Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-18 / 114. szám, szombat
IJ SZÓ 2002. MÁJUS 18. FÓKUSZBAN: A PÁNIK ÉS A FÓBIÁK k fóbia nem hisztéria, hanem betegség; különböző típusai különböző kezelést igényelnek Saját félelmeivel szembesítik a beteget Félelmek fogságában Kezelések és terápiák ÖSSZEFOGLALÓ Jem túl könnyű akár csak étezni is a világban annak, iki retteg például az elektronosságtól. Nem lehet miniig elkerülni a villanykap- solót, pláne nem a villám- ást, és vannak olyan esetek, imikor egyszerűen nem léiét elmenekülni. A kutatók :s az orvosok nagy erőfeszí- éseket tesznek annak érdedében, hogy kiderítsék, mely Óbiák léteznek, mi váltja ki íket és hogyan kezelhetőek. ÖSSZEÁLLÍTÁS lz orvostudomány, a kutatások lőrehaladásával már bevált, il- etve újabb terápiák kerülnek kö- éppontba; a fényterápia vagy a irtuálisvalóság-terápiák (a félel- net kiváltó helyzetek és dolgok alósághű, de mesterséges stimu- álásával próbálják csökkenteni a élelmet) eredményesnek bizo- lyulnak bizonyos fóbiák meg- züntetésében, továbbá gyógy- zeres terápiával is hatékony ke- ;elés végezhető. Mi is valójában a fóbia? la valaki egy hosszú távú repülő- iton nem szeret a középső ülésen ilni, az még nem jhlenti, hogy fóliás, hacsak mindeközben nem gyorsul fel a pulzusa, nem kezd el kapkodni a levegő után, nincs ha- álfélelme stb. Jgyanakkor persze nem egyszerű Tkülöníteni a viszolygást vagy nemszeretem” érzést a fóbiától, híres főbiások A fóbiák nem e század termékei, hanem már ősidők óta meglévő betegségek. Nem válogatnak, Freudtól kezdve Goethén át a híres embereket éppúgy megkínozták, mint a kisembereket. Hippokratész is ismerte a bajt, aminek gyógyszeréül vízzel felesben hígított bort ajánlott. Newton, a híres angol fizikus, szociális fóbiától szenvedett: két ember jelenlétében meg sem tudott szólalni. Rousseau is leírt magán pániktüneteket, amelyeket a szívben lévő polipnak titulált. Ez nem írói lelemény volt, hanem a korban létező orvosi diagnózis. Goethe fiatal korában csak italos állapotban, álöltözetben tudott társaságba menni, nehogy felismerjék, ha „badarságot” beszél. így aztán részegen táncolt papi öltözetben, „mint az ördög” - mesélte el idős korában, (i-t) amit csak még nehezebbé tesz, hogy bizonyos körülmények közt a félelmek teljesen helyénvalóak, és egyáltalán nem rendkívüliek vagy betegesek. A fóbia bizonyos tárgyak, helyek vagy helyzetek kiváltotta, szinte érthetetlen mértékű félelem. A szorongó személy az érzéseit áthelyezi egy olyan tárgyra, amit el tud kerülni. (Pl. arachnophobia, ahol az illető a póktól retteg, de nyilvánvalóan nem egy pók okozott számára lelki megrázkódtatást - a pók elől viszont el tud menekülni.) A félelmet vagy fóbiát kiváltó dologgal való találkozáskor a betegek általában a következő tüneteket észlelik: izzadás, reszketés, nehézlégzés, a szívverés és a pulzus felgyorsulása, szorongás, menekülési vágy, halálfélelem. Ha a félelmet kiváltó dolog vagy esemény éppen nincs jelen, a beteg akkor sincs igazán jól, hisz folyamatosan attól retteg, hogy mikor jön a következő roham, illetve azzal foglalkozik, hogy hogyan tudná elkerülni a számára „veszélyes” helyzeteket. A betegség típusai 1. szociális fóbiák - a beteg bénító félelmet érez a társasági és szakmai találkozók, összejövetelek miatt, és egyáltalán minden olyan helyzetben, ahol társaságban, sok ember között kell lennie (sokszor ki sem mozdul a lakásból, akár évekig is!) 2. pánikbetegség - amikor a beteg minden különösebb ok nélkül retteg, halálfélelme, úgynevezett pánikrohama van 3. speciális fóbiák - amikor a beteg valami meghatározható dologtól fél, például a zárt terektől, kígyótól, macskától, kutyától stb. E három típus közül a harmadik típus a legkönnyebben kezelhető, amiben nincs is semmi meglepő, hisz ezt a legkönnyebb a külső szemlélőnek megértenie, és a kiváltó okok is itt azonosíthatók a legkönnyebben. A betegség eredete, okai Az egyik dolog, ami segítette az emberiség fennmaradását, az a velünk született „ösztön“, amellyel megérezzük a veszélyt, vagy felismerjük a veszélyes helyzeteket. A félelem és a fóbia nem véletlen események. Bármitől félünk, ami veszélyezteti a faj túlélését, és az idő múlásával újabb és újabb félelmek jelentkeznek. A kutatások során az is kiderült, hogy modern félelmeink ugyanúgy a paralimbikus rendszerhez kapcsolhatók, mint az ősi félelmek, mint az agy elsődleges válaszreakcióinak egész sora, például az agresszió vagy a szexuális izgalom. Nem mindegyik félelem kapcsolható az ősökhöz, de a speciális fó- biások negyven százalékánál legalább az egyik szülőnek van valamilyen fóbiája, ami azt mutatja, hogy van némi genetikus befolyásoltság. Ugyanakkor lehetséges, hogy a tanulásnak erősebb hatása van. Kezelés nélkül súlyos depresszió alakulhat ki Egy gyermekkori trauma, mint például egy kutyaharapás vagy égő ház, komoly, maradandó nyomokat hagyhat, ami elég ahhoz, hogy a későbbiekben félelem alakuljon ki. A temperamentum vagy természet szintén meghatározó lehet, hiszen előfordul, hogy két ember pontosan ugyanazt a traumát éli át, de az aggódó, emocionálisan sokkal érzékenyebb 'személy sokkal rosszabbul reagál, jobban ki van téve a félelmeknek és fóbiáknak. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a fóbiák kialakulását a tapasztalatok és a tanulás is erőteljesen befolyásolja. (o-o) Különböző terápiás módszereket dolgoztak ki a fóbiák kezelésére, melyek nagy része arra az elgondolásra épül, hogy a beteget szembesítik saját félelmeivel. Kognitív terápiás eljárások A „kognitív” szó arra a terápiás* megközelítésre utal, amely szerint, a tanulás mellett az információ feldolgozási folyamatok, gondolataink, meggyőződéseink és értékelő folyamataink is szerepet kapnak bizonyos pszichés problémák kialakulásában. Egy orvos például a következőképpen kezelte betegét, aki rettegett a tűtől és a vértől. Először fényképeket mutatnak neki, azután grafikákat, majd lassanként eljutnak egy valódi, üres tűig. A tűt először megfelelő távolságból mutatják, majd egyre közelebb kerül a beteghez, míg végül képes megérinteni. A fokozatos közelítéssel végül odáig is eljuthatnak, hogy a beteg képes elviselni a vérvételt. Az egész folyamat körülbelül egy, maximum két napot vesz igénybe. Egy másik orvos szerint ennél hosszadalmasabb eljárásra van szükség. Ez a terápia akár 3 hétig is eltarthat, a módszer a következő, ha például valakinek pókfóbiája van. Személyes terapeutával dolgoznak napi 6-7 órát. A terápia során ahelyett, hogy minden nap egy kicsivel nagyobb pókkal szembesítenék a beteget, variálják a pókokat méreteik szerint, így a beteg eredményesebb a fóbia leküzdésében. Meg kell jegyezni, hogy ezeket a módszereket, melyek során a beteget ténylegesen félelmet kiváltó helyzeteknek teszik ki, nem szabad önállóan alkalmazni, mindig terapeutával kell végezni. Virtuálisvalóság-terápiák Néhány esetben a fóbiát kiváltó helyzeteket, mint például a repülés, magasság, nem lehet egy orvosi rendelőben reprodukálni, az ilyen esetekben alkalmazzák az úgynevezett virtuálisvalóság-terá- piákat. A terápia lényege itt is, hogy mesterségesen hozzák létre a pánikot kiváltó helyzeteket, mint például egy „valódi” repülőutat vagy óriási hegyeket. A felmérések szerint ezek a virtuális valóságot alkalmazó terápiák ugyanolyan A fóbiát kiváltó helyzeteket olykor nem lehet rendelőben reprodukálni. eredményesen használhatók, mint a valóságos konfrontáló terápiák. A csoportos terápiák is hatásosabbnak bizonyultak az egyszemélyes, beteg-terapeuta kezelésnél. Ráadásul ilyen esetben összetettebb feladatról van szó, mert ezek a betegek gyakran a túlzott alkoholfogyasztásban vagy a kábítószerekben keresnek menedéket. Gyógyszeres kezelés Az SSRI (selective serotonin reuptake inhibitors), a szelektív szerotonin-újrafelvétel-gátló szerek eredményesen alkalmazhatók a fóbiás és pánikbetegségek kezelésére. Sőt a legtöbb esetben a gyógyszeres és a terápiás kezelés kombinációja jelenti a megoldást. (or) (Illusztrációs felvételek: internet) PÁNIK A serdülőkor végén jelentkezhet A hajdanvolt görög ligetekben, napsütötte domboldalakon lenge ruhákban sütkéreztek és hancúroztak a nimfák. Egyszerre iszonyú ricsajjal rájuk rohantak Pán isten félig ember, félig kecskebak szatíijai, és amelyiket érték, ott helyben megejtették. A nimfák nem igazán így képzelték az erotikát, ezért aztán az ordító horda elől páni rémülettel menekülni próbáltak. Innen ered a halálos rettegés és a fejveszett menekülés mai neve: pánik. Statisztikát szerint manapság ezer emberből 22-28 szenved pánikbetegségben. Természetesen a tünetek súlyossága változik, a pánikosok felének csak olykor van egy-egy félelmi rohama, mások viszont a gyakori és súlyos rohamok miatt kénytelenek szűk korlátok között élni. Annak az esélye, hogy egy pánikrohamot átéljen élete során az ember, 10-15 százalékos, de csak minden harmadik-negyedik esetben válnak a rohamok ismétlődővé, azaz alakul ki maga a pánikbetegség. Nők és férfiak egyformán szenvednek ettől a betegségtől, de a nők hamarabb fordulnak orvoshoz. A tapasztalatok szerint a pánik a serdülőkor végén szokott megjelenni. Gyermekekben még nincs, de egy másik jelenség, a szeparációs (elválási) szorongás lehet ennek a betegségnek az előképe. Nem akarnak iskolába, óvodába menni, megfájdul a fejük és hánynak, de mindig csak reggel. Ez nem iskolaundor, egyszerűen attól rettegnek, hogy az elválás végleges, a szülőkkel történik valami távollétükben. Irreális félelem ez, de nagyon is valóságosnak élik meg a gyerekek. Az ilyen gyerek majd tízszer esélyesebb a felnőttkori pánikra, (viva) ELŐREJELZÉS: DERÜLT ÉG, 21-25 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 05.11-kor - nyugszik 20.26-kor. A Hold kel 10.08-kor - nyugszik 01.28-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 350, apad; Medve: 210, apad; Komárom: 275, apad; Párkány: 210, apad. Országszerte derült lesz az égbolt, felhősödés- re és csapadékra jobbára csak é- szakon és keleten számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 25 fok körül alakul. Éjszakára 8 és 12 fok közé süllyed a hőmérő higanyszála. Vasárnap sok helyütt megnövekedhet a felhőzet, csapadékot azonban - főként nyugaton - inkább csak a hétfő hoz. Vasárnap napközben 20-24 fok lesz, délen akár 26 fokig is felmelegedhet a levegő. Éjszaka 6-10 fok várható. Hétfőn 18-22 fok lesz a legmagasabb nappali hőmérséklet. A mai időjás elsősorban a reumatikus és mozgásszervi betegségekben szenvedőket viselheti meg. Ugyancsak nagy a hátge- rincbántalmak okozta fejfájás valószínűsége. Gyakrabban jelentkezhetnek egyes bőrbetegségek tünetei is. Az időjárásra érzékenyebbeknél, a gyengébb idegze- tűeknél akár depressziós roham is előfordulhat. A szív- és érrendszeri panaszokkal küszködök lehetőleg kerüljék a túlzott terhelést. A holnapi időjárás a mainál kedvezőbb hatással lehet a szervezetünkre. Hétfőn ■]püia’YiiAg ♦ Pelé és a brazilok tündöklése ♦ Labdarúgó-vb 1970 ♦ Nedved rejtélyes betegsége
