jelenleg Timololt csepegtetek. Mit lehet tenni, ha nem javul a szemnyomásom? Léteznek más gyógyszerek is, vagy meg kell műteni a szememet?" ( A szemnyomás ingadozása a glaukóma jellemző tünete, ezért a betegek • állapotát az egészségügyi rendtartás előírása szerint kéthavonta ellenőrizni kell. A szemnyomás emelkedését okozhatják más szembetegségek, keringési zavarok, esetleg a páciens által használt gyógyszereknek is lehet ilyen mellékhatásuk. Az Európai Glaukóma Társaság ajánlása szerint a zöld hályog kezelésekor meg kell határozni a célszemnyo- mást, amely nem sorvasztja tovább a látóideg idegszálait. Ez individuális érték, melynek meghatározásakor figyelembe kell venni a szem vérellátását, a páciens által használt gyógyszereket, és más megbetegedéseket. A magas szemnyomás kezelésekor elsődleges a gyógyszeres kezelés. Kivételt képez a rohamokkal járó zárt csarnokzugú glaukóma. A rosszul kompenzált nyílt zugú glaukóma esetében más szemcseppeket kell alkalmazni, esetleg további gyógyszerekkel kell a kezelést kiegészíteni. Megfelelő kombináció a dorzolamid, amely csökkenti a csarnokvíz termelését, vagy a Xalatan ill. Rescula, amelyek a csarnokvíz elfolyását fokozzák. Több szemcsepp használata azonban kényelmetlen a beteg számára. Gyakran egyik vagy másik szemcseppből elfelejt csepegtetni. A Cosopt két hatóanyagot, timololt és dorzolamidot tartalmazó szemcsepp. Naponta kétszeri csepegtetése olyan hatásos, mint a timolol kétszeri, valamint a dorzolamid háromszori használata. Ez a szemcsepp a nyílt csarnokzugú glaukóma, a pszeudoexfoliatív glaukóma, valamint más betegségek következtében emelkedett szemnyomás kezelésére alkalmas. A Cosopt két ha- tónyaga különböző módon csökkenti a csarnokvíztermelést és így a szemnyomást is. Használatával megakadályozhatjuk a szemnyomás napi ingadozását. ATimololnál hatásosabban csökkenti a szemnyomást az Arteoptic szemcsepp, amely karteololt tartalmaz. Lassítják a folyamatot Remény jeligére: „76 éves édesanyámnak az utóbbi két évben fokoza- ■ tosan romlik a látása. Van szürke hályogja is, de a szemorvosa szerint a szem sárgafoltjának sejtjei halnak el az érelmeszesedés miatt, és ez okozza a látásromlást. Sajnos az érelmeszesedés megtámadta az agyereket is, mert nagyon felejt, gyakran szédül és súg a füle. Vérnyomása szerencsére nem magas. Szeretném megtudni, hogy van-e valamilyen gyógymód erre a betegségre, vagy esetleg az érelmeszesedés tünetei valamilyen módon kezelhetők-e?" I A fejlett országokban az életkor kitolódásával egyre szaporodó kórkép az • ideghártya sárgafoltjának időskori elváltozása. Az ideghártya mélyebb rétegeiben lerakodott káros anyagok (főleg a koleszterin) szemölcsöket képeznek, és így akadályozzák a sárgafolt oxigénellátását. Az oxigénhiány következtében új, törékeny erek képződnek, vérzések keletkeznek, és a sárgafolt hegesedése következtében a látás ugyan lassan, de megállíthatatlanul romlik. A betegség kialakulásában fontos szerepet tulajdonítanak az ózonlyuk következtében megnövekedett ultraibolya sugárzásnak és az érelmeszesedésnek. A Ginkgo biloba növény kivonatából készült Tanakan nevű gyógyszer megakadályozza a vérrögök kialakulását, javítja a vér folyékonyságát, vagyis kedvezően befolyásolja a szervezet, főleg az agy, a fül és a szem vérellátását. A szabad gyökök lekötésével védi az érfalakat a károsodástól, és megakadályozza a káros anyagok, mint például a koleszterin lerakódását. Az életkorfüggő sárgafolt-de- generáció esetében javítja az ideghártya vérellátását. A megfelelő oxigén- és tápanyagellátás az ideghártya sejtjeit védi az ultraibolya sugárzás roncsoló hatásától. Az érfalak nem engedik át a káros anyagokat a retinába. A kezelés következtében a sárgafolt ödémája csökken, és a látás javulhat. A Tanakan hatásosnak bizonyult még a diabetikus retino- pátia, valamint a magas vérnyomás és az érelmeszesedés következtében kialakult szem- betegségek kezelésekor. A szem keringési zavarain kívül az agy vérellátását is javítja. Ezáltal jobb lesz az emlékezőtehetség és a koncentrációképesség. Használatával csökkenteni lehet a migrénes rohamok és az érgörcsök következtében kialaDr. Farkas Beáta szemorvos kult látászavarok gyakoriságát. A belsőfül vérellátásának javításával a Tanakan segítségével kezelni lehet a fülsúgást és a szédülést is. Az antioxidánsok, mint például a C- és E-vitamin a káros szabad gyökök megkötésével védik az ideghártya sejtjeit, de sajnos a betegséget már nem gyógyítják, esetleg lelassítják a folyamatot. Napjainkban a kutatás figyelme az igazán új, bár még mindig fejlesztés alatt álló fotodi- namikus terápia felé irányul, amely a látás károsítása nélkül pusztítja el az újonnan képződött ereket. Az eljárás lényege, hogy verteporfint fecskendeznek a beteg vénájába, majd amikor a hatóanyag a vérkeringés segítségével az érhártya ereibe kerül, a káros, újonnan képződött kapillárisok falára kötődik. Speciális, vörös fényű lézerrel megvilágítva aktiválódik a hatóanyag, amely roncsolja az újonnan képződött ereket. Sajnos ez a gyógymód nálunk még nem hozzáférhető, de remélhetőleg a közeljövőben elérhetővé válik. Kedves Olvasóink! Neves szakorvosaink készséggel válaszolnak minden egészséggel kapcsolatos kérdésre. Jeligés leveleiket továbbra is a Családi Kör címére küldjék.
