Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-06 / 80. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 6. Agrárvilág WM Növényvédelmi szaktanácsadó: A pajzstetvek nemcsak a nagyüzemi szőlőültetvényekben károsítanak jelentős mértékben, hanem pusztíthatnak a kiskertekben is Visszaszorítható a komoly fertőzés elterjedése A szakszerűtlen növényvédelmi munka következtében sok szőlészetben csak a hasznos élőlényeket pusztították, a károsat nem (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) A szőlőültetvényeinkben egyre jelentősebb területeken találhatók pajzstetvek által okozott fertőzési gócok. A kártevő felszaporodása több okra is visszavezethető. CSEKES ZOLTÁN A megváltozott szőlőtermesztési módok kedvező feltételeket teremtenek a kártevő áttelelésének. Ezeket, a hagyományos műveléssel ellentétben, nem távolítjuk el. Nőtt a növényvédő szerek felhasználása is, ami a ragadozó és a hasznos szervezetek szinte teljes pusztulását okozta, főleg a nagyüzemi szőlőtáblákon. További tényező lehet, hogy a permetezésre nem a legkedvezőbb, a kártevő rovarok pusztítása szempontjából legalkalmasabb időpontokban kerül sor. A laza technológiai fegyelem mellett hiányzik a helyi előrejelzéseken alapuló szakszerű irányítás is. A szakszerűden növény- védelem következtében sok helyen csak a hasznos élőlényeket pusztították, a károsat nem. Ezenkívül az idős, legyengült ültetvények, a gon- dozadan parcellák valamint a vadon élő tápnövények közelsége segíti a pajzstetvek felszaporodását. A pajzstetvek a növényi kártevők egyik jellegzetes csoportját képezik. Valamennyi faj szívó szájszervvel rendelkezik és csak élő növényeken szívogatnak. Megváltozott alakjuk eltér a „klasszikus” rovaralaktól. A pajzstetvek váltivarűak, de képesek szűznemzéssel is szaporodni. Tojásprodukciójuk meghaladhatja az 5 ezer darabot. Nemzedékszámuk eltérő, az éghajlati viszonyoktól változhat. Mivel a kártevő a növények nedvét szívogatja, ezzel a növények gyengülését, végső esetben pusztulását okozza. Közvetett kártétel az egyes fajoknál az erős mézharmat- kiválasztás, amelyen a korompenész megtelepszik. A pajzstetvek nőstényei szárnyatlanok, a fajok többségénél az első stádiumú lárvák képesek az aktív helyváltoztatásra. A hímek repülnek ugyan, de élettartamuk csak pár napra tehető. A pajzstetűfajok terjesztésében a passzív terjesztés is jelentős, mert többféle módja is van. Az átvitel történhet rovarok, madarak vagy fertőzött tápnövény, esedeg szaporítóanyag ólján egyaránt. Az alábbiakban a szőlőültetvényeinkben károsító tetvekkel foglalkozunk. A viaszos pajzstetvek (Pseudococciadae) apró, mindössze 3-5 x 2-3 mm nagyságú szelvényezett testét szembetűnő vattaszerű viaszréteg borítja. Ebbe a csoportba tartozik a nálunk is gyakran károsító viaszos akácpajzstetű, a juharpajzstetű és a rövidfarkú viaszos pajzstetű. A teknős pajzstetvek (Coccidae) alakja a hosszúkás, az ovális és a gömb alakúig sokféle lehet. Az ehhez a fajhoz tartozó pajzstetvek többsége hajlamos a tömeges elszaporodásra. Egyedsűrűségét a természetes ellenségei, ilyen például a katicabogár, jelentősen csökkenthetik. A pajzstetvek e csoportjába tartozik a közönséges teknős pajzstetű, a hosszú teknőspajzstetű és a gyapjas pajzstetű. A kagylós pajzstetvek (Di- aspididae) alakja hosszúkás vagy ovális, színe fehér, rózsaszínű, szürke vagy barna is lehet. A pajzs könnyen leemelhető. A pajzstetvek kártételét a fás, föld feletti részeken láthatjuk elsősorban. A kártevők elleni védekezés során elsősorban ügyeljünk arra, hogy a vásárolt szaporítóanyag mindig fertőzésmentes legyen. A vesszőkön, kordonkarokon, kéregfoszlányok alatt a második lárvastádium telel. Ezért ott ahol már régebben megjelent a fertőzés, a kora tavaszi lemosó permetezést okvetienül alkalmazni kell. Ajánlatos az Oleoe- kol (0,1%) vagy Oleo-Ekolux (0,1%) szereket használni. A kora tavaszi pontosan időzített kezelés jól beilleszthető az integrált növény- védelembe is. A fertőzött vesszők jelentős része metszéssel is eltávolítható, ezért a nyesedék elégetésével, megsemmisítésével az áttelelő lárvákat, illetve a nőstények nagy részét el tudjuk pusztítani. Ilyenkor nem jó megoldás a venyige sorközi felaprítása, komposztálása. Kis területű ültetvényekben, ahol csak pár tőkén észleltük a fertőzést, az áttelelő kártevő lekaparásával, ledör- zsölésével is megszüntethetjük a fertőzést. Ajánlatos elvégezni a lemosó permetezést! A szőlő rügyfa- kadása után is eredményesen védekezhetünk, mégpedig a szőlő-levél- atka elleni védekezés időszakában. Azonban hatékonyan csak az áttelelő lárvák pusztíthatok, a kifejlődött nőstények elleni védekezés hatékonysága már nem kielégítő. A további, a tarka szőlőmoly elleni rovarölő szeres nyári permetezések is jó hatékonyságúak lehetnek. Bíztatónak mutatkozik a juvenil hormonanalógok alkalmazása. A védekezés eredményességét még nagy mértékben befolyásolja a permetező berendezés, illetve az, hogy müyen mértékben juttatja be a permetlevet a hajtásokkal, levelekkel zárt tőke legbelső részéhez. A pajzstetvek természetes ellenségeinek védelme miatt előtérbe kell helyezni az integrált növényvédelemben használt és nálunk engedélyezett rovarölő szereket. Ilyen például a Biobit, a Dimüin 48 SC, a Calypso 480 EC, az Insegar 25 WP,a Match 050 EC valamint a No- molt 15 SC. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet (ÚKSUP) komáromi részlegének munkatársa Módosul a bortörvény. Átvesszük a hazai jogrendbe a szőlészetre és borászatra vonatkozó, az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendeleteket és előírásokat Hamarosan minden szőlőültetvényt nyilvántartásba vesznek ÚJ SZÓ-ISMERTETÉS Pozsony. Európai uniós csatlakozásunk miatt szükségessé vált a szőlészetről és borászatról szóló 332/1996 Tt. számú törvény valamint a többi vonatkozó jogszabály módosítása. Az agrártárca által be- teijesztett tervezetet kisebb módosításokkal a kormány már jóváhagyta, így a tervezet hamarosan a parlament elé kerülhet. Bár a szlovák törvényhozók a korábbi, 1997-től hatályos „bortörvény” kidolgozásakor is figyelembe vették az Európai Unió jogrendjét és az ágazatra vonatkozó rendeleteket (EMS 822/87 és 823/87), az Unióban azóta újabb szabályzók és kötelező érvényű előírások születtek. Ezeket kell most átvenni, beépíteni a hazai jogrendbe. Ez persze nem történik és történhet az egyik napról a másikra, a borpiaci rendtartás elfogadását a kormány például a második félév feladatai között említi. Az új „bortörvény” alapvetően a vállalkozás szintű szőlészetre és borászatra vonatkozik, néhány új fogalom pontosításán túl bevezeti például a szőlőtelepítési jog fogalmat is. Kitér továbbá a bor- és a szőlőbehozatal lehetőségére is. Megszünteti például a borkészítés céljából behozandó szőlőmust vagy darált szőlő importjának lehetőségét (kivételt csak rendkívül rossz szőlőtermés esetén adnak). A korlátozás kezdetben bizonyára megnehezíti a borüzemek létét, viszont új perspektívát jelenthet mindazok számára, akik szőlőtermesztéssel foglalkoznak. Bár az új törvény csak parlaMegszüntetik a borkészítés céljából behozandó szőlőmust importját. menti jóváhagyása után lép életbe, tervezete már ma is olvasható a világhálón a következő címen: http://www.ial.sk/Appl/materi- al.nsf/0/220B87E9FF888ABlC125 6B79002ED0A4/$FILE/Zdroj .html Az Európai Unió a világ vezető bortermelőjének és -fogyasztójának számít - a világ bortermelésének átlagosan 60, fogyasztásának 55 százalékát adja, és a világ borfeleslegének megközelítően 25 százalékáért felelős. Legnagyobb bortermelői és egyben vezető borexportőréi Olaszország, Franciaország és Spanyolország. A szőlő termőterülete 3,345 millió hektárra tehető. A hektáronkénti termésádag országonként eltérő, közösségi szinten 40-50 hl/ha körül alakul. Az összes termés- mennyiség így 150-180 millió hektolitert tesz ld. A EU-tagországok- ban alkalmazott borpiaci rendtartás fő célja, hogy a fogyasztók ellátását elfogadható áron és minőségben garantálja. A bor azon termékek közé tartozik az EU-ban, melyek esetében a Római Szerződés mezőgazdaságra vonatkozó egyik fő célja - az önellátás - megvalósult, sőt jelentős túltermelés is kialakult. A szőlészetben és borászatban vállalkozóknak ajánlatos tudniuk, hogy a EU-s piacszabályozási intézkedések szinte kizárólag az asztali borokra vonatkoznak. Ezeket gyakorlati célokból a termőhelyben (és ebből kifolyólag az alkoholtartalomban) adódó különbség alapján két csoportba (vörös és fehér asztali borok), ezeken belül pedig 3-3 bőrtípusba sorolják be. Az EU-s szervek minden évben minden egyes asztali bor fajtára tájékoztató árat állapítanak meg. E mellett meghatározzák még az intervenciós küszöböt jelentő aktivizáló árat, átlagos termelői árat és reprezentatív árat. Az asztali bor árai termelési régiónként igen nagymértékben, a tájékoztató ár 66 százaléka és 155 százaléka között ingadoztak. A harmadik országokkal folytatott kereskedelem terén egyrészt a termék alkoholtartalmára vonatkoztatott importvámmal kísérlik meg a belső piacok stabilizálását, másrészt támogatják az asztali borok exportját. A túlldnálat miatti nyomott piaci árak elleni védekezésnek több eszköze van: bortárolási támogatás, a szőlőmust felhasználásának támogatása, valamint a feleslegek levezetésének fő eszközei, a lepárlási intézkedések. Ugyancsak a feleslegek kialakulásának megakadályozását szolgálják az ültetvénytóvágási támogatások. A borpiaci szervezet jelen formában való fenntartása és finanszírozása igen sokba kerül az EU-nak. Működtetésének alapját az igen alapos nyilvántartás jelenti. A piaci helyzet felmérésére tízévente minden 500 hektárnál nagyobb termőfelülettel rendelkező tagállamban alapvető statisztikai felmérést kell végezni, mely tartalmazza az ültetvényekben található fajták nevét és a tőkék korát. Az alapfelmérések minden olyan szőlőültetvényre kiterjednek, amelynek termését szőlő, szőlőmust, bor vagy vegetatív szaporítóanyag formájában értékesítik. A kötelező nyüvántartásról az új szlovák törvénytervezetben is szó van. A regisztráció minden vállalkozás céljából fenntartott, vagy 1000 négyzet- méternél nagyobb szőlőültetvényre kiteljed. A nyilvántartást továbbra is a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet (ÚKSUP) vezeti majd. Ennek költségeit a törvény előkészítők 20 mülió koronára becsülik, amit a tárca költségvetéséből fedeznek majd. A statisztikai felmérések mellett az EU-tagországokban előírás egy igen részletes kataszteri nyüvántartás vezetése is. Az Unióban az ültetvények telepítésének engedélyezését néhány kivételes esetre korlátozták (például anyatelepek, kísérleti ültetvények létesítése). Minőségi bort adó ültetvények akkor létesíthetők, ha az adott termék utáni kereslet a kínálatot messze meghaladja. A borpiaci rendtartás szigorúan szabályozza az újratelepítési jogot is. Ha a termelési előrejelzések komoly egyensúlyzavart mutatnak, a szerkezeti feleslegek levezetése érdekében a Tanács elrendelhet szőlőültetvény-kivágást, átalakítási támogatást vagy más intézkedéseket. A „szakszerű borkészítés” biztosítása érdekében a Közösség rendeletekben szabályozza a borászati eljárásokat, a cukrozást, a sav hozzáadását és a savtalanítást, a kénezést valamint más borászati adalékanyagok használatát. Rendeletek szabályozzák az alkalmazható analitikai módszereket is. Annak érdekében, hogy az egyes megnevezések minőségre vonatkozó imázsának védelme által elősegítsék az Unión belüli szabad borforgalmat és így védjék a fogyasztót is, rendeletek szabályozzák a címkézést, a kísérő dokumentumokat, számlákat, stb. (gyor) ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony április 4-én 16-20 Sk/kg Komárom április 4-én 10-15 Sk/kg Zseliz április 4-én 15 Sk/kg Rimaszombat április 4-én 22 Sk/kg Losonc április 4-én 22-25 Sk/kg AGRÁRMORZSÁK sárgarépa Prága sokallja a szlovák szigorítást ugyanis éppen a Csehországból nagy mennyiségben behozott olcsó sertéshús eredményezte, (ú) petrezselyem 35 Sk/kg 20 Sk/kg 30 Sk/kg 38 Sk/kg 28-35 Sk/kg Pozsony. A cseh szakhatóságok burgonya 16-18 Sk/kg 14 Sk/kg 12 Sk/kg 12 Sk/kg 14-15 Sk/kg egyoldalúnak minősítették a tegnaptól érvényes húsbehozatali korlátozásokat, amelyeket SzloCsökkenő újhagyma 8-10 Sk/csomó X * 16 Sk/kg X nyereség Pozsony. A Belar-Group Rt. holding társaság tavaly 7,5 millió koronás nettó nyereséggel zárta az évet. Ez csaknem 17 százaiépaprika 40-60 Sk/kg 97-120 Sk/kg X 120 Sk/kg 90150 Sk/kg vátóa nyilvánvalóan a cseh intézkedés hatására foganatosított. A húsbehozatali tilalom ugyanis tókaralábé 25-30 Sk/kg 15 Sk/kg 10 Sk/db 18 Sk/kg 22 Sk/kg zeller 35 Sk/kg 26 Sk/kg 12 Sk/db 16 Sk/kg 32-35 Sk/kg teljed olyan sertésre és baromfira is, amelyet növekedésserkentő káposzta 26-28 Sk/kg 26 Sk/kg X 18 Sk/kg 26 Sk/kg szerekkel dúsított takarmánnyal kos csökkenésnek felel meg az bab X 35 Sk/kg X X etettek. Szlovákiai állattenyésztők szerint a behozatali tilalom egy évvel korábbi eredményhez viszonyítva. A társaság több tadióbél 180 Sk/kg 130 Sk/kg 110 Sk/kg 140 Sk/kg X hozzájárul a hazai sertéspiaci karmánykeveréket előállító, terményfelvásárlással és-raktározással foglalkozó cégben szerzett hagyma 18 Sk/kg 14-15 Sk/kg 14 Sk/kg 12 Sk/kg 12-20 Sk/kg egyensúly helyreállításához. A súlyos, a hazai termelőket márparadicsom 40-60 Sk/kg 97 Sk/kg X 80 Sk/kg 90 Sk/kg már likvidáló piaci zavarokat többségi tulajdont. (SITA) mák 70 Sk/kg 100 Sk/kg 60 Sk/kg 70 Sk/I X fűszerpaprika 250 Sk/kg 250 Sk/kg 180200 Sk/kg 350 Sk/kg X VALUTAÁRFOLYAMOK spenót 45 Sk/kg X X X X Érvényben 2002. április 8-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján kel 48-56 Sk/kg X X 20 Sk/kg 45-50 Sk/kg alma 18-24 Sk/kg 22 Sk/kg 17 Sk/kg 2034 Sk/kg 18-35 Sk/kg Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41 720 saláta 10-12 Sk/kg 8-12 Sk/fej 12-14 Sk/fej 12-14 Sk/fe 8-12 Sk/fej fokhagyma 70 Sk/kg 65 Sk/kg 70 Sk/kg 65 Sk/kg 65 Sk/kg Cseh korona 1,359 Svéd korona 4,623 uborka 40-60 Sk/kg 50 Sk/kg 75 Sk/kg 48-75 Sk/kg Dán korona 5,612 Szlovén tollár (100) 18,627 tojás 3,20-3,30 Sk/db 2,60-3,00 Sk/db 2,80 Sk/db 2,00 Sk/db Japán jen (100) 35,943 Svájci frank 28,453 X Kanadai dollár 29,781 USA-dollár 47,474 karfiol 35-50 Sk/db 52 Sk/db X 50 Sk/db 50 Sk/db
