Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-04 / 78. szám, csütörtök

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS A Két hét múlva kezdődik a könyvfesztivál Budapest. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége az idén Lawrence Norfolk angol író, az országok közül pedig Itália lesz. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) szer­vezésében immár kilencedik alkalommal megrendezett program áp­rilis 18-án kezdődik és három napon át tart a Budapest Kongresszusi Központban. A könyvmustra hagyományai szerint az események so­rát a díszvendég íróval folytatott pódiumbeszélgetés nyitja meg. Itá­liának, a díszvendég országnak szinte minden számottevő könyves cége jelen lesz a budapesti rendezvényen. A szervezők tájékoztatása szerint tizenhét ország hatvan alkotóját és könyveiket ismerheti meg a magyar olvasóközönség, s mintegy kétszázötven magyarországi, il­letve határon túli magyar íróval, művésszel és tudóssal találkozhat­nak a Budapest Kongresszusi Központba látogatók. (MTI) SZÍNHÁZ ____________________POZSONY____________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: A segéd 19 KIS SZÍNPAD: Székek 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Párizsi vendég 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Galócza 10,14 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Hamlet 10 MISKOLC NEMZETI SZÍNHÁZ: Hamupipőke 15 Szerelmi bájital 18 MOZI POZSONY HVIEZDA: Az igazság nevében (amerikai) 15.45,18,20.30 OBZOR: Macskajaj (német-francia-jugoszláv) 15.45, 18, 20.30 MLADOST: Intimitás (francia-angol) 15.15,17.30, 20 MÚZEUM: Bériül felett az ég (német-francia) 19 TATRA: Jay és Néma Bob visszavág (ameri­kai) 16,18, 20ISTROPOLIS: Az igazság nevében (amerikai) 15.30, 18,20.30 Hart háborúja (amerikai) 17,20 A sárgászöld skorpió átka (amerikai-német) 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Intimitás (fran­cia-angol) 20.30 Más világ (francia-spanyol-amerikai) 18.45 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (amerikai) 18.30 Vanília égbolt (amerikai) 17.15 Moulin Rouge (amerikai) 17 Mindent anyámról (spanyol-francia) 18 Az utolsó tangó Párizsban (olasz-francia) 20 KASSA DRUZBA: Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (amerikai) 15.30, 17.45, 20 TATRA: A sárgászöld skorpió átka (amerikai-német) 16, 18, 20 CAPITOL: Jay és Néma Bob visszavág (amerikai) 15.30, 17.30 A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zélandi) 19.30 ÚSMEV: Hart háborúja (amerikai) 16,18.15,20.30 IMPULZ: Mansfeld Park (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Egy csodálatos elme (amerikai) 17, 19.30 LÉVA - JUNIOR: Dr. Szöszi (amerikai) 16.30, 19 GALÄNTA - VMK: Meseautó (magyar) 17.30, 20 GYŐR PLAZA: Álmok útján (amerikai) 14, 16, 18 Banditák (amerikai) 20 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magyar) 13.15 Egy csodálatos elme (amerikai) 20 E.T. - a földönkívüli: felújított változat (amerikai) 13.30.15.45.18 A Gyűrűk ura-A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zé­landi) 20 Az igazság nevében (amerikai) 15.15,17.30 Kiképzés (ame­rikai) 19.45 Már megint egy dilis amcsi film (amerikai) 14,16,18,20 A nagyon nagy ó (amerikai) 13.15,15.30,17.45, 20 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (amerikai) 13.15,15.30,17.45 Pán Péter - Vissza­térés Sohaországba (amerikai) 14,16,18 A pokolból (cseh-amerikai) 12.30,15,17.30, 20 Rollerball-Könyörtelen játék (amerikai) 14,16, 18, 20.15 Szerelem utolsó vérig (magyar) 20 Szörny Rt. (amerikai) 14.16.18 Valami Amerika (magyar) 20 A-tól Z-ig a címe annak a kiállításnak, amely a pozsonyi Bibiana-házban látható, s amely a betűk világával, az írás kialakulásával és jelentőségével ismerteti meg játékosan a gyerekeket. (Mária Baloghová felvétele) Beszélgetés Radnóti Zsuzsával, Örkény István feleségével a groteszk nagymesterének kilencvenedik születésnapjár „...hogy el ne veszítsük egymást“ (Képarchívum) Kijelentő mondatok helyett csupa kérdő mondat. A sza­vak mögött utánozhatatlan derű, bölcsesség, finom gúny és (ön)irónia. Szellemesség és elegancia, keserédes hu­mor drámában, novellában, minimítoszokban. SZABÓ G. LÁSZLÓ Örkény István életműve színpadon, filmen, kötetekben. Tóték, Macska­játék, Kulcskeresők, Pisti a vérziva­tarban, Forgatókönyv. Drámák ma­gyar és külföldi színpadokon. A Tótékból film is készült Isten hozta, őrnagy úr! címmel Fábri Zoltán ren­dezésében. Novellái alapján tévéfil­mek születtek. Budai böjt, Szédülés, A törzsvendég, Ólmos eső, Fohász, Ákos és Zsolt. „A magyar író helyzete is, dolga is más, mint más országok íróié - nyi­latkozta 1977-ben. - A magyarul be­szélő emberiségnek csak egy része, talán kétharmada él az országhatár­ok között. Harmada, talán kisebbik harmada a határokon túl, hol job­ban, hol rosszabbul, ahogy jön. Amit írunk, annak nemcsak hoz­zánk, annak őhozzájuk is kell szól­ni, hogy el ne veszítsük egymást. Nem könnyű feladat, és jórészt köl­tőkre, írókra, művészekre vár... Hogy mit akarunk megmutatni? Ta­lán azt, hogy többet érünk, mint ahányan vagyunk. Csupa lelemény, csupa tehetség, csupa életképesség ez a nép, és adott annyit a világnak, amennyit mi kaptunk tőle.” Íme, egy kulcs az életműhöz. És egy másik, Radnóti Zsuzsától, az író fe­leségétől, aki ritkán ad inteijút. Visszaemlékező, szubjektív hangú beszélgetésre nem is vállalkozik. Valahogy úgy érzi: ő erre nem alkal­mas. Nem tudja megtalálni az egyensúlyt személyes és közérdekű között. Ézért egyeden kérdéstől el­tekintve most is csak a legszüksége­sebb tényekre hagyatkozunk, ame­lyek Örkény István életművével kapcsolatosak. Vannak pillanatok a hétköznap­jaiban, amikor úgy érzi, Örkény István ott áll a közelében, látja és hallja őt? Ne misztifikáljunk! Ugyanabban a lakásban élek, amelyben együtt lak­tunk Budán. Amióta István nem él, az ő íróasztalánál dolgozom. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy tudat alatt ott van velem, mellettem. Van­nak persze helyzetek, amikor azt kérdezem magamban: ő vajon most hogyan döntene, mit akarna? És megpróbálom meghallani, kitalálni a helyes választ. Miután ismertem az ízlését, a gondolkodásmódját, úgy érzem, tudom, mi az, ami neki jó lenne, és igyekszem úgy dönteni. Ami viszont ugyanilyen boldoggá tesz: Örkény ma is benne van az iro­dalmi és olvasói köztudatban. En­nek köszönhetően pedig sokszor van dolgom az írói hagyatékával. Az irodalomban nincsenek titkok, legfeljebb a megírt történetek­ben. Örkény a maga titkait is köz­zétette, írásaival pedig abból a kútból merített, amelyet hétköz­napi életnek nevezünk. Az ő írásművészete abból a csodá­ból állt, hogy a leghétköznapibb va­lóságból teremtette meg mindazt, amit mondani akart. Azt növelte fel általánosra. Minden szövege hihe- teüeniil otthonos, mert soha nem az elvonatkoztatottból, hanem mindig a konkrétumból indult ki. És ha jól megfigyeli: bármüyen változás tör­ténik is a hétköznapokban, az alap­dolgok nem múlnak el olyan gyor­Radnóti Zsuzsa és Örkény István san. Ezáltal aztán minden Örkény- írás ugyanúgy hat ma is, mint szüle­tése idején. A dél-amerikai irodalom, Már- quez, Llosa és a többiek mágikus realizmusa mennyire volt fontos Örkény számára? Lehet, hogy olvasta, és tetszett ne­ki, de igazán közel a franciák áll­tak hozzá. A francia próza, a fran­cia memoárirodalom. És Heming­way. Szakmailag ezek voltak fon­tosak számára. Erre hivatkozott mindig, és ehhez tért vissza. He- mingwayt fordította is, de sokszor újraolvasta. Choderlos de Laclos Veszedelmes viszonyok című levél­regényét is lefordította. A Macska­játék megírásában például ez ins­pirálta. A levélregény technikája. Hogy miképpen lehet ilyen áttéte­lesen, több szempontból egy törté­netet elmondani. A Macskajátékot pár évvel ezelőtt a Divadlo na zábradlí is műsorára tűzte a fenomenális tehetségű Petr Lébl rendezésében. Az egy látomásos előadás volt. Há­romszor láttam, és minden egyes al­kalommal rácsodálkoztam a rende­zésre, amelyet Örkény István szöve­ge inspirált, és bár minden mondat az övé volt, olyan látomásos előadás született a műből, amilyet én koráb­ban egyszer sem láttam. Ez a csodá­latos szöveg ugyanis, anélkül, hogy sérülne, sokféle megközelítést kibír. Főleg egy üyen különleges, fantá­ziadús megközelítést, mint amilyen ezé a fiatal cseh rendezőé volt. A ko­rábbi prágai Macskajáték, amelyet az akkori iyi Színházban Dana Medrická főszereplésével Székely Gábor rendezésében mutattak be, tudomásom szerint valósággal be­épült az ottani közgondolkodásba, a kulturális emlékezetbe. A magyar karakter, a magyar gon­dolkodásmód Iva Janzurová ala­kításában is jelen volt. Lébl fantáziadús vüága, a szó legne­mesebb értelmében, annyira rátele­pedett az előadásra, hogy a képi lát­vány és a színészek sugárzó teljesít­ménye szerves egészet alkotott. Minden az álomszerű élni akarást sugározta, de valami fájdalmas sé­rülékenységgel. Ha már Csehországban járunk, Bohumil Hraballal milyen vi­szonyban volt Örkény István? Személyesen ugyan sosem találkoz­tak, egymás munkáit azonban jól is­merték. Hrabal két alkalommal is nagyon nagy elismeréssel nyüatko- zott Istvánról. Erre ő élete végéig büszke volt, hiszen elragadtatva szerette Hrabalt. Végül is sok min­denben hasonlítottak egymásra. Ör­kény István talán egy kicsit hűvö­sebb, távolságtartóbb, szemérme­sebb volt az érzelmeiben, mint Hrabal, de a gyökereik, a groteszk­hez való viszonyuk azonos volt. A komikum és a tragikum Hrabalnál is, Örkénynél is egyszerre szólal meg, de annyira, hogy nem is lehet szétválasztani a kettőt. Ebben mind­ketten mesterek. Hrabal művei, az író halála óta, inkább külföldön jelennek meg újabb és újabb kiadásban. Ottho­ni olvasottsága megállt egy pon­ton. Örkénnyel más a helyzet. Az életmű jelenleg is újabb kötetek­kel gyarapszik. A Palatínus Kiadó évek óta roppant koncentrációval, rendkívül fontos­nak tartva gondozza az írói hagya­tékot. Két éve az egész életműsoro­zatot elölről indította. Jól mutató, impozáns formában jelennek meg a művek. A Novellák, a Lágerek népe és a Párbeszéd a groteszkről után a Drámák három kötete jelent meg nemrég, és így jön sorban a többi is, mindig valami pluszt kínálva. Ezek­nek a köteteknek én vagyok a szer­kesztője. Örkény kilencvenedik születés­napján egy olyan írásmű lát nap világot, amely Mácsai Pálnak kö szönhetően eddig csak színpadoi élt. Ennek a könyvnek a története ha sonlít a Vígszínház In memóriám C I. című produkciójához, amelyet 1st ván halála után egy évvel, 1980-ba] Valló Péter hozott létre éjszaka stúdióelőadás formájában. Es mos megint ugyanazt a szót használom amit Lébl esetében. Valló Péter eg furcsa látomássorozatot állított ősz sze az életünkről, a társadalomról Budapestről István szövegei alap ján, és talán ezért is volt olyan nag sikere az előadásnak. Ehhez hason ló szerencse érte most a szövegeke azzal, hogy Mácsai Pál egy fiktí’ mélyinterjút állított össze Örkén; István első személyben elmondot szövegeiből Azt meséld el, Pista címmel. 1996-ban volt a darab be mutatója, és a Komédium után mos a Madách Kamaraszínház műsorai szerepel, már a 250. előadást láthat ják a nézők. Ez a szöveg jeleiül most meg könyv formájában. Ószin tén bevallom: bár a kiadó is régót: szorgalmazza, én egy kicsit ódzkod tam tőle. István fiával, Örkény An tallal együtt úgy gondoltuk: nen kelthetjük azt a látszatot, hogy eg újabb Örkény-mű kerül az olvasi kezébe, miközben ez egy kivétele tehetséggel összeállított szöveg montázs. De mert az előadásnál egyre nagyobb a közönsége, és egy re többen kérték, hogy a szövegel könyv formájában is megjelenjenek úgy gondolom, ez a születésnapi év forduló jó apropó arra, hogy fotók kai együtt kiadjuk az est anyagát amelynek összeállításában, meg szerkesztésében Bereményi Gézá nak is fontos szerepe volt. Nagyoi remélem, senki sem fogja azt mon dani, hogy csalódás érte. Kiadatlan kéziratok, eddig nen publikált írások várnak még az ol vasókra? Van még néhány. Ezeket a szövege két csak a bizonytalanságom miat nem adtam még át a kiadónak, hi szén István többször hangsúlyozta hogy nem megfelelő színvonalúnál ítélt munkáit nem szeretné nyomta tásban látni. És ide tartozónak vélt: az eddig kötetben még meg nem je lent, fiatal kori novelláit is. De köz ben - tudjuk - gyakran igazságtala nul szigorú volt saját írásaihoz. íg hát gyakorlatilag ezekkel is ugyan azt az utat járom be, mint az Önélet rajzok töredékekben című kötettel amelyben befejezetlen regényeit ál lítottam össze. De valahogy úgy ér zem, ezzel még várni kell, nyüvát ez is beérik majd az időben. Ilyei fontosabb ügyben - azon túl, hog néha behunyom a szemem, és az kérdezem, ő vajon hogyan dönteni ebben a kérdésben - írókkal, iroda lomtörténészekkel és barátokká beszélem meg, hogy hűt tegyek. Há rom-négy évvel ezelőtt még ők is az tanácsolták, hogy váljak ezekkel a: írásokkal. A nemrég bővített kiadás ban megjelent Lágerek népének i az az érdekessége, hogy amiko 1973-ban István újra megjelentetti az Időrendben sorozatban, hihetet len szigorúsággal húzott a megír anyagból. „Unom a saját szövege met” - ez gyakran visszatérő mon data volt. Most, hogy újraolvastan az 1947-ben először megjelent írást azt mondtam, Isten ments, hogy ki maradjanak a kihagyott részek. E; olyan, mint az óbor: egyre jobb lesz És néhány új dokumentumot is tét tem hozzá. Az életműsorozat tehá üyen szempontból is gazdagabt lett, mert a Párbeszéd a groteszkrő és a Drámák is bővültek bizonyo: anyagokkal. PALYAZAT A Selye János Kollégium versenypá­lyázatot hirdet: ♦ a szlovákiai egyetemek II., IB., IV. éves hallgatói, valamint ♦ a doktoranduszi tanulmányokat folytató és folytatni szándékozó végzős hallgatók számára. A kollégium országos jellegű, az egyetemi tanulmányokkal és a posztgraduális képzéssel párhuza­mosan folyó speciális képzést bizto­sít tagjainak Szlovákiában. A pályázat nyertesei 3 éven keresz­tül sokoldalú támogatásban és nem­zetközi színvonalú szakképzésben részesülnek. Ezek:- ösztöndíj, tutorális képzés, kész­ségfejlesztő és nyelvtanfolyamok, nemzetközi konferenciákon való részvétel, külföldi továbbtanulási lehetőségek,egyéb széles körű szol­gáltatások. A többfordulós felvételi eljárásról minden jelentkezőt levélben értesí­tünk. Pályázni 2002. június 30-ig lehet az e célra készült jelentkezési űr­lapokon. Jelentkezési lapok besze­rezhetők a pozsonyi és a nyitrai ma­gyar tanszékeken, az Agora irodák­ban, szlovákiai magyar egyetemi ta nároktól, valamint az alábbi címei és internetoldalon: Selye János Kollégium P.O. Box 71, Tiszti Pavüon 945 02 Komámo Tel/Fax: 035/7713-819, tel. 035/7903-012 selyecollege@ba.telecom.sk http:/ www.selye.sk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents