Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-11 / 108. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 11. Nőtt az áldozatok száma Moszkva. Harminckilencre ' nőtt a csütörtökön elkövetett dagesztáni robbantásos me­rénylet halálos áldozatainak száma: tegnap újabb sérült halt bele sebeibe. A110 sérült közül kettőnek az állapota életveszélyes, másik kettőé pe­dig válságos. Dagesztánban gyásznappá nyüvánították má­jus 10-ét. Vlagyimir Putyin orosz elnök óránként tájéko­zódik a nyomozásról. Az Eho Moszkvi rádió szerint a szaka- dár csecsen mozgalom fanati­kus szárnyához tartozó Rapani Halipov hadurat gyanúsítják a merénylettel. (MTI) Elutasították a tűzszünetet Katmandu/New York. A ne­páli kormányzat elutasította a kommunista lázadó gerillák csütörtökön egyoldalúan kihir­detett egyhónapos tűzszünet­ét. Ser Bahadur Deuba kor­mányfő New Yorkban azt mondta, hogy ha a fegyvere­sek ténylegesen bizonyítani akarják békekészségüket, le kell mondaniuk az erőszakról, és le kell tenniük a fegyvert. Hat éve tart a Himalája pere­mén fekvő koldusszegény ázsi­ai országban a maoista felke­lők fegyveres harca, amelynek meghirdetett célja a népköz- társaság kikiáltása. Az össze­csapásokban eddig négyezer ember vesztette életét. (MTI) Az UNICEF új programja New York. A világszervezet gyermekvédelmi alapja, az UNICEF a rendkívüli üléssza­kon Világméretű szövetség a táplálkozás javításáért (GAIN) néven új programot indított, amelynek célja a mennyiségi éhezés megszüntetésén túlme­nően a táplálkozás minőségi javítása a szegény országok­ban. Világszerte kétmilliárd ember - elsősorban nő és gyer­mek - szenved az egyoldalú táplálkozás okozta hiánybe­tegségekben. Az új program célkitűzése: megszervezni a szegény országokban az alap­vető élelmiszerek ásványi anyagokkal és vitaminokkal való gazdagítását. (MTI) Bill Gates, a Microsoft óriás- vállalat alapítója 50 millió dol­lárt ajánlott fel a GAIN céljaira (Képarchívum) Életfogytiglanra ítélt amerikai kém Washington. A virginiai Ale­xandria bírósága életfogytigla­ni szabadságvesztésre ítélte tegnap Robert Hanssent, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) volt ügynökét, aki két év­tizeden át kémkedett Moszk­vának. Hanssen azzal tudta el­kerülni a halálos ítéletet, hogy részletes beismerő vallomást tett. Tavaly februárban érték tetten, amikor titkos üzenetet helyezett el orosz kapcsolat- tartójának. Az 58 éves férfi ne­gyedszázadon át dolgozott az FBI-nál. Hanssen minden idők egyik legkártékonyabb árulója volt az amerikai titkosszolgá­latnál, amelynek nagyon sú­lyos károkat okozott. (MTI) Ciprusra szállították a legveszélyesebb terroristákat - Olaszország is befogad kettőt Talán több merényletet is tervezett a gyilkos A templomblokád vége Alapos ellenőrzések után, fémdetektoros kapun át lehetett csak elhagyni a templomot (Reuters-felvétel) Búcsú Pim Fortuyntól MTI-HÍREK Betlehem/Jeruzsálem/Róma. A betlehemi Születés templo­mából tegnap reggel elszállí­tottak 39 palesztin fegyve­rest. A Gázai övezetben a Hamász húsz aktivistáját vet­ték őrizetbe csütörtök óta maguk a palesztin biztonsági szolgálatok. A dél-izraeli Beér-Seva központjában egy robbantás következtében né­gyen könnyebben megsebe­sültek. ÖSSZEFOGLALÓ A Születés templomában 38 nappal ezelőtt barikádozták el magukat a palesztin fegyveresek. Közülük az Izrael által legveszélyesebbnek tar­tott tizenhármat Tel-Avivba, majd Ciprusra szállították egy brit kato­nai repülőgéppel. További 26 pa­lesztin szélsőségest a palesztin fenn- hatóságú Gázai övezetbe vittek, iz­raeli kihallgatás után. Az a 84 pa­lesztin polgári személy, akiket Izrael nem tart veszélyesnek, továbbá a külföldi békeaktivisták, szerzetesek és a templom korábbi őrei - ellenőr­zés után - szabadon távozhattak a templomból, tíz külföldi békeakti­vista azonban nem volt hajlandó el­hagyni az épületet. A hírek szerint őket rohamsisakos izraeli rendőrök a nap folyamán eltávolították a templomból: az aktivisták magatar­tásukkal hátráltatták a betlehemi rendezés lezárását és az izraeli egy­ségek kivonulását a városból. A Hamász szélsőséges iszlám szer­vezet legalább húsz aktivistáját vet­ték őrizetbe csütörtök óta a palesz­tin biztonsági szolgálatok. A kedd esti risón-ledjóni merénylet után - amelyben 16 izraelit ölt meg egy ön­gyilkos merénylő, s amelynek elkö­vetését a Hamász vállalta - Jasszer Arafat palesztin elnök parancsot adott biztonsági erőinek, hogy aka­dályozzanak meg minden, izraeli polgári személyek ellen irányuló terrorcselekményt. Tizennégy Ha- mász-aktivista letartóztatásáról ma­ga Arafat számolt be még szerda es­te. Szigorú fellépése a Hamász ellen nyüvánvalóan azt szolgálja, hogy elejét vegye egy újabb izraeli had­műveletnek, amely ezúttal a Gázai övezet ellen irányulna, válaszul a keddi merényletre. Ennek ellenére történt újabb merénylet: a dél-izra­eli Beér-Seva központjában reggel kézigránát robbant, s a merénylet­ben izraeli közlés szerint négyen könnyebben megsebesültek. Az eset a Hapoalim Bank épületének köze­MTI-JELENTÉS Iszlámábád. Tízen belehaltak sé­rüléseikbe annak az afgán falunak a lakói közül, amelyet a kelet-afga­nisztáni Kunár tartományban téve­désből ért amerikai rakétatámadás. A RIA Novosztyi hírügynökség a pa­kisztáni sajtónak nyilatkozó szem­tanúkat idéz, akik beszámoltak ar­ról, hogy kedden három amerikai helikopter jelent meg a falunál, majd szárnyas rakéták csapódtak a Kabul/Taskent. A német légierő tegnap cáfolta, hogy a szövetségi kancellár különgépe előző este el­lenséges erők radaijának célmezó- jébe került volna Afganisztán lég­terében. Korábbi hírek szerint Gerhard Schröder és kíséretének Transall típusú repülőgépét csütör­tökön este, nem sokkal a kabuli re­pülőtérről történt felszállás után, befogta az észak-afganisztáni he­gyekben tanyázó kormányellenes gerillák rakétáit irányító radarké­lében történt, a 150 ezres Beér-Seva óvárosának főutcáján, de olyan idő­pontban, amikor kevesen voltak az utcán. Abu-Dzabiból származó hírek sze­rint izraeli katonák tegnap bántal­mazták azt a 26 palesztin szélsősé­gest, akiket a betlehemi Születés templomának kiürítése után a Gá­zai övezetbe szállítottak. Az Emírsé­gek hírügynökségének jelentése szerint a palesztin autonómia terü­letére való megérkezésük után a pa­lesztinok mindegyikét kórházba szállították orvosi ellenőrzésre és el­sősegélynyújtásra. A világ több vezető politikusa mel­lett Arafat is üdvözölte a több mint öt héten át húzódó bedehemi patt­helyzet feloldását, és követelte az iz­raeli katonák kivonását a ciszjor- dániai városból. Az izraeli külügy­miniszter szerint ha nem történnek meglepetések, akkor a hadsereg ki település területére: a manőverező robotrepülőgépek több házat rom­ba döntöttek. Harmincegy falusi megsebesült a támadásban. A sebe­sültek közül tíz azóta belehalt sérü­léseibe az aszadábádi tartományi kórházban. Egy helyi afgán tisztségviselő sze­rint az amerikaiak eltévesztették a célt, valójában a bukott tálib rezsim és az őket támogató Al-Kaida ter­rorszervezet fegyvereseinek egyik táborát akarták eltalálni. A pakisz­szülék. A repülőgép belsejében dörrenések hallatszottak, amelye­ket villámlások kísértek, miután működésbe lépett a Transall félre­vezető rendszere. Utóbbi sztaniol- csíkokat és hótölteteket lőtt ki a le­vegőbe, hogy megtévessze az el­lenséges rakétát. Az utasoknak nem esett bajuk, ám a taskenti re­pülőtéren meglehetősen megviselt idegekkel hagyták el a gépet. A Luftwaffe szóvivője tagadta, hogy a csütörtök esti incidenst ellensé­ges rakéta, illetve annak radarsu­gara okozta volna. Az illetékes sze­fog vonulni Bedehemből. Simon Peresz, aki négynapos látogatásra Rómába érkezett, szintén fontosnak nevezte, hogy a bedehemi válság véget ért. A Vatikán és Olaszország fontos szerepet játszott ebben. Azon 13 palesztin közül, akinek a megál­lapodás értelmében pénteken el kell hagyniuk a palesztin területeket, kettőt Olaszország fogad be. „Izrael szívesebben állította volna az igaz­ságszolgáltatás elé a legveszélye­sebbnek tartott 13 palesztint” - mondta, majd hozzátette: Izrael nem akaija meghódítani a Gázai övezetet, hanem a terrorizmus köz­pontjait kívánja elérni. Peresz sze­rint Olaszország jó házigazdája le­hetne a békekonferenciának, ame­lyet az Izraeliek és a palesztinok bé­ketárgyalások megindításának cél­jával tarthatnának meg. Ariel Sáron izraeli miniszterelnök hasonló érte­lemben nyilatkozott, (m, t) táni székhelyű AIP afgán sajtóügy­nökség egy korábbi jelentése sze­rint a kunári tartományi székhely­től, Aszadábádtól 35 küométerre északnyugatra fekvő település Kas­mír Hán - Gulbuddin Hekmatjar volt afgán kormányfőhöz hű hadúr - főhadiszállása volt. Az elmúlt he­tekben Kelet-Afganisztán vált az al- Kaida terrorszervezet fegyveresei és a bukott tálib rezsim bujkáló ve­zetői után kutató nemzetközi koalí­ció fő hadműveleti színterévé. rint inkább arról lehetett szó, hogy a térségben tomboló zivatar hozta működésbe annak a repülőgép el­hárító rendszerét, amelyen a kan­cellár és kísérete utazott. Gerhard Schröder tegnap Taskent- ben megtekintett egy német-üzbég csőgyárat, majd találkozott Iszlám Karimov elnökkel. Ő az első német kancellár, aki Üzbegisztánba látoga­tott azóta, hogy a volt szovjet köztá­raság 1991-ben függedenné vált. Schröder szót emelt annak érdeké­ben, hogy Üzbegisztánban tartsák tiszteletben a sajtószabadságot. Rotterdam. Hollandok tízezrei rózsaszirommal szórták be tegnap Rotterdam utcáit, amikor végigvo­nult rajtuk Pim Fortuyn jobboldali politikus koporsója. Az utak men­tén egybegyűlt ezrek csendes tapssal köszöntötték a • fehér és ezüst borítású koporsót, amint a holland nagyváros szívében emel­kedő székesegyházába vitték. For­tuyn családjának az volt a kíván­sága, hogy az 54-évesen meggyil­kolt politikust a temetés előtti na­pokban épp úgy, nyilvánosan ra­vatalozzák fel, mint ahogy az 1962-ben elhunyt Vilma holland királynővel történt. A szertartá­son részt vett Wim Kok hivatalban lévő miniszterelnök és Beatrix holland királynő magas rangú képviselője is. Elképzelhető, hogy több gyilkos­ságra is készült az a merénylő, aki a múlt héten több revolverlövéssel meggyilkolta Fortuynt. Az amsz­terdami államügyészség szóvivője szerint a 32 éves merénylőnél megtalálták Fortuyn három politi­kustársának nevét és címét. A szó­vivő szerint mindhárom politikus a Pim Fortuyn Listája (LPF) párt jelöltje a jövő szerdán tartandó parlamenti választásokon. A DPA értesülései szerint az LPF öt veze­Pingtung. Tajvan tegnap sikeres kísérletet hajtott végre saját fej­lesztésű Sky Bow II. kódjelű föld- levegő rakétájával, demonstrálva katonai potenciálját egy nappal azután, hogy Csen Suj-pien elnök hajlandóságát fejezte ki a Kínával való tárgyalásokra. A tajvani nagy hatótávolságú rakéta, valamint három amerikai Hawk rakéta kí­sérleti indításánál jelen volt Csen elnök is. A kísérlet sikeres volt: a rakéták eltalálták célpontjaikat. Irak elleni fellépés Tony Blair ígérete London. Tony Blair brit kormány­fő megígérte pártja, a Munkáspárt vezetőinek: Nagy-Britannia csak akkor csatlakozik az USA-hoz egy esetleges Irak elleni katonai hadjá­ratban, ha ezt a katonai fellépést az ENSZ előzőleg jóváhagyja, és akkor is csupán az európai szövet­ségesekkel folytatott egyeztetések után. A The Independent tegnap azt írta, Blair a egy szűkkörű talál­kozón tett ígéretet az Irakkal szembeni fellépés - sok kormány- párti honatya is ellenzi - feltételeit illetően. (MTI) MTI-HÍR London. A brit külügyminisztéri­um közlése szerint a Gibraltárban lévő katonai támaszpontok a jövő­ben is Nagy-Britannia ellenőrzése alatt maradnak. A külügyi tárca szűkszavú közleménye azután lá­tott nap világot, hogy a brit sajtó hírül adta, Geoff Hoon brit védelmi miniszter éles hangú levélben fi­gyelmeztette Jack Straw külügymi­nisztert: Nagy-Britannia stratégiai érdekeit teszi kockára, ha a spa­nyolországi brit terület hovatarto­zásáról Madriddal folyó tárgyalá­sokon hajlandó elfogadni a közös brit-spanyol szuverenitás megte­remtését. Hoon továbbá azt állítja, a közös fennhatóság ellentétes az önrendelkezés alapelvével, mond­ván, minden jel arra mutat, hogy a területet 30 ezer lakosa Nagy-Bri­tannia állampolgára kíván marad­tó jelöltje és a pártvezetés egyik tagja is megerősített rendőri véde­lem alatt áll a merénylet elköveté­se óta. Fortuyn már jóval a me­rénylet előtt tudatában volt fenye­getettségének, ám nem kért külö­nösebb rendőri védelmet a rotter­dami hatóságoktól. A Fortuyn-gyilkosság kapcsán nyi­latkozott a német Handelsblattnak Eduard Nazarski, a hollandiai me­nekülttanács elnöke, aki egyben a hágai kormány tanácsadója is. Szerinte a hagyományosan liberá­lis Hollandiában kudarcot vallott a bevándorlók integrálását célzó po­litika, mivel a kormány nem volt képes egyértelmű stratégiát kidol­gozni a kérdés megoldására. Egyúttal elutasította a Pim For­tuyn által hangoztatott jelszót, a határok lezárását a bevándorlók előtt. Mint fogalmazott, ez már csak azért sem volna lehetséges, mert Hollandia a kereskedelemből él. „De facto amúgy is szinte lehe- teden már menedékjogot kapni nálunk: a holland hatóságok újab­ban már az Irakból érkezett mene­külteket is kiutasítják, Szomáliát pedig biztonságos országnak mi­nősítik.” Nazarski a bevándorlás problémájának megoldása érdeké­ben elsődleges teendőnek nevezte az egységes európai menekültpoli­tika ledolgozását. „A Tajvani-szorosnál a helyzet nyugodtnak tűnik jelenleg, de a kommunista Kína eddig sohasem határolódott el nyilvánosan a Taj­van elleni erőszak alkalmazásá­tól” - mondta beszédében Csen. Hozzátette: a fő cél a hatékony önvédelem kiépítése, vigyázva ar­ra, hogy ne alakuljon ki fegyver­kezési verseny Kínával. A délkele­ti partvidéken a kínai hadsereg közepes hatótávolságú rakétákat telepített az utóbbi években, amit Tajvan komoly fenyegetésként ér­telmezett. NATO-közlemény Csökkentés a Balkánon Brüsszel. A NATO csökkenti Bosz­nia-Hercegovinában és a Koszovó­ban állomásozó csapatainak lét­számát - jelentették be tegnap Brüsszelben. A lépést a balkáni biztonsági helyzet javulásával in­dokolták. A boszniai SFOR-erőket 12 ezerre csökkentik a jelenlegi 19 ezerről, míg a koszovói békefenn­tartók (KFOR) száma 38 ezerről 33 ezer kettőszázra apad. A csök­kentést ismertető közlemény sze­rint - amelyet az AP ismertetett— a NATO továbbra is elkötelezett a térség stabilitása mellett. (MTI) ni. Straw a jövő héten találkozik spanyol kollégájával. Gibraltár majd 300 éve Nagy-Bri- tanniához tartozik. Az Ibériai-félszi­geten lévő kicsiny terület az 1713-as utrechti szerződés értelmében Spa­nyolországhoz kerülne, ha London lemondana fennhatóságáról. Gib­raltár 1969-ben elfogadott alkotmá­nya azonban kimondja, hogy helyi lakosság népszavazáson dönthet a terület hovatartozásának a megvál­tozatásáról. Gibraltár stratégiai fon­tosságú a brit és az amerikai fegyve­res erők számára, a brit haditenge­részeti támaszpont a térség egyik legnagyobb tengeri dokkja. A brit munkáspárti kormány eltökélt arra, hogy rendezze a kérdést a NATO- és EU-szövetséges Spanyolországgal. Ehhez az egyik járható út a közös szuverenitás megteremtése lenne, amelyből azonban Gibraltár lakos­sága nem kér. Amerikai helikopterek nem al-Kaida-táborra, hanem egy falura lőttek ki rakétákat Tízen meghaltak - tévedésből Állítólag a villámlások miatt lépett működésbe a Transall félrevezető rendszere Nem célozták meg Schröder gépét MTI-HÍREK Tajvan tegnap sikeres kísérletet hajtott végre Saját fejlesztésű rakéta MTI-HÍR London: ellentétek a védelmi és a külügyi tárca között Vita Gibraltár miatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents