Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-22 / 117. szám, szerda

Külföld ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 22 India állítólag már felkészült Pakisztán ellen, viszont a támadást csak a nyári monszunesők után akarja megindítani Indiai őrszem a határon. Már egymillió katonát vezényeltek a térségbe (Reuters-felvétel Sáron állítólag az idő előtti választásokról tárgyal Izraeli kormányválság ÖSSZEFOGLALÓ Arafat: az apartheid új fejezete Ciszjordániában Épül a nagy kerítés MTI-HÍR tozó miniszterhelyettest is. Az izra éli rádió szerint Sáron ma isme előterjeszti a parlamentben a kél déses gazdasági programot, abba: a reményben, hogy a Sasz képvise lói feladják ellenkezésüket. Hétfő: este kabinet terve ellen szavazott Sasznak mind a 17 képviselője. „ír kább a szegények oldalára állói mint a kormányéra“ - jelentette ki párt elnöke, Eli Jisai menesztet belügyminiszter. A kormány a tér szerint a költségvetési hiány méi séklését a forgalmi adó növeléséve a benzin és a dohány árának emel« sével valamint a családi pótléko csökkentésével akarja elérni, (t, m DPA azt írta, hogy a létesítendő v< delmi kerítésrendszer költsége p< dig eléri a 220 millió sékelt (50 mi lió eurót). Szaeb Erekat, a paleszti tárgyalóküldöttség vezetője közö te: Jasszer Arafat palesztin elnök nemzetközi közösség beavatkozás: sürgette, hogy megakadályozzák e apartheid eme új fejezetének mej nyitását Ciszjordániában. Izraelt, e USA-t és Jordániát is felelósségg vádolja Ahmed Dzsibrü, a Né] Front Palesztina Felszabadításáé (PFLP) vezetője a fia ellen elkövi tett hétfői bejrúti pokolgépes m rényletért. Dzsibril szerint ugyan az izraeli hírszerzés jelentős mé tékben támaszkodik az amerikai i jordániai titkosszolgálatokra. Izraelben tanuló amerikai rendőrök New York. Amerikai rend­őrök utaztak Izraelbe, hogy az öngyilkos merénylők elleni harcban tapasztalt izraeli kol­légáiktól kiképzést kapjanak jövőbeni terrortámadások ki­védésére. A New York Daily News szerint ez az első alka­lom, hogy amerikai rendőrö­ket más országban taníttat­nak. Robert Mueller, az FBI igazgatója szerint a jövőben elkerülhetetlen lesz, hogy az USA-ban is feltűnnek majd olyan öngyilkos me­rénylők, mint amüyenek Izraelben tartják rettegésben a lakosságot. (MTI) ASEAN: közös fellépés Kuala Lumpur. A nemzetközi terrorizmus elleni közös fellé­pésről, a rendfenntartó erők munkájának összehangolásá­ról és terrorizmusellenes tör­vények elfogadásáról írtak alá megállapodást tegnap a ma­lajziai fővárosban a Délkelet­ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) tagállamainak bel- ügy- és belbiztonsági minisz­terei. Az aláíróik összehangol­ják a letartóztatásra, a nyo­mozásra, a bűnvádi eljárásra, a kiadatásra, valamint a bizo­nyítékok lefoglalására vonat­kozó törvényeiket. (MTI) Bevándorlási politika London. Tony Blair brit kor­mányfő az EU soros elnöki tisztét betöltő Spanyolország miniszterelnökénél szorgal­mazta az EU közös bevándor­lási politikájának újbóli napi­rendre tűzését a következő, sevillai csúcstalálkozón. Blair és Jósé Maria Aznar egyetér­tett abban, hogy szükség van Európa külső határai védel­mének a megerősítésére az il­legális bevándorlással szem­ben. Lón dón nem egy „euró­pai erőd” létrehozásában ér­dekelt, s azt akaija, hogy vilá­gos elvek szabályozzák az Eu­rópába történő bevándorlást. A brit kormányfő aggodalmát hangoztatta amiatt, hogy nem történt előrelépés az EU-or- szágok által 1999-ben elfoga­dott közös bevándorlási politi­ka megvalósítása terén. (MTI) Blair aggódik, mert a beván­dorlók első számú célországa Nagy-Birtannia (Reuters) Tádzsik terület Kínának Dusanbe. Tádzsikisztán áten­ged Kínának egy szinte lakat­lan hegyvidéki területet a két ország között létrejött határ­egyezmény alapján. A megál­lapodás mintegy 1000 négy­zetkilométeres területre vo­natkozik a határ mentén a ke- let-tádzsikisztáni murgábi tér­ségben. Ez volt a harmadik és legnagyobb kiterjedésű vita­tott terület a két ország kö­zött. A mostani megállapo­dással mindkét fél elégedett. Az orosz határőröknek, akik Moszkva és Dusanbe megálla­podása értelmében őrzik a tádzsik-afgán határt is, a kínai-tádzsik szektort június végéig kell elhagyniuk. (MTI) London/Iszlámábád/Dzsam- mu. Brit sajtóértesülések szerint India részletes előké­születeket tett egy Pakisztán elleni háborúra, amelyet csak a monszunesők után, valamikor szeptemberben indíthat el. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A The Daily Telegraph brit lapnak nyüatkozva az indiai hadsereg ma­gát megnevezni nem kívánó, ma­gas rangú tisztje szerint azért lesz háború, mert nincs más lehetőség arra, hogy az indiai hadsereg meg­leckéztesse Pakisztánt. India biz­tonságának fokozása érdekében hétfőn a hadsereg ellenőrzése alá helyezték a határvédelmet mind szárazföldön, mind a tengereken. Az indiai védelmi miniszter és a hadsereg tábornokai kétnapos kör­utat kezdtek a határtérségben, hogy megszemléljék a mozgósítást. Az indiai külügyi szóvivő a katonai fellépésre való előkészületek nor­mális részének nevezte az intézke­déseket. Egyben megerősítette, or­szága nem hajlandó elfogadni Pa­kisztán javEtslatát függeden megfi­gyelők fogadására a vitatott határ­vonal mentén. Abdel Kader Dzsaffer, Pakisztán londoni nagykövete a BBC-nek ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Ma és holnap George Bush lesz Berlin vendége, s talán nem vé- letíen, hogy a biztonsági előkészüle­tek a 2000 májusi Clinton-Iátoga- tással kapcsolatos óvintézkedések­nél sokkal szigorúbbak. Ennek el­sődleges oka, hogy baloldali pártok és mozgalmak demonstrációkat szerveznek, így kívánva tiltakozni az USA nemzetközi politikája (kio­tói jegyzőkönyv, nemzetközi bünte­tőjogi bíróság, világcsendőri szerep, büntetővámok, protekcionista lépé­sek stb.) ellen. Névtelenül nyüatko- zó biztonsági illetékesek szerint még egy Bush elleni merényletre is fel kell készülniük. A beharangozott megmozdulásokat - Bush szóössze­tételét kifigurázva - A béke tengelye elnevezésű szövetség szervezi. Ezen belül békemozgalmak, a globalizá­ció bírálói, szakszervezetek, egyhá­zi csoportok, valamint három parla­Budapest. Orbán Viktor leköszönő és Medgyessy Péter kijelölt minisz­terelnök holnap délelőtt találkozik a kormányfő dolgozószobájában, a Parlamentben. Gál J. Zoltán, a szo­cialista politikus helyettes kabinet- főnöke elmondta: a korábbi szokás­jognak megfelelően Medgyessy Pé­MTI-HÍR Bécs. Johannes Voggenhuber osztrák zöld képviselő „lázadást“ szervez az EU reformjainak kidol­gozására hivatott konvent elnök­sége ellen, mert úgy ítéli meg, hogy az megpróbálja elfojtani a konvent munkáját, amelyet így kudarc fenyeget. Voggenhuber a bécsi Kurierban tegnap megjelent interjújában kifejtette: az elnök­ség munkacsoportok kialakításá­ról döntött, ám e csoportok téma­körei megkerülik a reform legfon­tosabb kérdéseit. „Ennek fő célja, hogy a következő hét hónapra adott nyilatkozatában úgy vélte, hogy Pakisztán és India nagyon kö­zel áll a háborúhoz Kasmír ügyé­ben. Kijelentette, a nemzetközi kö­zösségnek tudatában kell lennie a szembenállás komolyságának. Az elmúlt hetekben egymillió katonát vezényeltek a két ország határtér­ségbe. Tegnap is kölcsönös fenye­getőzések hangzottak el mind indi­ai, mind pakisztáni részről. George Fernandes indiai védelmi minisz­ter felszólította az észak-nyugati Rádzsasztánban állomásozó szá­razföldi és légi egységek parancs­nokait, hogy „határozott választ adjanak a pakisztáni terrorizmus­ra”, és „készüljenek fel minden es­A pakisztáni médiában a nukleáris rakéták moz­gósítását is említették. hetőségre”. Bombayben a haditen­gerészet egyik illetékese közölte, a tengeri egységek, amelyek az új­delhi parlament elleni decemberi merénylet óta riadókészültségben vannak, tovább fokozták készenlé­tüket a feszültség növekedésével. A pakisztáni kormány katonai szó­vivője az AFP-nek úgy nyilatkozott, hogy bármilyen indiai behatolást pakisztáni területre vagy a Pakisz­tán fennhatósága alatt lévő kasmíri menti párt (SPD, PDS, Zöldek) alsó­házi képviselői fognak össze, hogy az Alexanderplatz és a Brandenbur­gi kapu között felvonulva hangot adjanak Amerikával szembeni kriti­kájuknak. Szóvivőik szerint a de­monstrációkon több tízezer résztve­vőre számítanak. Az éles Amerika- ellenességükről híres autonóm kö­rök Yorckstrasse-i központjában már a hét végén szervezték a „dur­molóhelyeket” a vidékről érkező elvbarátok számára. Arra is fölké­szültek, ha a rendőrség - amely pél­dátlan létszámban ügyel majd az amerikai elnök és 500 fős kíséreté­nek biztonságára - esetleg őrizetbe venné tagjaikat. Erre az esetre tün­tetést helyeztek kilátásba a fővárosi fogházak előtt, és előre beszervez­tek néhány ügyvédet. Őket kémék föl a lebukottak jogi képviseletére az esetleges perekben. Kilenc évvel ezelőtt még a néme­tek 62 százaléka tartotta Amerikát tér kezdeményezte a beszélgetést, s ennek kapcsán a két politikus tele­fonon is konzultált. Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke azt kéri Orbán Viktor ügyvezető minisz­terelnöktől, hogy vonja vissza a volt kormányfő és titkársága elhelyezé­séről szóló, május 15-i kormányha­tározatot. A szocialisták - a kor­mány döntésével ellentétben - azt nyugalmi állapotba hozzák a részt­vevőket, hogy aztán 2003 január­jában, néhány hónappal a konvent munkájának vége előtt időzavart keltsen az elnökség s ezt arra hasz­nálja fel, hogy keresztülvigye saját javaslatait.” A kijelölt munkabi­zottságokban olyan kérdéseket vi­tatnak meg, mint a szubszidiaritás elve, a nemzeti parlamentek szere­pe, az alapvető jogok chartája al­kalmazásának jogi kérdései stb. „Nem állítom, hogy ezek nem fon­tosak, de másodrangúak” - mond­ta Voggenhuber, s felsorolta: nem esik szó az EU demokratizálásáról (a Tanács reformjáról, az intézmé­részre „erőteljes válasz követ”. Pervez Musarraf pakisztáni elnök mára összehívta az ország lapki­adóit, politikai vezetőit, valamint a kormány és biztonsági tanácsa kö­zös ülését. A pakisztáni média nuk­leáris rakéták mozgásáról tett emlí­tést, de ezt nem erősítették meg hi­vatalosan. Tegnap is voltak lövöl­dözések a határtérségben, s a leg­újabb kasmíri hírek szerint muzul­mán szakadárok megölték az álla­mot kormányzó Nemzeti Kong­resszus Párt két aktivistáját. Az ál­dozatokat saját otthonukban gyil­kolták meg. Kína tegnap aggodalmának adott hangot, s mértéktartásra és tárgya­lásos rendezésre szólította fel Indi­át és Pakisztánt. Kung Csüan kül­ügyi szóvivő pekingi sajtóértekez­letén kifejezte reményét, hogy a két dél-ázsiai atomhatalom tekintettel lesz a térség biztonságára és stabi­litására, s ennek jegyében mind­kettő mértéktartást tanúsít hábo­rúval fenyegető, elmérgesedett vi­tájában. Kung mindkét ország ba­rátjának nevezte Kínát. Peking ko­rábban egyértelműen Pakisztán ol­dalán állt, mivel neki magának is megoldatlan határvitája van Indiá­val. Az utóbbi időben azonban szá­mottevően javultak kapcsolatai Új­delhivel, miután megegyezett vele, hogy a vitatott területek ügyét egy­előre nem bolygatják. a világméretű béke és biztonság szavatolójának; mára ez az arány 48 százalékra csökkent. Ezzel pár­huzamosan 58-ról 65 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik sze­rint az amerikai kormány csak sa­ját érdekeit tartja szem előtt a kül­földi beavatkozások során. Külö­nösen rossz a jelenlegi amerikai el­nök megítélése német földön. Ifi. George Busht negatív jelenségnek tartja a németek 50 százaléka, és csak 19 százalék vélekedik róla kedvezően. Franciaországban ez Eiz arány 51:26, a spanyolok köré­ben 44:14, míg Nagy-Britanniában 48:38. Ennek fényében nem cso­da, hogy az amerikai elnök látoga­tása minden korábbinál nagyobb tömegeket mozgat meg: csillagos­sávos zászlócskák lobogtatása és Bush-portrék lelkes lóbálása he­lyett Eizonban a tiltakozás és az el- lenszenv-adhatja a demonstrációk alaphangját, (m, o) akarják, hogy Orbán a Miniszterel­nöki Hivatalban kapjon dolgozószo­bát, akárcsak Horn Gyula. Szili Ka­talin az Orbán Viktorhoz intézett le­velében fejtette ki, a leköszönő kor­mányfő titkárságát miért nem az Országházban, s miért a kormány vagyonkezelésében lévő ingatlan­ban és a kormány által megjelölt he­lyiségekben lehet elhelyezni. nyék új rendjéről), a kül- és biz­tonságpolitika elmélyítéséről és egy európai alkotmány formájá­ról. Voggenhuber ultimátumot ál­lított: „Vagy nyárig leteszik az asz­talra az első dokumentumokat, amelyekkel lehet dolgozni, és megszervezik a központi kérdé­sekkel foglalkozó munkacsoporto­kat, vagy a konvent tagjai hozzá­látnak, hogy maguk terjesszenek elő tervezeteket és alakítsanak munkacsoportokat. A képviselő egyébként három hete úton van, számos európai fővárost keresett fel, hogy szövetséget kovácsoljon a konvent elnöksége ellen. Jeruzsálem. Az izraeli sajtó szerint Ariel SaronnEik már tegnap meg kellett kezdenie a jövő októberben esedékes választások esetleges elő­rehozásáról szóló titkos tárgyaláso­kat, hiszen biztosra vehető a két kis szélsőséges párt kilépése a koalíció­ból. Sáron ugyanis hétfőn este fel­mentette az otrodox Sasz pártba tartozó négy miniszterét, mivel azok a gazdasági szükségprogram ellen szavaztak a parlamentben. Egy ötödik miniszter önként le­mondott. Sáron ugyancsak felmen­tett öt, ugyancsak a Sasz pártba tar­Jeruzsálem. Az újabb öngyilkos merényleteket követően Izrael meg­gyorsítja Ciszjordániában a védelmi berendezések építését. Ezzel kíván­ják megakadályozni az izraeli ható­ságok, hogy a palesztin terroristák és a robbanóanyaggal megrakott járművek bejussanak Ciszjordániá- ból a zsidó állam területére. Az elektronikus berendezésekkel kom­binált folyamatos biztonsági kerítés 350 kilométer hosszúságú lesz az Izraelt Ciszjordániától elválasztó fegyverszüneti vonal hosszában. A munkálatokat hat hónapon belül be kívánják fejezni. Benjámin Ben Eliezer védelmi minisztert idézve a Washington. Demokrata párti amerikai szenátorok szerint Geor­ge Bush Kubáról szóló beszédével elszalasztott egy lehetőséget arra, hogy megváltoztassa a szigetor­szággal kapcsolatos eredményte­len amerikai politikát. Bush hét­főn elutasító választ adott Jimmy Carter volt (demokrata párti) amerikai elnöknek, aki a minap látogatást tett Kubában. Carter Fidel Castro elnöknél szorgalmaz­ta az emberi jogok tiszteletben tartását, de egyúttal a Kuba elleni embargó feloldására szólította fel az USA-t. Barbara Boxer kaliforr ai szenátor a Bush-beszédd szemben Carter kubai látogatá: sikerére helyezte a hangsúlj mondván, a 40 éve fenntartc amerikai korlátozások a kívá eredmények egyikét sem érték < A BBC hírtelevízió a Bush-besz det belpolitikai indíttatásúként - floridai Castro-ellenes kub emigránsok szavazatainak elny résére törekvőként - értékelte, i elnök testvérének, Jeb Bush flo dai kormányzónak idén lejár mandátuma, s az újraválasztásh szüksége van a Miamiban élő n pes kubai kolónia támogatására Példátlan biztonsági intézkedések az amerikai elnök ma kezdődő látogatása miatt Bush ellen készülnek Berlinben A legújabb vitatéma, hogy hol kaphat irodát a leköszönő kormányfő és titkársága Holnap Medgyessy-Orbán találkozó MTi-HÍREK Voggenhuber: a munkacsoportokban nem a lényeges kérdésekkel foglalkoznak Lázadás készül az EU-konventben? Demokrata szenátorok bírálják a Bush-beszédet Elszalasztott lehetőség MTI-HÍR Háborús fenyegetőzés

Next

/
Thumbnails
Contents