Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-16 / 112. szám, csütörtök

Külföld Feladta magát Marties és Mrksics Belgrád/Hága. A Nemzet­közi Törvényszék két vádlott­ja, Milan Marties, a néhai Krajinai Szerb Köztársaság el­nöke és Mile Mrksics, a vu- kovári trojka három tisztjé­nek egyike tegnap Hágában önként feladta magát. Mar­ties ellen a vád: 1995-ben kétszer is parancsot adott Zágráb lövetésére. Mrksicset és két társát azzal vádolja a törvényszék, hogy háborús bűncselekményeket követtek el Vukovár ostroma idején: likvidálták a szerémségi vá­ros bevételekor, 1991 novem­berében a vukovári kórház 260 betegét. (MTI) Új amerikai parancsnok Washington. Az amerikai hadsereg az al-Kaida és a tálibok két nagy fegyverrak­tárát fedezte fel a hét végén. A Pentagon tegnap közölte: Héráiban és Orgunban öt T- 54-es harckocsit, 15 ezer ak­nagránátot, 800 ezer gép­fegyverlövedéket és 600 ezer rakétagránátot találtak. Ez az eddigi legnagyob fegyverlelet a hét hónapja tartó afganisz­táni háborúban. Bejelentet­ték, az afganisztáni hadmű­veletben részt vevő amerikai egységek új parancsnoka Dán McNeill, aki eddig az észak- karolinai 18. elit légihad­testet irányította. (MTI) Annan Cipruson közvetít Nicosia. Klavkosz Kleridesz ciprusi elnökkel és Rauf Denktassal, a török ciprióták vezetőjével is tárgyalt tegnap Nicosiában Kofi Atman. Az ENSZ főtitkára lendületet akar adni az 1974 óta meg­osztott sziget újraegyesítésé­re irányuló tárgyalásoknak, ugyanis a januárban felújított konzultációk megrekedtek. Ciprus megosztottsága az EU-bóvítés menetében is gon­dokat okozhat. (MTI) Annan személyében 1979 óta először jár ENSZ-főtitkár Cip­ruson (Képarchívum) Elengedik a menekülteket Tokió. Japán és Kína tegnap megállapodott arról, hogy a kínai hatóságok szabadon en­gedik azt az öt észak-koreai menekültet, akik a múlt hé­ten a senjangi japán konzulá­tusra próbáltak bejutni, hogy menedékjogot kéijenek. A menekülteket, akik között egy hároméves kislány is van, Dél-Koreába vagy az USA-ba küldik. Tokió korábban azt is követelte, hogy Peking kérjen bocsánatot az incidensért, amellyel megsértette a diplo­máciai testületek jogállásáról szóló nemzetközi egyez­ményt. Ugyanis a kínai rend­őrség a japán konzulátus te­rületére behatolva vette őri­zetbe az észak-koreaiakat. Kí­na azt állítja, hogy maga a konzulátus kérte a rendőrsé­get: távolítsa el a menedékké­rőket a diplomáciai képvise­letről, de a japán kormányta­gadta ezt. (MTI) ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 16. Előrehozott választások Hollandiában - kiszámíthatatlan folyamatok indultak el Pim Fortuyn meggyilkolása után a holland politikai mezőnyben Ellenzéki győzelem ÖSSZEFOGLALÓ Amszterdam/Brüsszel. Az ellenzé­ki Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) kapta a legtöbb szavazatot a tegnap tartott hollandiai választáso­kon, a múlt héten meggyilkolt Pim Fortuyn pártja pedig a Munkapárt­tal és a liberálisokkal azonos ered­ményt elérve holtversenyben a má­sodik legnagyobb parlamenti erővé vált. A szavazóhelyiségek 21 órai bezárása után a holland ANP hír- ügynökség és a közszolgálati televí­zió által közölt első becslések sze­rint a CDA a jelenlegi 29-ről 41-re növelte mandátumainak számát a 150 fős képviselőházban. A Pim Fortuyn listája (PFL), a Munkapárt (PvdA), valamint a liberális Nép­párt a Szabadságért és a Demokrá­ciáért (WD) pedig egyaránt 24-24 képviselői helyet szerzett. A becslé­sek azoknak a választópolgároknak a megkérdezésén alapultak, akik még 18 óra előtt leadták szavazatu­kat. A részvételi arány a szavazóhe­lyiségek bezárása előtt egy órával 74 százalékos volt, hajszállal maga­sabb, mint az 1998-as legutóbbi vá­lasztásokon. A PFL szereplése egé­szen pontosan megfelel a legutóbbi előrejelzéseknek, amelyek azt jósol­ták, hogy a párt a 2-4. legerősebb politikai erővé válhat. Beigazolód­tak az előzetes várakozások Wim Kok távozó miniszterelnök Munka­pártja esetében is, amely 21 mandá­tummal esett vissza, s ezzel a vá­lasztások legnagyobb vesztese lett. Visszaszorult a balközép Demokra­ták 66 párt is, amely a PvdA és a CDA mellett a kormányzó koalíció harmadik tagja: nyolc mandátumot Amszterdamban a helyi ökölvívó-iskolában is nyitottak tegnap szavazóhelyiséget. Mellesleg a háttal álló ne­hézsúlyú öklöző - egy szobor. (TASR/AP-felvétel) szerzett, hattal kevesebbet, mint a legutóbbi választásokon. A kisebb pártok közül a Zöld Balol­dal megőrizte eddigi 11 mandátu­mát, a szélsőbaloldali Szocialista Párt viszont megkétszerezte, 5-ről 10-re növelte képviselői helyeinek számát. A Leefbaar Nederland (Él­hető Hollandia), Pim Fortuyn ere­deti pártja, amely az év elején túlsá­gosan radikálisnak tartott kijelenté­sei miatt kizárta a politikust, mind­össze két mandátumra számíthat. Szakértők szerint kiszámíthatatlan folyamatok indultak el Fortuyn meggyilkolása után a holland politi­kai mezőnyben. Politológusok azt feltételezik, hogy a PFL rövidesen kisebb csoportokra esik szét, és az amúgy is különböző ideológiai ala­pon álló koalíciós pártok között ez­zel végképp felbomlik majd a szö­vetség. A tegnapi idő előtti választá­sok kiírására azért volt szükség, mert a munkapárti Wim Kok kor­mánya április közepén lemondott: felelősséget vállalt azért, hogy egy független jelentés szerint a holland politikai és katonai vezetés 1995- ben mulasztásokat követett el Bosz­niában a srebrenicai muzulmán enklávé - holland békefenntartókra bízott-védelmében, (m, ú) Pim Fortuyn Listája Amszterdam. Alig három hónapja hozta létre saját pártját a múlt hé­ten meggyilkolt politikus. Szigorúan véve nem is igazán tekinthető pártnak, hiszen nincsenek kiépített szervezetei, apparátusa és káde­rei,-és tagjai között alig akad olyan, aki említésre méltó politikai ta­pasztalatokkal rendelkezik. Van viszont 20 százalékosra becsült tá­mogatottsága, ami egy néhány hónapja létező párt esetében szinte hihetetlen arány. Hagyományos értelemben vett programja sincs, platformjának legmarkánsabb eleme a Fortuyn által képviselt beván- dorlás-ellenesség, valamint az establishment bevett hatalomgyakor­lási módszereinek a bírálata. Politikai sorsának alakulása szinte telje­sen nyitott. Egyes vélemények szerint személyhez kötődő párt lévén, vezetőjének meggyilkolása után hosszabb távon nem sok esélye van a fennmaradásra. Mások úgy vélik, hogy éppen ellenkezőleg, a me­rénylet csak még inkább megszilárdította támogató bázisát, (m) Történelmi fordulatként értékelik az új NATO-orosz tanács felállítását Görög-török akadály Reykjavik. Oroszország és az USA egyaránt érdekelt a partneri, építőjellegű és ki­számítható kapcsolatok ápo­lásában, a hidegháború utá­ni új világrend kialakításá­ban való együttműködésben. Erről folytatott eszmecserét Colin Powell amerikai és Igor Ivanov orosz külügymi­niszter. ÖSSZEFOGLALÓ Powell és Ivanov Reykjavikban, a NATO miniszteri ülése alkalmából tárgyalt, elsősorban a közelgő (má­jus 23-26.) orosz-amerikai csúcs előkészítéséről. Ivanov a megbe­szélést követő közös sajtóértekez­leten megerősítette, hogy lényegé­ben már megszületett a megállapo­dás a hadászati fegyverzet további csökkentéséről, amelyet a moszk­vai csúcson írnak alá az elnökök. Powell kijelentette: „Ma már barát­ként tekintünk Oroszországra, töb­bé nem vagyunk ellenségek, a hi­degháború véget ért.” Előzőleg, kedden az izlandi fővá­rosban a NATO és Oroszország külügyminisztereinek értekezle­tén megszületett az új NATO- orosz tanács végleges terve, amely arra hivatott, hogy történelmi for­dulatot hozzon a nyugati integrá­ció és Oroszország biztonsági együttműködésében. Az erről szó­ló dokumentumokat május 28-án írják alá a 19 NATO-ország állam és kormányfői, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök. Lord Robert­son NATO-főtitkár elmondta: megállapodtak Oroszországgal az együttműködés elveiben, a tanács működési szabályaiban és terve­zett témaköreiben. Az új testület­ben a húsz ország egyenjogú ala­pon működik együtt, olyan mó­don, hogy minden kérdésben az alapoktól kezdik a felfogások egyeztetését, a NATO-országok nem előre kialakított közös állás­ponttal ülnek le az asztalhoz, ahol egyébként a főtitkár fog egyedül elnökölni. Ez a munkamódszer még néhány hónappal ezelőtt is el­képzelhetetlen lett volna a NATO és Oroszország között. Nem sikerült viszont Reykjavíkban megoldást találni arra a görög­török ellentétre, amely immár évek óta akadályozza a NATO és az Európai Unió katonai együtt­működésének kielégítő rendezé­sét. Az EU képviseletében Josep Piqué, az elnökséget ellátó Spa­nyolország külügyminisztere elis­merte, hogy ha nem sikerül hama­rosan megoldást találni a görög­török ellentétre, akkor az EU ősz­szel aligha veheti át a macedóniai katonai missziót a NATO-tól. Hoz­zátette, hogy azért kellene lehető­leg a fél év végéig megoldani ezt az ellentétet, mert utána épp a vi­tában érdekelt egyik fél, Görögor­szág veszi át a közös védelmi és biztonsági politikában az elnök­lést, méghozzá 12 hónapra, mert a jövő fél évben az EU-ban elnöklő Dánia kivonta magát a közös kül­politikából. Piqué elmondta még, hogy számos elgondolás és javas­lat született már a görög fenntartá­sok kiküszöbölésére, Görögország azonban a törökökkel kötött különmegállapodás újratárgyalá­sát óhajtja, ezt viszont Ankara uta­sítja el. A probléma lényege, hogy önálló válságkezelő akcióihoz az EU igénybe akarja majd venni a NATO parancsnoki, katonai terve­ző és szállító kapacitásait, Török­ország azonban ehhez csak akkor hajlandó hozzájárulni, ha komoly, érdemi beleszólást kap az ilyen ak­ciók előkészítésébe. Amerikai és brit közvetítéssel létre is hoztak egy különmegállapodást, amely nagy beleszóláshoz juttatná Törö­kországot, ám ebbe viszont Athén nem hajlandó beletörődni. Eddig még minden áthidaló megoldási javaslatot elutasított. A probléma mélyén az a török félelem húzódik meg, hogy amíg az ország EU- felvétele a bizonytalan jövőben le­beg, az EU esetleg olyan válságke­zelő akcióra határozza el magát Törökország szomszédságában, amelybe a törököknek nem lenne beleszólásuk. (m, t) A volt amerikai elnök felkarolta az ellenzéket és bírálta a szocialista rendszert Carter reformokat sürget Kubában MTI-HlREK Havanna. A kubai szocialista rendszert bírálta és támogatásáról biztosította az ellenzék reformo­kat szorgalmazó népszavazási kez­deményezését Jimmy Carter volt amerikai elnök. Carter keddi, a ha­vannai egyetem aulájában mon­dott beszédét - példátlan módon, cenzúra nélkül - egyenesben köz­vetítette a szigetország hivatalos rádiója és tévéje, s a hallgatóság soraiban helyet foglalt Fidel Castro kubai államfő is. Carter emellett az amerikai törvényho­zást is sürgette, hogy oldja fel a Ku­ba ellen negyven évvel ezelőtt el­rendelt kereskedelmi embargót, továbbá az utazási korlátozásokat, hogy rendezni lehessen a kapcso­latokat a két hidegháborús ellenfél között. Eleget téve a kubai emig­ránsok és ellenzéki csoportok igé­nyeinek, támogatásáról biztosítot­ta az úgynevezett Varela-tervet is, amely népszavazást akar kikény­szeríteni Kubában az emberi sza­badságjogokról és a magángazda­ságokról. Carter hangsúlyozta: a kubai alkotmány lehetővé teszi a népszavazást a belső reformokról. Utalt arra, hogy az alkotmány ugyan szavatolja a szólás- és egye­sülési szabadságot, de más kubai törvények elzáiják ezeket a sza­badságokat azoktól, akik nem ér­tenek egyet a kormánnyal. Carter tegnap arra kérte a kubai kormányt, engedélyezze Mary Ro­binsonnak, az ENSZ emberi jogi fő­biztosának és a vöröskereszt képvi­selőinek, hogy felkeressék a kubai börtönöket, felmérjék az elítéltek helyzetét és a velük való bánásmó­dot, valamint megvizsgálják a meggyőződésük miatt bebörtön- zöttek problémáját. Az amerikai politikus szerint e látogatások „elő­segíthetik az igazságtalan bírála­tok egész sorának megcáfolását”. Jasszer Arafat új választásokat is kilátásba helyezett Palesztin reformok ÖSSZEFOGLALÓ Rámalláh/Jeruzsálem. Jasszer Arafat palesztin elnök tfegnap a pa­lesztin törvényhozók előtt elismer­te, hogy követett el hibákat s beje­lentette: felülvizsgálják a Palesztin Hatóság politikáját és átfogó refor­mokat ígért. A Palesztin Törvényhozási Tanács rámalláhi rendkívüli ülésén felszó­laló Arafat sürgette a minisztériu­mok, közigazgatás és a biztonsági szolgálat reformját és közölte, hogy az átalakítás lebonyolítására tervet terjeszt a törvényhozás elé. Megál­lapította, hogy a íegutóbbi izraeli tá­madások után szükség van a palesz­tin autonómia egészének felülvizs­gálatára. Most először ismerte el nyilvánosan, hogy követett el hibá­kat a független palesztin állam meg­teremtéséért vívott küzdelemben. Itt utalt azokra a bírálatokra, ame­lyek azért érték őt, hogy engedett az izraeli nyomásnak és beleegyezett palesztinok száműzetésébe. Leszö­gezte: a független palesztin állam megteremtése továbbra is stratégiai cél marad. Utalt arra, hogy új vá­lasztásokat kell tartani, sürgette ezek gyors előkészítését, a választás időpontjára azonban nem tett javas­latot. Nem beszélt arról sem, hogy új versenyfutás kezdődne a Palesz­tin Hatóság vezetéséért. Arafat mintegy negyvenperces beszéde a Katasztrófa napján, az 1948-as pa­lesztin felkelés évfordulóján hang­zott el. A palesztin elnököt eddig is bíráló képviselők fenntartásaikat hangoztatták az ülésen, és emlékez­tettek arra, hogy Arafat már koráb­ban is tett hasonló ígéreteket. Ariel Sáron izraeli miniszterelnök szóvi­vője kijelentette: Arafat nem mon­dott semmi újat, „Ahogyan a Holt­tenger továbbra is Holt-tenger ma­rad, Arafat is ugyanaz, mint régen.“ Egyébként a várva várt Arafat- beszéd előtt, kedden este Sáron a knesszetben kizárta annak lehető­ségét, hogy béketárgyalásokat kezd­jenek a Palesztin Hatóság megrefor­málása előtt. „Izrael két feltétellel hajlandó politikai tárgyalást kezde­ni (a palesztinokkal): teljesen fel­számolják a terrorizmust, az erősza­kos cselekményeket és a terrorcse­lekményekre való felbujtást, vala­mint minden területen és teljes át­láthatósággal alapos reformot haj­tanak végre a Palesztin Hatóságnál. Csak abban az esetben vagyunk haj­landók átmeneti részmegállapodá­sok után tárgyalni a végleges békemegállapodásról, ha e két felté­tel teljesül.” Sáron sikeresnek ne­vezte az izraeli haderőnek a Jordán folyó nyugati partvidékén végrehaj­tott általános támadását, de hozzá­fűzte: még nem ért véget a hadsereg azt célzó küldetése, hogy kigyomlál­ja a palesztin terrorizmust. Hatósági vizsgálat a cseh tévé vezérigazgatója ellen Botrányba keveredett KOKES JÁNOS Prága. Jirí Balvín, a Cseh Televízió vezérigazgatója botrányba kevere­dett. A prágai rendőrség a napok­ban vizsgálatot indított ellene, mert felmerült az a gyanú, hogy tavaly nyáron egy kétes üzlet kapcsán ko­moly pénzhez jutott. Úgy vett meg egy közvetítő kocsit a Ceská ne- závislá televizní spolecnosttól, amely korábban a Nova szolgáltatá­sait biztosította, hogy megsértette az érvényben lévő előírásokat. A 60 millió koronás vételárat állítólag szándékosan nem fizettette ki idő­ben, s ezért a CNTS 2,5 mülió koro­nás büntetést szabott ki a Cseh Te­levízióra. Ez a pénz aztán Balvín zsebébe vándorolt. Vít Novotny, a televízió időközben menesztett mű­szaki igazgatója kijelentette: Balvín már a versenypályázatot is úgy írta ki, hogy azt egyedül a CNTS tudta teljesíteni. Balvín, aki korábban két évig maga is dolgozott a CNTS-ben, tagadja a vádakat. A közszolgálati tévében egyébként jelenleg is ko­moly feszültségek vannak, bár a helyzet a 2000/2001 fordulóján le­zajlott „forradalomhoz“ viszonyítva sokkal nyugodtabb. A jelenlegi szerkesztők és az új hírigazgató kö­zött ismét feszült a viszony, mert a felek eltérően képzelik el a tájékoz­tatást. A bérek miatt még sztrájkkal is fenyegetőztek, de április végén aláírták az idei kollektív szerződést, ami egy időre megnyugtatta a ke­délyeket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents