Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-22 / 117. szám, szerda
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 2: WKSBXBH kommentár mmmmm Külpolitikai nagyhét MALINÁK ISTVÁN Igazi nagyhét kezdődik ma a világpolitikában. Bush európai körútra indul, a látogatás két leglátványosabb eleme az amerikai-orosz leszerelési szerződés aláírása, majd a jövő héten annak az új szervnek a szentesítése a NATO-orosz csúcson, amellyel bevonják Moszkvát a szövetség egyes döntéshozatali mechanizmusaiba. Tehát minimum egy hétig olyan címszavak fogják uralni a médiát, mint a globális biztonság, terrorizmus elleni nemzetközi harc. Ez a dolog látványoldala, amire szükség van, hiszen megkoronázza a mindkét paktumot megelőző hosszas szakértői-diplomáciai hangyamunkát. A Bush-körút lényege viszont az a kérdés, sikerül-e simábbra csiszolni a nyugat-európai és amerikai kül- és biztonságpolitikai szemlélet között mind markánsabban jelentkező súrlódási felületeket. Nem véletlen, hogy a körút előestéjére időzítve tette közzé Albright exkülügyminiszter a Bush-adminisztráció külpolitikáját illető keménybírálatait, mondván: túl leegyszerűsítve, csak fehéren-feketén látja a világot. Persze a demokrata Albright szavai mögött a pártpropaganda is felfedezhető, de abban igaza van, hogy főleg az arabmuzulmán világ viseli nehezen az esetenkénti amerikai vagdalko- zást. A szeptember utáni hónapokban alkalmazott, aki nincs velünk, az ellenünk van szemlélet inkább ártott, mint használt. Mára elég markánsan körvonalazódtak az európai-amerikai ellentétek is. Amelyek természetesek lehetnének, ha Washington nem reagálna rendkívül érzékenyen, sértetten minden európai bírálatra, s nem érezné úgy, hogy - a terrorizmusellenes harcban demonstrált egység ellenére - magára maradt, egyedül kell mindent megoldania. Nyugat-Európa azért sértődött, mert Amerika másodrendű játékosként kezeli, az európai hadikiadások alacsony szintje miatt egyes amerikai szakértők a NATO hatékonyságát is megkérdőjelezik, mondván: lassan olyan lesz, mint az EBESZ. Ami nagy sértés, hiszen ez utóbbit washingtoni stratégák csak amolyan politizálgató gittegyletnek tartják. Bush odahaza is védekezőállásba kényszerült, a demokraták ki akarják vizsgálni, a titkosszolgálatok és a kormány nem tehetett volna-e többet szeptember 11-e kivédéséért. Senki sem hibáztathatja Bushékat, hogy a hagyományos géprablásokra utaló jelekből nem következtettek ilyen őrült támadásokra. Ezért is furcsállják sokan Európában Cheney alelnök legutóbbi, kifejezetten pánikkeltő, ezért az amerikai társadalomban - ma még eléggé fel nem mérhetően - romboló hatású bejelentéseit a bármikor és bárhol várható újabb támadásokról. Az éberség a kormányzat dolga, a félelem ilyetén szinten tartása felelőtlenség, nem szolgálhatnak mentségül sem a belpolitikai, sem az olyan külpolitikai célok - hiszen talán az időzítés ez esetben sem véletlen -, mint a mostani Bush-körút. JEGYZET Vidéki karrier MOLNÁR IVÁN Hajnalban kelsz. Álmos fejjel a hátsó udvarnak veszed az irányt, hogy megetesd az állatokat. Még van időd előkészíteni a gyerek ruháit, sőt a reggelijüket is kikészíted. Egy puszit nyomsz a paplanjába gubózott csöppség homlokára, és odasúgod a nagyinak, hogy ma már biztos ne felejtse őt elvinni az óvodába. Biciklin hajtasz a faluba. A kanyarban feltűnik a „legnagyobb, legszebb, legfantasztikusabb” intézmény, amelyet csak egy ilyen álmos, istentől elfeledett kis falucska el tud képzelni: a szupermarket. Te itt dolgozol, és nap mint nap hálával gondolsz a munkaadóidra. Megmondta a televízió is: a vállalkozóknak köszönhetünk mindent. Ók azok, akik nélkül itt csak éhínség, szegénység és elmaradottság lenne. Hálából túlórázol, amivel, sajnos, a munkaadód a „fránya törvények” miatt már nem számolhat el. Hálából azonban ő is rendszeresen figyelmeztet, hogy van elég munkanélküli a faluban. Ha nem akarsz, nem kell dolgoznod. Belépsz az üzletbe. A tulajdonos fia már benn van, épp a pénztárosnőkkel cseveg kedélyesen. Havi tizenkétezerért. Biztosan megérdemli, hiszen ő felügyeli az alkalmazottakat, nem lopnak-e véletlenül. Ez rendkívül fontos feladat, így aztán más munkája az elárusítónők szórakoztatásán kívül nincs is. Az apuka fizetéséről csupán legendák keringenek, de a legalacsonyabb összeg is több, mint az összes alkalmazott bére együttvéve. Ő csak néha tér be az üzletbe, kedélyesen tréfálkozik az elárusítókkal, néha-néha a fiatalabbjától megkérdezi, mit csinálnak este. Egyébként jó ember, minden alkalmazottja megkapja a havi 3500 koronát tisztán. Este fáradtan térsz haza. Családi idill: a gyerek nyűgös, a férjed már szunyókál a tévé előtt. Vacsorázás közben híradó. Vállalkozóink az ország gazdaságának gerincét képezik, tovább emelkedtek a bérek, a munkanélküli-segély a 3 ezer koronát is meghaladja, a ranglétra legalsó fokán álló pozsonyi utcalányok óránként ezer koronát keresnek. Elalszol. Álmodban te vagy a főnöknő, díszes házban laktok, és óvodás fiad kedélyesen cseveg a pénztárosnőkkel. WWW.UJSZO.COM + Hónapok óta ádáz vita folyik honi magyarságunk képviselői között eseményekről, személyekről, politikáról. Utalásokat, vádaskodásokat, töredékes vagy téves információk alapján megfogalmazott vádakat olvashatunk az Új Szó on-line fórumán. Itt az ideje, hogy önmagunk becsüléseképpen létrehozzunk egy autentikus adatbankot, amelyre mindenkor hivatkozni lehet. Hogy aki nyüvánosan szót kér vagy megszólíttatik- ellenőrizhető legyen. Alkossuk meg a múlt egyfajta szavahihető forrását. Ezt eddig egyetlen honi sajtótermék sem merte vállalni. Hogy felvonultassa besúgóink, árulóink dicstelen névsorát. De azokét sem, akik sorsközösséget vállalva a felvidéki magyarsággal meghurcoltatásban részesültek. Az adatbank javasolt témakörei: 1. Kik voltak az StB magyar munkatársai? 2. Kik voltak a kommunista káderek a magyarok soraiból? 3. Kik voltak az ötvenes évek normalizátorai? 4. Kik voltak a Magyarok Jogvédő Bizottságának Tagjai, aktivistái? A témakörök tovább bővíthetők! !! Gorcsev Iván A közölt vélemény nem eltétlenül tükrözi az Új Szó álláspontját.- Önt kirúgni? Ugyan, hova gondol! Azok az átkozott, diktatórikus idők már elmúltak. Maga szép csendben, közös megegyezéssel távozik... (Marabu rajza) TALLÓZÓ SME „Az MKP választóinak nem égés két százaléka szlovák. Egyes párto megfogadták, hogy ezeket a szava zókat el kell venni tőlünk” - nyüal kozta a napilapnak adott interjúja ban Bugár Béla, az MKP elnöke. Ár ra a kérdésre, mi történne, ha a MKP-n belül valaki nyomást próba na gyakorolni, hogy Duray Mikié ne kerüljön a párt jelöltlistára, Bi gár röviden ennyit válaszolt: „Ilye nyomásgyakorlás nem lesz.” Já Camogursky korábbi kijelentésévf kapcsolatban, mely szerint a KD1 nem alakít kormányt az MKP-va ha az a közigazgatási területi felos: tás megváltoztatására törekszi majd, Bugár Béla a következőket vi laszolta: „A felosztás megváltozó tása szerepelni fog a programún! ban, az országos tanács is erre köt« lezett bennünket. Ezt a kérdést a vi lasztások után azonnal felvetjül Erőnek erejével nem nyomakodun a kormányba. Ha a KDH ilyen félti teleket szabna, én azt mondhaton ha a KDH-ban nagyon erős nációm lista mag lesz, mi nem lépünk vei egy kormányba.” Májusban csak a polgárok 24%-a tartotta jónak a cseh-osztrák kapcsolatokat; márciusban ez az arány még 35% vol Dekrétumok - nem csitul a vita Bármennyire úgy tűnhet is, hogy a hírhedt Benes-dekré- tumok ügyében parttalan, követhetetlen és konkrétumokat nélkülöző a már február közepétől folyó nemzetközi vita, a valóság az, hogy megjelentek olyan vélemények, állásfoglalások, elképzelések, tények is, amelyekre érdemes figyelni, s amelyek jelzik, hogy van valamiféle elmozdulás. KOKES JÁNOS Nyüvánvaló, hogy ez még csupán az elméleti szint, s bizony mindenféle politikai és gyakorlati megoldás még messze van, hiszen az érintett felek álláspontjai még mindig rendkívül élesen állnak szemben egymással. Ugyanakkor önmagában véve már az is rendkívül fontos dolog, hogy ez, a szlovákiai magyarokat is nagyon érzékenyen érintő kérdés, az évtizedes hallgatás után egyáltalán kikerült az európai, tehát a nemzetközi politika színterére, s ott tisztázó viták tárgya. Az első pozitívumnak tekinthető dolog az, hogy ma a csehek - és kisebb mértékben a szlovákok is - már árnyaltabban ítélik meg ezt a kétségtelenül bonyolult problémát. Nyilvánvaló az is: bár a cseh képviselőház április második felében nyilatkozatban erősítette meg, hogy Prága szentnek, érinthetetlennek és megváltoztathatatlannak tartja a II. vüágháború után az akkori Csehszlovákia területén kialakult jogi és vagyoni viszonyokat, a nyü- vános véleménycsere folytatása jelzi, hogy azért a csehek sem egészen biztosak a dolgukban. A nemzetközi nyomás következtében a Cseh Szociáldemokrata Párt és a prágai kormányzat például ismételten felvetette annak lehetőségét, mérlegeli azon kitelepített szu- détanémetek kárpótlását, akik bizonyíthatóan antifasiszta tevékenységet fejtettek ki, vagy koncentrációs táborokban szenvedtek a háború alatt. Az elgondolásnak vannak támogatói és ellenzői is. Ez utóbbiak közé sorolandó a Václav Klaus vezette befolyásos Polgári Demokratikus Párt. Milos Zeman kormányfő szerint csupán néhány száz személyről lenne szó, s a kárpótlást a Cseh-Német Jövő Alapítvány keretében lehetne megoldani. A szudé- tanémetek körében is kedvező volt a visszhang, bár természetesen az ó követeléseik tovább mennek, hiszen sokkal több embert ért jogsérelem. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a napokban ismét lépett egyet a cseh egyház. Jan Graubner olmü- tzi érsek misét celebrált a kitelepített szudétanémetek hagyományos pünkösdi találkozóján Nürnbergijén. Leheteden, hogy ez csak magánakció lett volna, s nem értett volna vele valamiképpen egyet a cseh katolikus egyház. A mise jelzés értékű: az egyház megbékélést akar, holott Zeman és más cseh vezető politikusok élesen bírálták Graubnert. Emlékeztetek: 2000. július 5-én a Cirill és Metód szláv hittérítők ünnepe alkalmával a csehországi keresztény egyházak nyüvánosan bocsánatot kértek a németek és a magyarok II. vüágháború utáni, csehszlovák hivatalok általi meghurcolásáért. Nem tudok róla, hogy a magyarokat rajtuk kívül nyüvánosan valaha is valaki megkövette volna, holott mindenki előtt vüágos: a szlovákiai magyar kisebbség szerepe Csehszlovákia sorsának alakulásában még távolról sem volt a n. vüágháború előtt - s alatta - összehasonlítható a német kisebbségével. Tény azonban, hogy Csehországban az egyházak társadalmi súlya nem azonos az egyházak szerepével Szlovákiában vagy Magyarországon. Talán ezért sem reagált a közvélemény az említett megkövetésre, amely Uyen társadalmi szinten Csehországban példádan. Pavel Rychetsky miniszterelnök-helyettes a Právónak adott interjújában viszont alaptalannak minősítette a kitelepített szudétanémetek bárminemű kárpódási követelését. Kifejtette: a csehszlovák áüam a párizsi békeszerződés döntései alapján kobozta el a hazai németek vagyonát, amely része annak a kártérítésnek, amelyet Németországnak keüett volna fizetnie a náci rendszer Talán ezért sem reagált a közvélemény az említett megkövetésre. okozta károkért. Az elkobzott vagyon Rychetsky szerint csak 1-3 százalékát teszi ki annak, amit a csehszlovák hatóságok követeltek Németországtól háborús kártérítés gyanánt. A kitelepítettek ausztriai szervezete mintegy 300 milliárd koronában határozta meg azt az összeget, amelyet a szudétanémetek vagyoni kárpótiás címén visszakövetelhetnek Prágától. A politikus leszögezte, a kitelepítés nem a dekrétumok, hanem a potsdami nagyhatalmi konferencia döntése alapján folyt. A Benes-dekrétumokról folytatott vita következtében ugyanakkor Csehországban az utóbbi három tu napban romlott Németorszá; Ausztria és Magyarország megítéli se a nyüvánosság körében. A prág; Közvélemény-kutató Központ fe mérésének eredményei szerint m; jus elején csak a cseh lakosság 2 százaléka tartotta jónak cseh-osztrák kapcsolatokat; márc usban ez az arány még 35 százak volt. A cseh-német viszonyt ugya 56 százalék minősítette jónak, c márciussal összevetve ez is 21 sz. zalékos romlást jelent. A cseh-m; gyár viszony kedvezőként való me; ítélése ebben az időszakban 73 sz zalékról 62 százalékra esett vissz A megkérdezettek többségének v leménye szerint a helyzet üyen al kulását a Benes-dekrétumokról f lyó vita, valamint a rendeletek é vénytelenítésére irányuló osztrá német és magyar igyekezet váltót ki. A megkérdezettek több mint kt harmadának az a véleménye, hoj a dekrétumok érvényességéin nem szabad hozzányúlni. Megszü tetésüket csak öt százalék támogt ja, 28 százalék azt mondta, nin egyértelmű véleménye a dologri Az öt százalék ugyan nem sok, t már pozitívumnak kell tekinteni, szudétanémetek kitelepítését megkérdezettek 60 százaléka tart igazságosnak és jogosnak. Hú százaléknak az a véleménye, ho; jogtalanság történt ugyan, de a t mát már nem szabad bolygatni, s 1 zártnak kell tekinteni. A cseh áüa esedeges bocsánatkérését a törté tekért, az érintettek valamiféle ki pódását csak a megkérdezettek e százaléka támogatta. A kitelepít sek problémája a csehek 14 száza; kát egyáltalán nem érdekli. A szerző prágai munkatársunk Heinz Fischer: a Benes-dekrétumoknak és Csehország EU-csatlakozásának kérdését el kell különíteni egymástól Berlinben támadják is meg támogatják is Stoibert ÖSSZEFOGLALÓ A német szövetségi kormány tagjai bírálták és választási fogásnak minősítették a konzervatív uniópártok (CDU/CSU) kanceüáijelöltjé- nek a szudétanémetek pünkösdi találkozóján tett kijelentéseit. Otto Schüy belügyminiszter kijelentette: az Edmund Stoiberéhez fogható uszító, veszedelmes mértékben nacionalista színezetű beszédek nem egyeztethetők össze a felelősségteljes Európa-politikával. „A CSU elnöke nem tett jó szolgálatot a németek és csehek közötti megértésnek azzal, hogy a szudétanémeteknek járó kártérítéstől és vagyonjogi kérdések rendezésétől tette függővé Csehország felvételét az Európai Unióba” - szögezte le a belügyminiszter. A szudétanémetek Nümbergben rendezett 53. pünkösdi találkozóján Stoiber az európai érték- és jogrenddel eüentétesnek minősítette a Be- nes-dekrétumokat. A bajor politikus, aki a szudétanémetek legfőbb patrónusának számít Németországban, leszögezte: ha az uniópártok diadalmaskodnak a szeptemberi választásokon, és ő kerül a kanceüári székbe, akkor felkarolja a szudétanémetek ügyét, és nem fogja „annyiban hagyni a múltban gyökerező kérdéseket”, köztük a kártérítés kérdését. Bírálta Stoiber nürnbergi feüépését a német külügyminiszter is. Joschka Fischer megengedhetetlennek nevezte, hogy bárki is választási hadjáratot folytasson a történelem kérdéseivel. „X két ország számára nincs más alapja a megbékéléséhez vezető útnak, mint az 1997-es közös nyilatkozat” mondta Fischer. Első ízben csatlakozott a CSU elnökéhez a dekrétumok ügyében a nagyobbik uniópárt elnöke. Angela Merkel, a CDU elnöke kijelentette: a dolog természetéből fakadóan a dekrétumok ügye szerepet fog játszani Csehország EU-felvételének folyamatában. A témában rríás országok már egyértelműen állást foglaltak, így Németországtól sem tagadható meg a „világos beszéd” - hangoztatta a CDU elnöke, hozzátéve: a dekrétumok mindazonáltal nem jelenthetnek problémát a jövő szempontjából. Heinz Fischer, az osztrák parlament alsóházának elnöke úgy véli, hogy az osztrák-cseh viszonyt zavaró dekrétumok és Csehország európai uniós csatlakozásának kérdését el keü különíteni egymástól. „A cseh parlament áprilisi határozata, mely kiáüt a dekrétumok meüett, nem rult hozzá a kérdés tisztázásához állítja Fischer. Úgy látja, hogy osztrák-cseh kapcsolatokban f merült problémákat a cseh vála: tás után keüene a feleknek meg tárniuk. „A rendeletek kérdésén vizsgálatakor nem lehet figyeln kívül hagyni az akkori események Másrészt nyütan és becsületesen keü vaüani, hogy a háború után sok embert jogtalanság ért, elves tették életüket vagy megsebesült! Ezt azonban nem szabad összekö a Cseh Köztársaság azon jogáv hogy az Európai Unió tagjává v hasson” - szögezte le Fischer, osztrák szociáldemokrata politü nem várja, hogy a júniusi cseh ’ lasztások után alapvetően megv tozhatna a dekrétumokat érü prágai álláspont, (m)
