Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-16 / 112. szám, csütörtök
J SZÓ 2002. MÁJUS 16. Gazdaság és fogyasztók ^ Jött a Kelet-Közép-Európába áramló tőke nagysága. A visegrádi négyek gazdasága dinamikusan gyarapodott rérségünk tavaly jól teljesített Az autógyártás régiónk húzóágazatává nőtte ki magát (Képarchívum) ondon. Meglepően ellenállnak bizonyultak a közép- s kelet-európai országok a avalyi világgazdasági lassu- issal szemben - írja legfris- ebb jelentésében a londoni zékhelyű Európai Újjáépíté- i és Fejlesztési Bank EBRD). A növekedés Szlo- ákiában várhatóan az idén 5 lendületes marad. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ . rendszerváltás kezdete óta a má- adik legjobb évét zárta tavaly a övekedés szempontjából a közép- s kelet-európai térség gazdasága. 1 4,3 százalékos növekedési ütem 001-ben mindössze 1,2 százalék- onttal maradt el a megelőző év zintjétől, miközben a világgazda- ág egészének 2,5 százalékos ővülése 1993 óta nem tapasztalt issulást jelzett. iZ EBRD szerint ráadásul a közép- urópai és a balti térség növekedési lemének mérséklődése egyedül engyelország számlájára írható, hol a ráta 4-ről 1,1 százalékra esett. Az idén Magyarországon 4 százalékos GDP-bővülésre lehet számítani - vélik a londoni elemzők. Az ázsiai és latin-amerikai feltörekvő piacokkal ellentétben a közép- és kelet-európai országokban jelentősen nagyobb mértékű volt a nettó magántőkebeáramlás 2001-ben, mint 2000- ben - emeli ki az EBRD, hozzátéve: a külföldi befektetők szemében a fő vonzerőt az uniós csatlakozás javuló kilátásai jelentették. A tanulmány kiemeli, hogy nem teljesültek azok a várakozások, amelyek szerint az EU növekedési ütemének csökkenése közel azonos mértékben visszavetné a régió teljesítményét. Ennek hátterében az EBRD szakértői az erős belföldi fogyasztói és beruházási keresletet, valamint részben a jelentős mértékű külföldi működótőke-be- áramlás által hajtott termelékenységjavulást látják. Az EBRD 2002- re a térség egészét tekintve az előző évinél alacsonyabb, 3,3 százalékos növekedési ütemet jósol. Előrejelzése szerint azonban az átlag jelentős mértékű különbségeket fed majd: a közép-európai és a balti országok várhatóan képesek lesznek a magasabb ráták fenntartására. Lengyelország, ha lassan is, de kikászálódhat jelenlegi nehézségeiből, míg másutt a bank 3-5 százalékos bővülésre számít. Az EBRD elemzői rámutatnak, hogy bár a külföldi magántőke legnagyobb része még mindig a középeurópai és a balti országokba irányul, a térségen belül a tavalyi évhez képest növelte részesedését a délkelet-európai régió és a szovjet utódállamok. A működő tőkét tekintve az összességében 26,7 milliárd dolláros nettó beáramlás kétharmada irányult a közép-európai és a balti országokba. A szűkebb régión belül a külföldi működő tőke 60 százalékát tavaly Cseh-, Magyar- , Lengyelország és Szlovákia vette föl, elsősorban a nagyszabású privatizációs ügyletek révén. A jelentés Szlovákiát emeli ki, mint ahol a magánosítás felgyorsulása nyomán a legjelentősebb emelkedés volt megfigyelhető a működőtőke-beáramlás terén, ami tavaly elérte a kétmilliárd dollárt. Az EBRD megemlíti egyúttal, hogy Magyarország zöldmezős beruházások formájában is számottevő mértékben jutott külföldi működő tőkéhez. A tanulmány hangsúlyozza azonban, hogy az egy főre jutó magántőke-beáramlás a közép- és kelet-európai térségben még mindig alatta marad a fejlődés hasonló szakaszában lévő országok szintjének. Ennek legfőbb okaként a jelentés a kedvezőtlen befektetési környezetet említi. (V-g) Régiónk várható gazdasági növekedése London. A visegrádi négyek közül az idén és 2003-ban a leggyorsabb gazdasági növekedést Magyarország könyvelheti el, 2002- ben a GDP 4,2%-kal, 2003-ban pedig 4,5%-kal gyarapodik - állítja a brit Euromoney gazdasági szaklap. A térség második leggyorsabban növekvő országa Csehország, a lap prognózisa szerint 2002-ben a bruttó hazai összterméke 3,5%-kal, 2003-ban pedig 3,9%-kal nő. A sorban a harmadik Szlovákia, amely az idén 2,8 százalékos, jövőre pedig 3,7%-os növekedéssel számolhat. A sereghajtó Lengyelország, amely 2002-ben és 2003-ban egyaránt 2,5%-os GDP-'növekedés elé néz. (s) \ Siemens Szlovákiában Fokozott szerepvállalás ’ozsony. A Szlovákia területén Ippen 100 éve tevékenykedő né- net Siemens (1902-ben Pozsony :özvilágítását építette ki) 1989 óta smét intenzívvé tette itteni jelenétét. A legnagyobb projektumok ;özött szerepel a Jaslovské Bohu- lice-i és a mohi atomerőmű építőében és korszerűsítésében vállalt zerepvállalás - mondta tegnapi ajtótájékoztatóján Peter Kollárik, i Siemens itteni vezérigazgatója. L vállalat napjainkban 14 céget izemeltet Szlovákiában, ezek komi a legjelentősebb a nagymihályi 5SH Drives and Pumps, a Siemens Automotive, a nyitrai VW Elektric- cé Systémy és az érsekújvári Os- am. A 14 cégben összesen több nint 8900 főt alkalmaznak, 2001- ien az összesített forgalmuk 15,9 nilliárd koronára rúgott, s termé- ceik háromnegyedét exportálták. A Siemens 2002-ben az edőháti 'Záhorie) ipari parkban tervez elentősebb befektetést, (szí) ügyfeleikkel a vállalkozásukkal jaro rizikókat, hiszen Smetana is elismerte, hogy minden befektetésben megvan a rizikó, a különbség csak a rizikó mértékében van. Az IaD így például, a legrégibb szlovákiai betétkezelőként, jelenleg három alapján keresztül nyújtja szolgáltatásait, amelyek többek között a kockázat mértékében is különböznek egymástól. A konzervatív, biztos befektetésekre vágyó ügyfeleknek a Slnko alapot ajánlják, amely valamivel magasabb kamatokat kínál, mint a bankok. Az elmúlt egy évben az éves kamat 7,23%-os volt. A pénzt biztonságos állampapírokba és fizetőképes társaságok papijaiba fektetik. Az Optimal alap kötvényekbe és részvényekbe is fektet, így nagyobb a rizikó, ám magasabb a megtérülés is. A legnagyobb rizikóval a Kapital alap dolgozik, amely kizárólag részvényekbe fektet. Szolgáltatásaik ugyanakkor bárki számára hozzáférhetők, hiszen a minimális betét csak 1500 korona, (mi) Mezőgazdasági törvények A csatlakozás feltétele Pozsony. Ahhoz, hogy Szlovákia felvételt nyerhessen az Európai Unióba, át kell vennie néhány, az Európai Unióban érvényes mezőgazdasági jogszabályt. A szlovák törvényhozás tegnap négy ilyen agrártörvényt továbbított második olvasatba. További megtárgyalásra kerül tehát az állategészségügyi ellátásról szóló törvény, amely honosít néhány uniós állategészségügyi követelményt. Hasonlóan szavaztak a képviselők a telekrendezési törvénytervezetről, az ökológiai mezőgazdaságról és bioélelmiszerekről, valamint a fajtákról és vetőmagokról szóló előterjesztésről is. Az utóbbi kitér a fajtaregisztrációval és -kísérletekkel kapcsolatos jogokra és követelményekre. Zöldet kapott a szőlészetről és borászatról szóló előterjesztés is. Ez utóbbi többek között pontosítja a minőségi borok előállításával kapcsolatos feltételeket, (t, ú) ^ Magyar Koalíció Pártja azon kevés párt közé tartozik, amely még nem reagált a vidékfejlesztési politika téziseire Központi szervezet kellene a vidék fejlesztéséhez TUBA LAJOS Pozsony. A vidéken élők maguk is lennének a jobb életkörülményeik megteremtéséért, csak ebben egy kis segítséget igényelnének - vallja a Vidék Parlamentje (VIPA), amely néhány hónapja az ezzel kapcsolatos politikai tézisekkel szólította meg a parlamenti bejutási esélyekkel rendelkező pártokat. Ezekben felhívták a figyelmet, hogy az eddigi, ágazatilag szervezett vidékfejlesztési politika nem járt sikerrel, ezért egy vidékfejlesztési központi államigazgatási szerv létrehozását javasolták. Ez biztosíthatná a diverzifikált fejlesztés feltételeit, illetve összehangolná a hazai rendszert az uniós gyakorlattal. A VIPA nagyon fontosnak tartja, hogy állami szinten a vidékfejlesztés ne csak a mezőgazdaság támogatásából álljon, hanem vegye figyelembe, hogy a vidéki élet ennél sokkal sokrétűbb. De a mezőgazdaságon belül is szükséges, hogy a nagyüzemek mellett a családi gazdaságok is megfelelő támogatáshoz jussanak. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vidéki esélyek növeléséhez elengedhetetlen az oktatás, az emberek tudásáA vidékfejlesztés ne csak a mezőgazdaság támogatásából álljon. nak növelése, ületve a támogatások megszerzéséhez szükséges fejlesztési tervek, programok kidolgozására való felkészítés. A tézisek közt összegeket tartalmazó konkrét követelések is megtalálhatóak. Eszerint a következő kormány évente legalább 500 millió koronás keretet biztosíthatna a vidéki gazdaság fejlesztésére, az infrastruktúra építésére és a kulturális örökség megőrzésére. Ezenkívül pedig az Európai Unióban egyre nagyobb támogatottságot szerző, az emberi kapacitás és a különböző intézmények összefogására alapuló ún. INPARD-prog- ram támogatására 250 millió koronás állami hozzájárulást kérnek. Végezetül pedig felhívták a figyelmet, hogy a vidékfejlesztés alapanyagaként szolgáló Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet ideje lenne átdolgozni, hogy valóban partneri együttműködéssel és a szubszidiaritás (a döntéshozatal lejjebb vitele, vagyis a problémákról azon a szinten döntsenek, amely szinten az adott kérdés már megoldható) elvének figyelembe vételével készülő programdokumentummá váljon. Amint azt Vlasta Körnerová lapunknak elmondta, a megszólíÉvi 500 millió koronás keret kellene a vidéki gazdaság fejlesztésére. tott politikai pártok nagy része reagált a felkérésre. A témában eddig a Demokrata Párttal, a Polgári Konzervatív Párttal, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal, a Smerrel és az ANO-val tárgyaltak és hamarosan hasonlóra kerül sor a Szlovák Nemzeti Párttal is. Kérdésünkre azt is elmondta, hogy a Magyar Koalíció Pártjától eddig semmiféle visszajelzést nem kaptak. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A magánosítás segített a cégeken Pozsony. Az állami költségvetés és a külkereskedelem hiányának tavalyi növekedése ellenére a hazai cégek többsége pozitív gazdasági eredményeket tudhat maga mögött, ami elsősorban a vállalati szféra szerkezetváltásnak és magánosításnak köszönhető - áll a gazdasági tárca legfrissebb gazdasági elemzésében. Szerintük ez is hozzájárult a bruttó hazai termék 3,3%-os növekedéséhez. Elismerték ugyanakkor, hogy a foglalkoztatottság tavaly csak 1 százalékkal, 2,12 millióra nőtt. A gazdasági tárca szerint azonban a jövőben a vállalkozói szféra növekedése optimizmusra ad okot a foglalkoztatottsággal kapcsolatban is. (SITA) Tavaly több fegyvert gyártottunk Pozsony. A szlovák fegyvergyárak termelése tavaly 30%- kal nőve, elérte az 1,894 milliárd koronát. Az 1574 alkalmazottat foglalkoztató ágazat termelésének 69 százaléka a külföldi piacokon talált gazdára. A fegyveriparban működő 66 szlovák cég 52 országgal kereskedett. Fegyverek behozatalára 117 cég szakosodott. Ezek tavaly a világ 34 országából 1,287 milliárd korona értékű fegyvert importáltak. (SITA) A pilzeni Stock Szlovákiában gyárt Prága. A legnagyobb cseh alkoholgyártó, a pilzeni Stock szlovákiai leányvállalat megalapításáról döntött. A cég a jövőben épp a Stock Slovensko vállalaton keresztül szeretné bonyolítani a külföldi eladásait, hiszen számukra Szlovákia a legfontosabb külföldi felvevőpiac. Tavaly 1,26 millió liternyi alkoholt hoztak be az országba, ami 21 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezzel jelenleg a szlovák piac ötödé az övék. (SITA) Nyereséges befektető kopogtat Frankfurt. A német RWE AG - amely a legjobb úton van afelé, hogy a Kelet-szlovákiai Áram- szolgáltató Rt. tulajdonosává váljon - első negyedéves profitját 11 százalékkal növelte a tavalyi év azonos időszakához képest, köszönhetően az elektromos üzletág 50%-os gyarapodásának. A vállalat nettó bevétele a korábbi 635 millió euróhoz képest most 693 millió euró volt, ami értékpapíronként 11 centtel nagyobb hasznot jelent. Az elemzők csak 624 milliós nyereséget jeleztek előre. Az RWE és a rivális E.ON AG csökkentette költségeit, a nem energiával kapcsolatos egységeit eladta és több sikeres egyesülést hajtott végre, hogy bővítse forgalmát. (SITA) Első negyedéves esés a Slovnaftnál Pozsony. Csökkent a Slovnaft első negyedéves nyeresége. Míg a tavalyi év első három hónapját 616 millió koronás nettó profittal zárta, tavaly ez még 768 millió korona volt. Az adózás előtti nyeresége a tavalyi évhez képest több mint a felével, 1,195 milliárd koronára csökkent. A cég vezetése a visszaesést a kedveződen piaci folyamatoknak és az alacsony üzem- anyagáraknak tulajdonítja. Ellenkezőleg pozitív változásokat hoztak a magyar befektető, a MÓL által végrehajtott változások. A Slovnaft 2005-ig évente az alkalmazottak 5-7 százalékától szeretne megválni. Az olajfinomítóban tavaly 22 287 korona volt az ádagfizetés. (SITA) Danubius: milliárdos vesztesége volt Budapest. A magyar Danubius Rt. szállodalánc az idén az első negyedévben 1,098 milliárd forint adózás előtti veszteséget könyvelt el, szemben az egy évvel korábbi 1,076 milliárd forintos veszteséggel. A nemzetközi számviteli elvek alapján készített gyorsjelentés szerint a Danubius bevételei 5,51 milliárd forintot tettek ki 2002 január-márciusban. A Danubius az első negyedévi eredményeket az előre jelzettnél sokkal nehezebb gazdálkodási feltételekkel magyarázta: egyrészt a vártnál erősebb volt a budapesti konkurencia, illetve a városi szállodák közötti árverseny, másrészt a tengerentúli turizmus lassabban élénkült. A magyar cég cseh érdekeltségén keresztül az elmúlt hetekben vásárolta meg a pöstyéni gyógyfürdőt. (HK) Az OTP Bank nagyobb nyeresége Budapest. Az OTP Bank Rt. az első negyedévben 13,062 milliárd forint adózott eredményt ért el, ami 16,6%-kal több a műit év azonos időszakának adatánál. A bankcsoport mérlegfőösszege 2002. március 31-én 2364,03 milliárd forint volt, ez 12,5%-kal több az egy évvel korábbi adatnál. Az OTP csoport nettó kamatbevétele az első negyedévben 6,4%-kal 27,617 milliárd forintra emelkedett. Az OTP-kon- szern nem kamatjellegű bevételei az idén az első negyedév végén 29,581 milliárd forintot tettek ki. Magyarország legnagyobb bankja április óta a szlovákiai IRB többségi tulajdonosa, (m) A magyar Mól javított a pozícióin Budapest. A Mol-csoport 10,2 milliárd forint nettó eredményt ért el az idei első negyedévben az egy évvel korábbi 12,1 milliárd forintos veszteség után. A nyereség annak köszönhető, hogy a vállalat gázüzletági vesztesége jelentősen mérséklődött: az egy évvel korábbi 41,4 milli- árdról az idei első negyedév végére 6,7 milliárd forintra csökkent. A Mol-csoport bevételei 6%-kal, 292,4 milliárd forintra csökkentek. A leányvállalatok az első negyedévet 1,1 milliárd forintos nyereséggel zárták, ami gyakorlatilag a pozsonyi Slov- naftnak köszönhető. A Mól saját tőkéje 4%-kal 373,55 milliárd forintra emelkedett. Idén nem kell százmilliárd forintos nagyságrendű veszteségre számítani a gázüzletágban - mondta Mo- sonyi György, a társaság vezérigazgatója. (m) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. május 16-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,581 Lengyel zloty 11,604 Angol font 68,302 Magyar forint (100) 17,451 Cseh korona 1,402 Svéd korona 4,628 Dán korona 5,727 Szlovén tollár (100) 18,903 Japán ien (100) 36,797 Svájci frank 29,262 Kanadai dollár 30,255 USA-dollár 47,165 Magasabb kamatot adnak a betétkezelő társaságok Biztonságos a befektetés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákia lakosságának többsége megtakarításainak nagy részét továbbra is a hazai bankokra bízza. Míg a fejlett nyugati országokban a megtakarítások kevesebb mint 50%-a irányul a bankokba, Szlovákiában ez a 90%-ot is meghaladja. Pavel Smetana, az Inves- ticná a Dőchodková (IaD) betétkezelő társaság igazgatótanácsi elnöke szerint azonban az elkövetkező időszakban a pénzintézetek által kínált kamatok folyamatos csökkenésére számíthatunk, ami - a nyugdíj- reform beindításával együtt - jelentős hatással lesz a hazai megtakarításokra is. Smetana szerint a lakosság nagy része még mindig összekeveri az állami engedéllyel és állami felügyelet mellett működő betétkezelő társaságokat a nemrég tönkrement pénzügyi szolgáltatókkal, amelyek tevékenységét az állam képtelen volt ellenőrizni. Velük szemben az IaD és a többi betétkezelő társaság is pontosan ismerteti
