Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-09 / 106. szám, csütörtök

UJ SZÓ 2002. MÁJUS 9. Gazdaság és fogyasztók A földművelésügyi minisztérium ellenállása miatt veszélyben az Európai Unió által várt törvény elfogadása Munkaszüneti napjaink miatt 30 milliárdos kiesés Ádáz vita a természetvédelemről ™l sok az államü!1Iiep Pozsony. A környezetvédel­mi tárca és a földművelésü­gyi minisztérium közötti el­lentétek már az európai uni­ós kötelezettségeink teljesí­tését is veszélyeztetik. A két tárca közötti vita kérdése felkerült a kormányülés na­pirendjére. TUBA LAJOS Az Európai Unió által bevezetett jogrendben alapszabályként szere­pel, hogy különválasztják a gazda­sági jellegű tevékenység, illetve an­nak felügyeletének rendszerét. A környezeti hatással járó tevékeny­ségeknél ez általában úgy történik, hogy az adott területet az ágazati minisztérium felügyeli, az el­lenőrzés pedig a környezetvédelmi minisztériumhoz tartozik. Ennek bevezetése nálunk sem ment vita nélkül, a szaktárca e téren a legke­ményebb csatákat a földművelésü­gyi minisztériummal vívja. Az utób­bi ugyanis a hozzá tartozó gazdasá­gi ágazatokban szinte minden eset­ben a végsőkig elment az ellenőrzés jogának megtartása, sőt visszaszer­zése érdekében. Nincs ez másképp a természetvéde­lemben sem. Itt ráadásul olyan fur­csa helyet van, hogy bár már 1969 óta semmi köze hozzá, a földműve­lésügyi minisztérium nem hajlandó átadni a Tátrai Nemzeti Park fel­ügyeletét a környezetvédelmi mi­nisztériumnak. így azután várható volt, hogy amint megnyitják a ter­mészetvédelmi törvényt, újra meg­próbálják megőrizni saját érdekei­ket. Ezúttal azonban az ellenállásuk már azzal fenyeget, hogy Szlovákia nem képes eleget tenni az Európai Unióval kapcsolatos törvényalkotási kötelezettségének, aminek a későb­biek során komoly következményei lehetnek. Miklós László környezetvédelmi miniszter szerint a végre a kor­mány elé juttatott törvényjavaslat nagyon komoly változásokat tar­talmaz. Többek között két uniós direktívát, az ún. habitat-törvényt a biotópok védelméről, illetve a madárvédelmi törvényt kellett tel­jes egészében beledolgozni. De ezen kívül is egy sor új elemet tar­talmaz; tulajdonképpen hét parag­rafuson kívül az összes részt újra kellett nyitni. Emiatt a törvény- előkészítő tanács végül úgy dön­tött, hogy az anyag módosítása he­Ki engedélyezze a nemzeti parkokban folytatott vadászatot? Többek között e kérdésben sem tud megegyezni a földművelési és a környezetvédelmi tárca. (Képarchívum) lyett új törvénytervezetként kerül­jön a kormány elé. Ez a helyzet felbátorította azokat, akiknek a természetvédelem nem igazán a szívügyük, és különböző helyeken próbálták kikezdeni a ja­vaslatot. A módosítások lehetősé­gével elsősorban a földművelésü­gyi minisztérium élt; Miklós László szerint az is jó ideig tartott, hogy a szaktárcával egyáltalán konkrét paragrafusokról kezdjenek vitáz­ni. Eleinte ugyanis az új törvényja­vaslatot teljes mértékben elutasí­tották. Ez a környezetvédelmi tár­ca számára nem újdonság, leg­Felbátorodtak azok, akiknek a természetvé­delem nem a szívügyük. utóbb a vizekről szóló törvénnyel kapcsolatban játszódott le ugya­nez. Most azonban nem sikerült el­simítani az ellentéteket, így öt olyan téma maradt, amelyet vitás ügyként kell a kormány elé vinni. Amint az várható volt, a legnagyobb vita a vadászat körül folyt arról, kell-e kérvényezni a csoportos vadá­szatokat a nemzeti parkok terüle­tén. Arról is vita folyik, elég-e egy kormányrendelet a nemzeti parkok kihirdetéséről, vagy minden eset­ben külön törvényt hozzanak erről. A környezetvédelmi minisztérium a kormányrendelet mellett kardosko­dik, arra hivatkozva, hogy minden összefüggést törvény szabályoz, így konkrét esetekben ezek betartását elég kormányrendelettel biztosíta­ni. De ha a kormány esetleg mégis a külön törvényi szabályozás mellett döntene, azt is különösebb gond nélkül el tudnák fogadni. Ennek csak annyi következménye lenne, hogy a nemzeti parkok létrehozását nem lehetne egyszerű kormány- többséggel intézni, hanem végig kellene vinni a hosszadalmas és bo­nyolult törvényalkotási folyamatot. Igazából ennek a vitának már nincs tétje, mivel Miklós László szerint már nem valószínű, hogy bárhol is új nemzeti parkot lehetne létrehoz­ni. Nagy vita dúl a civü szervezetek részvételéről a hivatalos eljárások­ban. A környezetvédelmi miniszté­rium támogatja, a földművelésügyi minisztériumnak viszont ez elfo- gadhatadan. A természetvédelmi törvénnyel kapcsolatban már régóta kérdés, vajon miként kárpótolják azokat a tulajdonosokat, akik a megkötések miatt nem képesek megfelelően gazdálkodni erdőikben vagy rétjei­ken. Miklós László szerint elvben már most is lehetőség van kártérí­tés igénylésére, de az új törvény kü­A hagyományos szolgáltatások mellett, mint például a levélkézbesítés, új lehetőségeket is kínál a Szlovák Posta Régi posta - új minőség ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az egyre növekvő ver­senyhelyzetben éppen a fejlődés biztosítása és a modernizáció az egyetlen út a Szlovák Posta túlélé­séhez. Ennek érdekében dolgoz­ták ki a 2004-ig szóló fejlesztési tervezetet, amely meghatározza a stratégiai célokat. Ezek közé tar­tozik elsősorban az ügyfelek elé­gedettsége, a szolgáltatások mi­nősége, nyereségessé tétele és a postai hálózat optimalizálása. A postai küldemények osztályozása terén 1999-ben már sor került a tecnnológiai modernizációra. E- zenkívül további fejlesztések van­nak előkészítve, amelyek biztosít­ják a szolgáltatások magasabb színvonalát. A tervezett fejleszté­sek közé tartozik az expressz és futárszolgálat, a hibrid posta, az e-posta, és a kézbesítő körzetek motorizálása is. Nagyon fontos, perspektivikus ré­sze a fejlesztési terveknek az elekt­ronikus posta, amely a jövőben erősen befolyásolja majd a posta és ügyfelei kapcsolatát. A posta új kommunikációs lehetőségeket kí­nál az írott üzenetek és a postai pénzforgalom terén is, felhasznál­va az elektronikus üzenetküldés és a valóságos kézbesítés kombináci­ójának lehetőségét. Ebben az év­ben fejeződik be a postai művele­tek automatizálása, amely biztosít­ja az automatizált postai technoló­giák magas színvonalú üzemelteté­sét, nagy fokú biztonságot nyújt a készpénz kezeléshez és az adatok továbbításában. A Szlovák Posta fejlesztésének része a csomag- és levélküldemények új kategorizálására kidolgozott terve­zete is. A postai vüágszövetség a postai küldemények kategorizálásá­nak két alaptípusát ismeri. Az egyik a küldemények tartalma szerinti osztályozás (levelek, nyomdai ter­mékek). Ezt a rendszert használta a Szlovák Posta 2002 januárjáig, bár 1998-ban már elkezdődött a foko­zatos irányváltás a küldemények osztályozására - a pontosan meg­határozott kézbesítési határidővel, tartalmától és csomagolásától füg­getlenül. Ez a rendszer viszont, ami 2001 végéig működött, nagyon komplikált és áttekinthetetlen volt, nemcsak az ügyfelek, de a postai al­kalmazottak számára is. A kategorizálás másik alaptípusa a küldemények feldolgozásának és kézbesítésének gyorsaság szerinti osztályozása (expressz, 1. osztály, 2. osztály, többi). Nyugat-Európa és Amerika fejlett postai vezetése már hosszú évek óta a küldemények gyorsaság szerinti osztályozását használja. Szintén ez a rendszer az alapja az EU-ban a nemzetközi kül­demények terminál-illetékeinek is. Az új osztályozás bevezetésének legfontosabb okai tehát az európai Levelet kapni és (fel)adni jó uniós standardhoz való közeledés, az ügyfelek egyértelmű igénye a küldeményeik gyors kézbesítésére, a termékskála áttekinthetővé tétele, egyszerűbb feldolgozás és kötődés az automatizált osztályozórend­szerre való átállásra, a tarifarend­szer átláthatósága, és az egyéb ki­egészítő szolgáltatások tarifáinak egyesítése, új szolgáltatások beve­zetése - új ajánlott küldemények, és nem utolsósorban a tanácsadás az ügyfelek részére. A Szlovák Posta ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A'munkaszünetnek szá­mító ünnepnapok ugyan nagy népszerűségnek örvendenek a la­kosság körében, az ország gazda­sága azonban emiatt jelentős ki­eséseket kénytelen elkönyvelni. Tavaly például a bruttó hazai össz­terméket figyelembe véve a szlo­vák gazdaság naponta 2,6 milliárd * koronányi értéket termelt. Idén 11 ünnepnapunk egyúttal munkaszü­neti nap is, így a kiesés emiatt elér­heti akár a 30 milliárd koronát is. Pénzügyi és gazdasági elemzők szerint azonban a helyzet koránt­sem ilyen rossz, hiszen az üzemek nagy része ekkor is működik, nem beszélve az üzletekről és étter­mekről, ahol a 24 órás nyitva tar­tást az államünnepek sem nagyon zavarják meg. A külföldi befek­tetők ugyanakkor figyelembe ve­szik azt is, hogy az adott ország­ban hány munkaszüneti nap van. Ebből a szempontból például rosszabb helyzetben vagyunk, mint a szomszédos Csehország, nálunk ugyanis lényegesen több egyházi ünnep számít munkaszü­neti napnak. E tekintetben me­gelőzzük a mélyen vallásosnak számító Lengyelországot is. Míg nálunk 15 piros betűs nap van a kalendáriumban, Csehországban és Magyarországon ez 12, Len­gyelországban pedig 10. (ú) lön paragrafusban foglalkozik a kártérítéssel. A szokványos esetek nem is jelentenek gondot. Ilyen pél­dául ha valakinek előírják, hogy a rétjét évi három helyett csak kétszer kaszálhatja, így a ldeső jövedelmét az állam pótolja. E célra a miniszté­rium már évek óta rendelkezik egy tízmillió koronás kerettel, de 1995 óta mindössze három ilyen igény érkezett hozzájuk. Mivel a Duna menti ártéri erdőkben régóta téma a gazdálkodást teljesen kizáró bio­centrumok létesítése, ezért erre is rákérdeztünk a miniszternél. Sze­rinte üyen esetben azt kellene bizo­nyítani, hogy ott a tulajdonos köz­birtokosságnak milyen bevételkie­sése származik ebből és ezért kárté­rítést kérhetnének. A törvény végső jóváhagyásáig azonban egy alkot­mányjogi problémát is rendezni kell. Ennek lényege, hogy mit jelent pontosan az állam korlátozó szere­pe. Már most is van olyan esetük, amikor valaki tízmilliárd koronás kártérítést követel, mondván, neki ennyi jövedelme lenne, ha a védetté nyilvánított réten egy háromemele­tes szállodát építene. A minisztéri­um eddig csak a szokványos tevé­kenység korlátozásából származó kártérítéssel számolt, most viszont a törvény elfogadásáig meg kell ol­dani az ilyen jellegű követelések jo­gi kezelését is. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Szlovákia és az Európai Unió Pozsony. Szlovákia belépése az Európai Unióba nem jelent egyértelmű pénzügyi előnyt az ország számára, viszont az a lényeg, hogy a felzárkózás anyagi terheiből az Unió is ki­veszi a részét - nyilatkozta Má­ria Kadlecíková, az uniós in­tegrációt felügyelő miniszter­elnök-helyettes azon a fővárosi szemináriumon, amelyet az uniós tagság jelentette gazda­sági és szociális kihívások kér­déskörének szenteltek. A részt­vevők megállapították: Szlová­kia csak uniós tagként válik majd valóban versenyképes or­szággá. (TASR) A vagyonalap eladja a VSZ részvényeit Pozsony. A Nemzeti Vagyon­alap (FNM) el szeretné adni a Kelet-szlovákiai Vasműben (VSZ) birtokolt 16,46 százalé­kos részvénycsomagját. Az ér­tékpapírok iránt valószínűleg érdeklődik majd az amerikai US Steel, továbbá a Penta Group és a J and T Finance pénzügyi cso­port. A vagyonalap részvényen­ként 200 koronát szeretne kap­ni, ám a US Steel jelezte, csu­pán 160 koronát volna hajlandó fizetni. (TASR) A Danubiusé lehet a pöstyéni fürdő Pozsony. A monopolellenes hivatal engedélyezte, hogy a magyar Danubius Holding tu­lajdonában levő Mariánské Lázné gyógyfürdő megvehesse a pöstyéni gyógyfürdő 67 szá­zalékát. Az 1,018 milliárd ko­ronás vételárat a cseh fél má­jus 22-ig fizeti ki. Az új tulaj­donos ígéretet tett arra, hogy 2002 és 2006 között 700 mil­lió koronát fordít a pöstyéni fürdő fejlesztésére. (TASR) A hajógyár és a banki hitelek Pozsony. Amíg az Általános Hi­telbanktól (VUB) és az Istrobankától, mint a komáro­mi hajógyár meghatározó hite­lezőitől a Nemzeti Vagyonalap nem kap engedélyt a hitel- konstrukciók módosítására, ad­dig a vagyonalap nem írhatja ki a hajógyár (SLKB) magáno­sításáról szóló újabb pályázatot - mondta Jozef Kojda, a va­gyonalap elnöke. Mindkét bank számára kedvezőtlen helyzetet teremt az a tény, hogy a régi, becsődölt hajógyár (SLK) jelen­tős része magánkézben van (többek között a Penta Group birtokában). (TASR) Munkanélküliek Németországban Hamburg. A tavaszi élénkülés ellenére Németországban ápri­lisban is 4 millió fölött volt a munkanélküliek száma, 1999 áprilisa óta a legmagasabb. Áp­rilis végén 4 millió 24 ezer ál­lástalant tartottak nyilván, a munkanélküliségi ráta 9,7 szá­zalék. A munkanélküliek szá­ma márciusban 140 100 fővel csökkent februárhoz képest és 4,156 millió volt. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. május 9-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,195 Lengyel zloty 11,634 Angol font 67,663 Magyar forint (100) 17,279 Cseh korona 1,381 Svéd korona 4,501 Dán korona 5,677 Szlovén tollár (100) 18,728 Japán ien (100) 36,134 Sváici frank 28,973 Kanadai dollár 29.397 USA-dollár 46,130 A nyereséges Ludová banka ősztől jelzáloghiteleket is nyújt (Képarchívum) fejlesztési szándékai elsősorban az ügyfelei elégedettségét, és a fejlett országokhoz mérhető szolgáltatási színvonal elérését célozza. Bár né­hány szempontból a Szlovák Posta fejlettsége már most eléri a fejlett európai színvonalat - elsősorban a küldemények kézbesítésének inter­neten keresztül való ellenőrzését kell megemlíteni. A kidolgozott fej­lesztések megvalósítása a Szlovák Posta szerint jobb minőséget ered­ményez. (szge, ú) Rekordot döntő profit ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS ra emelkedik. A bank tovább foly­tatja fiókhálózatának bővítését; je­lenleg 26 fiókkal és kirendeltség­gel rendelkezik, tavaly többek kö­zött Komáromban és Ersekújvárott kezdték meg működésüket, 2002 első felében pedig újabb fiók meg­nyitásával számolnak Duna- szerdahelyen és Érsekújvárott. Az osztrák többségi tulajdonban levő pénzintézet rövidesen engedélyt kér a Szlovák Nemzeti Banktól jel- záloghitelek folyósítására. Terveik szerint szeptembertől vagy októ­bertől nyújtanák e szolgáltatást, ezzel a Szlovákiában jelzáloghiteit kínáló bankok száma az őszre nyolcra emelkedne, (shz) Pozsony. A Ludová banka (Volksbank) 2001-ben 345,8 mil­lió korona nyereséggel zárt, ami rekordot jelent a pénzintézet 10 éves szlovákiai tevékenysége során - közölte Jozef Kollár, a bank ve­zérigazgatója. A tavaly év végén 26,6 milliárd korona mérlegfő­összeggel rendelkezett Ludová banka 2001-ben összesen 8,2 mil­liárd korona értékben nyújtott hi­telt, ez 17 százalékos növekedés 2000-hez képest. A pénzintézet május 3-i közgyűlésén jóváhagy­ták az alaptőke .emelését, ami 670 millió koronáról r milliárd koroná-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents