Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-16 / 112. szám, csütörtök
Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 16. A természetes életmód jelenti a legjobb megoldást A borjak táplálása ÖSSZEFOGLALÓ Az utóbbi évtizedben jelentősen megváltozott a botjak táplálása. Napjainkban már szinte elképzelhetetlen a nevelésük tejpódó készítmények adagolása nélkül. Annak ellenére azonban, hogy a fend módszer a nagyüzemi állattartásban elteijedt, a borjak számára a természetes életmód jelenti a legjobb megoldást, amely során a borjú egész nap közvetlen kapcsolatban van az anyjával, tehát annak tőgyét szopva veszi magához a szükséges táplálékot. Az életképes borjú számára közvedenül születése után az a legfontosabb, hogy minél korábban kapja meg a föcstejet. A nagyüzemi állatenyésztésben azonban a borjakat minél korábban elkülönítik az anyjuktól és csoportokban vagy egyéniig elzárva nevelik őket. Erinek során az állatot különböző stresszhatások érik. Ennek mérséklésére a kutatók felméréseket végeztek, hogy megállapítsák, mely etetési, itatási formák felelnek meg leginkább a kis állatok igényeinek. A szopós botjú természetes tartásban naponta 4-8 alkalommal szopik, egy-egy alkalommal átlago- san 8-10 percig. A mesterséges táplálás feltételeinek is tehát ezekhez a követelményekhez kellene igazodnia. Megállapítást nyert például, hogy a cumis tejivás nagyobb mértékű súlygyarapodást eredményezett, mint a vödörből való itatás. Erre a célra ma már elektronikus vezérlésű itatóberendezéseket is alkalmaznak, amely a borjú konkrét fejlettségi szintje alapján határozza meg és adagolja a táplálékot. Hazai vizsgálatok eredményei alapján az is kiderült, hogy a borjak itatása hat órás időközönként a legmegfelelőbb. (ly) Illusztrációs felvétel Csökkent a külkereskedelmi mérleghiány Növekedett a húskivitel ISMERTETŐ Az év első négy hónapjában csaknem öt és fél milliárd korona negatív különbözetet mutatott az ország agrárkivitelének mérlege. A hozzánk behozott agrártermékek ebben az időszakban valamivel több mint 10 milliárd koronát tették ki, ugyanakkor az agrárkivitel mérleghiánya az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva csaknem 2 milliárd koronával csökkent. Az előző időszakhoz képest az ágazatban kedvezőbben alakuló külkereskedelmi mérleg elsősorban a gabonabehozatal jelentős mértékű visszafogásának eredménye, a gabonafélék tavalyi kedvezőbb terméshozamai alapján az idén gyakorlatilag csupán pár ezer tonna gabona került behozatalra, szemben az azt megelőző időszakban behozott csaknem 300 ezer tonnával. Jelentősen javult a cukorkivitel mérlege is, idén 8700 tonna mennyiséget adtunk el külföldre, tavaly ez alig haladta meg a 250 tonnát. A kiviteli mérleg kedvező alakulásában a hús- és az élőállatok exportja is jelentős szerepet játszott. Élőállatokból (szarvasmarhából) például a tavalyi mintegy 700 tonnás kivitelnek több mint négyszeresét, csaknem 3200 tonnát exportáltunk. Ugyanakkor az előző esztendőben jóformán egyáltalán nem szálítottunk külföldre marhahúst, míg idén már az első négy hónapban 1150 tonnát sikerült exportálnunk belőle. (szí) A kvóta a termelés visszafogását eredményezheti Alacsony tejkvóta ÖSSZEFOGLALÓ A szlovákiai agrárter- | melók számára az EU csatlakozással kapcsolatos termelési ■■■■*■ kvóták meghatározásakor az 1997-1999 közötti időszak termelési szintjét vették alapul, s ennek alapján mintegy 300 millió literrel alacsonyabb szinttel számolnak a hazai termelők számára, mint amilyenre az utóbbi két-három évben beindult fejlesztések nyomán az ágazat termelési kapacitásai lehetőséget kínálnak. Az eddigi eredmények alapján ugyanis reális az esély, hogy a tejtermelők idén elérik az 1 milliárd literes termelési szintet. Az unióba való belépésünk után az általa javasolt 947 millió literes termelési kvóta érvényesítése az ágazati termelés mérsékelt visszafogását, csökkentését jelentené, amely a termelőket évente mintegy 3 milliárd korona értékű bevételtől fosztaná meg. A tárca vezetése ezért júniusban az EU illetékes biztosával való megbeszéléseken a javasolt tejkvóta emelését fogja indítványozni. Ismeretes ugyanis, hogy a szlovákiai fogyasztás szintje messze elmarad a nyugati országok átlagától. Nálunk jelenleg a tej és tejtermékek fogyasztási szintje 160-170 kg-os szinten mozog, az említett országokban csaknem eléri a 300 kg-ot, miközben az egészségügyi ajánlások éves szintje is 220 kg. (sz) A meg nem született vagy elpusztult borjú értékét semmi sem pótolhatja, a szaporulat fontos tényező A húsmarha értékmérői A szerző illusztrációs felvétele POMICHAL ISTVÁN A ' húsmarha ágazatra jel- f lemző, hogy a tehene- f két nem fejik, csak i azért tartják őket, wmmmmm hogy borjakat hozzanak a világra, és azokat szoptatással neveljék fel. Az ilyen hasznosítási módban csupán a választott botjú jelenti a hozamot, ami a tej- és kettős hasznosítású tehenek hozamához képest meglehetősen alacsony termelési értéket jelent. Ezért az ágazat költségérzékeny, ami azt jelenti, hogy nem bír el túl drága, jelentős beruházásokat és magas üzemeltetési költséggel járó technológiai megoldásokat. A húsmarhatartási tevékenység akkor folytatható eredményesen, ha a fajlagos költségek a választott borjú értékénél alacsonyabbak. Ezért fontos, hogy a húsmarhák elhelyezése, takarmányozása, szaporítása, gondozása, stb. elvből a lehető legolcsóbb megoldások alkalmazásával történjen. A húsmarhatartás technológiai folyamatai gyakorlatilag négy csoportra oszthatók: 1. Tehéntartás és boíjúnevelés 2. Növendéküsző-nevelés 3. Növendék- és tenyészbikafartás 4. Marhahizlalás Természetesen minden technológiai folyamatban más-más értékmérő tulajdoságot tekintünk fontosnak. Ugyanakkor olyan általános érvényű értékmérő tulajdonságokat is figyelembe veszünk, amelyek alapjában befolyásolják az egyes technológiai folyamatok eredményességét. Ilyenek pl. az egyes húsmarha- fajták jellegzetes genetikailag meghatározott tulajdonságai, amelyek alapjában befolyásolják a húsmarha ágazat sikerességét, ezért bizonyos tulajdonságok hangsúlyozott értékmérő szerephez jutnak: testsúly kifejlett korban, küllem (ex- terier), hasznos élettartam, testméretek (marmagasság, övméret, mellkasmélység, stb.) A tejtermelő állományokhoz viszonyítva a húsmarhatartás technológiai folyamatai közül leginkább a tehéntartás és borjúnevelés különbözik, ezért e kategória értékmérő tulajdonságait rendszeresen értékelni kell. A tehéntartás és borjúnevelés legjelentősebb értékmérői a szaporulat, a boijazások lefolyása, az ellési időszak, a borjúneveló képesség, a választási súly valamint a koraérés. A húsmarhatartás eredményességét leginkább a szaporulat, a reprodukciós teljesítmény határozza meg. A meg nem született vagy elpusztult borjú értékét ugyanis semmi sem pótolhatja. Ha a szaporulat csökken, ugyanolyan költség esetén kisebb lesz az értékesíthető választott borjak vagy hízómarhák száma, kevesebb növendék üsző áll rendelkezésre a selejtezett tehenek pótlására, illetve a tehénlétszám növelésére. Kedvezőtlen szaporulat esetén a húsmarhatartás pénzügyi szempontból általában nem eredményes. Kedvező esetben minden tehén évente borjazik, és az ellési időszak nem hosszabb 90 napnál. A húshasznú állományok tényleges szaporulati eredményének legjobb kifejezője a vemhesiílési, ellési, illetve szaporulati százalék, továbbá a született és a választott borjak aránya. Nagyobb létszámú tenyészetekben (állományszinten) a termékenység és a szaporaság állapotának jellemzésére a fertilitási százalékot, a termékenyítési indexet, a non return indexet és a produkti- vitási százalékot használhatjuk. Egy-egy tehén esetén a rendszeres fogamzás és botjazás a kedvező fertilitás legjobb mutatója. A borj ázások lefolyása, a könyű el- lés mind a tehenek újravem- hesítése, a borjak egészségi állapota, sikeres felnevelése, mind pedig munkaszervezési szempontból jelentős tulajdonság. Az ellések lefolyása a húsmarha állományokban akkor kedvező, ha a borjú emberi segítség nélkül jön a világra. Természetesen nem minden ellés lefolyása problémamentes, és soha nem tudhatjuk előre, hogy mikor várható komplikált (problematikus) ellés, ezért ellési időszakban mindig szemmel kell tartani a teheneket, hogy szükség esetén az állatok segítségére lehessünk. Nagyon fontos, hogy az ellés után az anya elfogadja borját - jól működjön a borjúnevelő készség. A borjú minél korábban szopjon: nem mindegy, hogy mikor és menyi föcstejet iszik meg. Az ellések- kor számolni kell az ikerellések lehetőségével is, főleg ha az átlagosnál kisebb borjú születik. A húsmarhaágazat sikere alapjában véve attól is függ, milyen eredményes a tehéntartás és a borjúnevelés. (folytatjuk) Idén a Galántai járás tejtermelői is bekapcsolódnak a tejtermelők versenyének második évfolyamába INSEMAS OPEN 2002 - az I. Q eredményei POMICHAL ISTVÁN - LENGYEL LAJOS Agrárkörkép idei januári számában közöltük a tejtermelői verseny előző évi eredményeinek értékelését, amely bizonyította, hogy az Insemas Open tejtermelői verseny mozgósította a térség tejtermelőinek rejtett tartalékait, s ennek eredményeként ugyanolyan körülmények és feltételek között mint eddig - csak a részletekre való nagyobb odafigyeléssel - valamennyiük teljesítménye növekedett. Az elért eredmények alapján a Galántai járás Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeri Kamarája is felvette a kapcsolatot a szervezőkkel, s 2002- ben az ő tejtermelő gazdaságaik is bekapcsolódnak a versenybe. Mint ismeretes az INSEMAS OPEN 2002 tejtermelői verseny január 1- től december 31-ig tart. Az elért eredményeket három kategóriában folyamatosan rangsoroljuk, és a részeredményeket negyedévenként közöljük. I. kategória: Napi tejeladás egy tehénre Az első negyedévi részeredmények alapján ismét izgalmas és szoros versenyre van kilátás. A 2001-es győztes búslaki tangazdaság úgy tűnik, újra mindent megtesz elsősége megőrzése érdekében és az első' negyedévben 1,53 literrel emelte a tavalyi év utolsó negyedében elért eredményét. így közte és a második helyezett között 2,69 1 a különbség. A tavalyi a harmadik helyezett albári B.M.P. LAND Kft. viszont nagy meglepetésre nem került fel a tizes listára. Tavalyi bravúrjukat megismételve a hetedik helyről azonnal a harmadikra került fel a dunaszerdahelyi COAGRO Rt., s a második és a harmadik helyezett közt csupán 0,68 liter a különbség. A TOP-10-es középmezőnye is nagyon kiegyensúlyozott, több esetben is 1 deciliternél is kisebb különbségek vannak a teljesítmények között. Ebben a kategóriában még minden nyitott. A TOP-10-es listán egyelőre még nem szereplő tejtermelőknek úgyszintén esélyük van az élmezőnybe kerülésre. A második negyedévben a májusi és a júniusi eredmények sokmindent megváltoztathatnak, hiszen a tejtermelés szempontjából ezek a legproduktívabb hónapok. Illusztrációs felvétel INSEMAS OPEN 2002 - Dunaszerdahely, (1. negyedévi részeredmények) I. kategória - „A KAMARA KUPA”, TOP-10: Napi tejeladás egy tehénre Rangsor Tejtermelő Liter tej 1 Skolské hospodárstvo s.r.o. Búslak 24,08 2 ISTRA - Maié Dvorníky s.r.o. 21,39 3 COAGRO a.s.Dunajsky Klatov 20,71 4 PD Modry Dunaj Samorín 18,87 5 MEDZIÖLIZIE a.s. Cii.Radvan 18,13 6 PD Lúc na Ostrove 18,03 7 PD Dolny Étál 17,91 8 MM+J, sro Dunajská Streda 17,82 9 PD vo Vrakúni 17,29 10 PPD Trhové Myto 16,26 A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt, Prievozski 14/A, P.O. Box 49, 820 06 Bratislava, tel.: 02/582 38 330
