Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-22 / 117. szám, szerda

jj SZÓ 2002. MÁJUS 22. Gazdaság és fogyasztók |F3 Nincs túlkínálat, a húsfeldolgozók állítólag jóval a szavatolt minimális árnál kevesebbért veszik át a hízósertéseket Nem az Európai Társadalombiztosítási Törvénykönyvre Árkelepcék hosszú árnyékában A hazai sertéspiac ugyan kiegyensúlyozottabbnak tűnik, mint a képen lát­ható szállítmány volt, azonban egyes felvásárlók - állítják az állattartók - nem tartják be a minimális felvásárlási árakat (Vas Gyula felvétele) Pozsony. Több dél-szlovákiai illattenyésztő panaszolja, iogy egyes húsfeldolgozók :sak jóval a szavatolt 48 ko­ronás minimális ár alatt ve­szik át tőlük a sertéseket. Hí­rek szerint a szerződéses ál­lattartóknak 40-43 koronát fizetnek a sertések kilójáért, a felvásárlási szerződéssel nem rendelkező állattartók­nak pedig mindössze 38-40 koronát. Történik ez akkor, amikor központi korlátozá­sokkal gyakorlatilag leállí­tottuk a sertéshúsimportot. GÁGYOR ALÍZ \ minimális felvásárlási árakat a Dénzügyminisztérium hirdette ki livatalos hirdetményében, tehát ninden felvásárlónak, feldolgozó­nak be kell azt tartania, ellenkező esetben súlyos pénzbírságot róhat­nak ki rájuk - tartja Marta Mecáro- vá, az Intervenciós Agrárügynök­ség (IPA) igazgatója. Ugyanakkor bevallotta, hozzá is eljutottak a fur- :sa húsfelvásárlásokról, árkép­zésről szóló hírek. Azonban az IPA e téren teheteden. „A mi feladatunk az egyensúly megteremtése piaci zavarok esetében. Jelenleg azon­ban nincs sertéstúlkínálat a hazai piacon, nem érkeztek hírek na­gyobb készletek felszabadításáról sem, a hazai állattenyésztőket leg­nagyobb mértékben veszélyeztető csehországi import pedig gyakorla­tilag leállt” - nyilatkozta. Az igaz­gatónő úgy tudja, hogy a termelők és a feldolgozók a napokban egyez­tetnek az áldatlan helyzet megoldá­sának lehetőségéről. Másrészt vi­szont emlékeztet az áruházláncok agresszív ár- és üzletpolitikájára, amely a húsfeldolgozókat is lehe- teden helyzetbe kényszeríti. Tud a problémáról az agrárönkor­mányzat is. „Súlyos pénzbírság ró­ható ki arra a feldolgozóra, aki Mikulás Dzurinda cáfol nem tartja be a minimális felvásár­lási árakat” - erősítette meg Stanis­lav Nemec, az Agrárkamara (SPPK) szóvivője, aki nem tud ar­ról, hogy a termelők ez ügyben már tettek volna feljelentést a pénzügy­minisztérium illetékes részlegén. Szavaiból azonban kiderült, hogy nem új keletű dologról van szó, ha­sonló hírek terjedtek a vágómarha­felvásárlásról is. „A felvásárlók leggyakrabban a minőségi romlás­ra hivatkozva csökkentik felvásár­lási áraikat. A minimális felvásárlá­si árak ugyanis az E és az U minősé­gi osztályra vonatkoznak. Ha tehát a hús nem felel meg a megadott minőségi követelményeknek, a fel­vásárlók kevesebbet fizethetnek a leadott jószágokért. Számos visszaélésre ad lehetőséget az, hogy a minősítést nem egy függet­len szerv végzi, hanem maguk a vágóhidak. E téren feltédenül vál­toztatni kellene.” Nemec hallott olyan esetekről is, amikor a feldol­gozók minimálárát fizettek ugyan az állattartóknak, csak éppen lé­nyegesen kisebb átvételi súlyt írtak be, szarvasmarha esetén például 450 kilogrammos tényleges súly helyett 400-at. „Az a baj, hogy az állattartók képtelenek összefogni” - vélekedett a szóvivő. A pénzügyminisztérium ellenőrei­hez az elmúlt időszakban egyeden feljelentés, vagy ellenőrzési bead­vány sem érkezett - nyilatkozta la­punknak Jozef Mach, a tárca sajtó- osztályának munkatársa. Márpedig az ellenőrök, a szóvivő szerint, csak akkor lépnek, ha indítványt vagy feljelentést kapnak. „Teljesen ki vagyunk szolgáltatva a felvásárlóknak, bármit tennénk, mi húzzuk a rövidebbet” - fakadt ki az egyik magát megnevezni nem kívá­nó dél-szlovákiai állattenyésztő. Úgy vélte, ha feljelentené a felvásár­lót, úgy az soha többé nem verme át tőle egyeden jószágot sem. Ha nem fogadná el a minőségi alábecsülést, úgy a vágóhidak addig halogatnák a vágást, amíg a jószág nem lesz túl­súlyos és akkor már valóban nem kerülhet az E vagy az U kategóriába. A hízók továbbetetése csak tetézné a termelő kárát, elvégre ma már a ta­karmány is drága. Nincsenek könnyű helyzetben a vá­góhidak sem. Az agresszív üzletpoli­tikát folytató áruházláncokon túl a szigorú EU-szabályok is .keserítik” életüket. Egyes hírek szerint a jelen­leg működő több száz vágóhídból a jövőben (2004. január 1-je után) már csak egy-két foglalkozhat serté­sek vágásával, mert képtelenek lesz­nek eleget tenni a szigorú uniós nor­máknak. A többi vágóhídnak be kell zárnia vagy profilt váltania. Az utóbbi csak vásárolt félsertések fel­dolgozását tenné lehetővé. Az uniós követelményeknek az érvényesíté­se, átvétele jelentősen megnöveli majd a szállítási költségeket, ami végső soron a hús árában is megmu­tatkozik majd. Lesz tehát miről egyeztetni a ter­melőknek és feldolgozóknak az el­következő napokra tervezett ta­nácskozáson. Azonban kicsi az esély arra, hogy a probléma egy csapásra, pontosabban egy tanács­kozás eredményeképpen megoldó­dik. Annál is inkább, mert már volt néhány hasonló egyeztetés. Ugyanakkor valamit mégiscsak lépni kell, elvégre nem lehet, hogy egy kötelező érvényű szabályzót fi­gyelmen kívül hagyjanak és egy le­vél se rezdüljön... A hazai marhahúspiacon kialakult és mind jobban elmélyülő piaci za­varok miatt a Intervenciós Agrár­ügynökség (IPA) 2500 tonna vágó­marha exporttámogatását kezde­ményezi - erősítette meg lapunk ér­tesülését Maria Mecárová, az IPA igazgatója. A támogatást az IPA Ta­nácsa is javasolta. Végső döntés az ügyben a jövő héten várható. Az Erste Bank mutatói A Szlovák Takarékpénztár első negyedévi mérlege Folytatódó átalakulás Újra terítéken a privatizáció Pozsony. „Sohasem tárgyaltam egyeden konszern képviselőjével sem a regionális áramszolgáltatók magánosításáról” - cáfolta tegnap Mikulás Dzurinda miniszterelnök azt a sajtóértesülést, mely szerint személyesen tárgyalt Rudolf Gru- berral, az osztrák EVN vállalat ve­zetőjével a Nyugat-szlovákiai Áram- szolgáltató (ZSE) privatizációjáról. Gruber tagja volt annak a vállalko­zói csoportnak, mely Erwin Proli osztrák tartományi kormányfőt kí­sérte Szlovákiába. Proli átadta Dzu- rindának az EVN levelét, melyben a cég elégededenségének adott han­got a privatizációs bizottság döntése miatt. Dzurinda szerint a kormány ma végre dönt a regionális áram- szolgáltatók magánosításáról, (sza) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovák Takarékpénz­tár 2002 első három hónapjában a nemzetközi könyvviteli elvek (IAS) szerint 338 millió korona nyereség­re tett szert, ami 52%-kal keve­sebb, mint 2001 hasonló időszaká­ban. A jelentős visszaesés dön-tően a biztonságra fordított kiadások­nak, továbbá a Betétvédelmi Alap­ba fizetett, a tavalyinál jóval na­gyobb összegnek (185 millióval több) köszönhető. Stefan Máj, a pénzintézet alelnöke ismertette a takarékpénztár legfontosabb pénz­ügyi mutatóit: 2001 és 2002 első negyede között a bank mér­legfőösszege 7%-kal nőtt és elérte a 199,8 müliárd koronát, az ügyfe­lek betétállománya ugyancsak 7% százalékkal gyarapodva 171,7 mil­liárd koronára duzzadt (ez a hazai betétállomány 26 százalékának fe­lel meg), míg a bank által nyújtott hitelek volumene 14 százalékkal nőve elérte a 27 müliárd koronát (a hitelmennyiség 6 százaléka tarto­zik a nehezen behajtható kategóri­ába). A hitelnyújtás terén a legna­gyobb növekedést a jelzáloghitelek kategóriájában érték el (összesen 1,3 milliárd korona értékben nyúj­tottak jelzáloghiteit, ez 21 százalé­kos piaci részesedésnek felel meg). A takarékpénztár tovább folytatja transzformációs programját; en­nek keretében a standard pénzügyi szolgáltatások mellett inkább a pénzügyi tanácsadásra, a kis- és középvállalkozások felkarolására szeretnék helyezni a hangsúlyt - közölte Regina Straka-Ovesny, a pénzintézet elnöknője. (shz) Növekedés a régiónkban Bécs. Az osztrák Erste Bank az idei év első negyedében ismét gyorsan növekedett, és különösen a kelet- közép-európai leánybankok ered­ménye igazolja e terjeszkedés he­lyes voltát. Az Erste Bank ún. köz­ponti csoportjában - ebbe beletar­tozik a Szlovák Takarékpénztár is - a mérlegfőösszeg az első negyed­ben 2,9 százalékkal 88,5 milliárd euróra nőtt. A konszern nyeresége adózás után 11,6 százalékkal 60,5 millió euróra nőtt. Az Erste Bank - a nagyságra második osztrák bankcsoport - Csehországban 684, Szlovákiában 441, Magyaror­szágon 66, Horvátországban 34 és Ausztriában 315 fiókkal rendelke­zik, és több mint 28 ezer alkalma­zottat foglalkoztatott, (m) m • Man ■ “«it - — - ... • ~ A lakásépítés üteme A lakásépítés koncepciója □ Terv HVa,ósáS 18 000 15 500 1999 2000 2001 2002 4/2002 A szlovákiai lakásépítés üteme a Dzurinda-kormány időszakában. A 2002- A tervet 1999-ben és 2000-ben sikerült teljesíteni, sőt túlteljesíteni, azon- es adat az első 4 havi valóságot mutatja. (TASR-grafikon) ban 2001-től már komoly elmaradás mutatkozik (TASR-grafikon) Csak tehertétel volna ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány tegnapi rend­kívüli ülésén elutasította az Európa Tanács által ajánlott Európai Társa­dalombiztosítási Törvénykönyv alá­írását. A kiélezett vita során az SDKÚ öt minisztere ellene szava­zott, öten támogatták és négyen tar­tózkodtak. A dokumentumot legin­kább ellenző Ivan Miklós miniszter­elnök-helyettes szerint a törvény- könyvben rögzítettek következmé­nyeit nem vizsgálták meg hatásta­nulmányokkal, elfogadása fékezné az előttünk álló reformfolyamatot, ráadásul a teljesítése az országra nézve elviselhetetien anyagi terhek­kel járna. Az anyag beterjesztője, Peter Magvasi szociális ügyi minisz­ter viszont úgy látja, a kabinet azért vetette el a dokumentumot, mert az egyes kormánytagok szerint a későbbiek során le kellene faragni a polgároknak nyújtott szociális jutta­tásokat. Magvasinak a dokumentu­mot e héten, az európai szociális ügyi miniszterek pozsonyi tanács­kozásán kellett volna aláírnia, azon­ban a kabinet ezt megtorpedózta. Európában 18 állam ratifikálta a törvénykönyvet, a volt szocialista országok közül egyedül Csehország tartozik az aláírók közé. (t, ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Ismét napirenden a környezetvédelem Pozsony. Ma és holnap rendezik meg a Környezetvédelem techni­kája elnevezésű nemzetközi kon­ferencia 8. évfolyamát. Az egyik legszínvonalasabb szlovákiai szakmai konferenciát, amely fel­ett Miklós László környezetvé­delmi miniszter és Ludovít Mol­nár, a Szlovák Műszaki Egyetem rektora vállalt védnökséget, idén a parlament Castá-Papiemicka-i üdülőjében rendezik, (ú) Több százmillió a népszavazásra Pozsony. A Szlovák Statisztikai Hivatal tavalyi kiadásainak csak­nem a 100 százalékát a népsza­vazásra és a hazai farmok össze­írására fordította - nyilatkozta Peter Mach, a statisztikai hivatal elnöke. Szerinte ezekre 530,41 millió koronát fordítottak. Az in­tézet alkalmazottainak béreire 127,65 millió koronát különítet­tek el, számítógépekre és egyéb irodai felszerelésre pedig 27 mü- lió koronát fordítottak. (TASR) Profitnövekedés a Juhocukorban Pozsony. Szlovákia legnagyobb cukorgyára, a dunaszerdahelyi Eastern Sugar Slovensko, vagyis a korábbi Juhocukor Rt. a tavalyi évet 91,3 mülió koronás nyere­séggel zárta. Ez csaknem 60 mü- lió koronával magasabb profit­nak felel meg az egy évvel koráb­binál. A gyár tavaly 57 693 ton­nányi cukrot állított elő. (TASR) E.ON-Ruhrgas: megfúrt egyesülés Bonn. A német monopólium vizsgáló bizottság elvetette az E.ON kérelmét a Ruhrgas meg­vásárlására. A tegnap nyüvános- ságra hozott állásfoglalás azon­ban nem köti meg minisztériumi döntéshozók kezét. Az E.ON a kartellhivatal elutasító döntését követően folyamodott miniszteri engedélyért. Ennek volt előfelté­tele a monopóliumokat vizsgáló bizottság állásfoglalása. (MTI) Oroszországban több külföldi tőke Moszkva. Az Oroszországban lévő külföldi tőke összértéke március 31-én 34,4 müliárd dol­lár volt, 8,9%-kal több az egy évvel korábban nyüvántartott 31,6 milliárd dollárnál. Az Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) előrejelzése sze­rint a kelet-európai térség egé­szébe az idén 33,7 milliárd dol­lár közvetlen külföldi befektetés érkezik a tavalyi 25,5 milliárd doüár és a 2000-ben mért 22,7 milliárd dollár után. (MTI) Évi 37 milliárd dollár csúszópénz Moszkva. Az oroszországi pol­gárok évente legalább 37 milli­árd dollárt költenek csúszópén­zek kifizetésére, a moszkvai.IN- DEM politológiai alapítvány fel­mérése szerint. Az intézet két évet szentelt az oroszországi kor­rupció kutatására. Az oroszok a legtöbb kenőpénzt, évi 450 mü­lió dollárt, az egyetemi felvételi- kért fizetik. A második helyen a gépjármű-felügyelet munkatár­sai állnak, akik 370 millió doüárt tesznek zsebre évente. A bírák összesen évi 274 mülió doüárt fogadnak el Ulegális úton. A korrupció nem is látszik vissza­szorulni Oroszországban. (MTI) Veszélyben a pilzeni Skoda Püzen. A legnagyobb cseh ne- hézgépgyártó cégre, a püzeni Skoda Holdingra megsemmisítő hatással lehet a többségi tulajdo­nosára, a Skoda Rt.-re tavaly ősszel kiírt csődeljárás. Míg a ta­valyi évet 108 millió koronás tiszta nyereséggel zárták, addig az idén már az első negyedév­ben 75 mülió koronás vesztesé­get halmoztak fel. Vezetői sze­rint a 7200 alkalmazottat foglal­koztató cégen már csak egy kül­földi befektető segíthet. (TASR) Kérdéses az EBRD jövője Berlin. A német pénzügyi ál­lamtitkár Caio Koch-Weser sze­rint időszerű elgondolkodni az Európai Újjáépítési és Fejleszté­si Bank (EBRD) felszámolásán, mivel lényegében már betöltöt­te küldetését. Az EBRD-t annak idején azzal a céllal alapították, hogy segítse a kelet-európai or­szágok gazdasági átalakulását. Ezt a feladatát sikerrel fogja tel­jesíteni, mihelyst a kelet-euró­pai térség államaiban lezárult az áttérés a piacgazdaságra. Szavai szerint a jelenlegi évti­zed második felében lehetne megtartani az EBRD megszün­tetéséről folyó vitát. A bank tényleges bezárása azonban csak jóval 2010 után válna időszerűvé. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. május 22-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,545 Lengyel zloty 11,589 Angol font 69,065 Magyar forint (100) 17,736 Cseh korona 1,417 Svéd korona 4,745 Dán korona 5,855 Szlovén tollár (100) 19,346 Japán ien (100) 37,672 Svájci frank 29,976 Kanadai dollár 30,734 USA-dollár 47,342

Next

/
Thumbnails
Contents