Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-11 / 108. szám, szombat

10 Családi Kör ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 11.- ■(MINDENNAPI KENYERÜNK „Fölment a mennybe..." ÉDES ÁRPÁD Ige: „Ha bűneink ellenünk szól­nák is, a te nevedre tekintettel bánj velünk, Uram!... Miért len­nél olyan az országban, mint egy jövevény, aki vándorként csak éjjelre tér be? ... Hiszen te közöttünk vagy, Uram, rólad ne­veznek bennünket: ne hagyj el minket!” (Jeremiás pr. 14, 7-9) Áldozócsütörtök ünnepe meg- búvik a Jézus földi életére utaló ünnepeink sorában. Sokan tán nem is tudjuk, mi rejlik mögöt­te. Vagy talán azért lett mosto­ha, mert a búcsúzással, az elvá­lással azonosítjuk. Arra emlé­keztet, hogy Jézus föl­vitetett a mennybe, és már nem látható, ...a csoda három napja el­múlt, s több szenzációs hírrel vele kapcsolat­ban nem tudósítanak a tömegtájékoztató esz­közök. Nevét elhelyez­zük a lexikonok ki­emelt vagy apró betűs címszavai közé, s ezzel részünkről lezártnak tekinthető a dolog. Mit is foglalkoznánk egy majd kétezer éves esemény­nyel, mikor napjaink történései fölött is van mit rágódnunk és siránkoznunk. Hasonlóan lehetett ezzel az Ószövetség népe is, s a rejtőzkö­dő, rrfegfoghatatlan Isten lassan kiszorult hétköznapjaikból. Jere­miás próféta így kesereg: „Miért lennél olyan az országban, mint egy jövevény, aki vándorként csak éjjelre tér be?” Müyen fur­csa. Az a nép, aki Istentől aján­dékként kapta a tejjel és mézzel folyó Kánaánt, most korlátlan birtokosként viselkedik, az aján­dékadó pedig megtűrt jövevény, akit ha akar, vagy éppen szüksé­ge van rá, befogad, de ha neki úgy tetszik, hát kint rekeszt. A vendég klasszikus példája ez, aki a gazdát veri ki a házból. Sőt már a házirendet is a saját szája íze szerint alakítja. A peremre szorí­tott Isten helyére pedig más, ide­gen isteneket ültet, vagy maga ül fel. Pedig Izrael népe nevében hordozta Istenhez tartozását, hi­szen a neve azt jelenti: az Úr har­cosa, Isten harcol érte. De a név már többé nem kötelez, megüre­sedik, és tartalmát veszti. A pró­féta ezt tudatosítja, és emiatt bánkódik. Tudja, hogy az ilyen vi­selkedésre nincs mentség, jóvá nem tehető. Egyetlen reménysé­ge az Isten irgalma. Tudja, hogy a hűtlenség, a bűn a nép ellen ta­núskodik, de mégis így szól: „a te nevedre tekintettel bánj velünk Uram.” A bűn, a gőg miatt pe­remre került Isten a bűnbánat­ban nyeri vissza az őt megillető helyet. Mert a becsapott és cser­ben hagyott gazdához csak így közeledhetünk. Talán sokan kérdik, hogy mi ér­telme van még ma annak, hogy foglalkozzunk egy ilyen régi tör­ténettel? Szeretnék ezért rámu­tatni néhány hasonlóságra, sőt egybeesésre. Mennyi minden van az életünkben, amit készen, ajándékként kapunk, amiért semmit sem tettünk? Kezdve az élettől az egészségen át a rokoni kapcsolatainkig; földünktől szű­kítve a kört népünk, szülőföl­dünk, otthonunk felé. Most biz­tosan úgy érezzük, hogy azért mi is teszünk valamit ezekért. De vajon érdem-e az, ha egészsé­günkre vigyázunk? Nem a legtermészete­sebb dolognak, sőt ele­mi érdekünknek kelle- ne-e lennie? Ezzel szemben milyen gyak­ran tudatosan romboló életmódot folytatunk! És ha elromlott az egészségünk, az Iste­nen kérjük számon. A gyermek milyen gyak­ran elhagyható nyűg, és nem ajándék! A szülőre pedig úgy te­kintünk, aki mindenben csak korlátoz, s nem vesszük észre benne a féltést. Nemzetiségünket és nyelvünket is cserélgetjük, mint a ruhát, pedig az olyan, mint a bőrünk - csak a kígyók ve­tik le. Földünkkel is úgy bánunk, ahogy akarunk, s végül nemcsak az illegális szeméderakatok bánt­ják szemünket, hanem a legáli­sak is a nyakunkba dőlnek, s szennyezett vizeink lassan a pa­lackozókon is túljutnak. Pedig egy indián közmondás szerint „a földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk köl­csön.” S tegyük hozzá, hogy aki mindezt örökségül, ajándékként ránk hagyta, a Teremtő az. Mi­lyen sokszor érezheti magát a vi­lágban kizárt vándornak. A keresztyén vagy keresztény szavunk nem a keresztből, nem is a keresztelésből származik, hanem Krisztus nevére vezethe­tő vissza. Az Ő nevéről nevezte­tünk így. Müyen jó, hogy mi is kérhetjük: az Ő nevére tekintet; tel bánj velünk, Uram! S hogy Ő a mennybe ment, az nem cser- benhagyás, hanem hitvallásunk szerint Ő a mennyben Közben­járónk, azokat, akik benne hittel megmaradnak, magához veszi, most a jelenben pedig Szendéi­két küldi el, és így magához kapcsol minket. Most már csak azt kell megpróbálnom, hogy _ csupán vándor és jövevény-e Ő az életemben, vagy ennél több, sokkal több! A szerző református lelkész A baba az anya minden rezdülését érzékeli, rá is gyógyítóan hat, ha az anyát kényeztetik, és ha lazítani tud Csodás anyai örömök előtt dúl, hogy rugdossa, püföli az egyes dombocskákat, játszadozik a szövet rugalmasságával. Ami­kor az anya nyugalomban van, akkor szinte kitapogatja az egyes bedomborodó részleteket, saját testrészeit vagy a köldökzsinórt. Ha az orvos magzatvízvétel céljá­ból tűvel a méhüregbe hatol, ak­kor a baba az ultrahangon követ­hető módon a tér másik felébe húzódik, bár fájdalomérzete és -élménye csak a 23. héttől kezdődően van. Persze, a pozitív tapintási élményei is jelentősek: az anya játékos simítását, az apa nem játékos tapintását jól meg tudja különböztetni, akár vála­szol is ezekre a megkeresésekre egy rúgással vagy cicás dör­gölőzéssel. Mit lát a baba? Az anyaméhen belül sem tudják a babák hosszabb ideig nyitva tartani a szemüket, mint ahogyan víz alatt mi sem tudjuk vég nélkül. Ha ébren van is, többnyire óvja a szemét és csukva tartja, ami nem jelenti azt, hogy látóképessége nem fejlődik. A fényt a magzat mégis érzékeli. Ha az anya hasán át egy fényforrást irányítanak rá, akkor érdeklődéssel a fény felé fordul. A 22. héttől kezdődően a pupülák is reagálnak a fényre. A szemmozgások szinkron­ban vannak akkor is, ha a szemhéj csukott. A külső fénynek csupán egy százaléka jut át a méhen, de már ez a kevés is közvetíti a színe­ket. Ennek következtében a babák felismerik a vöröses tónust, ami magyarázhatja a születés utáni vonzódásukat a vöröshöz. (T. J.) A fül már a 20. terhességi hét tá­jékán teljesen el­látja feladatát, vagyis a baba hall mindent, ami a környezetében történik. Hallja például az anya szívműködését, a szülők hangját, melyet a születés után meg is ismer. Hall minden han­got és zajt, ami kí­vül történik. Egy száztíz decibeles A terhesség máso­dik harmadától kezdődően a baba felismeri az őt kö­rülvevő szövetek állagát. Még elég hely áll rendelke­zésére, hogy mo­zogjon, lökdösőd­jön, akár forgáso­kat végezzen. Egy- egy mozdulat vé­gén nekiütődik a méhfalnak, és ér­zékeli keménysé­gét vagy épp pu­haságát. Előfor­Mit hall a baba? diszkó erősségű hangból 90 bejut a gyermekhez is, és igen erősnek találja: összeráncolja kis homlo­kát és rángatózik a szeme. Az ajtó becsapódására, vagy kiabálásra összerezzen. Szü­letés után is felis­meri a klasszikus zenét, melyet az anyja hallgatott, és a mesét, me­lyet az anyja neki mesélt, vagy a dalt, amelyet éne­kelt. Mit érez a baba? ÉLETÜNK A l nyanyelvünkben leg- | inkább elterjedt a ter­hesség szó, melynek jelentésével egybe- mmmmm eső, bár ellenkező ér­zésekkel átszőtt kife­jezés a gyermekáldás és a váran­dósság. A baba várását a legtöbb nő nem kívánja elkerülni, még­sem mindegy, hogy ez az állapot terheket jelent-e, vagy örömteli megpróbáltatásokat, melyeket rutinosan meg tud oldani. A baba az anya minden rezdülé­sét érzékeli már a korai terhesség időszakában, s ez mint sejtemlé­kezés megmarad későbbi életsza­kaszára. Különösen nagy a je­lentősége az el nem fogadás, a ki- vetettség érzésének. A babára is gyógyítóan hat, ha az anyát ké­nyeztetik, és lazítani tud. Mit ízlel a baba? Az anyaméhben a baba 20 hetes korában tízszer annyi ízérző idegvégződéssel rendelkezik, mint megszületése után. De va­jon mit képes érzékelni az anya­méhen belül, ahol a magzatvíz az egyetlen, melynek ízét kipróbál­hatja? A legújabb kutatások sze­rint a magzatvíz nagyon erősen változtatja ízkarakterét az anya épp aktuális étkezése szerint. Ha fokhagymát fogyasztott, akkor a magzatvíz is fokhagymaaromás­sá, ha édességet, akkor édeské­sebbé válik. A bonni egyetem kutatói olyan magzatok esetében, amikor az anya idő előtt elveszítette a mag­zatvizét, tiszta infúziós folyadé­kot pótoltak a baba környezeté­be, melyben újra vidáman moz­gott. Szervei normális fejlődésé­hez ugyanakkor az is fontos, hogy igyon. A ba­ba a tiszta infúzi­ós vizet nem itta. Ezek után az or­vosok cukrot is tettek a mestersé­ges magzatvízbe, ámit a bébi nagy lelkesedéssel iszogatott. NEM CSAK IGÉVEL ÉL AZ EMBER A fiatalság varázsétkei MEGSZÍVLELENDŐ Ha körülnézünk, mit látunk mos­tanában? Azt, hogy a negyven kö­rüli nők egyre csinosabbak. Szinte hihetetlen, hiszen néhány generá­cióval ezelőtt ebben a korban a nők már maguk mögött tudták az életüket, s nem számítottak más­nak, mint jóságos, öreg nagyma­máknak. Manapság viszont a negyvenes nők komoly konkuren­ciát jelentenek a fiatalabbaknak. Ehhez persze tisztában kell lenni­ük azzal is, hogy kicsit többet kell tenniük önmagukért. Aki nem él aktív életet, nem sportol, nem ápolja a testét, az könnyen szem­besülhet a következményekkel. El­veszti mozgékonyságát, az ízületei berozsdásodnak, petyhüdt és rán­cos lesz a bőre, és nem győz a be­tegségeire panaszkodni. Ezzel szemben azok a nők, akik tu­datosan irányítják életüket, hall­gatnak testük kérő szavára, és né­hány dolgot megszívlelnek, negy­venévesen is frissek és fiatalok ma­radnak. így aztán még hatvanéve­sen is negyvennek érzik majd ma­gukat. A forma megőrzéséhez a táplálkozás is nagyban hozzájárul, íme a fiatalság tíz legbiztosabb va­rázsszere: 1. Búzacsíraolaj Ez a növényi olaj rengeteg E-vita- mint tartalmaz, mely egyaránt jót tesz a bőrnek, a szívnek és a vérke­ringésnek. 2. Banán Az egészség leghűségesebb őre. Ballasztanyagai karbantartják a gyomorműködést, vitaminjai ideg­nyugtatóként hatnak. 3.Tej A tej és a tejtermékek elmaradha- tatianok a nők étrendjéből. A tej látja el a szervezetet a csont építőanyagával, a kalciummal, így megóv a csontritkulástól. 4. Mogyoró Ásványi anyagaival és nyomeleme­ivel a mogyoró a szív- és az ideg- rendszer valóságos jótevője. 5. Tengeri halak A legfontosabb jódszállítók, így egészségesen tartják a pajzsmiri gyet, ráadásul rengeteg értékes fehérjét is tartalmaznak. 6. Sárgarépa A sárgarépa karotinja nemcsak a szemnek válik hasznára, de fon­tos szerepet játszik a nők hor­monháztartása egyensúlyának fenntartásában is. 7. Natúr rizs A rizs természetes úton és egészséges módon vízteleníti a szervezetet, s igen gazdag vasban és vitaminokban. 8. Paprika A paprika magas C-vi- tamin-tartalmú zöld­ség. Óvja a szerve­zetet a rákkal és a fertőzésekkel szem­ben, segíti a vér vas­felvételét, és feszessé teszi a kötőszöveteket. 9. Szójabab Magas kalcium- és B-vita- min-tartalma nélkülözhetet­len az idegrendszer és a sejtek anyagcseréjéhez. 10. Alma A legújabb felfedezések szerint sok alma fogyasztásával az oszteopo- rózis, vagyis a csontritkulás is megelőzhető. TESZT Észrevette, hogy az alábbi kellemetlenségek Önt is kí­nozzák? Hőhullám igen/nem Éjszakai izzadás igen/nem Vizelet-visszatartási zavar igen/nem Száraz hüvely igen/nem Rendszertelen menstruáció igen/nem Ingerlékenység igen/nem Feledékenység igen/nem Depressziós hangulat igen/nem Önbizalomhiány igen/nem Koncentrációzavar igen/nem Csont- és ízületi fájdalom igen/nem Szívdobogás igen/nem Libidócsökkenés igen/nem Más tünetek igen/nem Ha az esetek többségében igennel válaszolt, mielőbb keresse fel nőgyógyászát.

Next

/
Thumbnails
Contents