Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-11 / 108. szám, szombat
10 Családi Kör ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 11.- ■(MINDENNAPI KENYERÜNK „Fölment a mennybe..." ÉDES ÁRPÁD Ige: „Ha bűneink ellenünk szólnák is, a te nevedre tekintettel bánj velünk, Uram!... Miért lennél olyan az országban, mint egy jövevény, aki vándorként csak éjjelre tér be? ... Hiszen te közöttünk vagy, Uram, rólad neveznek bennünket: ne hagyj el minket!” (Jeremiás pr. 14, 7-9) Áldozócsütörtök ünnepe meg- búvik a Jézus földi életére utaló ünnepeink sorában. Sokan tán nem is tudjuk, mi rejlik mögötte. Vagy talán azért lett mostoha, mert a búcsúzással, az elválással azonosítjuk. Arra emlékeztet, hogy Jézus fölvitetett a mennybe, és már nem látható, ...a csoda három napja elmúlt, s több szenzációs hírrel vele kapcsolatban nem tudósítanak a tömegtájékoztató eszközök. Nevét elhelyezzük a lexikonok kiemelt vagy apró betűs címszavai közé, s ezzel részünkről lezártnak tekinthető a dolog. Mit is foglalkoznánk egy majd kétezer éves eseménynyel, mikor napjaink történései fölött is van mit rágódnunk és siránkoznunk. Hasonlóan lehetett ezzel az Ószövetség népe is, s a rejtőzködő, rrfegfoghatatlan Isten lassan kiszorult hétköznapjaikból. Jeremiás próféta így kesereg: „Miért lennél olyan az országban, mint egy jövevény, aki vándorként csak éjjelre tér be?” Müyen furcsa. Az a nép, aki Istentől ajándékként kapta a tejjel és mézzel folyó Kánaánt, most korlátlan birtokosként viselkedik, az ajándékadó pedig megtűrt jövevény, akit ha akar, vagy éppen szüksége van rá, befogad, de ha neki úgy tetszik, hát kint rekeszt. A vendég klasszikus példája ez, aki a gazdát veri ki a házból. Sőt már a házirendet is a saját szája íze szerint alakítja. A peremre szorított Isten helyére pedig más, idegen isteneket ültet, vagy maga ül fel. Pedig Izrael népe nevében hordozta Istenhez tartozását, hiszen a neve azt jelenti: az Úr harcosa, Isten harcol érte. De a név már többé nem kötelez, megüresedik, és tartalmát veszti. A próféta ezt tudatosítja, és emiatt bánkódik. Tudja, hogy az ilyen viselkedésre nincs mentség, jóvá nem tehető. Egyetlen reménysége az Isten irgalma. Tudja, hogy a hűtlenség, a bűn a nép ellen tanúskodik, de mégis így szól: „a te nevedre tekintettel bánj velünk Uram.” A bűn, a gőg miatt peremre került Isten a bűnbánatban nyeri vissza az őt megillető helyet. Mert a becsapott és cserben hagyott gazdához csak így közeledhetünk. Talán sokan kérdik, hogy mi értelme van még ma annak, hogy foglalkozzunk egy ilyen régi történettel? Szeretnék ezért rámutatni néhány hasonlóságra, sőt egybeesésre. Mennyi minden van az életünkben, amit készen, ajándékként kapunk, amiért semmit sem tettünk? Kezdve az élettől az egészségen át a rokoni kapcsolatainkig; földünktől szűkítve a kört népünk, szülőföldünk, otthonunk felé. Most biztosan úgy érezzük, hogy azért mi is teszünk valamit ezekért. De vajon érdem-e az, ha egészségünkre vigyázunk? Nem a legtermészetesebb dolognak, sőt elemi érdekünknek kelle- ne-e lennie? Ezzel szemben milyen gyakran tudatosan romboló életmódot folytatunk! És ha elromlott az egészségünk, az Istenen kérjük számon. A gyermek milyen gyakran elhagyható nyűg, és nem ajándék! A szülőre pedig úgy tekintünk, aki mindenben csak korlátoz, s nem vesszük észre benne a féltést. Nemzetiségünket és nyelvünket is cserélgetjük, mint a ruhát, pedig az olyan, mint a bőrünk - csak a kígyók vetik le. Földünkkel is úgy bánunk, ahogy akarunk, s végül nemcsak az illegális szeméderakatok bántják szemünket, hanem a legálisak is a nyakunkba dőlnek, s szennyezett vizeink lassan a palackozókon is túljutnak. Pedig egy indián közmondás szerint „a földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.” S tegyük hozzá, hogy aki mindezt örökségül, ajándékként ránk hagyta, a Teremtő az. Milyen sokszor érezheti magát a világban kizárt vándornak. A keresztyén vagy keresztény szavunk nem a keresztből, nem is a keresztelésből származik, hanem Krisztus nevére vezethető vissza. Az Ő nevéről neveztetünk így. Müyen jó, hogy mi is kérhetjük: az Ő nevére tekintet; tel bánj velünk, Uram! S hogy Ő a mennybe ment, az nem cser- benhagyás, hanem hitvallásunk szerint Ő a mennyben Közbenjárónk, azokat, akik benne hittel megmaradnak, magához veszi, most a jelenben pedig Szendéikét küldi el, és így magához kapcsol minket. Most már csak azt kell megpróbálnom, hogy _ csupán vándor és jövevény-e Ő az életemben, vagy ennél több, sokkal több! A szerző református lelkész A baba az anya minden rezdülését érzékeli, rá is gyógyítóan hat, ha az anyát kényeztetik, és ha lazítani tud Csodás anyai örömök előtt dúl, hogy rugdossa, püföli az egyes dombocskákat, játszadozik a szövet rugalmasságával. Amikor az anya nyugalomban van, akkor szinte kitapogatja az egyes bedomborodó részleteket, saját testrészeit vagy a köldökzsinórt. Ha az orvos magzatvízvétel céljából tűvel a méhüregbe hatol, akkor a baba az ultrahangon követhető módon a tér másik felébe húzódik, bár fájdalomérzete és -élménye csak a 23. héttől kezdődően van. Persze, a pozitív tapintási élményei is jelentősek: az anya játékos simítását, az apa nem játékos tapintását jól meg tudja különböztetni, akár válaszol is ezekre a megkeresésekre egy rúgással vagy cicás dörgölőzéssel. Mit lát a baba? Az anyaméhen belül sem tudják a babák hosszabb ideig nyitva tartani a szemüket, mint ahogyan víz alatt mi sem tudjuk vég nélkül. Ha ébren van is, többnyire óvja a szemét és csukva tartja, ami nem jelenti azt, hogy látóképessége nem fejlődik. A fényt a magzat mégis érzékeli. Ha az anya hasán át egy fényforrást irányítanak rá, akkor érdeklődéssel a fény felé fordul. A 22. héttől kezdődően a pupülák is reagálnak a fényre. A szemmozgások szinkronban vannak akkor is, ha a szemhéj csukott. A külső fénynek csupán egy százaléka jut át a méhen, de már ez a kevés is közvetíti a színeket. Ennek következtében a babák felismerik a vöröses tónust, ami magyarázhatja a születés utáni vonzódásukat a vöröshöz. (T. J.) A fül már a 20. terhességi hét tájékán teljesen ellátja feladatát, vagyis a baba hall mindent, ami a környezetében történik. Hallja például az anya szívműködését, a szülők hangját, melyet a születés után meg is ismer. Hall minden hangot és zajt, ami kívül történik. Egy száztíz decibeles A terhesség második harmadától kezdődően a baba felismeri az őt körülvevő szövetek állagát. Még elég hely áll rendelkezésére, hogy mozogjon, lökdösődjön, akár forgásokat végezzen. Egy- egy mozdulat végén nekiütődik a méhfalnak, és érzékeli keménységét vagy épp puhaságát. ElőforMit hall a baba? diszkó erősségű hangból 90 bejut a gyermekhez is, és igen erősnek találja: összeráncolja kis homlokát és rángatózik a szeme. Az ajtó becsapódására, vagy kiabálásra összerezzen. Születés után is felismeri a klasszikus zenét, melyet az anyja hallgatott, és a mesét, melyet az anyja neki mesélt, vagy a dalt, amelyet énekelt. Mit érez a baba? ÉLETÜNK A l nyanyelvünkben leg- | inkább elterjedt a terhesség szó, melynek jelentésével egybe- mmmmm eső, bár ellenkező érzésekkel átszőtt kifejezés a gyermekáldás és a várandósság. A baba várását a legtöbb nő nem kívánja elkerülni, mégsem mindegy, hogy ez az állapot terheket jelent-e, vagy örömteli megpróbáltatásokat, melyeket rutinosan meg tud oldani. A baba az anya minden rezdülését érzékeli már a korai terhesség időszakában, s ez mint sejtemlékezés megmarad későbbi életszakaszára. Különösen nagy a jelentősége az el nem fogadás, a ki- vetettség érzésének. A babára is gyógyítóan hat, ha az anyát kényeztetik, és lazítani tud. Mit ízlel a baba? Az anyaméhben a baba 20 hetes korában tízszer annyi ízérző idegvégződéssel rendelkezik, mint megszületése után. De vajon mit képes érzékelni az anyaméhen belül, ahol a magzatvíz az egyetlen, melynek ízét kipróbálhatja? A legújabb kutatások szerint a magzatvíz nagyon erősen változtatja ízkarakterét az anya épp aktuális étkezése szerint. Ha fokhagymát fogyasztott, akkor a magzatvíz is fokhagymaaromássá, ha édességet, akkor édeskésebbé válik. A bonni egyetem kutatói olyan magzatok esetében, amikor az anya idő előtt elveszítette a magzatvizét, tiszta infúziós folyadékot pótoltak a baba környezetébe, melyben újra vidáman mozgott. Szervei normális fejlődéséhez ugyanakkor az is fontos, hogy igyon. A baba a tiszta infúziós vizet nem itta. Ezek után az orvosok cukrot is tettek a mesterséges magzatvízbe, ámit a bébi nagy lelkesedéssel iszogatott. NEM CSAK IGÉVEL ÉL AZ EMBER A fiatalság varázsétkei MEGSZÍVLELENDŐ Ha körülnézünk, mit látunk mostanában? Azt, hogy a negyven körüli nők egyre csinosabbak. Szinte hihetetlen, hiszen néhány generációval ezelőtt ebben a korban a nők már maguk mögött tudták az életüket, s nem számítottak másnak, mint jóságos, öreg nagymamáknak. Manapság viszont a negyvenes nők komoly konkurenciát jelentenek a fiatalabbaknak. Ehhez persze tisztában kell lenniük azzal is, hogy kicsit többet kell tenniük önmagukért. Aki nem él aktív életet, nem sportol, nem ápolja a testét, az könnyen szembesülhet a következményekkel. Elveszti mozgékonyságát, az ízületei berozsdásodnak, petyhüdt és ráncos lesz a bőre, és nem győz a betegségeire panaszkodni. Ezzel szemben azok a nők, akik tudatosan irányítják életüket, hallgatnak testük kérő szavára, és néhány dolgot megszívlelnek, negyvenévesen is frissek és fiatalok maradnak. így aztán még hatvanévesen is negyvennek érzik majd magukat. A forma megőrzéséhez a táplálkozás is nagyban hozzájárul, íme a fiatalság tíz legbiztosabb varázsszere: 1. Búzacsíraolaj Ez a növényi olaj rengeteg E-vita- mint tartalmaz, mely egyaránt jót tesz a bőrnek, a szívnek és a vérkeringésnek. 2. Banán Az egészség leghűségesebb őre. Ballasztanyagai karbantartják a gyomorműködést, vitaminjai idegnyugtatóként hatnak. 3.Tej A tej és a tejtermékek elmaradha- tatianok a nők étrendjéből. A tej látja el a szervezetet a csont építőanyagával, a kalciummal, így megóv a csontritkulástól. 4. Mogyoró Ásványi anyagaival és nyomelemeivel a mogyoró a szív- és az ideg- rendszer valóságos jótevője. 5. Tengeri halak A legfontosabb jódszállítók, így egészségesen tartják a pajzsmiri gyet, ráadásul rengeteg értékes fehérjét is tartalmaznak. 6. Sárgarépa A sárgarépa karotinja nemcsak a szemnek válik hasznára, de fontos szerepet játszik a nők hormonháztartása egyensúlyának fenntartásában is. 7. Natúr rizs A rizs természetes úton és egészséges módon vízteleníti a szervezetet, s igen gazdag vasban és vitaminokban. 8. Paprika A paprika magas C-vi- tamin-tartalmú zöldség. Óvja a szervezetet a rákkal és a fertőzésekkel szemben, segíti a vér vasfelvételét, és feszessé teszi a kötőszöveteket. 9. Szójabab Magas kalcium- és B-vita- min-tartalma nélkülözhetetlen az idegrendszer és a sejtek anyagcseréjéhez. 10. Alma A legújabb felfedezések szerint sok alma fogyasztásával az oszteopo- rózis, vagyis a csontritkulás is megelőzhető. TESZT Észrevette, hogy az alábbi kellemetlenségek Önt is kínozzák? Hőhullám igen/nem Éjszakai izzadás igen/nem Vizelet-visszatartási zavar igen/nem Száraz hüvely igen/nem Rendszertelen menstruáció igen/nem Ingerlékenység igen/nem Feledékenység igen/nem Depressziós hangulat igen/nem Önbizalomhiány igen/nem Koncentrációzavar igen/nem Csont- és ízületi fájdalom igen/nem Szívdobogás igen/nem Libidócsökkenés igen/nem Más tünetek igen/nem Ha az esetek többségében igennel válaszolt, mielőbb keresse fel nőgyógyászát.
