Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-09 / 106. szám, csütörtök
Kultúra ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 9. AZ MKKI PROGRAMJA A Poprádi Zenei Tavasz 2002 hangversenysorozaton Magyarországot a pozsonyi Magyar Intézet meghívására a Somogyi Kvartett képviseli, amely ma 18 órakor ad hangversenyt a poprádi Szent Egyed-templomban. Ugyancsak ma a poprádi magyar filmnapon a Tátrán moziban 16 órakor az Üvegtigrist, 19 órakor pedig a Jadviga párnáját vetítik. Visszakerült Prágába Kafka könyvtára Prága. 78 évvel halála után visszakerültek Prágába, a kultuszteremtő író szülővárosába, Franz Kafka személyi könyvtárának kötetei. A közel 1000 cikket tartalmazó könyvtár május 7-én tért vissza a városba, mely Kafka számos történetének nemcsak színhelye, de ihletője is volt. Az gazdag gyűjteményt a Franz Kafka Társaság vette át a Porsche cégtől. Az autógyártó ellenszolgáltatás nélkül mondott le a tulajdonában lévő könyvtárról. A cég egyébként tavaly vásárolta meg a most átadott gyűjteményt Herbert Blanktól, egy stuttgarti antikvárium tulajdonosától. A gyűjtő éveket töltött a számos kézirat, első kiadás és Kafka könyvtára eredeti darabjainak összegyűjtésével. A teljes kollekció becsült értéke 31 millió forint, (origo) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: A varázsfuvola 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Don Juan 19 KIS SZÍNPAD: Varrónő 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Papa és mama bonyodalmai (vendégjáték So- moiján) 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Lűdas Matyi (a kassai Thália Színház vendégjátéka) 9,11 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Tóték 18.30 Esküvő 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Dragonfly (am.) 16,18, 20.30 OBZOR: Amélie csodálatos élete (fr.-ném.) 16,18, 20.30 MLADOST: Kis katasztrófák (dán) 15.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Amores perros (mex.) 20 Vadmé- hek (cseh) 20.45 Mulholland Drive - A sötétség útja (fr.-am.) 17.30 Az elveszett csókok nyara (grúz) 19 Arizonai álmodozók (fr.-am.) 18 Kék bársony (am.) 20.15 Indián nyár (cseh) 19.30 KASSA DRUZBA: Pánikszoba (am.) 15.30, 17.45 Az ígéret megszállottja (am.) 20 TATRA: Dragonfly (am.) 15.30,17.45,20 CAPITOL: Kate és Leopold (am.) 15.45,18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Sacra Corona (magy.) 19.30 LÉVA - JUNIOR: Vanília égbolt (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA Egy csodálatos elme (am.) 20.00 Hart háborúja (am.) 15.00, 17.30.20.00 A Hídember (magy.) 15.00,17.30 Az ígéret megszállottja (am.) 20.00 Kate és Leopold (am.) 14.45, 17.15, 19.45 Kutyabajnok (am.) 13.45, 15.45 Megszólít az éjszaka (am.) 15.45,18.00, 20.15 A nagyon nagy ő (am.) 17.45, 20.00 Pánikszoba (am.) 15.00, 17.30, 20.00 Rollerball - Könyörtelen játék (am.) 14:00 Showtime - Végtelen és képtelen (am.) 16.00, 18.00, 20.00 A Skorpiókirály (am.) 14.00, 16.00, 18.00, 20.00 Szörny Rt. (am.) 14.00, 16.00 Valami Amerika (magy.) 18.00,20.15 A vér kötelez (am.) 13.30,15.30,17.30 A pozsonyi Magyar Intézetben nyílt meg kedden délután Balogh István Üres-telt tér című kiállítása, amely válogatás a művész eddigi munkáiból, s az üres és telt tér szokatlan megoldásait nyújtja hagyományos olajfestményeken. Balogh István: New York, 1997 (Képarchívum) Molnár Ferenc Az ördög című színművét a közelmúltban mutatta be a komáromi Jókai Színház társulata Képmutogatók „Vígjáték három felvonásban. Előadják Budapesten, Bécsben, Berlinben, Párizsban és Torinóban. Előadásra elfogadta a londoni National Theatre, a krisztiániai Swerdström-színház, a New York-i Whitehouse-theatre, Chicago és Buenos-Aires. Játszani fogják az antana- narivói színtársulatnál, a Fidsi-szigeten és az Első Zu- lukaffer önképzőkör őszi idényén, valamint a dél-afrikai Bushman-Mulatóban. Jövőre színrekerül a Marson és a naprendszer intelligensebb bolygóin.” t LAKATOS KRISZTINA így írtok ti című karikatúraköteté- ben, A fene címet viselő kis opusz bevezető soraiban Karinthy Frigyes szúrt oda ily módon a Molnár-jelenségnek, s rögzítette egyben kró- nikási pontossággal a 20. század első fele magyar színpadai egyik uralkodójának a népszerűségét. Az „intelligensebb bolygók” után idén, 2002-ben Molnár Ferenc Az ördög című színműve a Jókai Színházba is elért. Nem véletlenül emlegetjük itt Karinthyt és a jelen évet, hiszen a komáromi előadást látva az első impressziónk e két összetevőből eredeztethető. Arról a nem túl eredeti rácsodálkozásról van szó, hogy Molnár minden mesterségbeli tudása, profizmusa, szellemessége ellenére az idő vasfoga az ő művét sem hagyta érintetlenül. Némi ízelítő Az ördög cselekményéből: János és Jolán (Lucskay Róbert és Rab Henrietta alakítja) között annak idején, évekkel ezelőtt elcsattant egy félig gyermeki csók. A fiú/férfi most híres, a nők által körülrajongott festőművész (a hölgyek közül egy lecsúszott modell és egy lehetséges menyasszony - Balaskó Edit és Vincze Emőke megformálásában - jelenik meg a színen). A lány/asszony egy gazdag üzletember (Tóth Attila) hitvese. Ám azt a bizonyos csókot egyikük sem tudja feledni. Miután megjelenik életükben az ördög, a felbujtó, megkezdődik az egymás felé tapogatózás. A bonyodalmak során fontos szerepet kap például egy ruhadarab, s a kérdés, vajon Joíán meri vagy nem meri jelezni vágyát egy a két szerelmes szív között feszülő intim kis titokkal - magyarán: megjelenik-e az estélyen egy szál belépőben, amúgy pedig ruhátlanul, avagy sem. Nincsenek kétségeim, hogy a múlt századelő polgári közönsége merésznek, talán helyenként sokkoló- an frivolnak, valamint modernnek találta a darabot, amely jócskán egyszerűsített olvasatban - és címszavakban - az erkölcsről, a képmutatásról, a társadalmi és társasági nyomásról, a személyes boldogság és az érdekek konfliktusáról, a merészségről és a gyávaságról, a józanságról és a megrészegü- lésről, továbbá a házasságtörésről szól. Ma pedig - Az ördög megírása óta alig száz év telt el - némi avas ízt érzünk a szánkban egy-egy szó- szátyárabb vagy kimódoltabb jelenetet nézve, sőt, esetenként hajlamosak vagyunk a darabot önnön karikatúrájaként felfogni. Nem is kelt bennünk különösebben eltérő hatást az eredeti Molnár-szöveg, valamint a Karinthy-féle paródia, olyannyira nem, hogy az előadásba szervesen illeszkedik „a fene” monológja is (Varsányi Mari és Petrécs Anna tolmácsolásában): „.. .Ugye, a kis malacok milyen utálatosak, mikor a pocsolyába böfögnek és mégis ilyenkor a kéjek angyalkái muzsikálnak a fülükbe. Minden órádnak leszakaszd virágát, mondják a hülye költők. Szakasszátok, fiacskáim, szakasszátok... Igyatok snapszot, az jó erős - faljatok kaviárt, meg keménytojást - mámort vegyetek - harapjátok meg egymást - és legyetek malacok, gyermekeim, legyetek malacok - kis malacok - rózsás, picike malacok - én kis malackáim." Ahhoz, hogy ebből az anyagból mai előadás születhessen, Forgács Miklós rendező a mai(bb) kifejezési módok mellett tette le a voksát. Rendezése (a legjobb pillanatokban) a képre, valamint a képek által a nézőben előhívott asszociációs hálóra épít. A formai erő azonban - amely nagyrészt az „itt és most” miatt bizonyul érdekes kísérletnek, ugyanis eredeti színfolt Jolán és János (Rab Henrietta és Lucskay Róbert) A címszerepet alakító Bandor Éva (Dömötör Ede felvételei) meghatározóan pszichologizáló, realista színjátszásunk palettáján -, sajnos, nem ível át az előadás egészén. Időről időre lenyomja a vizuális megoldásokkal szemben anakronisztikusán ható szöveg, így az előadás legeredetibb elemei inkább képi ötletként, mint struktúraként hatnak. Hogy Molnár és Karinthy mellett a 20. század elejének egy másik irodalmi nagyságát, Juhász Gyulát is megidézzük: „a festő festi’. Ami máris nem igaz, hiszen Az ördög festőművésze, Száki János, ahelyett, hogy az ecsetekkel, vásznakkal bajlódna, installál. Leginkább az élete játékterét. (Az önmagában is hatásos képnek bizonyuló díszlet Juraj Gráféi f. h. munkáját dicséri; a jelmezeket Dobis Márta jegyzi, aki a bohémvilág és a polgári lét kettősségét egyszerűen, ámde markánsan illusztráló kosztümöket tervezett.) A „boszorkánykonyha”, János műterme gyárcsamokra emlékeztet, alapszíne a fekete, két nagy fehér felülettel (festóvásznak, amelyek a modern művészet kulisszáiként hatásos ámyjátékok elemei - a levéljelenet bizonyosan mindenki számára emlékezetes marad -, de a függőleges trambulin, az elrugaszkodás képzetét is felkeltik), valamint fekete-sárga sávos szegéllyel: állandó veszély, forgalmi akadály. A fekete-sárga sávos kombináció az ördög kezében is feltűnik, aki egy ragasztószalaggal körbetekert gra- pefruittal (a romlásba döntő tudás gyümölcsével?) manipulál kitartóan a harmadik felvonásban, előbb egy hullán, majd a felfelé (az égbe?) vezető cső alatt. A kezdő képsorban festőnk - mintegy újkori Faust doktorként, kísérletező, az élet értelmét, lehetőségeit és formáit kutató alkimistaként - borítja füst- be-gőzbe a színpadot, gyújtja fel fémangyala szárnyait. Ne csodálkozzunk, ha ennyi hívó szóra, célját kereső energiára előbb-utóbb tényleg eljő az ördög is. A komáromi előadás legbiztosabb pontja Bandor Éva játéka. Ő az ördög, s hogy ebbéli minőségében uralkodik az ingatag halandók felett, természetes. Hogy Bandor Éva alakítása messze felülmúlja a többi szereplőét - ez azért már elgondolkodtató. Van hálás szerep és kevésbé hálás szerep, sikerült és kevésbé sikerült alakítás, és van szükség, ugyanakkor van olyan is, ami fél szemmel nézve is evidens, és mint probléma némiképp kezelhető. Például hogy Rab Henrietta alkata nem megfelelő Jolán szerepére, vagy hogy Elza emancipáltlány- figurája (Vincze Emőke alakítja) egy másodrendű bohózatnak sem válna díszére. De téljünk vissza az ördöghöz, aki az eredeti változat egyértelmű férfiszerepével szemben Komáromban se nem férfi, se nem nő - pontosabban képes maszkulin és feminin vonások felmutatására is, ahogy éppen a helyzet kívánja. Persze elsősorban nem a változó minőségű szexusával dominál, hanem az intellektusával. Sátáni csak annyi benne, amennyi olyasmire csábít, amiről józan észszel tudjuk, nem lenne szabad, amúgy pedig hatalma abban áll e világ felett, hogy szabad szellem, minden tudás birtokosa, minden határ felrúgója, aki fölényét kötetlenül ki is élvezi. Bandor Éva minden megszólalása, megmozdulása hiteles: kajánul kamaszos, kihívóan nőies, éretten férfias, csábító, joviális úriember, agent provocateur, pillanatról pillanatra változó alapelem. A színésznő úgy viszi el a hátán a produkciót, mint az általa megformált figura az előadás végén az immár szükségtelenné vált angyalkonstrukciót - csak annyit tesz hozzá: Voila! Csombor Márton Napok Az ifjúsági magazin, az Ifi május havi számának gazdag tartalmából Kalandozás a kuruc korban Szepsi. Utolsó három napjához érkezett a 23. Szepsi Csombor Márton Napok rendezvénysorozata. Ma este 18 órától Bauer Edit, a munka-, szociális és családügyi minisztérium államtitkára vendégeskedik a városi könyvtárban, aki Köteles László parlamenti képviselő társaságában a szlovákiai szociális hálóról beszél. Holnap este a középkortól a kuruc korig vezeti el a szepsieket a szentendrei Kecskés együttes. A régi zenei koncert helyszíne a katolikus templom lesz. Szombaton a helyi szállodában rendezik a Csomborbált, amelyen a Victoria zenekar húzza a talpalávalót. (juk) Szabadság, szerelem, sztárok LAPAJÁNLÓ Május a szerelem hónapja. A fiatalok körében ez talán még inkább helytálló. Számos cikk, riport, interjú foglalkozik ezzel az érzéssel, mint például: Hogyan tanulunk meg szerelembe esni?, A szerelem, mint drog?, Májusi orgonák. Sztárok is vallanak szerelmeikről, exkluzív interjúban nyilatkozik az egyre népszerűbb harmonikás, Márió és a színész, Kaszás Géza. Fábry Sándor tévés showmannel készült az újabb exkluzív interjú, aki szerint az értelmiség energiájának nagy része még ma eltékozlódik, nem veszik észre a dolgok lényegét, a szabadság meglétét. Napjaink legnépszerűbb „bohóca” természetesen visszaemlékezik a szakma nemrég elhunyt óriására, Hofi Gézára is. Közeledik a nyár, és az Ifiből előre tudomást szerezhetünk az ifjúság érdeklődésére számot tartó eseményekről. Közülük a Klikk Fesztivál került a középpontba, mely már nem Kamocsán, hanem Érsekújvárban lesz. Ismét találkozhatunk az Amerikai szépségből megismert Thora Birch-csel és az újra Obelix bőrébe bújó Gerard Depardieu-vel. A Hídember forgatásába is bepillanthatnak az olvasók, valamint azt is megtudhatják, hogyan lett hegedűjével világsztárrá Vanessa Mae. (on)