Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-18 / 114. szám, szombat
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 18 JEGYZET Kis hajnali zene BERECK JÓZSEF Újabban a madarak hajnali hangversenyének hallgatásával kezdem a napot. Korán kell ugyan kelni hozzá, mert ezt a varázslatos koncertet, amely a lakótömbünk körüli fák és díszbokrok lomb-amplionjaiból zúdul elő, később sajnálatosan elnyeli az ébredő város monoton zaja, a gépkocsik zúgása. Bevallom, nem teljesen véletlenül estem e pirkadat! madárének bűvkörébe. Az ornitológusoknak arról a megállapításáról olvastam valahol, hogy a városi környezetben élő madarak énekében, skálázásában újabban mobiltelefonok csörgésének dallamtöredékei, hangsorai tűnnek fel. Szóval, ez nem hagyott nyugodni, de hiába kelek fel pirkadatkor már napok óta, a mi madaraink hajnali hangversenyében üyen disszonáns futamokat eddig nem sikerült felfedeznem. Persze, az én hallásom ebben nyilván nem mérvadó, meg maroktelefonom sincsen. Mindazonáltal nem haszontalanok ezek a hajnali ügyeletek. Távolba vesző gyermekkorom után ismét megbizonyosodhatom róla, hogy a finomabb hangú madarak általában akkor szólalnak meg, amikor a többiek, a locsogok elhallgatnak. Jó példája ennek a pinty; kivárja a teljes csendet (vagy legalábbis a viszonylagosát), és akkor szólal meg. De nem olyan részegen és mámorosán, mint például egykori kedvencem, a pacsirta, hanem mintha maga is azt vallaná, hogy a kevesebb néha többet mond. Persze, nemcsak ezért tudatos művész. Főképp azért, mert megfelelő időben szólal meg. Akkor, amikor minden madár hallgat, és már nagyon szomjazunk a szóra. El tudok én képzelni ebben a világban olyan rendet is, olyan önfegyelmet, olyan fokú udvariasságot, előzékenységet és tapintatot, hogy amikor a kis pinty készül Rittyenteni, a többiek előre elhallgatnak. Egyszersmind tartok attól a nagyobb valószínűségtől, hogy majdan már a verébcsiripelésnek is örülni fogunk. ajtót! Nem kapunk levegőt, egy férfi rosszul van!” „Igen, igazán kinyithatná” - nógatják most már egyre többen a járművezetőt. Általános a felháborodás. Már a sofőr is nagyon ideges, egyre csak azt hajtogatja, hogy a kijelölt megállón kívül a buszról senki nem szállhat le, és nem is szállhat fel. Idegességében vad telefonálásba kezd. - Központ? Halló, központ? Valaki rosszul van a buszban, menet közben kinyitom az ajtót. Vétel. - És láss csodát: egy gombnyomással kinyitja. Mindenki fellélegzik, enyhe szellő csapja meg az arcokat, többen leszállnak. A sofőr arca viszont sötédila lesz: - Hazudtak! Azt mondták, rosszul van egy férfi! Mutassák meg, ki volt az! - Egy nyakkendős férfi az öklével hadonászva kívülről kiabál vissza: „Ott dögölhettünk volna bent, magának az is mindegy? És ha valaki meghalt volna? Máskor miért nem tartja be az előírásokat? Miért hagytak ki két járatot? És miért késett? És amikor az orrom előtt csapja be az ajtót, és még véletíeniú se vár meg, az is benne van a szabályzatban? Megyek a parlamentbe, és mindjárt szólok a kollégáknak, valamit csináljunk ezzel a fránya szabály- lyal!” Kár, hogy a legtöbb képviselő csak akkor szánja rá magát egy közérdekű probléma megoldására, ha azt saját bőrén tapasztalja. Ha valóban honatya volt az illető, hiszen rájuk nem jellemző, hogy a tömegközlekedési eszközzel utaznak, és sokat tudnak a polgárok mindennapi bosszúságairól... „Nyitom, nem nyitom” SZENTGÁLI ANIKÓ „Nyissa ki az ajtót!” - kiáltja egy férfi. - Nem nyitom! Előírás! - ordít vissza a sofőr. Mindez a legalább tizenöt perce egy helyben álló városi autóbuszon történt. Az utasok idegesek, az órájukra pislognak, elkésnek a munkából. Két járat kimaradt, ez meg ötperces késéssel indult. Most pedig nem mozdul. Ember ember hátán. Piszok meleg van. Az ablakok bezárva. „Nyissa ki az ajtót! Inkább megyek gyalog!” - hallatszik hátulról. - Nem nyitom. Menet közben nem lehet - ismétli a buszsofőr. Mire visszadörmög egy bácsi: „De hiszen negyed órája állunk.” Néhányan a fejüket csóválják, levegő után kapkodnak, az elöl állók nyugtatgatják a többieket: a sofőr nem tehet róla, javítják az utat, csak egy sávban haladhat a forgalom. Ezért alakult ki ekkora közlekedési dugó. Megcsörren egy-két mobiltelefon. Idős hölgy idegesen súgja a mellette ülőnek:, A szemtelenség netovábbja. Csak azért locsognak, hogy a nyugdíjasokat bosszantsák. Hát nem tudott volna várni egy kicsit?” „Maga meg megmosakodhatott volna. Úgy bűzlik, mint egy görény!” - kapja fel a fejét a mellette álló, kezében szintén mobilt szorongató fiú. Már-már tetdegességig fajul a szóváltás, amikor ismét felordít valaki: „Nyissa már ki azt a k.. .a WWW.UJSZO.COM Ad: Láncra verték Duray székét ♦ Nem az lepett meg, hogy Malí- ková pártja ilyen primitív formáját választotta Duray-ellenessé- gének kinyilvánítására, hanem az, ahogy Migas házelnök - tudomást sem véve az incidensről - megnyitotta az ülést, illetve az, hogy a többi képviselő is csak azért ítélte el a dolgot, mert fél, hogy egyszer majd ellene is bevethetők lesznek hasonló dolgok. Imi ♦ A nacionalizmus újjáéledésében szerepet vállalt Duray, ezért nincs min csodálkozni! A nacionalizmus miatt Szlovákia EU- csatlakozása 3585 körül várható, és még egy megjegyzés: mondják már meg Mai (kovának, hogy a nacionalizmus Hágába vezet; követendő példa Milosevics. Robi + Szlovákig útja Európába Magyarországon keresztül vezet, akár tetszik, akár nem. Márai S. Andor ♦ Hogyan lehet ilyen butaságot írni? Duray volt az, aki felszította az indulatokat, ő az én nevemben ne beszéljen. Malí- ková és a hozzá hasonlók nem a szlovák nemzet, ahogy Duray sem az egész szlovákiai magyarság. Chiara ♦ Gratulálok Bugár Bélának. Azzal, hogy beült Duray leláncolt székébe, jelét adta annak, hogy Duray Miklóssal egy csapatba tartozik. Ragyogó ötlet volt, a magyarok és a szlovákok felé is jó üzenet. Számomra Bugár Béla eddigi szereplései közt ez a gesztus tűnik a legötletesebbnek. Ki kell állnia Duray mellett, ha nem akarja, hogy teljesen jellegtelenné váljon az MKP. Szorítok, hogy a választásokon is bejöjjenek Bugár és Duray közös ötletei. Kereszt A közölt vélemények nem feltétlenül tükrözik az Új Szó álláspontját.- Temessük be az árkokat, Ilike! Most már egy cseppet sem zavar, hogy mások a politikai nézetei. Temessük be magunkat az ágyba! (Marabu rajza) TALLÓZÓ PRAVDA „A Horizont Slovakia főnöke Vladimír Fruni a Szlovákiábai összeharácsolt vagyonából fo golytársainak életét is igyekszil kellemesebbé tenni a horvátor szági vizsgálati fogságban” - írj: a Pravda. A lap emlékeztet, hog; Fruni kész vendégséget rendezet a fogdában. „Szabadságává együtt a vállalkozói szellemé sem vesztette el. Új barátainál kész ételt, italt hozatni, vagy aká televíziót és hifitornyot is. A fog da futball- és röplabdacsapatát ú mezbe öltöztette” - olvashatók : részletek a napilapban. Mindé: Vladimír Fruni számláját terheli „Azoknak a szerencsétleneknek akik a BMG-be és a Horizont Slo vakiába ölték a pénzüket, talál még van egy lehetőségük arra hogyan élvezzék az elveszett va gyonukat. Lehet, tragikomikus de adott. Az ügyfeleknek talál hagyniuk kellene magukat össze záratni Frunival. Ám hogy eg; ilyesfajta kárpótlásra kaphatók-e nem tudni” - jegyzi meg ném gúnnyal a Pravda jegyzete. HÉTVÉG(R)E Fényesebb a láncnál az arany- Jó estét kívánok, szlovák útlevél-ellenőrzés, bajnokok vagyunk! - húzza el a kupé ajtaját és széles mosolyra a száját a cseh-szlo- vák határon a vámtiszt. Egyenruhája kifogástalan, csupán a nyakkendője csúszott félre kicsinyt. JUHÁSZ LÁSZLÓ Az utasok csodálkoznak. Nem értik, miért van fehér-kék-pirosra mázolva a vámos arca. - Szlovákia nyerte a hokidöntőt - magyarázza Pista bácsi az asszonynak. Persze csak utólag, amikor a győztes nemzet képviselője elköszön. Az eset megtörtént, a kútyi vasúti határátkelőn, vasárnap éjfél előtt. Azóta már tudjuk, nemcsak Szlovákia, hanem Vladimír Meciar ex- kormányfő is világbajnok. Biztos, hogy így van, mert ő maga mondta a JOJ tévében. Joj, oly szépen megfogalmazta, muszáj szó szerint idéznem: „Ha én nem lennék, nem létezne Szlovákia, nem lenne válogatott, nem lennénk világbajnokok. Ez óriási siker, de nem szabad politikai pártokhoz kötni, kisajátítani és tőkét kovácsolni belőle, mert ez az én sikerem. Világbajnok vagyok!” Ennyit a ki nem sajátításról. Meciar ezek szerint nemcsak bokszban van otthon, hanem hokiban is. De lényeg a lényeg, meg az arany, győztek „a mieink”, ahogy Bugár Béla fogalmazott Rimaszombatban, jól időzített spontaneitással. Egy héttel ezelőtt, a párt országos tanácsának ülése után végre kiderült, ő vezeti az őszi választásokon a Magyar Koalíció Pártjának listáját, már csak azt nem tudni pontosan, milyen összeállítású jelöltlajstromhoz adja nevét a pártelnök. Az már most biztos, hogy az MKP-ban nem ő a leggyengébb láncszem. És ha már Bugámál meg a láncnál tartunk: a párt első emberéről kiderült, szabadulóművésznek sem utolsó. -Az történt ugyanis, hogy a nemzeti párti képviselők kedden beengedték ugyan a parlamentbe Duray Miklóst, azonban lánccal kötötték össze székét és asztalát, hogy ne ülhessen le az ezúttal nemes egyszerűséggel magyar sovinisztának titulált képviselő. Bugár Béla azonban nemhiába gépészmérnök civilben, bravúros mozdulattal oldotta meg a helyzetet és a láncot - hipp-hopp, sitty-sutty! - és már le is ült Duray helyére. (Hülyére vette a figurát egy jómájú barátom, és azt mondta, ez még fordítva is megeshet.) Semmi kétség, egy Ho- udini-emlékvurstliban is aranyérA párt első emberéről kiderült, szabadulóművésznek sem utolsó. met érdemelne ez a produkció. De produkált más meglepetést is a mögöttünk lévő hét. Fényes sikerről számolt be a munkafelügyelőség: egy országos razzia alkalmával huszonhárom fekete- munkást buktattak le. Ez a teljesítmény is dobogós, alig tompítja ; világraszóló eredmény fényéi hogy becslések szerint vagy szá zezren dolgoznak illegálisan Szlo vákiában, hogy megkeressék . mindennapi betevőre valót, és n kelljen megvonniuk a falatot a sa ját szájuktól. Bár ha a tejbe továbbra sincs mi aprítania, Jancskár Lajos abba hagyta az éhségsztrájkot. A ma gyár állampolgárságú füleki pe dagógus ügyében végül a pozso nyi magyar nagykövetség jár közben, kompromisszum szüle tett, Jancskár az éhségsztrájko nem, a tanulmányait viszont foly tatja, hogy megkaphassa a szak képesítését, ké-sőbb pedig aká normális fizetést is. Szigeti Lászk oktatási államtitkár kijelentette ők a végsőkig harcoltak, hogy Magyarországon főiskolázott pe dagógusok is képesített ta nerőként dolgozhassanak. E most, sajnos, nem jött össze győzött a törvény betűje, de ner hiszem, hogy ez a harc lett volna végső. Csak összefogni. Hát... HETI GAZDA(G)SÁG Nem a hitelek hiánya a legnagyobb gond TUBA LAJOS Váratlan fordulatokat vesz a regionális áramszolgáltató vállalatok sokáig eseménytelen privatizálása. A héten már a második kormánypárt vált makrancossá, miközben nem értjük, miért kezd aggódni a baloldal az alkalmazottak sorsáért, ha eddig nem tette. Az is kiszivárgott, hogy a baloldali miniszterek súlya azért nőtt meg, mert a másik oldal túlságosan kis számban volt jelen a kormányülésen, pedig már jó ideje mindent kihasználnak, hogy -borsot törjenek egymás orra alá. Hát igen, sokszor ilyen kis dolgokon is múlhat tízmiíliárdok sorsa. A nyakig eladósodott anyacégről, a Szlovák Villamos Művekről utólag derült ki, hogy szívesen megvett volna két energiaszolgáltatót, de ezt igyekezett mindenki előtt titokban tartani. Még a hitelező bankjai előtt is, amelyeknek pedig minden komolyabb tulajdonváltásba bele kell egyezniük. Egyelőre nem tudni, mikor születik meg a döntés a Szlovák Gázművek magánosításából befolyó, az államadósság csökkentésére szánt 50 milliárd korona sorsáról. Mint ismeretes, a pénzügyminisztérium a belső, a jegybank viszont a külső adósságot csökkentené ebből a pénzből. A héten az egyik legismertebb banki elemző figyelmeztetett arra, hogy a pénzügyminisztérium érvelése, amely szerint a hazai adósságot annak magasabb kamatai miatt kellene kifizetni, csak első hallásra kedvezőbb, egyéb összefüggéseket is figyelembe véve inkább a devizaadósságot kellene csökkenteni. Ivan Miklósnak egyelőre nincs szerencséje a politikai retorika terén. Amikor vezető pártszemélyiségként többször is olyan nyilatkozatra kényszerült, amely szerint az elmúlt években jelentősen javult a vállalkozói környezet, egyszerre két elemzés is cáfolta ezt. A gazdasági minisztérium elsősorban a támogatási programok elaprózottságára helyezte a hangsúlyt. Ebben tulajdonképpen igaza van, csak éppen hozzá kellett volna tennie, hogy eddig még nem találtunk olyan támogatási programot, amelyre nem lett volna legalább tízszeres túljelentkezés. Márpedig az ilyen nehezen nevezhető vállalkozói lehetőségnek. Ennél sokkal reálisabb képet nyújt a 109 kis- és középvállalati menedzser részvételével készített magánfelmérés. Eszerint nálunk a vállalkozás legfőbb akadálya a jogérvényesítés nehézsége, a törvények áttekinthetetlensége, az elvonások mértéke, a hivatali korrupció és a közbeszerzés hiányosságai. Mind-mind olyan téma, amelyre egy politikusnak illik reagálnia, rózsaszín képek fes- tegetése helyett. Azt persze balgaság volna állítani, hogy a kormány semmit sem tett ennek érdekében, de azért nagyon nem is illene dicsekednie. Ha egy kis önkritikát gyakorolna, attól még nem állnának át a vállalkozók tömegesen arra az oldalra, amelytől nem várhatnak semmit. A jó pontok közé talán hamarosan újabb intézkedés kerül. Ha a parlament is jóváhagyja (látva a mostani maratom, ebben nem lehetünk biztosak), akkor létrejön az ingóságok regisztere, így ezeket is lehet majd hitelfedezetként használni. Érdekes fejleményeknek vagyunk tanúi az utolsó, bizonytalan helyzetű hazai fontosabb pénzintézet, a Postabank sorsával kapcsolatban. A privatizálása iránt végül négyen érdeklődnek, köztük két olyan nagyágyú, mint az ING Bank és a Tatra Bank, de a maradék kettő sem esélytelen. így valószínű, hogy a postahivataloknak köszönhetően az összes faluban jelen lévő bank még komoly játékossá válhat. A hét negatív hírei közé tartozik a Roland Tóth elleni nyomozás leállítása. Úgy látszik, a rendőrség más dolgoldcal találkozott, mirít a projektumokkal foglalkozók. Annyi haszna viszont volt a botránynak, hogy az illetékes hivatalnokok azóta sokkal óvatosabbak, és az EU is nagyon figyel szlovákiai ügyintézésre. Az ugyanis senki sem állítja, hogy Tóth-ügyben feleslegesen zörgöl a haraszt. A pénzügyi szolgáltatók közű ezen a héten az érintettek azza dühíthették magukat, hogy Fru niék a horvát fogdában milyen la komákat engedhetnek meg ma guknak. Az AGW károsultja újabb offenzívára számíthatna! amelyben a pénzüket zsebr tevők arra hivatkoznak, ők a h vatalok áldozatai. Már me§ szellőztették, hogy újabb cége alapítottak, de azt nem tudni, et ben milyen szerepe van az egyke ri ügyfeleknek, illetve a pénzül nek. Az SaS előzetes csődbiztos pedig a héten a cég tulajdonosa nak számláit is zároltatta. Ezer kívül megtudhattuk, hogy itt megindult a hazai csődeljáráso kedvelt játéka: az olcsón felvása rolt követelésekkel manipulálv jókora hasznot lehet lefölözni. Horizont és a BMG károsultj: számára pedig a hitelezők tan; csa a cég kassai központjában t; nácsadó irodát létesített, amel díjmentes tájékoztatást nyújt felszámolás helyzetéről. Az illeti kés bíróság már csak az utolsó ji lentésre vár, hogy döntsön a ci gek jövőjéről. Van olyan feltételi zés is, hogy a BMG-ben vagyonh ány miatt már csődeljárást se: lehet kezdeni.
