Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-09 / 106. szám, csütörtök
8 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 9. Szlovákiát hátrányosan érinti az EU-tejkvóta javaslata Belpolitikai vita alakult ki Magyarországon az állami földek eladása körül. A szocialisták várhatóan leállítják az akciót. Rossz kiindulási alap ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Pavel Koncos földművelési miniszter szerint már csupán politikai tárgyalásokkal lehet folytatni az Európai Unió szerveivel arról, hogy a jelenleg tervezettnél nagyobb tejternielési kvótát adjanak Szlovákiának. A szakmai tárgyalások már ugyanis többé-ke- vésbé lezárultak. Bár Pozsony mindvégig 1,2 millió tonnás tejtermelési keretet javasolt és kért, az Unió - a korábbi évek termelési adatait alapul véve - mindössze 949,15 ezer tonnában határozná meg hazánk EU- csatlakozása utáni tejtermelési keretét. Az EU ugyanis pechünkre épp azokat az éveket vette alapul, amikor a hazai tejágazatnak még nem sikerült túltennie magát a válságon, a tejtermelés és -fogyasztás nagyon alacsony szinten volt. Az utóbbi egy-két évben a szarvasmarha-állomány stabilizálódott, tavaly már mintegy 43 millió literrel sikerült növelni a felvásárolt tej mennyiségét, az idei évre tervezett évközi növekedés pedig 48 millió literre tehető. (Számítások szerint az 1,2 millió tonnás szintet Szlovákia 2005-ben érné el.) A nagyobb termelési kvóta megadása előfeltétele annak, hogy a lakosság egészségesebben táplálkozzon és több tejet és tejterméket fogyasz- szon. Amíg Európa nyugati országaiban az egy főre számított éves tejtermékfogyasztás eléri a 250- 280 kilogrammot is, addig nálunk ez a mennyiség mindössze 160- 170 kiló körüli szinten van, ami 60 kilogrammal alulmúlja az orvosok által javasolt fogyasztási mennyiséget. E miatt az élelmezési szakértők már évek óta kongatják a vészharangot. Az alacsonyabb kvóták a mezőgazdasági termelőket és feldolgozókat is hátrányosan érintenék, mert jelentős bevételtől esnének el. (gyor) gazdasági hírmorzsák Kevesebb burgonya északról Pozsony. Töredékére esett vissza a burgonya termesztési területe Észak-Szlovákiában. Az árvái agrártermelők az idén mindössze 316 hektáron vetettek burgonyát, ami nyolcada a tíz évvel ezelőtti vetésterületnek. A visszaesést az érintettek a rentabilitás csökkenésével indokolták. (TASR) Új szabályok az uniós borcímkékre Brüsszel. Jövő év elejétől az Európai Unióban a borok címkéjén kötelezően fel kell tüntetni a palackozó nevét, alkohol- tartalmát és hogy melyik piacra szánják - döntött az Európai Bizottság. Az új szabályozás megszabja az opcionális kifejezések használatát is: milyen körülmények között lehet feltüntetni bizonyos hagyományos szakkifejezéseket, a bor évjáratát és származási helyét. Az EU-n kívüli országokból importált borokra külön előírások vonatkoznak, ugyanezen szabályozáson belül. A bor közös piaci szabályozását 1999-ben hozták létre, ez lefektette a címkézés alapvetéseit, de a részletek kidolgozását a Bizottságra hagyta. (Fn) Lengyelországi BSE és az EU Brüsszel. Az Európai Unió nem tervez semmilyen rendkívüli intézkedések foganatosítását Lengyelországgal szemben, ahol a napokban diagnosztizálták az első kergekóros esetet. David Byrne fogyasztóvédelmi főbiztos szerint Brüsszelben cseppet sem lepődtek meg a lengyelországi BSE-hírén. A főbiztos az Európai Bizottság tudományos tanácsának korábbi jelentésére hivatkozott, amely Lengyelországot - a többi társult országhoz hasonlóan - abba az országcsoportba sorolta, ahol a BSE megjelenését várni lehetett. (TASR) Állami mentőöv Bábolnának Budapest. A Magyar Fejlesztési Bank még e héten készfizető kezessége vállalhat a Bábolna Rt. 16 milliárd forintos adósságáért, így a magánosítás előtt álló legnagyobb magyar agrárcég működése továbbra is biztosított. A Bábolna Rt. jegyzett tőkéje 12,9 milliárd, adóssága pedig 16 milliárd forint; a cég a tavalyi évet 5-7 milliárd forintos veszteséggel zárta. A cég hitelezője a Magyar Fejlesztési Bankon kívül a Külkereskedelmi Bank, a Raiffeiosen Bank és a CIB Bank. A Népszabadság úgy tudja, hogy az egyik hitelező hitelszerződései azonnali hatályú felmondását fontolgatta, ami csaknem lehetetlen pénzügyi helyzetbe sodorta volna az rt.-t. Amennyiben az MFB vállalja a kezességet, a vállalat működése továbbra is biztosított. (ÜN) Aggódnak a cseh agrártermelők Prága. A cseh agrárönkormányzatok nyilatkozatban fejtették ki aggodalmukat és tiltakozásukat az Európai Bizottság termelési kvótajavaslataival kapcsolatban. A terméktanácsok vezetői által aláírt nyilatkozatból úgy tűnik, hogy főként a szarvasmarha- és a birkaállomány keretszámainak lefaragása borzolta fel a kedélyeket Prágában. Ez EU-ugyanis épp azokat az éveket vette alapul, amikor e ágazatok agonizáltak és a legkisebb teljesítményt érték el. (Agris) Magához tér az idegenforgalom Santander. Az Idegenforgalmi Világszervezet főtitkára szerint ' a világturizmus az idei második félévben tér vissza a tavaly szeptember 11-i amerikai terrortámadást megelőző szintre. Francesco Frangialli a spanyolországi Santanderben egy turisztikai tanácskozás alkalmával nyilatkozott úgy, hogy az ágazat az idei második félév folyamán, a harmadik, vagy a negyedik negyedben éri el a szeptember 11-e előtti forgalmat. További részleteket az előrejelzéssel kapcsolatban nem közölt. Tavaly a világ idegenforgalma 1,3 százalékkal csökkent, ezen belül Európáé 0,7 százalékkal zsugorodott. (MTI) Tavaly 3,5 millió t gabona termett Pozsony. Tavaly a kukoricatermést is beleértve Szlovákiában 3,498 millió tonna gabona termett, ez 58,9 %-kal több, műit egy évvel korábban. A tavalyi produkció csupán alig haladta meg a sokéves átlagot, ugyanis az elmúlt 10 évben átlagosan 3,348 millió tonna volt a gabonatermés - derül ki abból a jelentésből, amelyet a mezőgazdasági és élelmezésügyi kutatóintézet (VÚEPP) tett közzé. Az előzetes becslések szerint júniusban 813,3 ezer tonnát tesznek majd ki a gabonakészletek. A tavalyi termésből 600 ezer tonna kenyérgabonát szántak eladásra, ebből március végéig 570 ezer tonnát értékesítettek, ami 95 százalékos tervteljesítést jelent. (SITA) Orbán versenyfutása az idővel Sem jogi, sem gyakorlati lehetősége nincs a távozó kormányfőnek arra, hogy az új kabinet hivatalba lépése előtt a Magyar Nemzeti Földalap eladjon 360 ezer hektár állami termőföldet (Képarchívum) Budapest. Valóságos nyilatkozatháború tört ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök minapi bejelentése után, amely szerint az állami tulajdonban lévő földeket versenytárgyalásos formában azonnali értékesítésre tűzik ki. A szocialisták óva intik a leköszönő kormányt attól, hogy a beharangozott eladást megkezdje, és bejelentették: az akciót a kormányalakítás után felfüggesztik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A lavinát Orbán Viktor azzal a bejelentéssel indította el, miszerint versenytárgyalás formájában azonnali értékesítésre tűzik ki az állami tulajdonban lévő földeket. A kormány döntését az indokolja - fogalmazott a kormányfő -, hogy enyhíteni kell az országosan észlelhető földéhséget, ami a családi gazdaságok és az egyéni gazdák fejlődésének legkomolyabb gátja. Túri-Kovács Béla (távozó) környezetvédelmi miniszter, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke a kormánydöntés kapcsán azt hangoztatta: elsősorban a magyar gazdákat kell földtulajdonhoz juttatni. A szocialista-liberális erők a gazdasági társaságok, és azokon keresztül a külföldiek termőföldhöz juttatását, a nagybérlői rendszer fennmaradását szorgalmazzák. Másként vélekedik erről az ellenzék, amely szerint az intézkedés csupán arra lesz jó, hogy a Fidesz az utolsó pillanatban leoszthassa klientúrájának az állami tulajdonban lévő földeket - összesen 380 ezer hektárt, a magyar szántóterületek 7-8 százalékát. (A 6 millió 300 ezer hektárnyi megművelt területből 350 ezer hektárt érint a bejelentés.) Med- gyessy Péter miniszterelnök-jelölt az Orbán-kormány magatartását cinikusnak és Európában megengedhetetlennek minősítette. Németh Imre, a szocialisták agrár- miniszter-jelöltje pedig bejelentette: az MSZP azonnal felfüggeszti az állami földek értékesítési eljárását, ha az új kormány megalakul. Németh felhívta Orbán Viktor figyelmét, hogy a most bejelentett földeladási tranzakciót törvényes keretek között, a határidők betartásával a jelenlegi kormány már nem tudja lebonyolítani. Hozzátette, hogy az új felállású kabinet bármilyen későbbi földeladás előtt meg kívánja ismerni az Alkotmánybíróság (Ab) álláspontját a földügyi szabályozásról, mivel az MSZP szerint az ez évtől hatályos előírások jelentős része alkotmányellenes. Németh Imre azt állította, hogy több tízezer mezőgazdasági dolgozó maradhatna kenyér nélkül, ha megvalósulna Orbán Viktor terve az állami termőföldek eladásáról. Hozzátette, jó néhány régióban szinte az egyetlen számba jöhető munkaalkalmat jelentik azok a világ- színvonalon termelő agrártársaságok, amelyeknek a léte függ a bérelt állami földektől. Nem ossza a távozó kormány álláspontját Raskó György agrár- közgazdász, az Antall-kormány volt mezőgazdasági közigazgatási államtitkára, a Centrum Párt szakértője sem. Szerinte semmilyen közgazdasági indok sincs, ami megmagyarázná a hivatali idejének maradékát töltő miniszterelnök bejelentését. Az csak a befektetők elriasztására alkalmas. A mezőgazdasági tárca korábbi államtitkára elismerte, hogy nagy szükség van a családi -gazdaságok megerősítésére. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy ezeken a korábban uradalmi birtokterületeken soha nem volt hagyománya a családi gazdaság keretein belül való működésnek, így gyakorlatilag földéhségről sem igen lehet beszélni. Továbbá körülbelül 30 olyan gazdaság működik ma Magyarországon, amely 10 évre szóló haszon- bérleti szerződést kötött az ÁPV Rt.-vei, ezekben az esetekben pedig a fölvásárlásba fogó családi gazdaságnak ennyi időt kellene várnia arra, hogy megművelhesse az általa megvett földet. Ilyen családi gazdaság valószínűleg kevés van. Spekulánsból viszont annál több - jegyezte meg Raskó. A kialakult belpolitikai harcról a Neue Zürcher Zeitung úgy véli: „a szocialisták a küencvenes évek elején a termelőszövetkezetekből kialakult üzemek mellett lépnek fel, amelyeknek irányítói klientúrájukhoz számítanak, a Fidesz viszont a jelek szerint a vidéki lakosságnak kíván utolsó gesztust tenni”. Sem a vonatkozó jogszabályok, sem a Magyar Nemzeti Földalap Kht.-nál eddig elvégzett előkészítői munkák nem teszik lehetővé, hogy azonnal megkezdődhessenek az állami földek versenytárgyalásai. Azokra a legjobb esetben is másfél, két hónapon belül kerülhetne sor. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) szóvivője a nagy visszhangot kiváltott kormányülést követően bejelentette: az MFB-nél hamarosan kidolgozzák a kormánybejelentés értelmében júniusban megkezdődő új termőföldvásárláshoz igényelA Fidesz a vidéki lakosságnak kíván egy utolsó gesztust tenni. hetó hitelkonstrukciót, amelynek kondíciói hasonlóak lesznek a februárban bevezetett agrárhitelhez. A hitelképesség vizsgálatát a Konzumbank végzi, 18 napos elbírálással. Lapértesülések szerint a Konzumbank április végéig 2727 agrárhitel-kérelmet fogadott be. Az összesen 70,6 milliárd forintot kitevő hitelkérelmek egyharmadát a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások, míg kétharmadát, 47,5 milliárd forintot a családi vállalkozások igénylik. A 47,5 milliárd forintos kérelem 17 százalékát teszik ki a termőföld vásárlásához igényelt kölcsönök, vagyis közel 8 milliárd forintot. Lapvélemények szerint sem jogi, sem gyakorlati lehetősége nincs a távozó kormányfőnek arra, hogy az új kabinet hivatalba lépése előtt a Magyar Nemzeti Földalap eladjon 360 ezer hektár állami termőföldet. A köztársasági elnök május 15-re összehívta az Országgyűlést, és attól a pillanattól kezdve ügyvezető kormányként már semmilyen lényeges, az ország helyzetét befolyásoló döntést nem hozhat, (mh, fn, vg, mti, ú) Az állami kézben lévő termőföld számokban Budapest. Magyarországon a teljes termőterület 8 millió hektár. Ebből mezőgazdasági célra hasznosított 6,2 millió hektár, szántó 4,7 millió hektár. A mostani kormánydöntés a Magyar Nemzeti Földalap Kht.-nak április elején átadott félmillió hektár mezőgazdasági területből mintegy 360 ezer hektár szántó- területet érint. Ennek döntő része olyan társas vállalkozások használatában van, amelyek a korábbi állami gazdaságok privatizált jogutódjai, illetve jelenleg is állami felügyelet alatt működnek. A rendszerváltáskor Magyarországon működött 128 agrártársaságból jelenleg 15 van állami tulajdonban, a többit privatizálták. A privatizáció döntő része az Antall-kormány időszakában, a küencvenes évek elején zajlott le, de abban a jelenlegi kormányzat is részt vett: az elmúlt hónapokban különlegesen kedvező feltételekkel értékesített 12 állami agrárcéget, amelynek jelentős része jelenleg már - különböző közvetett cégtulajdonlások révén - a távozó kormányhoz közel álló körök tulajdonában van. A128 cégből álló korábbi állami tulajdonú cégkor a kilencvenes évek elején még mintegy egymillió hektár földterületet használt. Ebből 560 ezer hektár kárpótlással került magánkézbe, a fennmaradó terület nagy részén az időközben 27-re csökkentett, tartós állami tulajdonban maradó, ÁPV Rt. által felügyelt cégcsoport gazdálkodott. (NSZ) Újabb EU-USA kereskedelmi háború a láthatáron T öbblettámogatás amerikai farmereknek ÚJSZÓÖSSZEFOGl^LÓ Washington. Az amerikai képviselőház elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az elkövetkező hat évben 31,2 milliárd dollárral emelné a mezőgazdasági termelők támogatására fordított összeget. A javaslat ellenzői szerint az intézkedés túltermeléshez vezet akkor, amikor az ország búza-, szójabab-, kukorica- és gyapotkészletei amúgy is bőségesek, a szubvencióknak a világkereskedelmi szabályokkal való összhangja pedig kérdéses. Franz Fischler, az EU mezőgazdasági biztosa élesen elítélte a tervet, és annak megvalósítása megfigyelők szerint újabb transzatlanti kereskedelmi háborúhoz vezethet. A termelőknek juttatott támogatások emelésén túl a tervezet újjáélesztené a „célárak” intézményét, amelyek nehéz időkben jelentenének segítséget a gazdáknak, és 80 százalékkal bővítené a termőföld-megőrzési alapot - írja a Reuters. George W. Bush amerikai elnök azt szeretné, ha a javaslat révén - amelyet „nagylelkű és megbízható biztonsági hálónak” nevezett - a megemelt támogatásokat a gazdák már az idei aratáskor megkaphatnák. (vg, ú) .úJ.szó^sszefqcialó London. A brit-holland tulajdonú Unilever élelmiszer-ipari és háztartás-vegyipari vállalat további profiltisztítást hajt végre, ezúttal olaj- és zsiradéküzletágától, a holland Loders Croklaan Grouptól válik meg. Az édes- és sütőiparnak főként növényi zsiradékot szállító cégre az amerikai Cargill, a svéd Karlshamns és a dán Aarhus Olifabrik is pályázik. A termékszerkezet átalakítása mintegy az Unilevernél két éve indult, a vállalat azóta összpontosít a vezető fogyasztói márkákra, s megválik a kevésbé sikeresektől. A brit-holland cég a korábbi 1600 helyett már csak 400 márkára koncentrál, ez utóbbiak forgalma a tervek szerint az idén várhatóan 6 százalékkal nő. A társaság az első negyedévben közel kétszeresére növelte tiszta nyereségét. A négyszáz fő cikk (köztük az Omo mosópor, a Knorr levesporok, a Magnum jégkrémek) eladása három százalékkal bővült, a 2001. évi átlagos 5,3 és a 2000- es 3,8 százalékos növekedés után. Az Unilever vállalat vezetése arra számít, hogy 2002 végére eladásainak 90 százalékát teszik ki e termékek, az arány most 84 százalék. (ú) Már csak 400 márkára koncentrál az Unilever „Zsírmentessé” válik a brit-holland óriás
