Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-04 / 78. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 4. TÉMA: ORVOSI MŰHIBÁK ÉS MEGELŐZÉSÜK Pénzbüntetéssel megúszható egy testben hagyott tű? Életveszélyes kórházba jutni A szakértők szerint nem azért halt meg egy csecsemő négy évvel ezelőtt, mert az őt operáló sebész a testében felejtett egy tűt. Az orvost március közepén jogerősen félmillió forintos pénzbüntetésre ítélte a magyar bíróság. ÖSSZEFOGLALÓ Helybenhagyta a Csongrád Megyei Bíróság az első fokú ítéletet Szécsi János ügyében, aki a vád szerint az általa operált gyermek szívében felejtett egy tűt. Kasza Ferenc, a megyei bíróság elnök- helyettese az [origo]-nak elmondta, hogy az ítélet 500 ezer forint pénzbírság foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt. Szécsi János, a Szegedi Orvostudományi Egyetem egykori orvosa 1998-ban operált meg egy szívrendellenességgel született csecsemőt, akinek a műtét befejezése után a szívében hagyott egy 1 centiméteres hajlított tűt, 3 centiméter hosszú cérnadarabbal együtt. A gyerek a műtét után röviddel meghalt. Első fokon a szegedi városi bíróság hozott ítéletet a sebész ügyében, ez ellen azonban a vádlott és védője fellebbeztek. A bíróság azt állapította meg a szakértői vélemények alapján, hogy a műtétet a szakmai szabályoknak megfelelően végezte az orvos, de nem volt elég körültekintő és figyelmes. Az orvos szakértők szerint a tű bentfelejtése és a halál beállta között nem volt okozati összefüggés. Szécsi nem ismerte el bűnösségét, állítása szerint nem hagyott tűt a gyermek szívében, ha a boncolásnál tűt találtak a gyerek testében, azt utólag rakták oda, hogy ezzel elérjék az elbocsátását. Nem ez volt az első ilyen eset. Nem szabad elfelejteni, hogy egy orvos csak akkor gyakorolhatja hivatalát, ha tagja az adott ország orvosi kamarájának (és még egy pár jogi feltételt teljesítenie kell, ez országonként eltérő). Ha valaki műhibaperbe kerül, kockáztatja kamarabeli tagságát, ezzel állását és megélhetését is. Nem csoda tehát, hogy az orvosok - hasonlóan a gyógyszerészekhez - erősen összetartanak. Könnyen előfordulhat tehát - bár erre nincs bizonyíték - hogy a perben szakértőnek felkért orvos nem fog saját kollegája ellen vallani, (origo, szge) Bár a technika egyre tökéletesebb - a képen hályogot távolítanak el lézerrel nem szabad elfeledkezni a humán faktorról (Képarchívum) Angliában az elkerülhető hibák háromnegyede megelőzhető lenne, ha számítógépen írnák fel a gyógyszereket Néha nem ismerik saját betegeiket INDEX Évente mintegy 1200 ember veszíti életét Nagy-Britanniában, amiatt, hogy az orvosak nem rendelkeznek megfelelő információkkal a betegeikről. A BBC által ismertetett, Spoonful of Sugar (Egy kanál cukor) címet viselő tanulmány szerint ezeknek a haláleseteknek nem kellene bekövetkezniük, mert az orvosok és a nővérek műhibáira, illetve a tévesen felírt gyógyszerekre vezethetők vissza. A közpénzek felhasználását ellenőrző brit Audit Commission által elkészített felmérés rámutatott: a halálesetek közül sokat el lehetett volna kerülni, ha az orvosok megfelelő információkkal rendelkeztek volna a betegeikről: kiderült, hogy a kortörténetet és az allergiákat leíró feljegyzések sokszor olvashatatlanok, hiányosak, vagy nem is léteznek. A brit statisztikák szerint a kórházakban fekvő betegek 10 százaléka kénytelen elviselni valamiféle „kedvezőtlen eseményt”, pedig ezeknek akár a felét is meg lehetne előzni. A félrekezelések, allergén reakciók egyharmada újabb betegségeket, vagy akár halált okoz, és ádagosan nyolc és fél nappal nyújtja meg a kórházi tartózkodást. Nick Mapstone, az említett tanulmány egyik szerzője a BBC-nek elmondta: a brit egészségügy évente akár félmilliárd fontot is fordít arra, hogy meggyógyítsa a műhibát vagy hibás kezelést elszenvedett betegeket. Ez az összeg nem tartalmazza a betegeket ért veszteségeket. Szerinte a modern orvostudomány sokkal hatékonyabb tudna lenni. Ugyanígy megvan az a képessége is, hogy több kárt A nyugati országokban sem számít ritka dolognak az orvosi műhiba. mint hasznot okozzon, ha hiba csúszik az adminisztrációba. „Előremutató volna ezen javítani, de komoly ráfordításokat igényel” - véli a szakértő. Az elkerülhetőnek minősített hibák háromnegyedének már pusztán azzal elejét lehetne venni, ha mindenütt számítógépen írnák fel a gyógyszereket. A brit kormány a központi vényrendszer bevezetését 2005-re ígérte, de Nick Mapstone saját bevallása szerint nem bízik benne, hogy ez a határidő tartható lesz. Eközben számos nagy port felvert eset illusztrálta, milyen súlyos következményekkel jár, ha az orvosok tévednek. Az egyik legutóbb nyilvánosságra került eset a tinédzserkorú Wayne Jowett halála volt, akinek a nottinghami Queen’s Medical Centre orvosai tévedésből rákellenes szert fecskendeztek a gerincébe. Az Audit Commission beszámolója szerint a kórházvezetésnek ügyelnie kell arra, hogy az intézményben mindenhol betartsák a biztonsági előírásokat. Sir Andrew Foster, az Audit Commission elnöke szerint komoly esély nyílik arra, hogy javítsák a kezelések minőségét, csökkenjen a klinikai kockázat. Ehhez a jelenlegi és jövőbeli erőforrásokat sokkal hatékonyabban kell használni, és biztosítani kell, hogy gyógyszerészek felügyeljék a betegek ellátását. A brit kormány lépések sorát teszi meg, hogy utána járjon a nemzeti egészségügyi szolgálat (NHS) keretein belül történt növekvő számú orvosi hibának. Az egészség- ügyi tárca (DH) beszámolója (An Organisation with a Memory) a „kedvezőtlen események” kötelező jelentését és kivizsgálását javasolta, hogy a kórházak és az egész NHS tanulhasson a hibákból. A feladatok koordinálására az érintett tárcák felállították a nemzeti betegbiztonsági ügynökséget is. Trevor Pickersgill, a brit orvosi társaság tagja azt nyüatkozta a BBC- nek, hogy számos okból nőhet a téves kezelések száma. Egyre bővül például az alkalmazható gyógyszerek köre, egyre több beteg jelentkezik többszörös orvosi problémával, és ez növeli a veszélyes kölcsönhatások esélyét. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a brit kórházakban minden hatodik gyógyszerész állás betöltetlen, és túl vannak terhelve a kórtermekben dolgozó orvosok is. Ez pont az a helyzet, ahol bekövetkeznek a szerencsétlen tévedések - mondta Pickersgill. A fogyasztóvédők szövetségénél dolgozó Jackie Glatter szerint a tanulmány rámutat arra, hogy nagy szükség van a részletes és világos beteginformációs rendszerre. Ezzel a kezelések és a gyógy- szerezés nyomon követhetőek lennének a kórházakban, sőt akkor is, ha a beteg otthon veszi be a gyógyszerét. Rudolf Schuster is műhiba áldozata lett? Az elfuserált bélvég ÖSSZEFOGLALÓ A szlovák orvostovábbképzó intézet sebészeti akadémiájának tanszékvezetője szerint a szlovák államfő első pozsonyi műtétjét végző orvosok műhibát követtek el. Svetozár Harustiak, aki jelen volt az államfő harmadik pozsonyi műtétjénél, úgy véli, az operáíó sebészek hibásan oldották meg a beteg vastagbelének kivezetését. A főorvos szerint a hibásan behelyezett katéter visszacsúszhatott volna a hasüregbe, és ez igen komoly bonyodalmakat okozhatott volna, hiszen épp a hibás beépítés okozta a nyálkahártya peremének kezdődő elhalását. Elmondta: a harmadik, közel öt órán át tartó operáció során korrigálni kellett, s meg kellett lazítani a hibás bevezetés miatt feszülő katétert. Ekkor fedezték fel a beteg szervezetében végbemenő gyulladásos folyamat eredendő gócát, és helyezték be a váladék elvezetésére szolgáló, az addig alkalmazottnál sokkal megfelelőbb csövet. Leszögezte viszont, hogy a beteg a szlovák egészségügyben jelenleg rendelkezésre álló eszközök és módszerek mindegyikét megkapta. Az államfőt azért kellett Innsbruckba szállítani, mert valószínűnek látszott, hogy ha az állapota tovább romlik és a tüdeje teljesen felmondja a szolgálatot, akkor a légzést csakis egy olyan berendezéssel kell biztosítani, amely Szlovákiában nem áll rendelkezésre. A pozsonyi sebészfőorvos az államfő betegségével kapcsolatos sajtóközlések miatt elmarasztalta az újságírókat, mondván, hogy „súlyosan ártottak a szlovák csúcs-szakemberek jó hazai és külföldi hírnevének.” (origo, m-i) ÖSSZEÁLLÍTÁS Ara Darzi angol orvosprofesszor egy olyan műszer kifejlesztésén dolgozik, ami a műtőorvosok kezére rögzítve felveszi a teremben történteket: az elhangzott párbeszédektől kezdve az orvosok kezének finom mozgásáig mindent - adta hírül márciusban a tekintélyes New Scientist című lap. Darzi reményei szerint a készülék javítani fogja az orvosi hatékonyságot és biztonságot, és a különböző műhibák is jobban visszakövet- hetőek lesznek. Mások szerint azonban a műszer csak tovább növelné az orvosokra nehezedő nyomást, ami különösen azért fölösleges, mert már így is rengeteg műszer készít ilyen-olyan felvételeket. A Brit Orvosszövetség szóvivője elmondta, hogy a műszer használata nehezebbé teheti az orvosoknak a rájuk nehezedő stressz feldolgozását is, mivel például sokukat meggátolná abban, hogy az „orvosi fekete humort alkalmazzák” a felelősség köny- nyebb elviselésére. Ez ugyanis később morbidnak és érzéketlenségnek tűnhet, holott csak a pszichikai nyomás feldolgozásának egy spontán kialakult, széles körben használt eszköze. Darzi szerint hasonló félelmek voltak a pilótafülkékbe építendő fekete dobozok bevezetése előtt is, a tapasztalat viszont rácáfolt az aggodalmakra. A műszer egyébként elektromágneses és ultrahangos érzékelőkkel működne, és a legtöbb orvosi felszereléshez képest elképesztően olcsó lenne. Habár Darzi állami segítségben reménykedik, az angol egészségügyi minisztérium szóvivője szerint őket hivatalosan még nem keresték meg a műszerrel kapcsolatban, (i-t) JÓ TUDNI... A következő néhány sor nem a hipochonderek megijesztésére szolgál. Nem lehet minden tüsszentés után orvosért kiáltani, de felelőtlenség súlyos betegséggel elkerülni az orvost. Csupán arra szeretnénk felhívni a figyelmet, milyen veszélyek várhatnak minket a kórházban. Legyünk óvatosak! ♦ Bár az orvosnak illene erre rákérdeznie, ha mégsem tenné meg, feltétlenül hívjuk fel a figyelmét, ha allergiában szenvedünk, különösen, ha érzékenyek vagyunk valamilyen gyógyszerre. Előfordult már, hogy egy beteg kórházba került amiatt, hogy „elfelejtett” szólni: érzékeny a penicillinre, az orvos pedig gyanútlanul erős antibiotikumot írt fel. ♦ Nem árt tudni, hogy milyen a vércsoportunk, természetesen az úgynevezett Rh-faktorral együtt. Az orvosnak tudnia kell, milyen súlyos betegségeken estünk át. Például másként fest egy olyan beteg vérképe, akinek már volt fertőző májgyulladása. ♦ Műtét előtt feltétlenül közöljük az orvossal, ha rossz alvók vagyunk, és azt is, ha könnyen felidegesedünk. Az orvos ennek alapján állítja be az altató injekció összetételét. Senkinek sem kellemes, ha fél óránál tovább késik a műtét tervezett időpontja. ♦ Legyünk erélyesek, ha megtudjuk: műtétünket a hétvégére tervezik. A sebész is csak ember, általában csütörtökön már nem a legfrissebb. Ilyenkor megtörténhet, hogy az orvos egyszerűen bent felejt valamit: tampont, törlőkendőt, vagy tűt. Sokan megpróbálják elbagatellizálni ezt a tényt, de ragaszkodjunk hozzá, hogy akár a „vacak mandulaműtétünket”, netalán „félkézzel megoldható vakbélműtétünket” a hét elejére tervezzék - hétfő vagy kedd a legjobb. Ha azonban a beteg percenként görcsöket kap, tehát az állapota indokolttá teszi, akkor ez a pont természetesen nem érvényes: azonnal műteni kell! 4 Ha van valamilyen elváltozás a szájüregben - nem vicc, lehet ez akár egy egyszerű mandulagyulladás is - akkor azonnal szóljunk az orvosnak. Nem mindegy, hogy a lélegeztetőkészülék kivezetése a légcsőbe, vagy a nyelőcsőbe kerül! 4 Ha műtét után súlyos láz alakul ki, akkor valószínű, hogy fertőzés lépett fel. Ennek okozója lehet például a tisztaság hiánya, nem steril műszerek, segédeszközök használata, stb. ♦ Ne féljünk megkérdezni az orvost, milyen volt a műtét lefolyása, bár erre általában mindenki kíváncsi. Régi szabály, hogy az altatóorvos ugyanolyan fontos, mint a sebész: arra a néhány hosszú percre az ő kezében van az életünk. Nem árt vele jóba lenni. 4 Győződjünk meg arról, hogy a sebész is tisztában van azzal, hogy mi a bajunk. Nyugaton is elő szokott fordulni, hogy valakinek az egészséges lábát amputálják. Nem feltétlenül a tudálékosságjele, ha például kijelentjük, hogy az előző kezelőorvos igenis talált polipot a belső fül üregeiben: ha valóban ott van, akkor előbb-utóbb észre kell venni. ♦ Előfordult már, hogy súlyos csontműtét utáni napon gyógytornára vittek egy beteget. Kérdezni mindig egyszerűbb! NÉHA NEM AZ ORVOS A HIBÁS... 4 Legyünk tisztában azzal, milyen gyógyszert szedünk. Van néhány, amelynek nagyon hasonlít az elnevezése egy másikhoz. A kinin például a keserűségéről ismert maláriaellenes szer. Nem mindegy, hogy kinidint veszünk be helyette, ami erős szívgyógyszer. Ha orvoshoz megyünk, és feledékenyek vagyunk, akkor inkább vigyük magunkkal a gyógyszer csomagolását. Nem elég kijelenteni, hogy olyan k-ra kezdődő nevű zöld bigyót szedek, lásd a kinin-kinidin esetét. 4 Megtörtént már, hogy valaki a meghatározott gyógyszeradagot túllépte, arra hivatkozva, hogy ez sietteti a gyógyulást, végül gyomormosásra kellett szállítani. Természetesen az sem jó, ha a fellépő súlyos mellékhatások ellenére is tovább szedjük a gyógyszert. 4 A reklámok végén kötelezően elmondják: a kockázatokról és a mellékhatásokról kérdezzük meg az orvost vagy a gyógyszerészt. Természetesen nem kellemes, ha este fél ötkor azzal robbanunk a rendelőbe, hogy doktor úr, az Istenért, mi az ennek a gyógyszernek a mellékhatása. Az orvosnak persze kötelessége felvüágosítást adni, ám legyünk körültekintőek. Ott van például a gyógyszerhez mellékelt útmutató. Más kérdés, hogy ezt néha csak egy gyógyszerész tudja megérteni. 4 Sokak számára ismerős az úgynevezett nitroglicerin: infarktusgyanús esetben használják, ha fellép a szorító szívfájdalom. Értágító hatása miatt csak addig kell a szájban tartani, amíg a fájdalom meg nem szűnik. Ha tovább szopogatjuk, vagy lenyeljük a teljes adagot, akár el is ájulhatunk. 4 Kevesen tudják, pedig a tájékoztatón általában feltüntetik: a fülcseppeket tartalmazó üveget először langyos vízzel teli edénybe kell tenni, hogy a szer kellőképpen átmelegedjen. A fül nem szereti a hirtelen hideget. 4 Ha valamüyen gargarizáló oldatot használunk - torokfertőtlenítőt például -, akkor tudnunk kell, hogy néhány szer annyira erős, hogy kikezdheti a gyomorfalat. Már húsz évvel ezelőtt is megmondta a tévémaci egy műsorban: én is tudom, hogy nem kell lenyelni. 4 Az antibiotikumok és a tej nem szeretik egymást. Az utóbbi általában kalciumot tartalmaz. Ha ez azonban összekerül mondjuk a tetraciklinnel, akkor olyan komplex vegyület keletkezik, amely teljesen hatástalan. Súlyosabb esetben hányással távozik a szervezetből. 4 A kenőcsöket és krémeket este a legjobb használni, jól kiáztatott bőrre. A férfiak általában legyintenek: nem úri dolog lábfürdőt venni. Ilyenkor gondoljunk a fényes angol arisztokratákra: bástyaszerű íróasztal mögött ülnek házikabátban, és egy lavór vízben ázik a lábuk. Kis iróniával azt is mondhatnánk, hogy jól bírták a járást (Amerika, India). Tönkretenné a fekete doboz a fekete humort Növelné a nyomást
