Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-22 / 117. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 22. FÓKUSZBAN: AZ SZMPSZ TEVÉKENYSÉGE 3 A pénzhiány csupán részben volt akadálya a pedagógusház megvalósításának: a probléma megoszotta a tagokat Kishitűség miatt terv maradt VISSZATEKINTÉS Tizenkét éve tizenkét pedagógus, jelenleg korszerűsödő szervezet A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének gyökerei még 1989-re nyúlnak vissza. Szinte azonnal a bársonyos forradalom után, december 20-án a Csemadok-székházban egy találkozó jött létre mintegy tucat-' nyi hazai magyar pedagógus között, akik a találkozón előkészítő bizottsággá szerveződtek. Megállapodtak abban, hogy a majdani szövetség szakmai érdekképviseleti szervként fog működni. Az alakuló konferenciára 1990. január 13-án került sor a Nyitrai Pedagógiai Főiskola dísztermében. A kétszáz szavazati joggal rendelkező küldött ideiglenes jelleggel elfogadta az alapszabályt és a programot. A májusi első országos közgyűlésen megválasztották az országos választmány tagjait is, és dokumentumokba foglalták a szervezet működését és céljait. Az elsőként kitűzött feladatok között Pukkai László visszaemlékezései szerint egyebek mellett szerepelt a tanítók szakmai színvonalának az emelése, az oktatási folyamat reformjának a támogatása, az oktatásügy önigazgatásának kiharcolása, az összevont igazgatóságoknak a szétválasztása és a megszüntetett magyar kisiskolák újraindítása. Az első három évben Pukkai László volt az SZMPSZ országos elnöke. 1993- ban Pozsonyból Komáromba helyezték át a pedagógusszövetség székhelyét. A Tiszti Pavilonban jutott előnyös bérleti szerződéshez a szervezet. Az irodában két főállású munkatárs dolgozott: Lovász Gabriella megbízott elnök és Fodor Attila ügyvezető alelnök. A magyarországi művelődési és közoktatási minisztérium és az Illyés Közalapítvány támogatásának köszönhetően az év közepére sikerült valamelyest jobban felszerelni a komáromi központi irodát. A novemberben Kassán megtartott rendkívüli országos közgyűlésen Sidó Zoltánt választották elnökké. 1994- ben beindították a Híreink című saját lapot, mely egészen 1999-ig jelent meg. Lassanként megerősödött a mind a szervezeti, mind a szakmai élet. A pedagógiai főmunkatárs Ádám Zita lett, akit később elnökké választottak. Pék László személyében ez év május 18- ától ismét új elnöke van a pedagógusszövetségnek. A tavaly az SZMPSZ-nek a rendelkezésre álló adatok szerint 2256 tagja volt és 143 alapszervezete. Területi választmányainak száma 11. (-ez -e) A pedagógusház terve régóta foglalkoztatja a szervezetet Nem új a gondolat ÖSSZEFOGLALÓ „Az Országos Választmány feladatul adta a Magyar Pedagógusok Háza koncepció- iának kidolgozását. A tervezet elkészült, levelek és megkeresések, lobbizások történtek ebben az ügyben, eredménytelenül” - így értékelte az SZMPSZ távozó elnöke a szövetség három éves tevékenységét. RÁCZ VINCE \ szövetség megalakulásának 10. Évfordulója alkalmából megjelentetett összefoglaló jellegű, belső használatra szánt kiadványban a Magyar Pedagógusok Házával kapcsolatban a következőket írja: .Hiányzik még hozzá a közös gondolkozás és a közös akarat, a közösségi feladatok iránti elkötelezettség, a bizalom és legfőképp a jövőnkbe vetett hit.” Az országos választmány a terv megvalósításáért lobbizni kezdett És különféle szervezetekhez fordult, hogy megszerezze a szükséges pénzt. Miután kidolgozták a pedagógusház tervezetét, több alkalommal is pályázatot nyújtottak be az Illyés Közalapítvány kuratóriumához. A szövetség már a helyszínt is megjelölte, egy Komáromban található épületet választott ki a célra. Tárgyalásokba kezdtek az Épület megvételére, már csak a megfelelő mennyiségű pénz hiányzott a vásárlás lebonyolításához. A pályázat benyújtása után hosszú idő eltelt, mire az alapítvány közölte a szövetség elnökségével, fiQgy a döntést a támogatás odaítéléséről elnapolták. Mind a mai napig nem történt előrelépés az ügyben, az alapítvány kuratóriuma sem negatív, sem pozitív döntést nem hozott, tájékoztatott Ádám Zita. A szövetség a korábbi elnök személyében Németh Zsolttal, a magyar- országi külügyi minisztérium politikai államtitkárával is felvette a kapcsolatot, megkereste a Rákóczi Szövetséget is. Több alkalommal tárgyalt a lehetséges támogatókkal, eredménytelenül. A Magyar Koalíció Pártja segítségét is megpróbálta igénybe venni a pedagógusszövetség. Az MKP elnökségében mindössze elvi döntés született a Magyar Pedagógusok Háza tervének támogatásáról. Az elnökség jelezte, szükségesnek tartják egy ilyen intézmény létrejöttét. Már-már reménytelennek tűnt a Magyar Pedagógusok Házának a sorsa, mígnem 2002 tavaszán egy első hallásra rendkívül kecsegtető ajánlat érkezett Magyarországról. A magyar kormány oktatási minisztériumának politikai államtitkára, Gál András Levente vette fel a kapcsolatot a pedagógusszövetséggel és felajánlott egy 40 millió forintos pénzbeli támogatást. Az államtitkár arra kérte a szövetséget, hogy záros határidőn belül készítsen el egy olyan átfogó koncepciót, amely már tartalmazza a pedagógusház működtetésével és fenntartásával kapcsolatos költségvetési tervet is. Gál András Levente javaslatára már nem a korábban kijelölt komáromi épület adott volna otthont a pedagógusháznak, hanem a helyiek által csak Lehár-házként emlegetett Duna-parti épület. Miután a szövetség szakértők segédletével megvizsgáltatta a háromszintes épületet, kiderült, a vételi ár önmagában nem lett volna elegendő a beköltözéshez, mert ahhoz további, rendkívül költséges felújító munkálatok elvégzése szükségeltetett. A pénz viszont csak részben volt akadálya a terv megvalósításának. A további gondot az jelentette, hogy a magyarországi oktatási minisztérium elképzelése szerint a pedagógusház szolgáltatásaira a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem komáromi kihelyezett tagozata is igényt tarthatott volna. Ilyen módon tehát összefonódott volna a két intézmény sorsa. A kérdés megosztotta a szövetség képviselőit, az elnökségben többféle vélemény is megfogalmazódott az ajánlattal kapcsolatban, melyet végül is elutasítottak. Ádám Zita a szövetség vonakodását kishitűséggel magyarázza. A pedagógusház azóta is csupán terv maradt. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy Erdélyben és Kárpátalján már működnek hasonló jellegű intézmények. A Felvidéken jelenleg annak ellenére sincs pedagógusház, hogy a Kárpát-medencében itt él és tevékenykedik a második legnagyobb lélekszámú pedagógusközösség. A Magyar Pedagógusok Házának terve már régóta foglalkoztatja a pedagógusszövetséget. Sajnos eddig nem sikerült megvalósítani. A második világháborút megelőző időszakban működött már egy hasonló intézmény Pozsonyban, a Magyar Tanítók Háza. A pedagógusszövetség I. Országos Közgyűlésén, még 1990-ben a küldöttek határozati javaslatként fogadták el és feladatul adták a szövetség elnökségének az egykori pozsonyi épület törvényes visszaszerzését, „visszaper- lését”, ahogy a közgyűlés határozatában szerepel. A tervet nem tudták megvalósítani, az intézmény létrehozására vonatkozó elképzeléseiknek gátat szabtak egyrészt az anyagi gondok, másrészt a politikai történések. Az említett intézmény egyébként nem csak pedagógusházként működött, hanem elhelyezést biztosított a Pozsonyba kiránduló vidéki magyar pedagógusok számára, diákszállóként is működött, (rv) MEGKÉRDEZTÜK Szabó Zoltánt, az Oktatási Tanács elnökét Semmilyen támogatást sem kapnak a szlovákiai állami költségvetésből a szakmai programok megvalósításához Az összes támogatással el tudnak számolni Ön az Illyés Közalapítvány szlovákiai magyar alkuratóriu- mának tagja. Annak idején miért nem tartották elfogadhatónak az SZMPSZ Magyar Pedagógusok Házára vonatkozó pályázatát? Mi támogattuk a pedagógusszövetség pályázatának pozitív elbírálását, csakhogy anyagi lehetőségeink eléggé behatároltak. Az Oktatási Tanács mindössze 2 millió koronát oszthat szét, ebből kell az összes szlovákiai magyar tanítási nyelvű alap- és középiskolát, az országos szakmai rendezvényeket, például a pedagógusszövetség, a Katedra Társaság rendezvényeit és még sok egyéb intézményt, illetve társulást támogatnunk. Nyilvánvaló tehát, hogy ebből az arányát tekintve csekély összegből nem tudtuk az SZMPSZ által benyújtott 25 millió koronás tervezet megvalósítását anyagilag támogatni. Ezért döntöttünk amellett, hogy mint támogatásra ajánlott, kiemelt projektet továbbítjuk az Illyés Közalapítvány budapesti fókura- tóriumához. Ä pedagógusszövetség pályázatát nem utasítottuk el: az alapítvány legfelsőbb, döntéshozó szervének figyelmébe ajánlottuk mint elfogadásra érdemes javaslatot. (RV) ÖSSZEFOGLALÓ A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége polgári társulás, mely működési és bérköltségeihez, szakmai programjainak megvalósításához a szlovákiai költségvetésből nem kap semmiféle támogatást. Saját vállalkozást nem működtet, így foglalta össze a leköszönő elnök a szervezet gazdálkodásával kapcsolatos tudnivalókat, majd hozzátette, a pedagógusszövetség működését, bérköltségei fedezését, programjainak megvalósítását az anyaországi oktatási minisztérium, az Illyés és az Apáczai Közalapítvány, illetve egyéb magyarországi és hazai alapítványok, például a Simonyi Alapítvány, az SOS Pedagógia alap támogatásából tudja biztosítani. Az oktatási minisztérium támogatása pályázatok benyújtásával valósul meg. A pedagógusszövetség 1999-ben az anyaországi oktatási minisztériumtól 1 857 569 koronát és 1 150 000 forintot, az Illyés Közalapítványtól 697 362 koronát, a Magyarok Világszövetségétől 10 000, a Simonyi Alapítványtól 20 000, a Magyar Kultúráért Alapítványtól 42 000 koronát kapott. 2000-ben az oktatási tárcától 1 651 344 korona és 1 088 000 forint, az Illyéstől 143 121 korona támogatáshoz jutott. Ezenkívül az SOS Pedagógia alap is hozzájárult a szövetség költségeinek fedezéséhez. 2001-ben az oktatási tárcától 2 012 717 koronát, az Illyéstől pedig 232 200, a Simonyi Alapítványtól pedig 15 000 koronát kapott, valamint az Apáczai Közalapítvány is támogatta a szövetséget. Idén a magyarországi oktatási minisztériumhoz 10, az Illyés Közalapítványhoz 6 pályázatot nyújtottak be. A kapott támogatásokkal minden esetben elszámolnak, közölte Ádám Zita a VI. országos közgyűlésen elhangzott beszámolójában. Az SZMPSZ idén mintegy 468 ezer koronával számolt a tehetséggondozó programok, tantárgyi versenyek és műveltségi vetélkedők szervezési munkálatai és lebonyolítása kapcsán, derül ki a szervezet Fórum című lapjából. Az országos tanévnyitó költségei körülbelül 115 ezer koronát tettek ki. A pedagógusszövetség elfogadott programjából adódóan segítette az alternatív pedagógiai és módszertani újítások bevezetését is az iskoláinkban. A CED elnevezésű holland modell alkalmazására szánt pénzek összege 111 ezer korona. A szövetség Komáromban található központi irodájának működtetésére évente csaknem félmillió koronára van szükség, (rv) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT ÉG, SZÓRVÁNYOSAN ESŐ, 19-23 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 05.07-kor - nyugszik 20.31-kor. A Hold kel 15.23-kor - nyugszik 03.23-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 405, apad; Medve: 260, apad; Komárom: 320, árad; Párkány: 240, árad. Gyakori lehet a migrénes eredetű fejfájás. A légúti megbetegedésekben szenvedőknek légzési nehézségei adódhatnak, előfordulhat asztmás roham. Fáradékonyabbak lehetünk a szokásosnál, s könnyebben válhatunk ingerlékennyé. A szívbetegek is kíméljék magukat, ne kezdjenek megerőltető munkához. Csökken a szellemi és fizikai teljesítőképesség és az összpontosító-készség. Lassulnak a reakcióink, ezért a munkavégzés során és a közlekedésben nagyobb a balesetveszély. Holnap is hasonló hatásokra számíthatunk. Országszerte derült lesz az égbolt, esőre jobbára csak a délutáni órákban és főként északon, valamint keleten számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 25, az éjszakai 10 és 14 fok körül alakul. Csütörtökön helyenként előfordulhat csapadék. Napközben 25-29, éjszaka 11-15 fok lehet. Péntekre megnövekszik a felhőzet, számos helyen lehet zápor, zivatar, néhol akár jégeső is, emiatt nappal 19-23 fokra süllyed a hőmérséklet. A hétvégén tovább folytatódik a lehűlés: az ország nagy részén kell esőre számítani. .............. ^■^Q^TiTIMWIW—i _— ■■■■—...—.Mv:..——...1 It t lett volna a pedagógusok háza (Stefankovics József felvétele)
