Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-18 / 114. szám, szombat

Külföld ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 18. Hatalmi harc az EU-ban Düsseldorf. Nyílt hatalmi harc van kibontakozóban az EU-ban a politikai feladatok jövőbeni elosztásának kérdé­sében. A Handelsblatt német gazdasági napilap szerint az EB elnöke, Romano Prodi azt akarja elérni, hogy a kül- és a gazdaságpolitikai döntések Brüsszel kezében összponto­suljanak. Ez derül ki abból a követelménylistából, amelyet Prodi az EU-konvent elé ter­jeszt. Prodi koncepcióját el­sősorban Nagy-Britannia el­lenzi. (MTI) Török katonák egymást lőtték Giresun. Egymást lőtte két török belbiztonsági alakulat a Fekete-tenger melletti Giresun tartományban egy éj­szakai terroristaellenes akció­ban. A két egység kölcsönö­sen terrorista csoportnak nézte egymást. A lövöldözés­ben két katona meghalt, ket­tő pedig megsebesült. A tér­ségben néhány napja elrabol­tak egy falusi polgármestert, a biztonsági erők a feltétele­zett emberrablók után indí­tottak hajszát. (MTI) Riporter kontra Orbán Győző Budapest. Földhöz vágta a Magyar Hírlap fotóripor­terének fényképezőgépét Orbán Győző tegnap délelőtt Gánton. Dezső Tamás fény­képeket készített az ügyveze­tő miniszterelnök apjának kő­bányájáról, amikor rövid szó­váltás után Orbán Győző ki­vette kezéből az egymillió fo­rintos gépet és földhöz vágta. A riporter bejelentést tett a Fejér Megyei Rendőr-fókapi- tányságon. (MTI) Adomány az egészségügynek Budapest. Az USA különböző forrásokból félmillió dollárt, azaz 134 millió forintot ado­mányoz a magyar-amerikai egészségügyi együttműködés mélyítésére. Ezt tegnap Laura Bush, az amerikai elnök fele­sége jelentette be Budapes­ten, az Onkológiai Intézetben tett látogatásakor. (MTI) A First Lady tegnap orvosok­kal és rákbetegekkel találko­zott az intézetben (Reuters) A brutalitás korlátozása Berlin. A német kancellár és a gyártó cégek képvisélői egyetértésre jutottak az erő­szakot propagáló vagy ábrá­zoló számítógépes progra­mok és videojátékok forgal­mazásának korlátozásáról. Az április végén egy erfurti gimnáziumban lezajlott ámokfutás nyomán, amely 17 áldozatot követelt, a közvéle­mény a kiskorúak és a fiata­lok körében igen népszerű és korlátozás nélkül hozzáférhe­tő erőszakos videojátékokban és különféle számítógépes programokban látták a tragé­dia egyik okát. (MTI) Cheney alelnök szerint az újabb támadás veszélye nem múlt el, és felelőtlenek a komoly vizsgálatot követelő demokrata párti törvényhozók Védekezésre kényszerül a Bush-kormány Washington. Az Egyesült Ál­lamokban lényegében szep­tember 11. óta folyik a vita arról, hogy hibáztatható-e - és ha igen, mennyiben - a washingtoni kormányzat vagy az amerikai hírszerzés azért, mert képtelen volt megelőzni a terrorakciót. Ez a vita az elmúlt két napban vált különösen hevessé. ÖSSZEFOGLALÓ Az NBC amerikai tévétársaság egyesült államokbeli és külföldi forrásokra hivatkozva csütörtök este - nálunk tegnap hajnalban - jelentette: két nappal az USA el­len végrehajtott terrortámadások előtt George Bush amerikai elnök elé terjesztették az al-Kaida ter­rorszervezettel szembeni világ­méretű fellépés részletes tervét. Bushnak azonban a szeptember 11-i terrorcsapások előtt már nem volt lehetősége az okmány aláírá­sára. Az említett terv tartalmazta az Oszama bin Laden-féle terror­szervezet ellen megvívandó hábo­rú minden lehetséges vonatkozá­sát, kezdve a diplomáciai erőfe­szítéseken, egészen az afganisztá­ni hadműveletekig - közölte az NBC, azonban a forrásait nem ne­vezte meg. Minthogy a nemzet- biztonságra vonatkozó elnöki utasítások nagymértékben meg­egyeztek azokkal a háborús ter­vekkel, amelyeket szeptember 11. után a gyakorlatban is megvalósí­tottak, az USA képes volt igen gyorsan reagálni a merényletek­re. A terv szerint Washington más országokat is fel kívánt szólítani arra, hogy működjenek közre a terrorizmus elleni harcban. Ha­sonlóképpen célja volt a tervnek az is, hogy fagyasszák be világmé­retekben az al-Kaida pénzügyi eszközeit. Titkos műveletek meg­kezdését is előirányozták a terror­hálózat ellen mintegy hatvan or­szágban. Tervezték továbbá, hogy a tálibok radikális iszlám rendsze­rét Afganisztánban rábírják bin Laden kiadatására. Az NBC sze­Bushnak már nem volt lehetősége arra, hogy aláírja az okmányt. rint washingtoni tisztségviselők nem feltételezik, hogy Bushnak meg lett volna a lehetősége az ok­mány beható tanulmányozására. A terv azonban ott volt Condo- leezza Rice nemzetbiztonsági ta­nácsadó asztalán. Ezt követően Rice asszony kijelentetette: azon adatok alapján, amelyek tavaly nyáron az amerikai illetékesek rendelkezésére álltak, nem lehe­tett feltételezni, hogy a terroris­ták mintegy pusztító rakétaként akarják felhasználni, a kiszemelt célpontokra vezetni a repülőgé­peket. Dick Cheney alelnök ugyancsak csütörtökön arról be­szélt, hogy újabb, pusztító terror- támadás következhet be az Egye­sült Államok ellen, és hogy fele­lőtlenség a demokrata párti poli­tikusok részéről, ha bírálják a Fe­hér Házat a szeptemberi terror- cselekményeket megelőző idő­szakban szerzett figyelmeztető értesülések kezelési módja miatt. Pár hete beszámolt róla a világsaj­tó: az FBI egyik ügynöke már 2001 nyarán felhívta felettesei figyelmét arra, hogy közel-keleti személyek amerikai pilótaiskolákba iratkoz­tak be. Szerdán Ari Fleischer, a Fe­hér Ház szóvivője elismerte, hogy az amerikai hatóságok kaptak olyan titkosszolgálati jelzéseket, miszerint Oszama bin Laden ter­rorhálózata amerikai repülőgép elrablására készülhet. Az informá­ciók Fleischer szerint „hagyomá­nyos géprablás” tervére utaltak. A kongresszusban azonban a de­mokrata ellenzék hangosan szor­galmazta, hogy vizsgálják ki a tör­ténteket, azt, hogy megfelelő volt- e a hatóságok eljárása. Cheney ki­jelentette: vigyázni kell arra, hogy semmilyen vizsgálódással ne árt­sanak azoknak a hatósági erőfeszí­téseknek, amelyek egy esetleges újabb, talán a szeptember 11-inél is pusztítóbb erejű terrorcselek­mény megelőzését célozzák. Az al­elnök úgy vélekedett, hogy egy kö­vetkező támadás veszélye még egyáltalán nem múlt el. (m, t) Condoleezza Rice nemzetbiztonsági tanácsadó. A terv állítólag ott volt az ő asztalán. (Reuters-felvétel) Afganisztán: brit irányítás alatt új hadművelet kezdődött Paktia tartományban Meg kell várni a hajmaradványok genetikai elemzését Omar móllá: a háború nem ért véget Megvan Pearl sírja? MTI-HÍREK Dubai/Kabul. Mohammed Omar móllá, az afganisztáni tálibok ve­zetője egy vezető pánarab lapnak adott interjúban kijelentette: Oszama bin Laden él, és az afga­nisztáni háború nem ért véget. A mollával készült interjút a londo­ni központú as-Sark al-Avszat na­pilap Dubai kiadása közölte, a tálib vezető válaszait állítólag egyik tanácsadója tolmácsolta a lapnak. Nem tudni azonban, hogy az interjú mikor készült, és friss képet sem közöltek Omarról, csu­pán annyit írtak, hogy valahol az afganisztáni hegyekben rejtőzik. „A háború nem ért véget Afga­Dublin. Parlamenti választásokat tartottak tegnap Írországban. Reggel fél kilenctől 15 órán át, csaknem éjfélig tartottak nyitva a szavazóhelyiségek, ezzel is csök­kenteni akarták a távolmaradók arányát, amely a legutóbbi, 1997- es törvényhozói választáson meg­haladta a 34 százalékof. A 70 ezer négyzetkilométer területű, de csupán 3,6 millió lakosú Írország­ban a választáson a képviselőház 166 mandátumának sorsa dől el. Az első eredmények szombat dél­utánra várhatók, mivel a választó- körzetek többségében kézzel számlálják össze a szavazatokat, csupán három körzetben lesz - kí­sérleti jelleggel - elektronikus öszszegzés. A leköszönő parla­mentben 73 képviselője volt a jobbközép kormánykoalíció fő erejének, a Bertie Ahern vezette, ezúttal is győzelemesélyes Fianna Fáil pártnak. A legújabb közvélemény-kutatás­ok szerint Írországban jelentősen csökkent az EU keleti bővítését megalapozó Nizzai szerződés tá­mogatottsága. A választások elő­estéjén Dublinban közzétett fel­mérés. adatai szerint a szavazók 32 százaléka támogatná és 32 szá­zaléka utasítaná el a szerződés ra­tifikálását, ha most tartanának népszavazást a kérdésről. Har­nisztánban, Palesztinában vagy a többi muzulmán országban. Ami Afganisztánt illeti, a háború tüze el fogja érni a Fehér Házat, az igazságtalanság és a zsarnokság székhelyét. Az USA minden ok nélkül háborút indított az iszlám és a muzulmánok ellen, és biztos vagyok a győzelmünkben“ - mondta a móllá. A tavaly szeptemberi merényle­tekkel kapcsolatban úgy véleke­dett, hogy „e cselekedeteknek megvoltak az okai, s ezeket az USA-nak meg kell szüntetnie, hogy az ilyen támadások ne is­métlődjenek meg”. Egyúttal fel­szólította a palesztinokat, hogy türelmesen folytassák szent hábo­minckét százalék nem tudja el­dönteni, miként vélekedjen a szer­ződésről. A fél évvel korábban végzett hasonló felmérés megkér­dezettjeinek 40 százaléka mondta azt, hogy igennel, 29 százalék, hogy nemmel szavazna, a habo­zok aránya 22 százalék volt. A múlt év júniusában megrendezett népszavazáson az írek 54:46 szá­zalék arányban elutasították a niz­zai szerződés ratifikálását. (Íror­szág az EU egyedüli tagállama, ahol az alkotmány előírja, hogy a kormány által megkötött fontos nemzetközi szerződéseket nép­szavazással kell megerősíteni.) Az elutasítás váratlanul érte a fő poli­tikai erőket, mert az összes múlt­beli európai uniós szerződés si­mán vette az akadályokat a hason­ló referendumokon. Elemzők sze­rint az írek nem az unió keleti bő­vítése ellen szavaztak, leginkább a hagyományos ír semlegesség fel­adásának félelme aggasztja őket. A mostani választási kampányban a szerződés ratifikálásnak sorsa egyáltalán nem került napirendre. Az ír kormány október óta aktív tájékozódó és felvilágosító mun­kába kezdett egy az EU-ról életre hívott országos fórum keretében, hogy a társadalom legszélesebb köreinek bevonásával próbáljon választ adni a lakosságot aggasztó kérdésekre. A mostani felmérés eredménye azonban azt mutatja, rújukat isten ellenségeivel szem­ben. Tegnap a koalíciós erők ezer kato­náját Kelet-Afganisztánba vezé­nyelték, hogy felvegyék a harcot „egy jelentős ellenséges erővel“, amely a hegyekben rejtőzik. A hadműveletről Roger Lane brit dandártábornok számolt be, hoz­zátéve: a zömében brit katonákat azután küldték Paktia tartomány­ba, hogy egy különleges feladatot végző ausztrál őrjáratra előző nap több oldalról tüzet nyitottak a tér­ségben. A szövetséges* erők sorai­ból nem jelentettek veszteséget, néhány ellenséges harcos azon­ban elesett - mondta Lane, továb­bi részletek említése nélkül. az új ír kormánynak hatalmas utat kell megtennie ahhoz, hogy a szerződés támogatására bírja a vá­lasztókat az őszre tervezett új népszavazáson. Bertie Ahern szinte biztos lehet a győzelemben (Reuters) MTI-HÍR Iszlámábád. A pakisztáni rendőr­ség Karacsiban megtalálta azt a sír­hantot, ahova feltételezések sze­rint elföldelték Dániel Pearl ameri­kai újságírónak, a The Wall Street Journal januárban elrabolt és meg­gyilkolt riporterének holttestét. Három, Pakisztánban csütörtökön letartóztatott férfi állítása nyomán MTI-JELENTÉS Rámalláh. Nem tartanak választá­sokat Palesztinában, amíg az izraeli hadsereg el nem hagyja az általa megszállt Ciszjordániát és a Gázai övezetet - jelentette ki tegnap Jasszer Arafat. A Palesztin Hatóság vezetője szerdán a palesztin tör­vényhozók előtt beszélt a reformok szükségességéről és - időpont meg­jelölése nélkül - állást foglalt a vá­lasztások megtartása mellett. Ké­sőbb Javier Solanával, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fő­képviselőjével közölte, hogy a nyár végén vagy ősz elején törvényhozási és helyhatósági választásokat kíván rendezni. Csütörtökön a palesztin parlament vezető tisztségviselői szorgalmazták, hogy egy éven belül Róma. A ma 82 éves II. János Pál betegségének, a Parkinson-kórnak olyan a természete, hogy súlyo­sabb szakaszában a pápa talán nem lesz ítélőképességének birto­kában, így legfeljebb orvosai tud­ják majd elbírálni, hogy képes-e folytatni egyházfői tevékenységét - írta tegnap a Corriere della Serában Vittorio Messori. A katoli­kus író egy orvos nyilatkozatát idé­zi, amelyből kiderül: a nyolcvana­dik életévüket átlépett Parkinson- kórosok hatvanöt százalékánál sú­lyos tudatzavarok lépnek fel. A pá­pát mindenesetre olyan gyógy­jutottak el tegnap hajnalban a rendőrök a megjelölt helyre. A pa­kisztáni rendőrség szakértői a sír­gödörben egy tucatnyi darabban lévő, lefejezett tetemet találtak. A nyomozás vezetője szerint nagyon valószínű, hogy Pearl földi marad­ványait találták meg, de bizonyo­sat csak a hajmaradványok geneti­kai elemzése és a fogazat vizsgála­ta után lehet majd mondani. tartsanak parlamenti és helyhatósá­gi választásokat, s alakítsák át az Arafat vezetése alatt álló kabinetet. Ahmed Koréi, a Palesztin Törvény­hozási Tanács elnöke tegnapi nyilat­kozatában tudatja, hogy a helyható­sági választásokat még ebben az év­ben, a törvényhozói választásokat pedig a jövő év elején tartanák meg, Azt is jelezte, hogy a palesztin elnök kedvezően fogadta ezt a javaslatot. Koréi nem tett említést elnökválasz­tásról. Arafat egy újságíró kérdésére azt felelte, hogy a választásokat azonnal megtartják, amint Izrael véget vet a palesztin területek meg szállásának. Nabil Saat, a tervezés: és nemzetközi együttműködés ügyeinek minisztere az AP-nek azt hangoztatta, hogy a választásokat hat hónapon belül meg kell tartani szerrel kezelik, amely enyhíti í végtagok merevségét, és segít í mozgásképesség bizonyos foki visszanyerésében. De ennek ; szernek idegrendszert érintő mel lékhatásai vannak, amelyek égé szén a hallucinációig terjedhetnek A szerző annak kapcsán írt erről hogy csütörtökön Joseph Rat zinger bíboros kifejtette a sajtó nak: ha a pápa egy napon úgy lát ja, hogy betegsége miatt már nen képes ellátni feladatát, lesz bátor sága lemondani a pápai trónról Csakhogy a betegség természet« miatt csakis az orvosok lesznek ké pesek megállapítani, mikor érke zett el a kritikus pillanat. Parlamenti választások Írországban - őszre tervezik az újabb népszavazást Nem volt kampánytéma a bővítés MTI-JELENTÉS Palesztin választások csak az izraeli kivonulás után Arafat lefékezett Csakis az orvosok tudnak majd felelősen dönteni Ma 82 éves a pápa MTI-JELENTÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents